Bácsmegyei Napló, 1923. december (24. évfolyam, 328-352. szám)
1923-12-21 / 345. szám
Poštariiia plačena u gotovom r Ára egy és fél drnár \ Postaszállítási díj készpénzben lefizetve XXIV. évfolyam Sishotica, PÉNTEK, 1923 december 21. 345. szám Megjelenik nÓDiien reggel, ünnep után és hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8-58, Szerkesztőség 5-10 BDeffiiaBBaMCiB^gaS ElSíizeiési ár negyedévre 135 dinár A görög királydráma A görög választások, amelyek a republikánus pártot juttatták majoritáshoz, mint az események mutatják, megpecsételték a dinasztia sorsát. György király engedett a forradalmi katonakormánynak és egymillió drachma útiköltséggel Romániába utazott, hogy ott bevárja a parlament döntését: köztársaság, vagy monarchia. Nem lehet kétséges, hogy ez a döntés nem lesz kedvező a görög királyra nézve még okkor sem, ha Venizelosz, akiben a royalisták titkos monarchistát sejtenek, valóban szembefordul a köztársaságiakkal és a monarchia fentartása mellett foglal állást. Görögországban — különösen a legutóbbi ellenforradalom után — nagy erővel indult tovább a republikánusok mozgalma, amely ma olyan hatalmas politikai követelés, hogy Venizelosz valószínűleg hiába venne frontot ellene, hiába vetné latba elvitázhatatianul nagy tekintélyét. A görög nép, amely 250 nél több köztársaságit küldött a nemzetgyűlésbe, ha úgy fordulna a helyzet, még Venizeloszt is feláldozná, csakhogy megszabaduljon attól a dinasztiától, amely kétszer adott parancsot háborúra, kétszer hívta fegyverbe a görög népet és kétszer hozott szégyent Görögországra azzal, hogy megfutamított és megtizedelt hadsereget vezetett viszsza Athénbe. A görög dinasztia és maga György király végleg elvesztették a játszmát a görög nép előtt, amely nem lát messze, de nem is kiváncsi arra, hogy íí. György tulajdonképen csak eszköz volt az antant kezében, amikor imperialista céllal reménytelen háborúkba vitte Görögországot. A köztársaság kikiáltása csak idő kérdése, (lehet hogy mikor e sorok Íródnak, már proklamálták is a köztársaságot) a helyzet urai — úgy alkotmányosán, mint hatalmi viszonyok tekintetében — a forradalmárok, a köztársaságiak, akik a kisázsiai szerencsétlen kaland óta kezükbe kerítették a hatalmat. A görög dinasztia az antant áldozata. A világháborúban Konstantin király 1917-éig minden fenyegetés és terror ellenére megóvta az ország semlegességét. Ezt a makacs békeszeretetet azonban annyira bűnül rótták fel neki, hogy trónjával fizetett, amikor az antant győzelmesen vívta az utolsó harcokat. Hatalomba került a há borús párt, élén Venizelosz-szál, aki olyan nagy buzgóságot fejtett ki az antant támogatásában, hogy a világháború befejeztével Görögországot bőkezűen megjutalmazták a béke diktátorai, megjutalmazták még pedig Törökország SZLKÍvESZTíiSÉG: líraija Alcxanöra-ulica 4 szám alatt Kiadóhivatalt Kralja Alcxandra-ulica 1 (Lelibach-pslota) kárére, amely ez időben tehetetlenül nézte, hogy szállja meg a kisézsiai szigeteket a nagyétvágyú görög imperializmus. Könynyebb megszerezni valamit, mint megtartani, mondja a közmondás, amely Görögországon alig két év után be is igazolódott. A török hadsereg hosszú és elkeseredett küzdelem után visszaverte az antant által cserbenhagyott görög ármádiát, amely lerongyolódva, éhesen hnzaözönlött Görögországba, ahol az ínség gyötrelmein a forradalom készülődött rendcsinálásra. Megtörtént az, ami vesztett háborúk után rendszerint történni szokott: a hadsereg és a nép föllázadt, e;sőpörte a háborús-kormányt és a királyt félretolta. Az éhező görög nép természetesen minden bajért, minden nyomorért a dinasztiát tette felelőssé, holott az igazi bűnös az antant volt, amely háborúba parancsolta Görögqrszágot — a maga érdekeinek vedel mére. Az antant zúdította Görögországra a nyomorúságot, az antant rendezte meg a görög királydrámát, pontosabban azzal a békepolitikáva!, amely eddig csak háborúkat, dögvészt és pusztulást hozott Európa népeire. György király az antant áldozata, a harmadik királyáldozat, akinek detronizálásával Görögország az imperializmust detronizálja és annak a békének üzen hadat, amelyet a sevresi, versaillesi papiros-békének tud a világ demokratikus közvéleménye. Ä klerikálisok nem egyeztek meg a kormánnyal Végrehajtják Horvátországhass az aj tartományi beosztást Á horvát blokk ellenállásra készül Reogredból jelentik: A klerikálisoknak a radikálispárítöl folyta tett tárgyalásai csütörtökön úgy látszik hol!pontra jutottak. Korosecnek Pasics miniszterelnökkel tervezett találkozása is elmaradt és a belügyminiszternek a pénzügyi bizottság ülésén tett egy bejelentése valószínűleg minden további tárgyalást lehetetlenné fog tenni. Vuics belügyminiszter ugyanis a belügyi tárca költségvetésének tárgyalása közben bejelentette, hogy az ország tartományi beosztó sut Horvátországban és Szlovéniában két hónapon belül végre fogják hajtani. A klerikálisoknak tudvalevőleg a kormánnyal folytatott tar« gyelások során a megegyezés főfeltételét abban szabták meg, hogy a tartományi beosztást ne hajtsák végre, különösen Szlovéniában, mert így Szlovénia közigazgatási egysége két tartományra szakadna. Természetesen a horvát politikai köröket is kellemetlenül fogja érinteni a kormány e terve, mint hogy mindaddig, amig a tartományi beosztást végre nem hajtják, addig az alkotmány revízióra is több a kilátás, mint ha a tartományi beosztás befejezett tényével állnak szembe. Ennek folytán a horvát politikában is erős visszhangja lesz a belügyminiszter bejelentésének és az esetleg meszszemenő politikai következményekkel járhat. A belügyminiszter egyúttal azt is bejelentette, hogy a tartományi beosztás végrehajtása után azonnal kiírják a tartományi és járási önkormányzati választásokat is. Mivel pedig a kormánynak már régi terve, hogy ezeket a választásokat az egész országban egyidejűleg ejtsék meg, ennek logikus kö vetkezménye, hogy körülbelül március hónapban a Vajdaságban is megtartják a tartományi és járási önkormányzati választásokat. A demokrptapárt szakadása A demokratopárt főbizottsága csütörtökön délelőtt ülést tartott, amelyen Pribicsevcs Szvetozár és dr. Krizman képviselők lemondásával foglalkoztak. Agatonovics képviselő felolvasta PribicseViC' lemondó levelét, amit Davidovics Ljubához, a főbizottság elnökéhez intézett. Ezután nagyobb vita fejlődött ki, amelynek folyamán az a felfogás alakult ki, hogy lemondásnak nincs nagy jelentősége, meri az egész főbizottság leniondottnak tekinti magát és cs.:i.k a legközelebbi pártkongresszusig intézi tovább a párt ügyeit. Elhatározta ezután a főbizottság, hogy Pribicsevicset és Krizmant felszólítja a lemondás visszavonására, hogy a pártkongresszusig a főbizottság többi lemondott tagjaival együtt intézzék tovább az ügyeket. A határozat ellenére politikai körökben általános az a felfogás, hogy ezúttal a demokratapártban végleg kiéleződtek a már nagyon régen húzódó ellentétek és hogy ezek a jelenségek a demokratapárt szakadására vezetnek. Uj alakulás a demokratapárt roncsain A demokratapárt bomlásáról rendkívül érdekesen, a kulisszák mögötti események megvilágositusával ir a Tribuna. Amióta a demokraták lekerültek a hatalomról, — Írja — maguk is látják, menuyire nem "re gyüvé való elemek takarója volt a „demokrata“ név. Lehetetlen homogén alakulat egyrészről a radikálisok és a haladópárt, másrészről a régi szerb semostalacpárt és a szerb-horvát koalíció között. Davidovics a választásoknál maga ellen ingerelte a sarnostaiacokaí, mert Veijkovics csoportját túlságosan támogatta a samostalacok rovására. Davidovics hibája, hogy a demokratáknak csaknem minden kerületben két tisztájuk volt s ezáltal önmagukat gyöngítették. A samostalac ok látják, hogy Veijkovics kihasználja ellenük Davidovics-ót, aki nem látja át benfentesének terveit, holott nyilvánvaló, hogy Veijkovics a demokratapórt roncsain újjá akarja alakítani a volt nemzeti-pártot, mivel az. a meggyőződése, hogy az a habarék, ami demokratapárt név alatt ismeretes, nem lehet hosszú életű. Davidovics éppúgy izolálni akarja Pribicsévicset, mint aminő izoláltan állott Protics a radikálispártban. Nem valószirui azonban, hogy Pribícsevics tragédiája úgy teljesül be, hogy ö is Protics sorsára jut. Davidovics Ljuba nem Pasics s Pribícsevics mögött elszántába hívek állanak, mint aminők Protics mögött álltak. Markovics-Rankovics becsületügyében pénteken hoznak döntést A radikálispárt által kiküldött bizottság csütörtökön foglalkozott az ismeretes Markovics- Rankovics afférral. Az ülésen felolvasták úgy azokat az iratokat, amelyekre Rankovics vádjait alapítja, mint Markovics írásos védekezését. Rankovics képviselő, a felolvasás után kijelentette, hogy Markovics védekezésére néhány megjegyzést óhajt tenni. A bizottság ezért elhatározta, hogy Rankovicsnak kiadja a védöiratot azzal, hogy péntek reggelig köteles megjegyzéseit Írásban benyújtani. Döntést a rég húzódó becsületügyben holnap hoznak. A radikális párt körében úgy tudják, hogy a bizottság döntése mindkét félnek elégtételt fog szolgáltat-, ni. Nincs azonban kizárva, hogy, Rankovics nem fog megíégedni az elintézéssel és a parlamentben szóváteszi Markovics elleni vádjait. A hazafias érdemek elismeréséről szóló törvényt tárgyaló bizottság, csütörtökön ülést tartott, de mint-: hogy a 22 bizottsági tag közül csak heten jelentek meg, kötelező határozatokat nem hoztak. Az ülés után MHadinovics a bizottság elnöke jelentést tett Pasics miniszterelnöknek. A belügyminiszter nem tiszteli a törvényt A pénzügyi bizottság pénteki ülé-i sén, amelyen a belügyi tárca költségvetését tárgyalták, az ellenzéki
