Bácsmegyei Napló, 1923. november (24. évfolyam, 298-327. szám)
1923-11-28 / 325. szám
4. oldal. BACSMEGYE1 NAPLÓ 1923 november 23. ságon, a bíróság mai apparátusával akkor sem lehetne készen egy év alatt a kétezernégyszáz hátralékos ■ ügy feldolgozásával. Minthogy azon-! ban csodák manapság már nem tör- j tennék, uj pörök pedig nyakra-főre ’ indulnak, előrelátható, ha a suboticai járásbíróság hamarosan bele fog fulladni a restanciák tengerébe, ha a bírái létszám fölemelésével ideié- í ben nem segítenek a bajokon. ■ ..... — ■ — Egy cipészsegéd megölte az apját pódzott ahhoz az ajtóhoz, amely mögött családja aludt. Ugyanekkor érkezett haza fia, Janovszkl Péter, aki megdöbbenve vette észre apja szándékát. Igyekezett lecsillapítani, de amikor bementek abba a szobába, ahol az anyja és a gyermekek aludtak, az öreg Janovszki odaugrott felesége ágyához és a kezében levő kést bele akarta döfni. A fiú eléje állt, mire a dühöngő ember a leánya felé fordult. A gyermekek dulakodni kezdtek apjukkal, anyjuk pedig kiszaladt az udvarra és segítségért kiabált. Amikor már nem bírták lefogni dulakodó apjukat, a fin felkapott egy vizhordó dorongot és azzal több ütést mért apja fejére, aki az ütések következtében rövid szenvedés után meghalt. A szomszédok valamennyien megerősítették a rendőrségen a család vallomását és elmondották, hogy Janovszki állandóan ütötte, verte családját és mindig azt hangoztatta, hogy kiirtja a famíliáját. A rendőrség az ügyet áttette az ügyészséghez, ahol megindították a nyomozást. Borzalmas családi dráma Szufeoticán Janovszki Péter tizennyolc éves suboticai cipészsegéd hétfőn éjjel szüleinek Kriva-ucca 15. szám alatti lakásán agyonverte apját, Janovszki dános szabómestert, majtd a gyilkosság után elment a második köri rendőrlaktanyára, ahol bejelentette a véres családi tragédiát. A rendőrség Janovszkit letartóztatta és nyomban megindította a nyomozást a gyilkosság körülményeinek kiderítésére. A nyomozás folyamán megállapították, hogy a meggyilkolt Janovszki János delirium tremens-ben szenvedett. naponként nagymennyiségű bort fogyasztott el és éjszakánként, amikor az elfogyasztott ital hatása jelentkezett, dühöngési rohamaiban meg akarta gyilkolni családját. Janovszki feleségét és gyermekeit több esetben a szomszédok mentették meg a dühöngő ember kezei közül. Hétfőn délután Janovszki elment hazulról és csak estefelé érkezett haza ittas állapotban. Belépve a műhelybe, ott találta húsz éves Erzsébet leányát, mire szitkozódni kezdett. A lármára Sebők Antal és Kőié szán János szomszédai átszaladtak Janovszkiékhoz és hogy az ittas embert lecsillapítsák, borozni kezdtek vele. Később azonban Janovszki kényszeritette őket. hogy korcsmába. menjenek. Erre mindhárman átmentek a Hosszu-uccában levő Belinovics-korcsmába. Innen tiz órakor távoztak el és Janovszki egyenesen haza tartott. Bement a műhelybe és a kályha hamujába elrejtett konyhakést magához vette. Majd lehúzta cipőjét és késsel a kezében odal'o-Szerfe lap Is sürgeti már a magyar színházat {A Zasztava szubvenciót követel a megnyitandó magyar színháznak j Noviszadról jelentik: A noviszadi ;radikálispárt hivatalos lapjának, a Zasztavdfiok kedd esti számában. Szíipcsevics Z sarkó. a noviszadi ISzerb Kereskedelmi Bank igazgatója .feltűnést keltő cikket irt, amelyben lándzsát tör amellett, hogy a maš gyár színházat engedélyezni kell és jje tekintetben teljesen a magyarság ■álláspontjára helyezkedik. A Zasztava eme objektiv és tárgyilagosan ; megirt cikke annál meglepőbb, mert a lap éppen nehány nappal ezelőtt -élesen tiltakozott a magyar színház .engedélyezése ellen azzal az indokolással, hogy a magyarok mind kérnek és kommunisták. ] Szíipcsevics Zsarkó igazgató emelteit cikkében többek közt a követv közöket írja: j — A múlt pénteken cikk jelent ■meg a »Zasztavá«-ban, amely állást Ifoglalt az ellen, hogy engedélyt adijanak magyar színházra, mert minjdennap fognak el magyar kémet és \ a magyarok között kommunisták í vannak. Ez nem ok, ezzel az indo• kolással a szerb színházat is be! csukhatnák, mert éppen az utóbbi j időben fogtak el néhány szerbet, a I leik Magyarország számára kém- Ikedtek. A kommunisták között is Iván eíég szerb még ÓSzerbiában is, 1 Stejícs és Rajics, a