Bácsmegyei Napló, 1923. december (24. évfolyam, 328-352. szám)
1923-12-12 / 337. szám
1923 december 12. BÁCSMEGYEI NAPLÓ jött Petrovicsék házából, Petrovtcs utána ment és kérdezte: Tud maga csókolom Elnök: Maga itt azt mondotta, hogy a Tiszaparton találkozott Petrovics Brankóval este és nem a háza előtt. A találkozást pedig egészen másképpen mondotta el itt. — Mit szól ehhez? — A Tisza partján találkoztam akkor január végén. Nem az ő házánál. Az ő háza előtt azon a napon déli egy órakor találkoztam veie, amikor a bűntettet elkövettem. Az elnök tovább olvassa Patócs Böskének a vasúti rendőrségen tett vallomását, amely szerint Petrovics Brankó akkor, amikor találkozott vele. a földre akarta ledobni és erőszakot akart rajta elkövetni. Elnök: Erről itt egyetlen szóval sem tett említést és egészen másként adta elő az előzményeket- Vádlott hallgat. Elnök: A vasúti rendőrség által felvett jegyzőkönyv szerint azt mondta, hogy Petrovics mondotta magának, hogv szeretne a feleségétől megszabadulni és magát veszi el feleségül. Ezt nem mondta sem Sentán a rendőrségen, sem itt a tárgyaláson. — Mivel magyarázza ezt? A vádlott nem felel A vádlottnak a vasúton felvett Jegyzőkönyv szerint — Petrovics azt is mondotta, hogy a leánykáját is ölje meg. Vádlott: (Határozottsággal.) — Nem mondta ezt. Ezzel véget ért a bizonyítási eljárás. Marusics Koszta államügyész kijelenti, hogy fentartartja azt az előterjesztést. amel-'J- a pénteki főtárgyaláson a vizsgálat kiegészítése iránt tett. A bíróság rövid tanácskozás után elutasítja az ügyész indítványát, mert a főtárgyalás elég bizonyítékot szolgáltatott arra nézve, hogy a bíróság meghozza az ítéletet. A párbeszédek Ezután a perbeszédekre került a sor. Marusics Koszta államügyész hosszabb vádbeszédben összegezi a főtárgyalás anyagát. Patócs Böske ellen csupán a gyilkossági kísérlet piiatt emelt vádját tartja fenn. A rablás kísérletének vádját elejti. Ludcács Milos dr. védő összefoglalja az enyhítő körülményeket. Felmentést, esetleg enyhe büntetést kér. Petrovics Márkó dr.. mint a sértett dr. Petrovics Brankóné jogi képviselője kijelenti, hogy sértett nem kíván kártérítést. A bíróság ezután hosszabb tanácskozás után az Ítélet kihirdetésére december 18-ikának 11 óráját tűzi ki, Á tárgyalás déli 1 órakor ért véget, -------- n.i—i ----------t-Tizeiskétéves anya A Eovisadi kórházban gyermeke szü letett egy tizeukétéves leánynak Novisadról jelentik: A novisadi kór házban kedden délután egy tizenken éves leánynak gyermeke született. A fiatal anya, Glass Borbála apatini leány erősen fejlett, tizenhat-tizenhét évesne' látszik és a szülés teljesen norrrális körülmények közt folyt le. A gyermek is egészséges és életképes. Glass Borbála, aki néhány nappal ezelőtt jelentkezett a noviszadi kórház szülészeti osztályán felvételre, 1911-ben született, Egy évvel ezelőtt szülei meghaltak és ekkor Apatinba került Éva nevű nővéréhez. Ez év márciusában Apatin mellett az erdőbe ment ibolyát szedni, amikor egy ismeretien, harminc év körüli férfi megtámadta és erőszakot követett el rajta. A merényletnek csakhamar következményei maradtak s csak akkor merte kalandját nővérének bevallani. Támadójával azóta nem találkozott és annak kilétét nem tudta megállapítani. Gyilkosság Vida-pusztán Egy dobrovoljác agyonlőtte egyik társát Becskerekről jelentik: Kedden' kereste. Hozzájuk lépett, hogy megl 5. oldal. délelőtt a szomszédos Vida pusztán gyilkosság történt. Sztojitojevics Péter dobrovoljác agyonlőtte Karanovics Jovánt, egy másik dobrovoljácot pedig: Kendzsics Danisét súlyosan megsebesített. Karanovics Jovan és Kendzsics Danisé dobrovoljácok — mint a nyomozás kiderítette — hétfőn délelőtt, ugylátszik közös megállapodással fölkeresték Sztojitojevics országút melletti házát. Sztojitojevics épnen otthon tartózkodott, amikor a két dobrovoljác megérkezett és őt tudja, mi járatban vannak. Az egyik dobrovoljác. Karanovics ekkor elővette revolverét és ráfogta a házigazdára, aki szintén revolvert rántott és rásütötte Karanovicsra és Kendzsicsre. Az egyik lövés Karanovicsot azonnal megölte, a másik Kendzsicsot súlyosan megsebesítette. A csendőrség, amely a vizsgálatot azonnal megindította — a súlyosan sérült Kendzsicset beszállította Becskerekre, a közkórházba, a