Bácsmegyei Napló, 1923. december (24. évfolyam, 328-352. szám)

1923-12-03 / 329. szám

Postaszállítási dij készpénzben lefizetve |ywiBiaBMnraa«BH^gBCTHBE5gs«»HraaBai^^ I évfolyam Megjelenik niudca reggeli ünnep után és hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal S-S8, Szerkesztőség 5-13 Suboiica, MEIFÖ, 1923 december 3. s mmmdomBassmagmsai 329» szám Elísfszetési ár negyedévre 135 dinár SZE&kESZIĆSEG: Fialja Álexandra-ulica 4 szám alatt KiadéMvatah Kralja Alcxantlra-ullca 1 (Lalnach-palota) Wstarína placena a gofovom Ara egy és fél diaár mmmsssssBem ssag^ssssssagaw 3E3EZ5EŽ Mussolini jő kereskedelmi szerződés fejében elismeri a szoyjefkormányt Tárgyalások a fascisták és a bolsevisták között Rómából jelentik: Az olasz­­orosz ideiglenes kereskedelmi szer­ződésről szóló Iram arai vitában szombaton Mussolini miniszterelnök ;is felszólalt és az egész ház nagy figyelme között többek között a kö­vetkezőket mondotta: — Megelégedéssel állapítom meg, hogy a fascista sajtó elismerte an­­üa kszükségességét, hogy Orosz­országgal összeköttetésbe lépjünk. piyan időt élünk, amelyben, minden állam arra törekszik, hogy - szoro­sabbra fűzz a többi államhoz való viszonyát. Csak az !a kérdés, vájjon laz olasz nemzet hasznot huz-e ab­ból, ha végleges hidat ver Oroszor­szág felé? Be kell vallanom, hogy Oroszországhoz való viszonyunk ki­tűnő és hogy egyetlen külföldi sajtó Sem mutatott annyi megértést a iascista kormány iránt, mint a bol­sevista sajtó. Azon a nézeten va­gyok, hogy az Oroszországhoz v?J6 ..........iiTOgg^ES^ZSSS jó viszonyunk kiépítésére és épolá­sára egy minden joggal és kötele­zettséggel fölruházott nagykövet megfelelőbb, mint egy egyszeri! gazdasági képviselő. Az olasz kor­mánynak semmi oka sincs arra, hogy megtagadja) a szovjetkormány elismerését. Rendelkezem a szüksé­ges politikai cselekvési szabadság­gal, hogy ma kijelenthessem: »Meg­adom nektek kormányotok elisme­rését« és ezzel diplomáciátoknak uj utakat és kilátásokat nyitok meg, ti pedig jó kereskedelmi szerződést adtok nekem.« — Azt hiszem — folytatta ezután Mussolini —-, nem árulok el titkot, ka kijelentem, hogy ez idő szerint erről a kereskedelmi szerződésről tárgyalunk. Egyébként tudjuk, hogy az a francia bizottság is, amely je­lenleg Oroszországban időzik, a 5 francia kormánnyal egyetértésben jár el. mi fronton harcoló Szilágyi Lajos, akik Bethlent részint mint szószegőt akarják ilyenformán kompromittálni saját elvbarátaik előtt, a másik ol­dal híveinek szemében pedig ugyan­akkor azzal népszerütlenitik a mi­niszterelnököt, hogy leleplezik, mi­lyen Ígéretet tette az ötvenháiom­­szor gyilkosságért vád alá helyezett Héjjas Ivánnal teljesen egy húron pendülő Prónay Pálnak. Politikai körökben nagy várakozással néz­nek mindenesetre a parlament szer­dai .