Bácsmegyei Napló, 1923. december (24. évfolyam, 328-352. szám)

1923-12-05 / 331. szám

4. oldal. BACSMEGYE1 NAPLÓ 1923 december 5 CIRKUSZ e a© Póló Ede vagy másodpsrcsnkint száznyolcvanszor a halálba, vám a Gatimann-féle elsza- \ hithatatlan jfím-^nSvÓBZ, avagy háromf, évi jitéllís garantálva — Film 249.990 felvonásban — * f Póló Eduárd, a jeles akrobata, bar- ■ núnehét év óta alkalmazottja a Grey-i cirkusznak", noha az igazgató mindent elkövet, h#ty megszabaduljon tőié. Az első képben valódi Hiram Maxim-féle gyorstüzelő ágyúval emcntháli-sajtíá lövi a szimpatikus Edits talpraesett bal­­tüdejét, de a irapezmtivész, aki ennek következtében nyomban szörnyethal, sietve lóraül és ilyenformán Szerencsé- j sen megmenekül az akasztója torkából.« Több napi sebes ügetés után elérkezik! az északi sarkra, ahol már várnak rá j az igazgató felbérelt emberei. Ha csak hetven hárman lennének, mint ahogyan Ede számított rá, rendben volna a do­log Ó6 minden nagyobb nehézség nél­kül elbánhatna velük, azonban a gaz bé­rencek véletlenül éppen hetvennégyen varrnak és ekkora túlerővel szemben > még a hatvan poióerős Eduard is te-1 hetetlen, annál is inkább, mert Billynél, aki ellenségeit vezeti, ott van a ma.esz-p dugattyú. így azután tűrnie kell, nogy csalamádé-kunyhót főzzenek belőle, ami pillanatnyilag ugyan kellemetlenül érinti, mert bele kell halnia, de később mégis ennek köszönheti szabadulását. Repülő­gépén angolosan távozik és noha Primo de Rivera tisztességtelen ajánlatot test neki, hogy beleegyezése esetén vele töl­tik be a spanyol trónt több sebből vér­ző szívvel elutasítja ezt a tervet a pe­­csétviaszkkai együtt és visszatér a cir­kuszba, mert nem tud nyugodtan anid­­ni, ha rá nem gyújtják a sátrat, vagy f ha éhes oroszlánakut nem bocsátanak j hálófülkéjébe. Javában horkol, amikor] Andréka fökapitányhelyeítes tizenkilenc! ekrazitot helyez el bélrendszerében őst egy szál gyufával lángra Iobbairtja az 1 eleven pokolgépet. Ede a levegőbe rö-| pül fs több ezer darabra-hullva térj vissza a földre. Szerencsére azonban j Pietsch Ferencné elnöknö, aki már rég- S óta szeretné a müpártolók köréhez le- f szerződtetni komikusnak, titokban hü; őrangyala s igy nem sajnálva a fárad- j ságöt, napokig tartó munkával össze- '• szedi a szanaszét heverő kis vacak hús-: fecniket és helyreállítja belőlük Póló j Edét,' aki erre leszerződik Kladekhez a : Trocaderoba balsikernek. A hálátlan; légtornász azonban megdöbbenve kény- ■ télén tapasztalni már az első félórában,; hogy itt settkisetn akarja őt meggyil-1 kölni, ezért újból visszatér a Grey-cir­­kuszhoz, ahol a mülovar és a fókaido­már hurkot vetnek nyakába és megkö­tözik. Amikor guzsbakötve hever az erre a célra felállított komplimenten, derékban kettéfürészelik, Ede azonban vérfagyasztóan nevet ezen, természete­sen csak félhangon, meri a másik fele — amit a tettesek beledobtak a Niaga­rába, hogy a rendőrség nehezebben ta­lálja meg — már hiányzik. Hovatovább mindenki kezd keresztet vetni Póló Edömér életére, amikor fe­hér tenniszruhában megjelenik a gyil­kosság színhelyén és kiderül, hogy a szerencsétlen áldozat nem is ő volt, ha­nem az egyik jegyszedő, aki viccből adta ki magát Pólónak. A cirkuszkirály nekiesik a gyilkosoknak, kettőt-kettőt jobb és balkezébe kap, egyet pedig a foga közé, azzal használat előtt felráz­va őket, sorjában odakeni az öt ban­ditát, majd segítségükre siető társaikat a falhoz. Ezzel elkészülve delizsáncra ül, mert az lassabban megy mint a vo­nat és Newyorkba siet, ahol szabadal­mat kér újfajta tapétázó-eljárására. A szabadalmi hivatal főnöke azonban maga Grey, a cirkuszigazgató, aki mi­kor Edgár leül a karosszókbe, megnyom egy gombot Íróasztalán, mire az artista­fejedelem székestül együtt a pincében találja magát. — A teremburáját, — káromjkodja el magát érre Póló helytelenül. Azért helytelenül, mert a sötét, föld­alatti lyukban sokkai megfelelőbb lett volna, ha úgy fejezi ki magát, hogy »a veremburáját!« Ettől az egészen jelen­téktelen szépséghibától eltekintve üszni kezd, mert a légmentesen elzárt föld­alatti bura lassankint megtelik vízzel. A sötétlelkü igazgató szeinmelláthatólag ambicionálja, hogy a légtorna ünnepelt Pólóját a sport nem kevésbé tisztelet­­méltó, de kétségkívül nedvesebb ágá­­,1 kiképezve vizi-Pólóvá léptesse elő, ;i által hősünk belefullad a szennyes csaiornálébe, de az utolsó másodperc­ben — öt nappal halála után — szeren­­,;re kimenti onnan hü menyasszonya, ikivel ekkor ismerkedik meg. Miután feltámadt, ellenielet kerékbe­törik, aszfaltsimitó-géppel elgázolják, zsákbavarrva leejtik az Eiffel-torony tetejéről, kilövik egy negyvenkettesből a holdba, gyufaoldattal megmérgezik, le­öntik finomított kőolajjal és meggyujt­­ják, íasirozottat gyártanak belőie, el­olvastatják vele Kassák Lajos összes költeményeit, púderrá őrlik és amikor mindez netm használ s látják, hogy Póló makkegészségesebb, mint valaha, beál­lítják balösszekötőnek egy futballcsa­patba, amelynek a Bácska Sportklub el­len kell játszani. Mondanunk sem kell, hogy Póló Ede még Kulundzsics és Gu­­bics mesteri hátvédjátékát is megússza anélkül, hogy akár egyetlen lábaszála is meggörbüine, sőt ezekutári visszatér a cirkuszba, ahol most már ö irtja ki az igazgatót és valamennyi bűntársát s át­veszi a müintézet személyes vezetését a nagyérdemű közönség további szives pártfogásáért esedezve. Még ma is élne, ha tavaly nem nyelt volna le egy szilvamagot. dió. A rejtélyes Kapeíánovics Látogatás a „húszszoros rablógyilkos“ feleségénél A letartóztatott Kapetánovics vámtiszt felesége kint lakik az Erdő­­ucca végén, a kocsi el sem megy odáig, ‘inert elakadna a sárban. Az egyszobakonyhás apartman, ahol a szegény, megijedt Kapetánovicsné meghúzódik, több család otthona, az ember minden sarokban teknőkbe boíük, amelyekben különféle csecse­mők szundítanak, vagy ordítoznak. A csecsemőkhöz tartozó felnőttek a konyhában és a szobában, hokked'li­­kon és kanapékon ülnek, a fiatal, szép szőke asszony, a »húszszoros rablógyilkos« felesége pedig kisgye­reket ringat karján és nem is mer nagyon panaszkodni, hogy elvitték tőle az urát és becsukták. Még vé­deni se meri Kapetánovicsot. Arra a kérdésre, hogy az urát hogy’ hívják tulajdonképpen, igy felel1: »Én min­dig Kapetánovicsnak ismertem.« Az óvatossága azt a látszatot kelti elő­ször, hogy maga sem hiszi azt. amit mond. Csak később derűt ki, meny­nyire meg van felemlítve, ez sf. oka annak, hogy nem mer beszélni. Félve jegyzi meg. hogy az ura édesanyját is Kapetánovicsnénak hívják. »Sose hívták másképp, — mondja — ő maga is tanúsíthatja.« Hol él az "öregasszony? — kérdez­zük. »Hát hol élne? Itt Suboticán. Sose volt az kérem montenegrói, egy ószerbiai faluba’ született az uram, Az édesanyja megtudja mon­dani legjobban. Meg aztán megvan­nak az írásai a minisztériumban, még elbocsátó-leveJe is van a kato­naságtól, ahol csihovnik volt. Hogy kapott volna, ha nem Kapetánovics­nak hivnák?« Elmondja, hogy ami­kor az ura pályázott a pénzügyigaz­gatósághoz, ő adta be a kérvényt, az összes mellékletekkel. ..Szerbül úgy mondják, hogy dokumentek.« — magyarázza. Nagyon panaszkodik, hogy az egyik suboticaj hírlap azt irta róla, hogy nincs törvényesen megesküd­ve az urával, csak együtt élnek. »Ez kérem — tiltakozik erélyesen — ha­zug rágalmazás, a barátok templo­mában esküdtünk, meg a városhá­zán. Tanuk voltak Sztantics Ljuba kapitány, meg Szabó István lakatos, innen a Piros-uccából.« Nagyon di­cséri az urát, hogy mindig jó volt hozzá, rendesen viselkedett, sok ál­lása volt. az igaz, de csak olyankor hagyta ott az egyiket, ha már volt egy másik. Arról, hogy az ura rab­lógyilkos lett volna, nem is beszél, »hazudott, aki ezt az ostobaságot kitalálta,« — mondja és ezzel el is intézte a fantasztikus vádat. Vona­kodva fele! ellenben, amikor az ura kémkedéséről faggatjuk. Kapetáno- \ vies, mint hadifogoly, írnok volt ] Paul Gebhardt osztrák-magyar őr-1 nagy mellett. A szerb nyelven kívül perfoktül beszél németül és fran-j ciául, ezért kapott ilyen beosztást, j 1 Az őrnagy, ezt az asszony is beis-6 meri. csakugyan hajtatott végre ha­lálos ítéleteket és ugylátszik a gyá­szoló _ családok az irnpknak tulajdo nitották hozzátartozóik szomorú és tragikus halálát. Mi része volt ebben Kapetánovicsnak, mi nem. azt innen nagyon bajos lenne megállapítani. Az. hogy mikor a detektívek keres­ték, megszökött előlük és hogy kéz­­zel-lábbal kapálózik az ellen, hogy Montenegróba vigyék, tagadhatatla­nul ellene szól. A felesége ugyan azt állítja, hogy férjére a detektívek na­gyon ráijesztettek, azért szökött meg tőlük. A tulerélyes nyomozás ellen egyébként a család minden tag­ja panaszkodik, de erre nem kell so­kat adni, mert akik ellen nyomozás folyik, azok rendesen megkísérlik a detektiveket holmi brutális fellépés­­jj sei megvádolni. f Érdekesen védelmezi meg azon­­jban urát az asszony a valószínűség­ire és közvetett bizonyítékra alapi­­jjtott vád ellen. »Azt mondják, hogy rossz a Ielkiismerete. azért szökött íj meg a detektívek elöl és azért nem íakar Montenegróba menni, meg azért járt mellékuccákon, azért pu­­; derezte magát, azért kötötte fel ar­­fcát kendőkkel'. Ezek mesék a púder­ére!, meg a rejtőzködéssel. Mellék­­’uccákon pedig azért járt. mert szé­­gyelte, mint volt tiszt, hogy le van rongyolódva. Most, hogy jobban ment neki, járt a főuccákon is. De kérem, el lehet hinni, hogy valaki, akinek lelkét állítólag olyan nagy bűnök terhelik, itt maradjon ebben országban, itt bujkáljon, amikor Magyarországon, vagy Ausz­triában semmi bántódása sem es­hetne! El lehet ezt hinni? Mi kötötte őt ide? Egy embert, aki franciául és németül éppen olyan jól beszél, mint szerbül? Meg tudott volna má­sutt is élni, még jobban is, mint itt, ahol, ha elkövetett volna valamit, előbb-utóbb mégis csak el keli. hogy érje a büntetés.« Nem lehet tagadni, hogy van eb­ben az okoskodásban valami. Kape­tánovicsné odamer~" a petróleum­­lámpához, srófolhatja, hogy ne füs­töljön. és mesél közben a férje eltűnt kabátjáról, amit a letartóztatás után két napig viselt valaki, akitől csak a főkapitány erélyes közbelépésére sikerült visszaszerezni. G. G. Egy egész világ ellen... Károlyi Mihály emlékiratainak első része Csak hevenyében pár sort Károlyi Mihály emlékiratainak most megje­lent első kötetéről. Az ötszáz oldalas vaskos könyvet* melyet ma hozott el Jugoszláviába a posta, még átlapozni sem lehetett, nem hogy átolvasni. A könyv, amint az első fejezetei mutatják, több mint Károlyi Mihály memoárja és védő­irata, a magyar politika története Í909-től 1918-ig, az októberi forra­dalomig. Annak a korszaknak a tör­ténete tehát, amikor Magyarország gon a liberális korszak már megbu­kott, a demokrácia még vajúdott s amelyben a háború mindent tönkre­tett, megváltoztatott s elpusztítot­ta éppen azt a becsületes, munkás generációt, amelyen az uj Magyar­­ország felépülhetett volna. Károlyi Mihálynak e korszak történetében igen jelentékeny szerepe volt, s aki! az eseményeket objektiven akarja megítélni, el kell olvasnia könyvét, amelynek az első kötete a következő fejezeteket tartalmazza: A harc előtt. — Belépésem a pofi­­tikába. — 48 és 67. — Justh és Ap­­ponyi. — A Quai d’Orsay-n. — Az amerikai magyarok közt. — Fran­cia fogságban. — A feleségem. — A pártok és a háború. — Kísérlet az olasz beavatkozás megakadályozá­sára. — Mitteleurópa. — A Károlyi­párt, mint békepárt kiválik. — Uj éra. uj emberek. — Első audienciám Károly királynál. — Tisza bukása, — Második audienciám. — Az Esz­­terházy-kormány megalakulása. —t Harmadik audienciám. •— Visszás helyzet. — Czernin lavíroz. — Berni tárgyalásaim. — Kitérés a pacifiz­musról. — A szocializmus válsága és renais&ance-a a pacifizmusból. —* A haladás erői. — Károlyi Imre és a a Török-ügy. — A Konstem-ügy. —< Gróf Károlyi Imre és herceg Win-* dischgraetz egyéb vádjai. — Vázso­­nyi szerepe. — A Sixtus-ügy és kö­vetkezményei. — A hivatalos poli­tika vaksága. — A dubrirn vadászat — Tárgyalásaim a szlovákokkal, ro­mánokkal és détezlávokkal. — Int­rikák az örvény szélén. — A dualiz­mus összeroppanása. — A képviselő­­ház utolsó ülése. — A Nemzeti Ta­nács megalakulása. — Udvari játék a demokráciával. — Az októberi for* radalom. VÁROSI JODOS GYÓGYFÜRDŐ NOVISAD PENZIÓ RENDSZER KITŰNŐ ELLÁTÁS ÉS SZOBÁK ISZAPKEZELÉSEK. SÓSFÖRDŐK, HYDRO­­THERAPIA, RÖNTGEN-LABORATORIUM, KVARCLÁMPA. DIATHERMA ÉS VILLAMOS KEZELÉSEK, - ÁLLANDÓ FÜRDŐORVOS nyitva egész évben - télikura KivássdorSási ügynökök garázdálkodjak a iiszamenti magyarság kozott Sentáró! jelentik : Sentán napok óta négy készülődés folyik a kis­­vagyonu gazdák körében. A hi­székeny magyar kisgazdák öröm­mel újságolják, hogy Délameri­­kába készülnek, ahova ingyen fogják őket kiszállítani és minden ellenszolgáltatás nélkül földet, há­zat és gazdasági berendezést kapnak. Illetékes helyen természetesen, semmit sem tudnak a nagysza­bású ügynöki machinációról. A kivándorolni készülő beug­­rasztottak száma napról-napra nő. Eddig csak Sentán 20 család je­lentette be kivándorlási szándé­kát, de értesülésünk szerint Mo­hói, Ada, Kanizsa és Horgos ma­gyarsága is fölült a nagyhangú szélhámosoknak. A kivándorlásra csábitó ügynö­­ök Becskereken székelnek és kül­dötteik állandóan a Tisza vidékén ~ a magyarok körében cirkálnak. ! eveiezéseiket cégjelzés nélkül v gzik, úgy, hogy alig lehet meg­állapítani pontos címüket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom