Bácsmegyei Napló, 1923. december (24. évfolyam, 328-352. szám)

1923-12-21 / 345. szám

Poštariiia plačena u gotovom r Ára egy és fél drnár \ Postaszállítási díj készpénzben lefizetve XXIV. évfolyam Sishotica, PÉNTEK, 1923 december 21. 345. szám Megjelenik nÓDiien reggel, ünnep után és hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8-58, Szerkesztőség 5-10 BDeffiiaBBaMCiB^gaS ElSíizeiési ár negyedévre 135 dinár A görög királydráma A görög választások, amelyek a republikánus pártot juttatták ma­joritáshoz, mint az események mu­tatják, megpecsételték a dinasztia sorsát. György király engedett a forradalmi katonakormánynak és egymillió drachma útiköltséggel Romániába utazott, hogy ott be­várja a parlament döntését: köz­társaság, vagy monarchia. Nem lehet kétséges, hogy ez a döntés nem lesz kedvező a görög ki­rályra nézve még okkor sem, ha Venizelosz, akiben a royalisták titkos monarchistát sejtenek, va­lóban szembefordul a köztársa­ságiakkal és a monarchia fentar­­tása mellett foglal állást. Görög­országban — különösen a leg­utóbbi ellenforradalom után — nagy erővel indult tovább a re­publikánusok mozgalma, amely ma olyan hatalmas politikai kö­vetelés, hogy Venizelosz valószí­nűleg hiába venne frontot ellene, hiába vetné latba elvitázhatatia­­nul nagy tekintélyét. A görög nép, amely 250 nél több köztár­saságit küldött a nemzetgyűlésbe, ha úgy fordulna a helyzet, még Venizeloszt is feláldozná, csakhogy megszabaduljon attól a dinasz­tiától, amely kétszer adott paran­csot háborúra, kétszer hívta fegy­verbe a görög népet és kétszer hozott szégyent Görögországra azzal, hogy megfutamított és meg­tizedelt hadsereget vezetett visz­­sza Athénbe. A görög dinasztia és maga György király végleg elvesztették a játszmát a görög nép előtt, amely nem lát messze, de nem is kiváncsi arra, hogy íí. György tulajdonképen csak esz­köz volt az antant kezében, ami­kor imperialista céllal reményte­len háborúkba vitte Görögorszá­got. A köztársaság kikiáltása csak idő kérdése, (lehet hogy mikor e sorok Íródnak, már proklamálták is a köztársaságot) a helyzet urai — úgy alkotmányosán, mint ha­talmi viszonyok tekintetében — a forradalmárok, a köztársaságiak, akik a kisázsiai szerencsétlen ka­land óta kezükbe kerítették a ha­talmat. A görög dinasztia az antant ál­dozata. A világháborúban Kon­stantin király 1917-éig minden fenyegetés és terror ellenére meg­óvta az ország semlegességét. Ezt a makacs békeszeretetet azon­ban annyira bűnül rótták fel neki, hogy trónjával fizetett, amikor az antant győzelmesen vívta az utolsó harcokat. Hatalomba került a há borús párt, élén Venizelosz-szál, aki olyan nagy buzgóságot fejtett ki az antant támogatásában, hogy a világháború befejeztével Gö­rögországot bőkezűen megjutal­mazták a béke diktátorai, megju­talmazták még pedig Törökország SZLKÍvESZTíiSÉG: líraija Alcxanöra-ulica 4 szám alatt Kiadóhivatalt Kralja Alcxandra-ulica 1 (Lelibach-pslota) kárére, amely ez időben tehetet­lenül nézte, hogy szállja meg a kisézsiai szigeteket a nagyétvá­gyú görög imperializmus. Köny­­nyebb megszerezni valamit, mint megtartani, mondja a közmondás, amely Görögországon alig két év után be is igazolódott. A török hadsereg hosszú és elkeseredett küzdelem után visszaverte az antant által cserbenhagyott görög ármádiát, amely lerongyolódva, éhesen hnzaözönlött Görögor­szágba, ahol az ínség gyötrel­mein a forradalom készülődött rendcsinálásra. Megtörtént az, ami vesztett háborúk után rend­szerint történni szokott: a had­sereg és a nép föllázadt, e;ső­­pörte a háborús-kormányt és a királyt félretolta. Az éhező görög nép természetesen minden bajért, minden nyomorért a dinasztiát tette felelőssé, holott az igazi bűnös az antant volt, amely há­borúba parancsolta Görögqrszá­­got — a maga érdekeinek vedel mére. Az antant zúdította Görög­országra a nyomorúságot, az an­tant rendezte meg a görög ki­rálydrámát, pontosabban azzal a békepolitikáva!, amely eddig csak háborúkat, dögvészt és pusztu­lást hozott Európa népeire. György király az antant áldozata, a har­madik királyáldozat, akinek detro­­nizálásával Görögország az impe­rializmust detronizálja és annak a békének üzen hadat, amelyet a sevresi, versaillesi papiros-béké­nek tud a világ demokratikus közvéleménye. Ä klerikálisok nem egyeztek meg a kormánnyal Végrehajtják Horvátországhass az aj tartományi beosztást Á horvát blokk ellenállásra készül Reogredból jelentik: A kleriká­lisoknak a radikálispárítöl folyta tett tárgyalásai csütörtökön úgy látszik hol!pontra jutottak. Korosec­­nek Pasics miniszterelnökkel ter­vezett találkozása is elmaradt és a belügyminiszternek a pénzügyi bizottság ülésén tett egy bejelen­tése valószínűleg minden további tárgyalást lehetetlenné fog tenni. Vuics belügyminiszter ugyanis a belügyi tárca költségvetésének tár­gyalása közben bejelentette, hogy az ország tartományi beosztó sut Horvátországban és Szlovéniában két hónapon belül végre fogják haj­tani. A klerikálisoknak tudvalevő­leg a kormánnyal folytatott tar« gyelások során a megegyezés fő­­feltételét abban szabták meg, hogy a tartományi beosztást ne hajtsák végre, különösen Szlovéniában, mert így Szlovénia közigazgatási egysége két tartományra szakadna. Természetesen a horvát politi­kai köröket is kellemetlenül fogja érinteni a kormány e terve, mint hogy mindaddig, amig a tarto­mányi beosztást végre nem hajt­ják, addig az alkotmány revízióra is több a kilátás, mint ha a tartomá­nyi beosztás befejezett tényével állnak szembe. Ennek folytán a horvát politikában is erős vissz­hangja lesz a belügyminiszter be­jelentésének és az esetleg mesz­­szemenő politikai következményekkel járhat. A belügyminiszter egyúttal azt is bejelentette, hogy a tartományi beosztás végrehajtása után azonnal kiírják a tartományi és járási ön­­kormányzati választásokat is. Mi­vel pedig a kormánynak már régi terve, hogy ezeket a választáso­kat az egész országban egyidejű­leg ejtsék meg, ennek logikus kö vetkezménye, hogy körülbelül március hónapban a Vajdaságban is megtartják a tartományi és járási önkormányzati választásokat. A demokrptapárt szakadása A demokratopárt főbizottsága csütörtökön délelőtt ülést tartott, amelyen Pribicsevcs Szvetozár és dr. Krizman képviselők lemondá­sával foglalkoztak. Agatonovics képviselő felolvasta PribicseViC' lemondó levelét, amit Davidovics Ljubához, a főbizottság elnökéhez intézett. Ezután nagyobb vita fej­lődött ki, amelynek folyamán az a felfogás alakult ki, hogy lemon­dásnak nincs nagy jelentősége, meri az egész főbizottság leniondottnak tekinti magát és cs.:i.k a legköze­lebbi pártkongresszusig intézi to­vább a párt ügyeit. Elhatározta ezután a főbizottság, hogy Pribi­­csevicset és Krizmant felszólítja a lemondás visszavonására, hogy a pártkongresszusig a főbizottság többi lemondott tagjaival együtt intézzék tovább az ügyeket. A határozat ellenére politikai körökben általános az a felfogás, hogy ezúttal a demokratapártban végleg kiéleződtek a már nagyon régen húzódó ellentétek és hogy ezek a jelenségek a demokratapárt szakadására vezetnek. Uj alakulás a demokrata­­párt roncsain A demokratapárt bomlásáról rendkívül érdekesen, a kulisszák mögötti események megvilágosi­­tusával ir a Tribuna. Amióta a demokraták lekerül­tek a hatalomról, — Írja — ma­guk is látják, menuyire nem "re gyüvé való elemek takarója volt a „demokrata“ név. Lehetetlen homogén alakulat egyrészről a radikálisok és a haladópárt, más­részről a régi szerb semostalac­­párt és a szerb-horvát koalíció között. Davidovics a választások­nál maga ellen ingerelte a sa­­rnostaiacokaí, mert Veijkovics csoportját túlságosan támogatta a samostalacok rovására. Davido­vics hibája, hogy a demokraták­nak csaknem minden kerületben két tisztájuk volt s ezáltal önma­gukat gyöngítették. A samostalac ok látják, hogy Veijkovics kihasználja ellenük Davidovics-ót, aki nem látja át benfentesének terveit, holott nyil­vánvaló, hogy Veijkovics a de­mokratapórt roncsain újjá akarja alakítani a volt nemzeti-pártot, mivel az. a meggyőződése, hogy az a habarék, ami demokratapárt név alatt ismeretes, nem lehet hosszú életű. Davidovics éppúgy izolálni akarja Pribicsévicset, mint aminő izoláltan állott Protics a radikális­pártban. Nem valószirui azonban, hogy Pribícsevics tragédiája úgy teljesül be, hogy ö is Protics sor­sára jut. Davidovics Ljuba nem Pasics s Pribícsevics mögött el­szántába hívek állanak, mint aminők Protics mögött álltak. Markovics-Rankovics becsü­letügyében pénteken hoznak döntést A radikálispárt által kiküldött bi­zottság csütörtökön foglalkozott az ismeretes Markovics- Rankovics af­férral. Az ülésen felolvasták úgy azokat az iratokat, amelyekre Ran­kovics vádjait alapítja, mint Marko­vics írásos védekezését. Rankovics képviselő, a felolvasás után kijelen­tette, hogy Markovics védekezésére néhány megjegyzést óhajt tenni. A bizottság ezért elhatározta, hogy Rankovicsnak kiadja a védöiratot azzal, hogy péntek reggelig köteles megjegyzéseit Írásban benyújtani. Döntést a rég húzódó becsületügy­ben holnap hoznak. A radikális párt körében úgy tud­ják, hogy a bizottság döntése mind­két félnek elégtételt fog szolgáltat-, ni. Nincs azonban kizárva, hogy, Rankovics nem fog megíégedni az elintézéssel és a parlamentben szó­­váteszi Markovics elleni vádjait. A hazafias érdemek elismeréséről szóló törvényt tárgyaló bizottság, csütörtökön ülést tartott, de mint-: hogy a 22 bizottsági tag közül csak heten jelentek meg, kötelező hatá­rozatokat nem hoztak. Az ülés után MHadinovics a bizottság elnöke je­lentést tett Pasics miniszterelnök­nek. A belügyminiszter nem tiszteli a törvényt A pénzügyi bizottság pénteki ülé-i sén, amelyen a belügyi tárca költ­ségvetését tárgyalták, az ellenzéki

Next

/
Oldalképek
Tartalom