ülése elé. Kiutasítják a temesvári szerfe püspököt Románia retorziv intézkedésekre készül az iskolaügyi tárgyalások eredmény Jelensége miatt A jugoszláv-román iskolaügyi tár­gyalások, mint megírtuk, eredmény­telenül végződtek, mert a román kormány olyan követeléseket tá­masztott a jugoszláviai roman ki­sebbség egyházi és iskolaügyében, amelyeket Jugoszlávia a legjobb akarattal sem teljesíthetett. Az ered­ménytelenül végződött tárgyalások — amelyek miatt a beogradi sajtó éles sajtókampányt indított Románia ellen — mint most Bukarestből je­lentik szóba került a román minisz­tertanács legutóbbi ülésén, amelyen résztvett Cnrbovxeanu, a temesvári román delegáció vezetője is. Car­­boviceanu közölte a minisziertanács­­csal, hogy a jugoszláv-román egy­házi és iskolaügyi tárgyalások nem vezettek eredményre és l edig —- mint mondotta — azért, mert a jugoszláv megbízót!, bér a delegáció első ülé­sén hozzájárult Románia valamennyi ■ I.- ■■«■»■■asaMBTSaraBEMiro követeléséhez, később a jugoszláv kormány instrukciója alapján a ta­nácskozásokra olyan alapot javasolt, amelyet viszont a román delegáció nem fogadhatott el. A miniszterta­nács Carboviceanu bejelentésével kapcsolatban, a bukaresti Lupta értesülése szerint, elhatározta, hogy ezekután a bánsági jugoszláv lakos­sággal szemben az ottani kisebbségi iskoláknál és egyházaknál ugyan­azon eljárást fogja követni, ahogyan a jugoszláv Bánságban a románok­kal szemben eljárnak. Miután pedig a beográdi kormány visszautasította azt a kívánságot, hogy a jugoszláviai románok élére javasolt egyházfőt kinevezze, a román kormány kiuta­sítja a temesvári jugoszláv püspöki vikáriust, aki nem román alattvaló. A szerb kisebbségi iskoláknál a román kormány a legteljesebb re­ciprocitást fogja alkalmazni. Budapestről jelentik: A nemzet-! gyűlés szombati ülésének végén, fél fcettő után, az elnök bejelentette, hogy harminc képviselő — Szilágyi Lajos, Friedrich István és társai — aláírásával beadvány érkezett hoz­­.zá, amelyben az aláírók zárt ülés elrendelését kérik. Az idő előrehala­dottságára tekintettel az elnök a ké­relem elutasítását javasolta, amire azonban a házszabályok szerint nem volt joga. Viharos házszabályvita ke­letkezett, majd Bethlen István gróf miniszterelnök felszólalása után el­rendelték a zárt ülést, amely két órától délután öt óráig tartott. A zárt ülésről, amelyet csak igen ritkán — többnyire katonai termé­szetű ügyek letárgyalására — szok­tak összehívni, a lapoknak tilos tu­dósítást közölni és még a zárt ülés tárgyáról sem szabad a közönsé­get tájékoztatni. Mindamellett kipat­tant, hogy a három óra hosszat tar­tó és rendkívül viharos lefolyása zárt ülésen miről tárgyalták: Szilá­gyi Lajos képviselő ugyanis, amikor a zárt ülés befejezése előtt Bethlen és hívei felháborodva elhagyták az üléstermet, szintén kisietett a folyo­sóra és feldúlt arccal bejelentette az ott várakozó újságíróknak, hogy sürgős interpellációt jegyzett be szerdára. Az interpelláció tárgya a Vö^-tkező: A miniszterelnöknek egy gyalog­zászlóalj parancsnok felmentése ügyében kétségbevont szavahihető­sége. ■ - ■ - « - - - • Szilágyi Lajos bejelentéséből ki­derül, hogy miről van szó, tudniillik Prónay Pál nyugalmazott alezredes, a hivatalosan gyalogzászlóaljnak nevezett . hirhedt különítmény pa­rancsnoka nemrégiben megvádol1 a — mint ismeretes — gróf Bethlen István miniszterelnököt azzal, hogy vele szemben nem tartotta meg be­csületszavát. Bethlen emiatt provo­kálhatta a különitményi parancsno­kot, és a lovagias eljárás során nyil­vánosságra kerültek az ügy előzmé­nyei. Annakidején, amikor Váz su­nyi Vilmos megvádolta a nemzet­gyűlésben Prónayt, hogy egy Rorn­­hauser Mihály nevű kereskedőt jog­talanul fogvatartott a budai Nádor­­laktanya fogdájában és miután félig agyonkinoztatta, csak nagyobb vált­ságdíj lefizetése ellenében engedte szabadon, a kormánynak el kellett ejteni Prónayt és zsarolási ügye miatt elmozdították zászlóalja élé­ről. Prónay szerint Bethlen minisz­terelnök megígérte akkor neki, a zsaroló különitményi parancsnoknak hogy ha elsimul az ügy, reaktivál tatni fogja. Ez az a be nem tartott ígéret, amely miatt Prónay a szó szeges vádját emelte a miniszter­­elnök ellen. A párbaj-ügy tárgyalá­sánál Bethlen miniszterelnök azt a kijelentést tette a tiszti becsület­­bíróság előtt, hogy szóbanforgó Ígéretét magasabb államérdekből nem tarthatta be. Ezt az esetet tették szóvá a zárt 1 ülésen a fajvédők és a velük közös Kedden mutatkozik lse az uj német kormány Marx kancellár programja Berlinből jelentik: Az uj német, kormány tagjainak névsora, miutánj az üresen maradt tárcákat is betol-! tötték, a következő: Birodalmi kan-J cellar: Marx cenírumpárti; helyet-j tes kancellár és birodalmi belügyim-, niszter: jarres német néppárti; kül-| ügyminiszter: Stersemann német néppárti; pénzügyminiszter: Luther német néppárti; gazdasági minisz­ter- Hamm bajor demokrata; közle­kedésügyi miniszter: Oeser demo­krata párti; igazságügyminiszter: Emminger bajor néppárti; honvédel­mi miniszter: Gessler demokrata; közmunkaügyj miniszter: Braun centrumpárti; postaügyi miniszter és a megszállott területek minisztere: Hoefle centrumpárti. A berlini la­pok az uj birodalmi kormányt nem tekintik tulajdonképpeni koalíciós kabinetnek. Bár a szociáldemokrata birodalmi gyűlési frakció még nem döntött a kormánnyal szemben való állásfoglalásáról, a Vorwärts mégis kiemeli, hogy a szociáldemokraták szemében a Marx-kormányra nézve súlyos rcegterheltetést jelent Ern­­minge részvétele a kabinetben. A Lokalanzeiger úgy tudja* hogy a birodalmi kancellárnak az a szán­déka, hogy a kormány álláspontját a bemutatkozáskor legpontosabb for­mában ismertesse s ezzel kapcsola­tosan felhatalmazást kér egész sor sürgős intézkedésre, főleg adóügyek­re. Minthogy itt nem az alkotmányt módosító intézkedésekről van szó, a birodalmi gyűlésen ezek elfogadá­sához elegendő az egyszerű többség. A lapok szerint a kormány előrelát-' hatólag nem kíván kifejezett bizalmi szavazatot. A birodalmi gyűlés pártvezéreinek értekezlete kedden délelőtt déli 12 órakor ül össze. A teljes gyűlés ugyanaznap délután 3 órakor kez­dődik. Kilátástalan a weimari al­kotmány megváltoztatása Marx újonnan alakított kormánya szombaton délelőtt tartotta első ülé­sét és kedden fog bemutatkozni a birodalmi gyűlésen. A kormánynyi­latkozat előreláthatólag nagyon rö-. vM lesz és csak arra fog utalni, hogy az uj kormány mind külső, mind bel­ső politikai tekintetben Stresemann politikáját fogja folytatni, csak hogy egy kissé inkább jobbfelé hajló irányban,Az általános helyzetről szóló vita, mely a kormánynyilat­kozatot követi, előreláthatólag kéL három napig el fog tartani. Kizárt­nak lehet tekinteni, hogy a kormány1 Próuay alezredes reaktiválása Háromórás zárt ülés a magyar parlamentben — Interpelláció Bethlen szavahihetőségéről a magyar nemzetgyűlés ülésén

Next

/
Oldalképek
Tartalom