gyilkos Sztojitojevicset pedig letartóztatta. liilpoIitikaivitaapéizigyibizotfságSIésén BJínesics külügyminiszter beszéde a külpolitikai helyzetről Megszavazták a külügyminisztérium költségvetését Habsburgok esetleges restauráld* I sdt. I Magyarországot illetően Marin* ■kavics Voja kérdésére kijelentette a külügyminiszter, hagy Bethlen ma* gyár miniszter élőkkel több ízben tanácskozóit Géniben és igyekszik a két* állam közeledését elősegíteni. A \ magyar kölcsön feltételeire vonat* kozóan a kisantant államai között {létrejött a teljes megegyezés. Az I Ausztriával kötött megállapodás iíapján rövidesen újból megnyílnak Szlovéniában mindazok az iskolák, I amelyek az államalakulás előtt is 3 működtek. Közölte a külügyminiszter, hogy j az Oroszországra vonatkozó hozzá intézett interpellációra a parlamentben fog válaszolni. Egyelőre csak arra akar rámutatni, hogy a kormánynak mindig az volt az álláspontja, hagy nem avatkozik bele Oroszország belső ügyeibe, amint nem akart ebbe akkor sem beavatkozni, amikor Vrangel csapatai Moszkva előtt álltak. A Bleer-kölcsön elsősorban az általános európai helyzet miatt vallott kudarcot, de ehhez a belföldi sajtó magatarj tása is hozzájárult. 3 A külügyminiszter beszéde után a pénzügyi bizottság 18 szavazattal 13 ellenében megszavazta a külügy* minisztérium költségvetését. Beogradból jelentik: A pénzügyi bizottság kedden délután letárgyalta a törvényegységesitő minisztérium költségvetését és rövid vita után — amelyben résztvett Pusenyák (klerikális), Spaho (muzulmán), Lázics Voja (földmivespárti) 15 szavazattal 13 ellenében elfogadta. Utána áttértek a külügyi tárca budgetjének tár\ gyalására. A vita első szónoka Szokics (demokrata), a Pravda főszerkesztője volt, aki különösen a külügyminiszf tórium sajtószolgálatát bírálta. Min| denekelőtt — mondotta — szeretné tudni, hogy Nincsics külügyminiszter a költségvetési tizenkettedek tárgyalása alkalmával ad-e külügyi expozét. (Nincsics külügyminiszter: Igen. adok.) Rámutatott arra. hogy a külügyminisztérium sajtóirodája nem fejt ki nagyobb működést, mint a kis Szerbia idejében. A külügyi sajtószolgálatot át kell szervezni, még pedig úgy. hogy állami tőkével hivatalos sajtószervezetet keü létesíteni. amelyben újságírók dolgozzanak. Hangsúlyozta a külügyi propaganda fontosságát és fölemlítette, hogy amíg az ellenséges országok eredményes sajtópropagandát fejtenek ki — külföldön, — addig a jugoszláv külügyminisztérium bizalmas hitelei elköltésének semmi eredménye nem mutatkozik. Példákat hozott föl, amelyekből kiderült, hogy a külügyminisztérium propagandája sokkal rosszabb és eredménytelenebb, mint akár Magyarországé, akár Bulgáriáé, vagy Olaszországé. A sajtóirodába — ha a hibákon javítani akarnak — elsősorban a hivatalnokokat fel kell váltani jó újságírókkal Követelte, hogy a diplomácia képviselőit is osszák be a sajtóirodáim, hogy a külügyi sajtószolgálattal megismerkedjenek. Tiltakozott végül a külügyminiszter politikája ellen, a nemzeti érdemeket megállapító bizottság működése, ellen, a melynek elnöke, Davidovics Ljuba a bizottság működése miatt kedden •benyújtotta lemondását. Marinkovics Voja demokrata a rendelkezési alap két részre való felosztását követelte. A kisebbik részt bizalmas alapként kezelnék, a nagyobb részt pedig egy racionális külügyi propagandára fordítanák. Az utóbbi összeg a parlamenti bizottság ellenőrzése alá tartozna annál is inkább, mert a külföldi szláv iskolákat is ebből az alapból tartják fenn. Követelte, hogy a miniszter részletesen informálja a parlamentet az ország külügyi helyzetéről, még pedig úgy Magyarországot, Bulgáriát, Görögországot és Oroszországot illetően. Sumenkovics demokrata kijelentette. hogy a kormány rossz külpolitikája miatt a javaslat ellen szavaz. Követelte az Oroszországgal való ió viszony helyreállítását. Helyteleni- 1 tette, hogy a kormány nem tanúsít * elég figyelmet az angol politika iránt és előbbre helyezi Franciaország barátságát Angliáénál. Gynrisics (muzulmán) és Jovanovics (földmivespárti) a külföldi, különösen az I amerikai propaganda szükségességét hangsúlyozták, mig Pusenydk és Hofmyec az Ausztriában élő szlovákok védelmét követelték. Ezután Nincsics külügyminiszter válaszolt a felszólalásokra, aki