Bácsmegyei Napló, 1923. november (24. évfolyam, 298-327. szám)

1923-11-10 / 307. szám

2. oldal BÄCSMEGYEI NAPLÓ T923 november 10. lesz a nyugalom fenntartására. A stuttgarti ötödik véderő pa­rancsnoksága közli, hogy Lassoxv tábornok és Kain állambiztos szem­­beszállt a Hitler-szö vétséggel. Dél­­bajor országból csapatokat indítottak Münchenbe Hitler ellen. Kahr ba­jorországi állambiztos a kerületi hivatalokat felszólította a legszi­gorúbb útlevél-vizsgálatra. A nem­zeti szocialisták és az Oberlahd­­szövetség valamennyi tagjának le­tartóztatására kiadták a parancsot. A parancs szerint Ludendorfot és Hitlert, bárhol vannak, le keil tartóztatni. Bambergben a mozgalom helyi vezéreit lefegyverezték. Szikratóviró jelentések szerint a Hitler elleni küzdelemben Las­­sow és Kahr vezetése alatt álló birodalmi védőrsóg és rendőrség a müncheni kaszárnyákat és köz­épületeket szilárdan tartja. Csehszlovákia semleges magatartást tanúsít Prágából jelentik: Hivatalos helyről nyert információ szerint Csehszlovákia a németországi ese­ményekkel szemben meg akarja őrizni a legszigorúbb semlegességei akár jobboldali, akár baloldali vál­tozás következik be Németor­szágban. Az események csak an­nyiban érintik Csehszlovákiát, ha ellene irányuló fenyegetésre ke­rülne sor. Ha polgárháború tőr ki Németországban, úgy a csehszlovák kormány csapa­tokat küld a határra, hogy megakadályozza a politikai menekültek beözönlését. A cseh­szlovákiai szociáldemokrata párt e tekintetlen teljesen egyetért o kormánnyal. A kommunista párt hajlandó lenne az, esetleges né­metországi proletáruralmat támo­gatni. Bécsi jelentés szerint a bajor nacionalisták egyesü­lést terveznek Ausztriával és s német birodalom szétbom­lasztására irányuló törekvéseik tekintetében támogatást várnak a lengyelektől is. Állítólag Keletporoszországot Lengyelor­szágnak Ígérték, ha semleges marad a németországi esemé­nyekkel szemben és megakadá­lyozza Csehország esetleges beavatkozását Hitlereket hir szerint Ameriká­ból az antiszemita milliárdosok látják el pénzzel. Franciaország nem tar katonai diktatúrái A Temps szerint a francia kor­mány utasította a berlini francia nagykövetet, hogy közölje a né­met birodalmi kormánnyal, hogy Franciaország mm tűrne diktatóri­kus kormányt Németországban. I... I—rw r í 1 ■ » — Családi dráma Sulboticáu Önvédelemből megszórta a férjét Csütörtökön délután véres csa­ládi dráma játszódott le Terkes Kál­mán suboticai földműves Laza Ma­­iT uzsicseva-ucea 12. szám alatti la­kásán. Délután öt óra tájban ittas álla­potban ment haza Terkes, akit fele­sége szemrehányásokkal fogadott. Szóváltás támadt közöttük, mire az ittas ember ütlegelni kezdte felesé­gét és az udvaron álló vízzel teli jj mosóteknő felé hurcolta, hogy bele- ^ fojtsa a vízbe. Az asszony segitsé- jj gért kiáltott, majd antikor sikerült j kiszabadulni férje kezei közül, be- jj szaladt a konyhába. Terkes utána j ment. hogy toyább ütlegelje, az asz-i szony azonban az asztalról felkapott egy kenyérvágó kést és mielőtt fér­je magragadhatta volna, beléje szúrt. A kés a balmeHen, a szív alatt hatolt be Terkes testébe, aki azonnal ösz­­szeesett. A lármára összegyűlt szomszédok értesítették a rendőrsé-Igét és a mentőket. 1 A súlyosan megsérült embert be­­í szállították a közkórházba, az asz­­j szonyt pedig a rendőrség letartóz­tatta. Elvetlek a temesvári szerb-pispSkség birtokait Diplomáciai konfliktus fenyeget Jugoszlávia és Románia közt Az Agrarreform végrehajtása Ro­mániában csak árnyalatokban kü­lönbözik a jagoszjáviai egrárre­­formtól. A vezérelv ott sz, elvenni a földet s nem kímélik a görög keleti-szerb, a protestáns és a ró­mai katholikus egyházak birtokait sem, mig a görög katholikus ro­mán egyházakkal szemben sok­kal enyhébben hajtják végre az ográrreform rendelkezéseit. A Bánság kettéosztása követ­keztében a görögkeleti egyház­megyének egy része két zárdá­val együtt Romániába esett át, a melyet a temesvári püspökség igazgat. A görögkeleti szerb egy­házmegyének romániai részén nagykiterjcdésü birtokai vannak, amelyek jövedelméből tartották fenn a püspökséget