Bácsmegyei Napló, 1923. december (24. évfolyam, 328-352. szám)

1923-12-11 / 336. szám

Pcstariüia plačena u gotovoni V Ara egy és fél dinár Postaszállítási díj készpénzben lefizetve ¥1 m m |p m s IšmtF m mBaammB^SBsamsmsm^sssEmmssssmEsammssmma^a^ a a iV. évfolyam Snlbotica, KEDD, 1923 december 11. 336. szám iit' JcleBik íiiiuticn reggel, ünnep után éj hétfőn délben TELEFGíl SZÁM: Kiadóhivatal 8-58, Szerkesztősé« 5-13 «msmiurnrnrnmasemmsrns Előfizetési ár cegyedévre 135 dinár £2.£üfcE&£lGSÉG: Kreija Alesandra-alica l szán: alatt Kieććhlvata!« Kralja AItzandra-iilica ! (kelbas-s-jalaía) Magyar kutturbízottságot! Nem tudjuk, ez a kommüniké, amit a Magyar Párt elnöki taná­csa szombati üléséről adott ki s közölt a magyar lapokkal, meny­nyire elégíti ki azok várakozását, akik aktivitást, vezetést és irányí­tást várnak a Magyar Párt veze­tőségétől- A kommüniké kilátásba helyezi az ügyrend módosítását ós az ország magyar népéhez in­tézendő kiáltvány kibocsátását. Sem a nyilvánosság, sem azok, a kiknek a nyilvánosság informálása a hivatásuk és kötelességük, en­né! többet nem tudnak s igy nem áll módjukban a kijelentések mö­gött keresni az elhatározások kon­túrjait s a kommüniké szűksza­vúságában fölkutatni a terveknek és ötleteknek gazdagságát s a koncepció széles méreteit. Azok, akiknek nem a vá­lasztás ténye adott megbízást a magyarság ügyeivel való foglal­kozásra, de akiknek o magyarság ügye szivbeli, leiektől ieikezetc ügye, azt szeretnék, ha ez az ügy­rend olyképen módosulna, hogy a magyarság aktivitásba lépő szer­vezete a magyar kultúrára is kiter­jesztené gondoskodását. A viszo­nyok a passzivitását feladó Ma­gyar Párt számára is teremthet­nek olyan helyzetet, mely az ak­tivitásra elszánt pártot is mozdu­latlanságra és némaságra kény­szerítik in politicis, de a magyar kultúra elárvult mezején rengeteg a tennivaló és jó lélekkel senki sem állíthatja, hogy a közállapo­tok akadályozzák meg ennek az ezer feladatnak vállalását és tel­jesítését. Magyar kulturmozgalom nélkül a magyar politikai mozgalom egész munkát nem végezhet. Az elhatáro­zott aktivitás, de ténylegesen kény­szerű passzivitás idején ami erő, energia, kezdeményező szellem, lelkesedés, tudás és áldozatkész­ség rendelkezésre áll, azt a magyar nép művelődésének előmozdítá­sára, az iskolán kívüli oktatás megszervezésére, a magyar szó és magyar írás kultuszának meg­szervezésére kell fordítani és az elcsüggedt, várakozásában csaló­dott, tetteket várd s nyilatkozató kát kapó magyar népben kultur események rendezésével demon­strálni az életet s ébren tartania vigasztaló hitet. A bánáti magyarság vezetője elvégzi ezt a feladatot. Gyönyö­rűen működő, megható eredmé­nyekkel ékes kulturszervezete van a bánáti magyarságnak, mely fá­radhatatlanul dolgozik s lelkesen építi ki azokat a hidakat, melyek az egyetemes emberi kultúra ered­ményeit magyar szóval s magyar írásban vezetik el a bánáti magyar néphez. A bánáti magyarság ve­- ■ • ’ - : : 1 zetői a kényszerű passzivitás ide­jén is találtak maguknak munka­kört s munkaeszközöket s a kul­túra szolgálatának közösségével kapcsolják magukhoz iefojlhetet­­ienüi a bánáti magyar népet. A Tisza nem lehet elválasztó vo­nat a bánáti és a bácskai magyar­ság kultur munkája körött. Hói lát­juk