Bácsmegyei Napló, 1923. december (24. évfolyam, 328-352. szám)
1923-12-05 / 331. szám
4. oldal. BACSMEGYE1 NAPLÓ 1923 december 5 CIRKUSZ e a© Póló Ede vagy másodpsrcsnkint száznyolcvanszor a halálba, vám a Gatimann-féle elsza- \ hithatatlan jfím-^nSvÓBZ, avagy háromf, évi jitéllís garantálva — Film 249.990 felvonásban — * f Póló Eduárd, a jeles akrobata, bar- ■ núnehét év óta alkalmazottja a Grey-i cirkusznak", noha az igazgató mindent elkövet, h#ty megszabaduljon tőié. Az első képben valódi Hiram Maxim-féle gyorstüzelő ágyúval emcntháli-sajtíá lövi a szimpatikus Edits talpraesett baltüdejét, de a irapezmtivész, aki ennek következtében nyomban szörnyethal, sietve lóraül és ilyenformán Szerencsé- j sen megmenekül az akasztója torkából.« Több napi sebes ügetés után elérkezik! az északi sarkra, ahol már várnak rá j az igazgató felbérelt emberei. Ha csak hetven hárman lennének, mint ahogyan Ede számított rá, rendben volna a dolog Ó6 minden nagyobb nehézség nélkül elbánhatna velük, azonban a gaz bérencek véletlenül éppen hetvennégyen varrnak és ekkora túlerővel szemben > még a hatvan poióerős Eduard is te-1 hetetlen, annál is inkább, mert Billynél, aki ellenségeit vezeti, ott van a ma.esz-p dugattyú. így azután tűrnie kell, nogy csalamádé-kunyhót főzzenek belőle, ami pillanatnyilag ugyan kellemetlenül érinti, mert bele kell halnia, de később mégis ennek köszönheti szabadulását. Repülőgépén angolosan távozik és noha Primo de Rivera tisztességtelen ajánlatot test neki, hogy beleegyezése esetén vele töltik be a spanyol trónt több sebből vérző szívvel elutasítja ezt a tervet a pecsétviaszkkai együtt és visszatér a cirkuszba, mert nem tud nyugodtan anidni, ha rá nem gyújtják a sátrat, vagy f ha éhes oroszlánakut nem bocsátanak j hálófülkéjébe. Javában horkol, amikor] Andréka fökapitányhelyeítes tizenkilenc! ekrazitot helyez el bélrendszerében őst egy szál gyufával lángra Iobbairtja az 1 eleven pokolgépet. Ede a levegőbe rö-| pül fs több ezer darabra-hullva térj vissza a földre. Szerencsére azonban j Pietsch Ferencné elnöknö, aki már rég- S óta szeretné a müpártolók köréhez le- f szerződtetni komikusnak, titokban hü; őrangyala s igy nem sajnálva a fárad- j ságöt, napokig tartó munkával össze- '• szedi a szanaszét heverő kis vacak hús-: fecniket és helyreállítja belőlük Póló j Edét,' aki erre leszerződik Kladekhez a : Trocaderoba balsikernek. A hálátlan; légtornász azonban megdöbbenve kény- ■ télén tapasztalni már az első félórában,; hogy itt settkisetn akarja őt meggyil-1 kölni, ezért újból visszatér a Grey-cirkuszhoz, ahol a mülovar és a fókaidomár hurkot vetnek nyakába és megkötözik. Amikor guzsbakötve hever az erre a célra felállított komplimenten, derékban kettéfürészelik, Ede azonban vérfagyasztóan nevet ezen, természetesen csak félhangon, meri a másik fele — amit a tettesek beledobtak a Niagarába, hogy a rendőrség nehezebben találja meg — már hiányzik. Hovatovább mindenki kezd keresztet vetni Póló Edömér életére, amikor fehér tenniszruhában megjelenik a gyilkosság színhelyén és kiderül, hogy a szerencsétlen áldozat nem is ő volt, hanem az egyik jegyszedő, aki viccből adta ki magát Pólónak. A cirkuszkirály nekiesik a gyilkosoknak, kettőt-kettőt jobb és balkezébe kap, egyet pedig a foga közé, azzal használat előtt felrázva őket, sorjában odakeni az öt banditát, majd segítségükre siető társaikat a falhoz. Ezzel elkészülve delizsáncra ül, mert az lassabban megy mint a vonat és Newyorkba siet, ahol szabadalmat kér újfajta tapétázó-eljárására. A szabadalmi hivatal főnöke azonban maga Grey, a cirkuszigazgató, aki mikor Edgár leül a karosszókbe, megnyom egy gombot Íróasztalán, mire az artistafejedelem székestül együtt a pincében találja magát. — A teremburáját, — káromjkodja el magát érre Póló helytelenül. Azért helytelenül, mert a sötét, földalatti lyukban sokkai megfelelőbb lett volna, ha úgy fejezi ki magát, hogy »a veremburáját!« Ettől az egészen jelentéktelen szépséghibától eltekintve üszni kezd, mert a légmentesen elzárt földalatti bura lassankint megtelik vízzel. A sötétlelkü igazgató szeinmelláthatólag ambicionálja, hogy a légtorna ünnepelt Pólóját a sport nem kevésbé tiszteletméltó, de kétségkívül nedvesebb ágá,1 kiképezve vizi-Pólóvá léptesse elő, ;i által hősünk belefullad a szennyes csaiornálébe, de az utolsó másodpercben — öt nappal halála után — szeren,;re kimenti onnan hü menyasszonya, ikivel ekkor ismerkedik meg. Miután feltámadt, ellenielet kerékbetörik, aszfaltsimitó-géppel elgázolják, zsákbavarrva leejtik az Eiffel-torony tetejéről, kilövik egy negyvenkettesből a holdba, gyufaoldattal megmérgezik, leöntik finomított kőolajjal és meggyujtják, íasirozottat gyártanak belőie, elolvastatják vele Kassák Lajos összes költeményeit, púderrá őrlik és amikor mindez netm használ s látják, hogy Póló makkegészségesebb, mint valaha, beállítják balösszekötőnek egy futballcsapatba, amelynek a Bácska Sportklub ellen kell játszani. Mondanunk sem kell, hogy Póló Ede még Kulundzsics és Gubics mesteri hátvédjátékát is megússza anélkül, hogy akár egyetlen lábaszála is meggörbüine, sőt ezekutári visszatér a cirkuszba, ahol most már ö irtja ki az igazgatót és valamennyi bűntársát s átveszi a müintézet személyes vezetését a nagyérdemű közönség további szives pártfogásáért esedezve. Még ma is élne, ha tavaly nem nyelt volna le egy szilvamagot. dió. A rejtélyes Kapeíánovics Látogatás a „húszszoros rablógyilkos“ feleségénél A letartóztatott Kapetánovics vámtiszt felesége kint lakik az Erdőucca végén, a kocsi el sem megy odáig, ‘inert elakadna a sárban. Az egyszobakonyhás apartman, ahol a szegény, megijedt Kapetánovicsné meghúzódik, több család otthona, az ember minden sarokban teknőkbe boíük, amelyekben különféle csecsemők szundítanak, vagy ordítoznak. A csecsemőkhöz tartozó felnőttek a konyhában és a szobában, hokked'likon és kanapékon ülnek, a fiatal, szép szőke asszony, a »húszszoros rablógyilkos« felesége pedig kisgyereket ringat karján és nem is mer nagyon panaszkodni, hogy elvitték tőle az urát és becsukták. Még védeni se meri Kapetánovicsot. Arra a kérdésre, hogy az urát hogy’ hívják tulajdonképpen, igy felel1: »Én mindig Kapetánovicsnak ismertem.« Az óvatossága azt a látszatot kelti először, hogy maga sem hiszi azt. amit mond. Csak később derűt ki, menynyire meg van felemlítve, ez sf. oka annak, hogy nem mer beszélni. Félve jegyzi meg. hogy az ura édesanyját is Kapetánovicsnénak hívják. »Sose hívták másképp, — mondja — ő maga is tanúsíthatja.« Hol él az "öregasszony? — kérdezzük. »Hát hol élne? Itt Suboticán. Sose volt az kérem montenegrói, egy ószerbiai faluba’ született az uram, Az édesanyja megtudja mondani legjobban. Meg aztán megvannak az írásai a minisztériumban, még elbocsátó-leveJe is van a katonaságtól, ahol csihovnik volt. Hogy kapott volna, ha nem Kapetánovicsnak hivnák?« Elmondja, hogy amikor az ura pályázott a pénzügyigazgatósághoz, ő adta be a kérvényt, az összes mellékletekkel. ..Szerbül úgy mondják, hogy dokumentek.« — magyarázza. Nagyon panaszkodik, hogy az egyik suboticaj hírlap azt irta róla, hogy nincs törvényesen megesküdve az urával, csak együtt élnek. »Ez kérem — tiltakozik erélyesen — hazug rágalmazás, a barátok templomában esküdtünk, meg a városházán. Tanuk voltak Sztantics Ljuba kapitány, meg Szabó István lakatos, innen a Piros-uccából.« Nagyon dicséri az urát, hogy mindig jó volt hozzá, rendesen viselkedett, sok állása volt. az igaz, de csak olyankor hagyta ott az egyiket, ha már volt egy másik. Arról, hogy az ura rablógyilkos lett volna, nem is beszél, »hazudott, aki ezt az ostobaságot kitalálta,« — mondja és ezzel el is intézte a fantasztikus vádat. Vonakodva fele! ellenben, amikor az ura kémkedéséről faggatjuk. Kapetáno- \ vies, mint hadifogoly, írnok volt ] Paul Gebhardt osztrák-magyar őr-1 nagy mellett. A szerb nyelven kívül perfoktül beszél németül és fran-j ciául, ezért kapott ilyen beosztást, j 1 Az őrnagy, ezt az asszony is beis-6 meri. csakugyan hajtatott végre halálos ítéleteket és ugylátszik a gyászoló _ családok az irnpknak tulajdo nitották hozzátartozóik szomorú és tragikus halálát. Mi része volt ebben Kapetánovicsnak, mi nem. azt innen nagyon bajos lenne megállapítani. Az. hogy mikor a detektívek keresték, megszökött előlük és hogy kézzel-lábbal kapálózik az ellen, hogy Montenegróba vigyék, tagadhatatlanul ellene szól. A felesége ugyan azt állítja, hogy férjére a detektívek nagyon ráijesztettek, azért szökött meg tőlük. A tulerélyes nyomozás ellen egyébként a család minden tagja panaszkodik, de erre nem kell sokat adni, mert akik ellen nyomozás folyik, azok rendesen megkísérlik a detektiveket holmi brutális fellépésjj sei megvádolni. f Érdekesen védelmezi meg azonjban urát az asszony a valószínűségire és közvetett bizonyítékra alapijjtott vád ellen. »Azt mondják, hogy rossz a Ielkiismerete. azért szökött íj meg a detektívek elöl és azért nem íakar Montenegróba menni, meg azért járt mellékuccákon, azért pu; derezte magát, azért kötötte fel arfcát kendőkkel'. Ezek mesék a púderére!, meg a rejtőzködéssel. Mellék’uccákon pedig azért járt. mert szégyelte, mint volt tiszt, hogy le van rongyolódva. Most, hogy jobban ment neki, járt a főuccákon is. De kérem, el lehet hinni, hogy valaki, akinek lelkét állítólag olyan nagy bűnök terhelik, itt maradjon ebben országban, itt bujkáljon, amikor Magyarországon, vagy Ausztriában semmi bántódása sem eshetne! El lehet ezt hinni? Mi kötötte őt ide? Egy embert, aki franciául és németül éppen olyan jól beszél, mint szerbül? Meg tudott volna másutt is élni, még jobban is, mint itt, ahol, ha elkövetett volna valamit, előbb-utóbb mégis csak el keli. hogy érje a büntetés.« Nem lehet tagadni, hogy van ebben az okoskodásban valami. Kapetánovicsné odamer~" a petróleumlámpához, srófolhatja, hogy ne füstöljön. és mesél közben a férje eltűnt kabátjáról, amit a letartóztatás után két napig viselt valaki, akitől csak a főkapitány erélyes közbelépésére sikerült visszaszerezni. G. G. Egy egész világ ellen... Károlyi Mihály emlékiratainak első része Csak hevenyében pár sort Károlyi Mihály emlékiratainak most megjelent első kötetéről. Az ötszáz oldalas vaskos könyvet* melyet ma hozott el Jugoszláviába a posta, még átlapozni sem lehetett, nem hogy átolvasni. A könyv, amint az első fejezetei mutatják, több mint Károlyi Mihály memoárja és védőirata, a magyar politika története Í909-től 1918-ig, az októberi forradalomig. Annak a korszaknak a története tehát, amikor Magyarország gon a liberális korszak már megbukott, a demokrácia még vajúdott s amelyben a háború mindent tönkretett, megváltoztatott s elpusztította éppen azt a becsületes, munkás generációt, amelyen az uj Magyarország felépülhetett volna. Károlyi Mihálynak e korszak történetében igen jelentékeny szerepe volt, s aki! az eseményeket objektiven akarja megítélni, el kell olvasnia könyvét, amelynek az első kötete a következő fejezeteket tartalmazza: A harc előtt. — Belépésem a pofitikába. — 48 és 67. — Justh és Apponyi. — A Quai d’Orsay-n. — Az amerikai magyarok közt. — Francia fogságban. — A feleségem. — A pártok és a háború. — Kísérlet az olasz beavatkozás megakadályozására. — Mitteleurópa. — A Károlyipárt, mint békepárt kiválik. — Uj éra. uj emberek. — Első audienciám Károly királynál. — Tisza bukása, — Második audienciám. — Az Eszterházy-kormány megalakulása. —t Harmadik audienciám. •— Visszás helyzet. — Czernin lavíroz. — Berni tárgyalásaim. — Kitérés a pacifizmusról. — A szocializmus válsága és renais&ance-a a pacifizmusból. —* A haladás erői. — Károlyi Imre és a a Török-ügy. — A Konstem-ügy. —< Gróf Károlyi Imre és herceg Win-* dischgraetz egyéb vádjai. — Vázsonyi szerepe. — A Sixtus-ügy és következményei. — A hivatalos politika vaksága. — A dubrirn vadászat — Tárgyalásaim a szlovákokkal, románokkal és détezlávokkal. — Intrikák az örvény szélén. — A dualizmus összeroppanása. — A képviselőház utolsó ülése. — A Nemzeti Tanács megalakulása. — Udvari játék a demokráciával. — Az októberi for* radalom. VÁROSI JODOS GYÓGYFÜRDŐ NOVISAD PENZIÓ RENDSZER KITŰNŐ ELLÁTÁS ÉS SZOBÁK ISZAPKEZELÉSEK. SÓSFÖRDŐK, HYDROTHERAPIA, RÖNTGEN-LABORATORIUM, KVARCLÁMPA. DIATHERMA ÉS VILLAMOS KEZELÉSEK, - ÁLLANDÓ FÜRDŐORVOS nyitva egész évben - télikura KivássdorSási ügynökök garázdálkodjak a iiszamenti magyarság kozott Sentáró! jelentik : Sentán napok óta négy készülődés folyik a kisvagyonu gazdák körében. A hiszékeny magyar kisgazdák örömmel újságolják, hogy Délamerikába készülnek, ahova ingyen fogják őket kiszállítani és minden ellenszolgáltatás nélkül földet, házat és gazdasági berendezést kapnak. Illetékes helyen természetesen, semmit sem tudnak a nagyszabású ügynöki machinációról. A kivándorolni készülő beugrasztottak száma napról-napra nő. Eddig csak Sentán 20 család jelentette be kivándorlási szándékát, de értesülésünk szerint Mohói, Ada, Kanizsa és Horgos magyarsága is fölült a nagyhangú szélhámosoknak. A kivándorlásra csábitó ügynöök Becskereken székelnek és küldötteik állandóan a Tisza vidékén ~ a magyarok körében cirkálnak. ! eveiezéseiket cégjelzés nélkül v gzik, úgy, hogy alig lehet megállapítani pontos címüket.