és a két zár­dát. A román agrórreformot azon­ban úgy hajtották végre, hogy az ezernyolcszáz holdnyi szántóföld­ből és az ezerháromszáz hold ki­terjedésű erdőségből mindössze harminc hold szántót és ugyan­annyi erdőséget hagytak meg a temesvári szerb püspökség bir­tokában. Ez a szigorú egrárre” form a görögkeleti egyházmegye romániai részét létalapjában tá­madta meg. Bzzel szemben az eredi román zárda ötszáz holdnyi erdőjét nem bántották és nagy­­kiterjedésű szántóföldjeiből is csak ép egy jelentéktelen nagyságú területet sajátítottak ki az agrár­reform Céljaira. A román lapok közlése szerint n temesvári szerb püspökség az SHS. királyság kormányához for­dult s azt kérte, hogy diplomá­ciai utón tiltakozzék a szigorú ngrérreform ellen és követelje vissza az elvett birtokokat. Hógy sor kerül-e majd diplo­máciai jegyzékvéltásra, még nem lehet tudni. Egy bizonyos, hogy a kisebbségek sorsa majdnem mindenütt egyforma. A szerbek­nek is van panaszra okuk azok­ban az államokban, ahol kisebb­ségben vannak. ............................................................................................................................................................. A forradalmi Görögországban Aki bombázni akarta Athént — A Bácsmegacl Napló kiküldőit munkatársától — Athén, november hó A szuboticai Lloyd tanulmány­úton levő tagjaival minit a pireusi| kereskedelmi kamara vendégei uta-8 zom Pirusz kikötőjéből a görög ha­diflottához tartozó Korionienhsz­­személyszáíliíó gőzösön a görög ha­ditengerészet arzenálja felé. Negyedórás ut után az arzenál közepén, Pireusz kikötőjének első bejáratánál nagy páncélos csatahajó körvonalai tűnnek fel; ágyuk torka előre- és hátraszegezve, a hajó or­ránál. faxánál és irándkét oldalán. Messzehordó hajólövegek, harminc centiméter kaliberű ágyuk, kis, tisz­telgésre szolgáló mozsarak mered­nek ld a páncéltoronyból. Mikor kö­zelebb jutunk a páncéloshoz, az ar­zenál felől gyorsiramu torpedóüző firt hajónkkal szembe és azt köriben megkerüli; az arzenálból küldték ki, a jugoszláviai vendégek hajója elé, tiszteletadás és fogadás jeléül. Fél kilométerre a Kjlkisz páncé­lostól megáll a Korionleniosz és a páncéloshoz tartozó nagy motorcsó­nak szállít át bennünket a hadiha­jóra. Demesztichasz fregattlcapitány, a páncélos parancsnoka, a hajó tiszti­karával együtt szívesen fogadja a hajó jugoszláviai látogatóit é$ vé­gigkalauzolja őket a hajó minden részében; a fedélzeten, a páncél tor­nyokban, a tiszti és legénységi lak­osztályokon. a drótnélküli táviróál­­lomáson, konyhákon, fürdőkön ke­resztül és szakszeri''"’ elmagyaráz­zák a hajó minden részének, felsze­relésének, berendezésének, rendel­tetését. A Kilkisz a görög hadiflotta leg­nagyobb egysége. Az amerikai Unió haditengerészete számára épült 1907-ben és a görögök 1914-ben vá­sárolták meg az Egyesült-Államok­tól, amelynek flottájában Missisipi néven szerepelt. A hajó legénységi állománya háborúban 700 közlegény és 38 tiszt, a békelétszám ennek a fele. A legutóbbi görög-török hábo­rúban a Kiöészt a görögök a kis­ázsiai partvidékek védelmére hasz­nálták fel. A görög haditengerészet katonái közt nagy tekintélye van a hajó pa­rancsnokának, Demesztichasz fre­gattkapitánynak, aki fontos szere­pet játszik a görög politikai éleiben is. A forradalmi kormány hive, mindamellett royalista és ellene vm } György király detromzálásának. Érdekes jelenség általában, hogy mig a görög szárazföldi hadsereg republikánus érzelmű és Hadzsikiri­­akosz tengernagy, a haditengeré­szet főparancsnoka is a köztársa­ság hive, addig a haditengerészet tisztikarának és legénységének leg­­nagyobb része kitart II. György ki­rály meüelt. A kiráiypártj haditen­gerészeknek Danesztichasz fregatt­kapitány a politikai vezére. A fregattkapitány magas, sovány, nyúlánk, Izorotváltarcu. kékszemü | férfi. Alig lehet több negyven éves­nél. Sötétkék tengerésztmiformisá­­nak blúzán kitüntetések szalagjai sorakoznak két sorban egymás alatt. Különösein' figyelemmel szem­lélem, mert a Kilkisz hajó megte­kintése előtt értesültem megbízható forrásból arról, hogy Demesz­­tichas