a bácskai magyarság vezetőit a magyarság hulturmegmozdulá­­sain ? Nagy ügygyel-hajjai, de mégis csak megjelennek magyar könyvek. A bácskai magyarság vezetőit még a könyvvásárlók so­rában sem látjuk. A suboticai magyarság emlékünnepen emlé­kezik meg a százesztendős Pe­tőfiről. A magyarság vezetői nem tartják kötelességüknek, hogy meg­jelenjenek az emlékünnepen. A magyarság arra készül, hogy megünnepelje ötven éve itt élő, dolgozó, gyönyörű eredményeket elérő magyar Íróját, talán az egyet­lent, aki az ország határain túl menő jelentőséggel képviselheti az itt élő magyarság irodalmát. Másutt gyönyörű demonstrációvá, visszhangos ünneppé, magyar kulturünncpéllyé avatnák a poli­tikusok a félszázados évfordulót. A bácskai magyarság politikai1 vezetői még annyi fáradságot sem vesznek, hogy. hallgatókén résztvegyenek a jubileum előké­szítő ülésein. A politikusok még azt sem is­merik fel, hogy milyen hatalmas agitatórikus erő, propagandaesz­köz van s milyen megbecsüihe teilen politikai erőforrás nyílnék meg a kulturmunka eredményei­ben s igy azt, amire a kultursze­­retetülc nem készteti, politikai eszélyességből sem végzik. Mive! pedig a poiitikai mozgalom nem olyan gazdag sikerekben és nem válogathat olyan bőséggel az eszközökben, hogy ie tudjon mondani a legfőbb sikerre kilá­tást adó eszközről, bátrak va­gyunk azt indítványozni, hogy a Magyar Párt ügyrendje módosí­tása kapcsán alakítson központi kulíurbizottságot s kötelezze szerve­zeteit helyi kulturbizottságok meg­alakítására. Bízunk abban, hogy a párt ve­zetősége hozzáértéssel és szere* tettel fogja magáévá tenni ezt az indítványc s a hatáskör megáliaj pitdsával s a föladatok kijelölé­sével biztosítani fogja tudni a kul­turbizottságok eredményes és élet­képes működését. Ä kormány teljesíti a délszerbiai törökök követeléseit Tőrök iskolákat állítanak fel, külön bíróságot szerveznek számukra, egyházi autonómiát kapnak — Ä vajdasági földosztás statisztikája — Á belpolitikai helyzet Bér a nemzetgyűlés hétfőn nem tartott ülést, a nap folyamán mégis szokatlanul négy élénkség volt a parlamentben észlelhető. A par­lamenti szünetet a pártklubok ülé­sek tartására használták fel, ezen­kívül a bizottságok is. folytatták munkájukét. A legnagyobb érdeklődés ter­mészetesen a radikális pártnak a dzsemjeitől folytatott tanácskozá­séi felé irányúit, amelyek bizonyos tekintetben eredménnyel is jártak. A tanácskozások eredményessége már a pénzügyi bizottság ülésén meg is nyilvánult, amennyiben a kormány a költségvetés többpontját módosította a dzsemjet követelé­sének megfelelően. így a török nagybirtokosoktól elvett földek megváltására a költségvetésbe fel­vett 13 millió dináron felül egy függelékben erre a célra még külön 17 millió dinárt is beállítot­tak, úgy, hogy a folyó költség­vetési évben összesen 30 millió dinár kerül földmegváltás címen a délszerbiai török földbirtokosok közt kifizetésre. A dzsemjet ezen­kívül tiltakozott a délszerbiai nagy­arányú szerb telepítések ellen, miért is a kormány ígéretet tett arra, hogy a telepítéseket meg fogja las­sítani. A költségvetésben ez oly módon jutott kifejezésre, hogy a kolonizélási célokra előirányzott 30 mülió dinárt 25 millióra csök­kentették. Ez engedmények foly­tán most már a dzsemjeinek a radikális párttal való együttmű­ködése egyelőre biztosítottnak lat­szik. Az ellenzéki blokk megalaki tására irányuló tárgyalások a hét fői nap folyamán nem sokkal haladtak előre. A betegségéből föigyógyuit Korosec dr., akinek magatartása döntő jelentőségű ebben a kérdésben, hétfőn meg­érkezett Beogradba, azonban még nem jelent meg pártklubjában, ami egyelőre késlelteti a blokkra vonatkozó tanácskozások elöbbre­­haladását. Parlamenti körökben azt hiszik, hogy ez ellenzéki pár­tok megtalálják a módot a szo­rosabb együttműködésre, annál is inkább, mert a demokraták e legélesebb harcra készülnek a kormány ellen és annak minden egyes javaslatával szemben a leg­messzebbmenő támadást készíti elő. A dernokratepárt támadást fog intézni a keddi napon az Ausztriá­val még Seipel kancellár látogatása alkalmával kötőit konvenció elten is, bár az ilyen nemzetközi szerző­déseket a parlamenti ratifikáció alkalmával sem lehet megváltoz­tatni. Hír szerint ebből az alka­lomból a demokratepárt azt fogja követelni, hogy a parlament hoz­zon külön törvényt, amelyben gondoskodás történik azoknak a jugoszláv állampolgároknak kár­térítéséről, akiknek magánjogi ér­dekeit az Ausztriával megkötött egyezmény sérti. A konvenció értelmében ugyan >s az elkobozott osztrák-magyar állampapírok osztrák korona ér­tékben kerülnek beváltásra, holott az elkobzás idején tulajdonosaik azokat sokkol magasabb áron ér­tékesíthették volna. A demokrata párt készülődé­seire való tekintettel a parlament keddi ülése már előre is igen vi­harosnak Ígérkezik. A radikális-párt ülése A radikális klub hétfőn ülést tartott, amelyen kizárólag a dzsem­jet követeléseiről tárgyaltak. Pa­stes miniszterelnök az ülés elején hosszabb beszédben ismertette a kormány és a dzsemjet viszonyát. Kifejtette, hogy a dzsemjet követe­lésed, amelyek szerinte egyáltalán nem túlzottak, teljesíteni kell azért is, mert a kormánytól a török képviselők csak olyant követelnek, amelyet a radikális párt már a márciusi parlamenti választások előli beígért nekik. Hangsúlyozta, hogy már csak a kormány presztízse szempontjából is köteles a párt a felállított követeléseket hono­rálni és oz alkotmány szellemé­ben teljesíteni. A miniszterelnök beszéde után fankov es Veiizár és Kojics minisz­­terek ismertették a dzsemljettel folytatott tárgyalásaikat,amit élénk vita követett, amelyben Csir/covlcs, Kobacsics és mások vettek részt. A vita végén elhatározták, hogy a kormány fölállítja a seriják-biró­­ságokat, megengedi a török iskolák alapítását, beleegyezik a batufok autonómiájába s elrendeli a koszovo­­miirovicai vérfürdő tetteseinek bíró­ság elé állítását. A radikális klub ülése után, a melynek határozatairól értesítet­ték a dzsemljetet, a török képvi­selők is ülést tartottak, amelyen megbeszélték a kormány kon­cesszióit. A dzsemljet általában meg volt elégedve a radikális klub határozataival, csupán azt kívánta, hogy a kormány adjon garanciát arra nézve, hogy a határozatokat a legrövidebb időn belül végrehajtja. Mennyi földet osztottak föl a Vajdaságban ? A pénzügyi bizottság hétfőn dél­előtt folytatta az agrárreform mi­nisztérium költségvetésének a tár­gyalását. Az első szónok Popovics Gyök a demokrata volt, aki követel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom