Bácsmegyei Napló, 1923. december (24. évfolyam, 328-352. szám)

1923-12-30 / 351. szám

10. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1923 december 30, gyón szeretett engem. Egyszer be­teg voltam és ő két hétig nem moz­dult el az ágyamtól. Ezt nem lehet elfelejteni. Es mégis csak én voltam az első szeretője. Nem. Eri. Else, ezt nem homályosithatja el az idő. Ezek nagyon fontos dolgok az élet­ben, ezt ön is meg fogja érteni, pe­dig ön művésznő. Frl. Else bólintott e fejével, már nem mosolygott és sok szeretettel nézett a főhadnagyra, aki tovább be­szélt : — Tudja, hogy én senkinek sem irhatok levelet és nem is várok sen­kitől? Az anyám is meghalt és én nem hiszem, hogy volna itt a fron­ton valaki. aki úgy ne érdekelne senkit, mint ahogyan énvelem nem törődik senki a világon. Ez nagyon rossz érzés Frl. Else, higyje el, végtelenül rossz érzés. Most hosszú szünet következett A bécsi színésznő láthatóan elszomo­rodott és mintha hirtelen a mámor is elszállt volna a fejéből. Von Weiss törte meg a csöndet A történtek irtán már nem is tekintette a szerel­mes Kenyerest komoly ellenfélnek, de hogy mégis rálicitáljon, rekedt kangon Így szólt: — Én egyszer egy asszony miatt ja mellembe lőttem. A golyó nem I érintett nemesebb részeket. Frl. Else oda sem figyelt, rá sem nézett az öngyilkos főhadnagyra és j hirtelen felállóit. Mindnyájan fehig- I róttunk, tudtunk, hogy az estének I vége. A színésznő a belépőjét kérte, f — Nagyon szépen köszönöm furáim. — mondta — felejthetetlen “szép este volt. j Most Kenyereshez fordult: I — Főhadnagy ur lesz szives és el- I kisér a szállásomra. \ Es már nyújtotta a karját és in­dultak kifelé. Von Weiss megsem­­jmisülten nézett utánuk, j — Ostoba asszonyok, — morogta a bajusza alatt. , Odakint már ébredt a nap. véres ■ szemével mintha bámulná a sáros Sutákat, a mocsaras mezőket, a kol­dus-szegény, apró házakat. Az utcák kihaltak voltak és a házakban még aludtak az emberek. Amott egy őr­iszem unatkozik, majd hirtelen hap­­l tákba vágja magát. Egy főhadnagy megy arra elegáns uridámúval. Az­tán eltűnnek az egyik házban. Santuzza és Lola még aznap dél­iben elutaztak és Kenyeresnek azóta gyakran érkezett levele Bécsből. legm&£yaraibfe V?r>. 1** Zentai riportok . Valaki a napokban a sentai »Rp­­yaf«-'kávéház törzsasztalainak egyiké­nél azt a megjegyzést tette, hogy Öentának nincsenek problémái. Az 91lető tiszteletreméltó polgára a vá­mosnak, nyilván kifogástalan lokal­­fcwtriota, allűrökkel is kegyeskedik néha, az illető azonban nem sentai. Csak Sentán lakik. Idejött. Úgy, 'mint akár jómagam is. A régi tábla­­bíró típusnak egy idesodródott ké­sőt utóda ez a fiók sentai. Minek Sentára újságíró. — mon­dotta olyan szeretetreméltóan és •kedvesen, hogy igazán bűn lett vol­na megneheztelni rá. Megpróbáltam tehát neki és magamnak és minden­kinek ide rögzíteni Se.ntát, a sentaia­­kat és a Tiszapart hétköznapjainak •nem mindig szürke és nem mindig 'eseménytelen eseteit. A nyilvánosság előtt mondom és h kezemet a szivemre rakom: én nem tudom kérem szépen, miért nin­csenek a sentaiak megelégedve a vál­tósukkal, ezzel — az igaz, kissé lusta és magábamerült, — de mégis közvetlen, muzsikás, széplányos és tradíciókkal teletűzdelt szigettel. De ahol jólét van, tespedés is vau. A fontos mégis az. hogy az eibar­­íikádozott fülek járdáján megdob­banjon a lelkiismeret gyenge lélek­harangja és a nap száraz esemé­nyeinek száraz regisztrálója a ripor­ter, aki nem adhat koncepciókat, ad­hat helyzetképet. Helyzetképet a tnultöól és a jelenből és a pillanat­nyi impressziókból összeszőve a sentai polgárok karácsnyfájára, 'dísznek a cifra cukorkák és csillogó fényszórók udvarképes társaságá­ban. 1. Elénk és virágoskedvü mindig ez laz urj város, amelyet az agrárre­­íorm vagyontalanná tett Van benne tninden, ami szórakoztat a napi éle­tet mozgalmassá teszi. Olvasnak az emberek és érdeklődnek és mindent figyelemmel kísérnek. Itt is elhang­zik a panasz mindennap kulturáila­­potok miatt és javítani készül min­den épkézláb ember ízlést és kiala­kulását elősegíteni egy igazi és ko­­inoly betüszereíetnek. Sentán láttam, de máshol is megláthatta vplna, egyik könyvkereskedés kirakatában a szimpatikus és hívogató cédulát. ’Az élelmes kereskedő leegyszerűsí­tette az irodalmi gondokat. Kiírta, hogM nája jó olvasni való Mószmra kapható. Aki az irodalmat annyira ; 'szereti, hogy kilóra méri ki a saját ;'kultursöntésében, az rosszember “gazán nem lehet. Komoly probléma ;'persze, hogy olvas-e valaki kilóra. 'Errevonatkozó minden szimatolás í 'eredménytelen maradt. A kereskedő l nem volt hajlandó nyilatkozni. A másik kulturmegfigyelés Sentán jegy eldugott uccában tehető. így f kői csőnkön yvtár van. Igaz primitiv, Faliol egy gramofon és Nick Carter \ Ls varrótűk és makolaturapapir béké­­[sen megfér a polcokon porladó auk­­\ torokközött. Ide jött be egy cseléd­lány. Két könyvet hozott vissza és »másikat kért helyette. I — A nacscsága el van foglalva. I Kéreti, válasszon ki neki valami jó > olvasnivalót. A kölcsönkönyvtár- I Vegyeskereskedés tulajdonosa a ke­ltést természetesnek találta. Szétné­zett a polcon, diadalmasan kihúzta Kacér Jolán egyik munkáját és ke­zébe nyomta a cselédleánynak. A Fekete kakas volt a könyv címe. A kis cseléd vitte haza a nacscságá­­hak, aki nyilván ezt a könyvet is s akarta j A sentai Otthon-könyvtárt szét­­í’hordták, könyvárusok nagy zökke­­•kenővel tudnak reuzálni. Nem kell tehát rosszmájuskodni. Nem Senta 'az oka ezeknek a siralmas állapotok­nak. A közszellem tisztulása itt is jótékony forradalmat idézhetne elő iáz agyakban. Az a város, ahol az . utolsó 40 évben kilenc újság jelent -már meg, valami kis vigasztaló re­­hményt mégis csak nyújt. 2. I A régi jó magyar vendégszeretet­­i'nek csodálatosan megkapó példáit »Szolgáltatja Senta. Be lehet itt állíta­tni bármikor mindenhova. Vendéget látni egyértelmű a kötelességtelje­­kitéssel. A háború sokat rontott ezen a szokáson is, megbolygatta az egy­szerű, jó és hamisíthatatlan gondol­kozást. Mégis, ahol Surányi Györ­­jgyök vannak, ott a gavalléria ki »‘nem veszhet soha. Már-már legen- i dákba burkolódott a ma is élő öreg Surányi egyik esete. De csak más­hol. A sentaiak erről is mcgfeledkez­­:'tek. Nem lehet senki se próféta a /'saját hazájában. Ezért keli a Sá­frányt esetet fölírissiteni. A joviális ji és derék polgár Államikor nagy sze­lepet játszycí minden követválasz­itásnál. A függetlenségi párt főtá­­ifaoUm:,; Ahova ő odaáilt, Lőtt volt a győzelem. Még az alkot­fmányos pörköltek redukciója sem okozott ott bajokat. 1905-ben Bartha Miklós lépett föl ellenzéki jelöltként. Surányi akcióba lépett. A mindig függetlenségi Sentán nagyszerű kilá­tásáig voltak Barthának. Surányi ■; vendégül látta Bartha Miklóst. Javá­ban folyt a vacsora, amikor beállít jiegy küldött és jelenti, hogy fiakker ŽUt meg a ház előtt. Vendég érke­zett. Surányi örömmel siet ki. Hát uramfia, ott áll előtte Kovács Pál, a kormánypárti jelölt. Beszélni akart Vele. A házigazda szörnyű zavarba íött. ígért mindent Kovácsnak, hogy 'majd talán máskor fogadja. A két ■- ellenfelet mégse lehet egy asztal­hoz ültetni. A kormánypárti jelölt ,'rögtön elhagyta a házat. Barthát is “megválasztották. Az öreg Surányi bedig sokáig feldultan járkált. Még fma 18 év után is fájlalja az esetet. Egyszer életében történt meg vele, hogy vendég nem érezhette jól ma­gát a házában. 3/ Zeneváros és művészeteket szive­den befogadó csodálatos tiszaparti hely Senta. Bácskában sehol nincsen annyi muzsika,mint itt. A tűzoltó­­zenekar bebizonyította, hogy ma­gyar nótát fújni is lehet úgy, hogy élvezheti az ember. Lelkes műked­velő előadások. Publikum is van, támogatás is. Ugylátszik, a muzsi­kán keresztül kellene valahogy az irodalmat is becsempészni Sentára. Cigánymuzsikája egyik legkifejlet­tebb tipikus és igazi cigánymuzsika. Rácz Pista prímás, a nagy Ráczok egyenes leszármazottá. 4. Szenzációi nem igen vannak Sán­tának. Mondják, ezelőtt is ilyen csöndes, békés váró* volt. Az emberek Só! megfértek egymás mellett. Nem 'akart senki sem kibújni a bőréből. Egészen csöndes urimódra íetompi­­íott diszkrét atmoszféra feküdt rá Sentára. A napok egymásutánja szé­pen lepergett az évek homokóráján. Az ismeretes két gyilkosság, ami ebben az évben volt. valósággal fej­­bekólintotta az embereket. Komo­lyan sopánkodtak és fájlalták az eseteket. Féltek, hogy valami sére­lem esik a város közismert erkölcsi reputációján. A kis város élénk fan­táziája sokkal inkább felvillant a Patócs Böske eseténél és az ügy törvényszéki tárgyalásánál. Én egé­szen jól emlékszem, hogy gyerek­koromban, ha beférkőzhettem a fel­nőttek társaságába, ott az Isten há­ta mögött, az eldugott' kis erdélyi faluban, akkor az emberek nem tár­gyalták olyan izgatottan, mondjuk például a Húsz Ábrahám gyilkossá­gát. Patócs Böske esetét megforgat­ták alaposan és elülről-hátulról bon­colgatták ezt a kis megtévedt varró­­leányt. Soha úgy még nem láttam újságokat kapkodni és soha talán a rikkancsoknak nem volt olyan bő aratása. Talán ők az egyedüíLck. akik a szó szoros értelmében tőkét kovácsoltak a Böske leányzó nyilvá­nos szerepléséből. Mondom, kapóra kapták ezt az esetet a Sentaiak. Az uccán, műhelyekben, mindenütt be­lebotlottam Patócs Böskqbe. Aka­ratlanul is megtudtam az élete fo­lyását négy-öt éves korától kezdve. A külvárosban volt olyan földije, aki kereken kijelentette, hogy ő a ; Böske karrierjét már régen megjó­solta, ahogy bekövetkezett. Még ta­nukra is hivatkozik, hogy ezt ő elő­re megérezte. A Böske-iigy tehát sokáig napirenden marad még. Egé­szen jó üzlet volna ponyvafüzetben meginti. A sentai otthon, akár, az ucca is [ egészen elüt a kávéházi élettől. Ai­lment már a köztudatba, hogy a ka­­jvéház a korlátok leomlása. Ä kavé­­iház jobban demokratizál, mint a j strandfürdő. Itt lehet vitázni, bele- I szólni, helyesbíteni, helyreigazítani, lovagi as ügyeket drága bolygo bo­hémmódra lebonyolítani. A kávéház vád alá helyez és elejt. Valaki be­lök a forgatagba egy problémát s ez aztán szabad préda. Szájról-szájra jár és mindenki vitázik fölötte. Mái aki nem kártyázik. Mert alá éppen ezt a műveletet végzi, azt hidegen hagyja minden egyéb téma. Amikoí Rassay megindította az »Esti karirt«, akkor például fölvetette egy bus magyar azt a kérdést, hogy ez a Rassay Sentán még Rasch volt. Most pedig, hogy lehet ő Rassay. ípszilonnal a végén. Ez a kis y-vita még a mai napig is tart. Boldog kis város ez, kérem szépen, ahol egy betű ilyen port ver föl. Mi történne például, ha Rassay Károly minden betűje vitás lenne. Egy egész életre való kiadós kis téma kerekedne be­lőle. Nem is jó erre rágondolni. Egy pár kikapott eset Senta éle­iéből, ahol ezer más komoly problé­­ma is nyüzsög. Szépen sorrendbe, szortírozva kell ezekhez hozzányúl­ni. Biztos és avatott kézzel. Kicsit nógatni ezt a fajtát, »amelyik nyög és sir és látszik, hogy valamit akar«. Pihen és alszik tulajdonképen itt harmincezer magyar, ahelyett, hogy fölgyülemlett energiáját belevinné a közéletbe és lökne egyet kisebbségi helyzetünk delizsancán. Ez a problé­ma minden problémák legnagyobbé ka ma is itt. Iía mindenki odaáll a maga strázsájára. akkor talán tény­leg kevesebb volna a probléma De eddig van és marad és szaporodik. Nem is születik, csak úgy lesz min­den nap eggyel több. A múlt fölráJ zása itt is jótékonyan hatna. Ezt a célt akarom szolgálni következő írá­saimban »Fakuló fotográfiák« címen. Addig gyűjtöm a problémákat, ami­ket a legmagyarabb magyar városi ad a veleérzőknek. Mesterház?/ Ambrus Könnyen hajlik a megfázásra ? Túl­ságosan érzéken. ? Fajdalmait csilla­pítják és a testet erősítik a valódi Feller-féle Eisa-fluidd >1 eszközölt le­mosások és bedörzsölések. Sokkal erősebb, kindősabb és jobb, mint a sösborszesz. Mint fog-, íogfcus-, sztj- és fejbőrápolószer 25 eve kedveit. Csomagolással és portóval együtt 3 duplaüveg vrgy egy különleges üveg 24 dinár; 36 ttuplaüveg vagy 12 kü! n­­leges üveg 214 diná' és 10 s-ázslék felár. S, étk : di Feller V. Jcaö gyógy­szerész StuMca donja közp; nt 185. (Horvátország) " 9130 Győződjön meg, Logy a legmegbízhatóbb ér. leg­olcsóbb bevásárlási forrás szűcs sz&rmeáraháza Snboíica, Sokolska uüca ! U j é v i kiárusítás nagy árengedménnyel FOLT&ÜEMTE3, TESZTÄ 9024 f 9 ** i tükörgyárban M0VI5AĐ Kamenicka ni. 15. izim.

Next

/
Oldalképek
Tartalom