iregaiikapitánynak is nagy szerepe volt abban, hogy az októ­ber 13-iki pártközi tanácskozások alkalmával nem proklamáiták a köz­társaságot. A tanácskozás során ugyanis Demesztichasz fregattkapi­tány a haditengerészet nevében til­takozott az ellen, hogy puccsszerű­en, a Parlament megkerülésével döntsék el az ország legfontosabb alkotmányjogi kérdését. Informá­cióim szerint Demesztichasz íre­­gattkapitány közölte a kormánnyal, hogy ha a tanácskozáson a köztár­saság azomali proklamplása mellett döntenek, úgy a Kilkisz 24 kilomé­terre hordó ágyúival bombázni fogja Athént. A fregattkapitány politikai érzel­meire nézve jellemző egyébként, hogy a KUkisz parancsnoki szatén­jában feltűnő helyen tóg II. György király és Erzsébet királyné nagy mellképe, amely képek Athénben a kormány és a minisztériumok palo-. tálban sehol sem találhatók. Royalista érzelmei mellett a hajó­­parancsnok tántoríthatatlan ellene sége a konstantmistáknak. Ennek nyíltan kifejezést is adott a Kilki­­szen tett látogatásunk alkatmával. Abban a feiköszöntőiéhen, melyet a hajó jugoszláviai látogatóihoz inté­zett, többek közt a következőket mondotta: — Konstantin király és kanraril­lája okozta Görögország vesztét és ok voltak az okai annak is, hogy, nemrégiben még barátságtalan voli a viszony a Szerb—Horvát-Szlovén királyság és Görögország között. A nemzetellenes uralom azonban mát megszűnt és a naconalista forradal­mi kormány azóta teljes megértés­sel együtt dolgozott az önök ország savai a közös érdekek védelmében. Szokatlan az ilyen politikai kije­lentés katonai személy részéről, de a viszonyok érthetővé teszik ezt a! jelen esetben, mert Görögországban ma a hadsereg irányítja a politikát. E kijelentés is mefgerősití azt a tényt, hogy a szuboticai kirándul lóknak a legnagyobb görög hadiha­jón történt díszes fogadtatása poli­tikai demonstráció is volt a görög kormány részéről amit a Kilkászen való időzés alatt Demesztichasz ha­­jóparancsnok kijelentéseivel és ma­gatartásával még inkább ki akart emelni. Farkas Frigyes-------------------------------------------­A mintagasdaságok sorsa A vajdasági radikális képvisellek az ayrárreformminiszter ellen Az agrárreform miniszter — mint megírtuk — egyik legutóbbi rendele­tével halálos csapást mért a Vajda­­l Ságban még meghagyott miaíagaz­­’ daságokra s ugyanakkor úgy ren­delkezett, hogy a községek tulajdo­nában levő földekből is agrárreiorm célokra újabb területeket kell igény­­|be venni Ezekkel a rendelkezések­­jjkel tudvalevőleg a vajdasági radiká­lis képviselők sem értettek egyet s ezek erélyes akciót indítottak, hogy a miniszter a két intézkedést vonja I vissza. Az akció eddig nem vezetett még pozitív eredményre, mert a vaj­dasági képviselőknek nem volt alkal­muk a parlamenti szünet és a kép­viselők Beogradból való távolléte miatt a radikális klub elé vinni az ügyet, azonban értesülésünk szerint van némi kilátás arra, hogy a vajda­sági képviselők mozgalma nem ma­rad eredmény nélkül. Beavatott helyről szerzett intor­­ijmációnk szerint a vajdasági radiká­lis képviselők a radikális klub ülé­sén formai kifogást is tesznek Simo­­novics miniszter rendeiete ellen, mert annak kibocsátására a minisz­tertanácsi jóváhagyás nélkül a mi­niszternek nem volt meg a joga. A vajdasági képviselők ezen az alapon azt akarják elérni, hogy a kérdést utólag tárgyalja le a minisztertanács. A képviselők abban bíznak, hogy a kormány bizonyára nem akar a ra­dikálispárton belül ellentéteket te­remteni, azt remélik, hogy a minisz­tertanács nem fog az qgrárminisz­­l tér rendeletéhez hozzájárulni, annál ’ kevésbé, mert az prejudikái a még vitás és éppen a vajdasági radikális képviselők által erősen támadott uj agrárreform-törvénynek is. A vajdasági képviselők azonban, íha a minisztertanács nem akarná dezavuálni Simonovicsot, készek nyíltan js szembehelyezkedni az ag­rárminiszterrel. akinek agrárpoliti­káját. a Vajdaságra nézve károsnak tartják. Minthogy a vajdasági kép­viselők állásfoglalása a radikális­­pártra és a kormányra nézve nem lehet közömbös, a képviselők feltét-

Next

/
Oldalképek
Tartalom