király elleni merénylet tettesei is szerbek voltak és |nem magyarok. Ezek az argumentumok tehát, melyeket a magyar jszinház engedélyezése ellen hoztak ’fel, üres frázisok és nem objektiv i elintézése ennek az igen fontos kér-I ílObiiCíK. I Minden sérelmet és minden ellenl tétet akkor lehet legjobban és légii igazságosabban elintéző, ha bele- I képzeljük magunkat a másik fél 18 helyzetébe. Képzeljük el, mit csináltunk volna mi abban az esetben, ha a magyarok elvették volna a mi szerb színházunkat, amely a magyar I uralom alatt is itt fenn állott. »De mi I lojális polgárok voltunk«, — inon ellj hatnánk erre. Igen, lojális polgárok I voltunk, amikor bejöttünk Magyar- I országba, mert akitor volt egyházi lés polgári autonómiánk. Amutor I azonban elkezdték jogainkat megnyirbálni, mi is demonstráltunk ez ellen és mi is harcoltunk azért, hogy más uralom jöjjön, Ha békén hagytak volna bennünket, nem lettek volna nálunk jobb polgárai Magyarországnak. Megelégedett ember, [megelégedett nép nem zavarog és 1 nem keres uralomváltozást, hanem Sörül, hogy békességben, élhet. I Minden búzában van konkoly a I magyarok közt is akad. de azt is I tudom, hogy a magyarok között,. — a vajdaság magyarokra gondolok. — vannak becsületes, tiszta gondolkodású emberek, akik államunknak legjobb polgárai lesznek, ha meg- I gondolation politikával nem taszii- I juk el őket magunktól és nem ker- i getjük őket az agitátorok karjaiba. fi Elmondja ezután a cikkíró, hogy i jelen volt Tem erűiben, a községi kép* vis«!őtestület tagjainak eskütételéinél, amikor a magyar pap figyelj megtette az esküt tevőket, annak ‘ szentségére és arra, hogy esküjüket meg is kell tartani. Ezzel is bijj zontyfija, hogy a magyarok jó ál! lampolgárok. I — A magyaroknak, — folytatja a i cikk, — meg kell adni a színházat, jmert nekünk is veit saját színházunk a magyar uralom alatt, sőt a I magyar színház fmtartásálmz szóit' vend&vul is hozzá kell tárulnia az \ államnak. Ezzd széniben ellenőrzést kell gyakorolni a színház fölött, jhogy olyan darabokat is adjanak, ä melyek elősegítenék a megbékélési a szerbek és a magyarok között. A mi pedig a kémeket és a többi zavaró elemeket illeti, azoknak ellen-i szeréül jó és igazságos közigazgagatás kell. Akik azonban folytatják ! destrukciót és akiknek az ország szétbomlasztása a céljuk, azokat száműzzék. így azután elérnénk azt, hogy a népek boldogok és meg-i elégedettek vattának. A Zasztava szerkeszíöeége a cikket azzal a megjegyzéssel közl2, hogy a múltkori támadó cikk után az audatur et altera pars alapján |e kérdést a másik szempontból is Imeg akarja világítani. = Témplomszentelés Kanizsán ICsirity Ireney nsyissádi görögkeleti püspök a felszentelésen Sztarakar.izsáról jelentik: Vasárnap szentelték föl Sztarakanizsán, ünnepélyes keretek között az újonnan restaurált görög keleti templomot. A felszentelést ün- I népségre Kanizsára utazott dr. 1 Csirics Ireney noviszadi görög kell leli püspök is, akit szombaton 1 megérkezésekor ünnepélyesen fogadtak az állomáson. Qsirics Ireney püspök a délután folyamán, a városháza közgyűlési termében fogadta e tisztelgőket, majd hat órakor istentiszteletet tartott a gö-I’rög keleti iskola dísztermében. Este Pelrovics Jalta kanizsai görög keleti lelkész vacsorát adott püspök tiszteletére. Probléma Irta : Sz. Szigetiig Vilmos I Thurzó Sándor levele szeretett komájához, bókái Vukovich Mladenhez, intézve Neuzinára. (Saját kastély.) Édes öreg pajtikám, szeretett atyámfia! Távol áll tőlem a gondolata is annak, hogy megzavarjalak nagy és szent munkádban, már mint ami a cséplést jelenti, mert hiszen ílyenféléből élünk mindnyájan. Még mindig állom ugyanis régi megállapodásunkat. mely abban kerül az események homlokterébe, hogy lehetőleg nem igyekszünk egymás életét fölösleges oktalanságokkal — teszem azt, levélírással—megrövidíteni Az eset azonban, amivel felrázlak nyugalmadból, megkeserítem nyári méhike-munkádat és rabolom idődet, r— olyan rendkívüli, hogy hasonlót nem produkálnak annaleseink, amelyek szoros kapcsolatot teremtettek az idők folyamán a tükör s általában véve az üvegipar fellendülésével. Következőleg teljesen józan, tisztes főre van itt szükség, mert csődöt mond a legtökéletesebben gondolkodó fő is, ha megnyilvánulása nem társul egy nagy élet számtalan eseményét magába foglaló egyén bölcs tapasztalataival. A rideg tényállás a következő: Mint bizonyára hallottad hírét, ezen a nyomorult Árbóczlakon vagyok kénytelen tengetni nyaramat minden nemesebb szórakozás hijiával. Asszony volna elég. a betegség se látszik meg rajtuk annyira, mint ahogy ők állítják, de mit ér mindez, ha esti tiz órakor bezárják a vendéglőket azzal a középkori indokolással, hogy gyógyhelyen nem lehet mulatni. Ezen az időn túl a bagolynak sem szabad huhognia. Már most mit csináljak? A korán fekvés épp úgy nem kenyerem, akárcsak a korán kelés, amibe már számosán belehaltak. Egy darabig egymagámban tanitgattam a cigányt uj nótákra, amig tegnap végre felütötték hfdra-fejüket a Preznovszky fiuk. Erdőre alkusznak és igy kerültek ide, képzelheted, mennyire megörültem nekik. Legalább embert látok, akivel össze lenét mérni a kardot, — vagy mondjuk, békés tétlenségben a poharat. A megfelelő terepet egy vöröshajú pincér fedezte fel. A vendéglő ugyanis hegyoldalba épült s tartozéka egy hajdani várnak. Aránylag kevés költséggel alakították át, amely spórolást fölötte alkalmas volt azzal indokolná, hogy kegyelettel muszáj ápolni az ősiséget. Hát ennek a várnak a lovagterme mélyen benn fekszik a hegyüregben, simára van csiszolva a szikla-fala, hallatlanul vastag tölgyfaajtó a bejárata. A világítása ugyanolyan, mint az egész fürdőé s amilyen még a vitéz kurucok idejében volt. Hát ide hurcolkodtunk be cigányostul, italostul s hogy a fürdőbiztos-szolgabiró kihágási eljárás alá ne vonhasson, ravasz csellel bevontuk őt is társadalmunkba. Azt hitettük el vele. hogy a természettudomány szolgálatába szerződve ki kell tapasztalnunk az akusztikát. ■ Az éjszaka eseményének leírásával nem fárasztalak. Adandó alkalommal, ha a télen fölkereslek saját kastélyodban, bővebb eszmecsere í keretében a végükre járhatunk azoknak is. Elégedj meg annyival, hogy bebizonyult, amit már számtalanszor volt szerencsém hangoztatni: aki nem győzi az italt, térjen át az aludt-tej rendszerére. Az én társaságom ugyanis már reggel hat órakor holtrészeg volt s mivel semmit : sein utálok annyira, iránt a részeg ; embert, — fogtam magam és haza; mentem. Jó kedvem lévén azonban, ; a cigányok elkísértek, fülembe huz|ván ama dallamot, amelyek tényként állapítják meg, miszerint azért, amért iszok én, nem vagyok még , piszok én. Ma aztán nekem rontanak a hidrák, elneveznek minden elnevezhetőnek, térdig gázolnakabecsületemben, a végén pedig megvádolnak azzal a gyalázatossággal, hogy megszökjtem a társaságból. I Szeretett öreg komám, hát ez ■több annál, mint amit elbír egy ér- S zékeny lélek. Sokáig tűnődtem, milyen elégtételt szerezzek a meggyanusitásért. míg végre eszembe jutottál te, nemzetségünk fenkölt lelkű tagja, akinek szava vitás esetekben döntő súllyal nehezedik a tárgyilagosság serpenyőjébe. Említettelek is azonnal mint végső, helyesebben jogerő» fórumot s konstatálom, hogy a neved általános szimpáthMval találkozott. Már most légy oly kegyes, dBotsél ebben a súlyé« ügyben, m föltétlenül belenyugszunk a határozz tódba. A kérdés a következő: I Megszökik-e a mulató társaságból ■ az, aki reggel hat órakor hottrészeg í társaságot hagy hátra, míg ő maga la teljes cigánybatidával ereszkedik ;utra. (S akit, mellesleg említve, ezen ténybeli cselekedetedért kihágás tárgyában följelent a cirkáló csendőr J I Tudom, hogy nagy áldozatot követelek tőled, amiért épp ebben a rendkívüli évszakban rabolok el súlyos perceket drága idődből; hogy ; teszem azt ilyenkor, amikor a csóp, lőgépeiden kívül már eleven ember- I re! nem állasz szóba, — azonban becsületbeli ügyről van a szó, a becsüket pedig mindeneken felül áll. \ Jóságodat előre is hálásan köszöí ni szerető, ölelő Sándor öcséd, 3 II. 1 Bókái Vukovich Mladen dringend | sürgönye Thurzó Sándor fiirdövenidégrtek Árbóclakra. I Leveled homályos. Nem megértetnem, hol voltak távozásodkor töbjbiek: asztal mellett, vagy alatta?, Maga a tény, hogy teljes cigánybandával elvonultál, sőt ezt megengedték. melletted döntene, ha tudnám, mi történt hazaérkezésed után cigányokkal? Egyébként teljes társaság visszatartandó igazság földerítésére irányuló holnapi megérkezésemig,