beszédében rátért a királyságnak minden állammal szemben fennálló viszonyára. Kijelentette, hogy a kül; ügyminisztérium sajtóosztályát illetően sokban egyetért az ellenzék kritikájával, az intenzivebb működést azonban az erre fordított hitelek elégtelensége akadályozza meg. A sajtóosztály most átszervezés alatt áll. A jövőben a sajtóiroda csak a külügyminisztériumnak fog rendelkezésére állni és már koncessziót adott egy magán sajtóvállalatnak hivatalos ügynökség felállítására, Elfogadja Marinkovics javaslatát a rendelkezési alap kettéosztására és hajlandó a nacionális propaganda fe) j adásait parlamenti ellenőrzés alá ! helyezni. Ami az országnak Albániához való viszonyát illeti, a kormánynak nincs kifogása Albánia függetlensége ellen és igyekszik Albániával a jió szomszédi viszonyt fentartani. Cáfolja azokat a híreket, hogy a kormány beavatkozott Görögország belső ügyeibe, csak annak a kívánságának adott kifejezést, hogy a szomszédos Görögországban rendezett viszonyok uralkodjanak. Jugoszlávia még nem ratifikálta a sévresi és lausannei békeszerződéseket, (mert azokat még a nagyhatalmak ?sem ratifikálták. Ez az oka, hogy Törökországgal még nem állt helyire a diplomáciai viszony. Plamenac " volt montenegrói miniszterelnök amerikai propagandáját nem tekinti politikai ügynek, mert Plamenac közönséges szélhámos, aki működését amerikai állampolgárok megkárosítására használja fel. A francia-angol viszony tekintetében az országnak az az érdeke, hogy a két nagyhatalom közt a jóviszony helyreálljon és a jelenlegi ellentétek elsimuljanak. Tiltakozik ama feltevés ellen, hogy a kormány Anglia barátságát elhanyagolja. Legutóbbi beszédében is csak azért hangsúlyozta különösen a franciabarátságot, mert különböző kijelentések, különösen Radios nyilatkozatai szükségessé tették, hogy hivatalos helyen kifejezést adjanak a Franciaországhoz való jó ^iszonynak. A jóvátételi kérdésben Franciaországgal azonosak az S. H. S. királyság érdekei és ezért a francia politika sikerét keü kxvántti. Tiltakozik az elien, hogy a kormány a * Hohenzollernek és Zsófia volt görög 1 királyné ellen a kormány nem áll ä elutasító állásponton. A Hohanzollernek visszatérését a német trónra éppoly veszedelmesnek tartja, mint HÍREK 039 EMLÉKOSZLOP Abudapesti előkelő világ—Horthy kormányzótól Tormay Cecilig — összegyűlt a napokban és elhatározta, hogy emlékművet dilit fel a nemvég elhunyt Pap-Váry Elemérnének* aki a »Hiszekeggyel« gazdagította a magyar irodalmat. Nem sajnáljuk, dehogy sajnáljuk Pap-Váry Elememétől az emlékművet. bár az a bizonyos költői munka, amivel »beérkezett«, egy csöppet, sem ízlésünk szerint való. Az előkelő magyar világ kegyeletes szándé- I kát nem kifogásoljuk, nem is tartjuk egészen szégyelni valónak, hiszen magyar úrtól, nagyságos magyartól szép ez az uj irodalompártolás is. \Szép, de — csöndesen megjegyeztük — kissé sértő azokra a halott [magyar költőkre nézve, akiknek sírját gaz lepi már esztendők óta. Sértő — mondjuk Ady Endrére, aki I ugyan nem irta meg a magyar hi- I szekegyet, de megírta a magyar sen[kik szigetét, fatestül, bánatostul, ?.mindenestül és sértő Kaffka Margitra. aki asszony volt. mint Pap-Váry Elemérné és hozzá még: író is. Ha [Tormay Cecil és a többiek, nem vették észre, hogy az a buzgalom, amellyel a »Hiszekegy írójának emlékművet akarnak felállítani, groteszk és érthetetlen, akkor, amikor a halott magvar írók legtöbbjével szemben régóta várandó már a magyar urak áldozatkészsége, mi figyelmeztetjük őket rá, mi elszakadt magyarok, akik érezzük: mivel tartozik Magyarország Kaffka Margitnak, Ady Endrének és mivel Pap- Váry Elemérnének. A magyar határon kívül megtanultuk azt. hogy a »Hiszekegy« csak megaláztatást, szégyent és ellenséget szerzett a magyarnak, viszont Ady és Kaffka Margit, akiről egészen megfeledkeztek, becsületet hoztak a magyar névre, barátokat, híveket állítottak a magyar élet mellé. Mi jól látjuk á I különbséget — amit Budapesten is sokan látnak — a halottak között, mi tudjuk kinek van inkább jussa az emlékoszlophoz: Pap-Váry Elemérnének. vagy Kaffka Margitnak. És mi azt mondjuk, a játék, amit a budapesti előkelő világ játszik az irodalom fedele alatt, méltatlan Magyarországhoz és méltatlan a magyar irodalomhoz. Az az emlékosz-
