Bácsmegyei Napló, 1923. november (24. évfolyam, 298-327. szám)
1923-11-09 / 306. szám
Z oWal BACSMHGYEI NAPLÓ T923 november 9. Az uj illetéktörvény november hó 15-én lép életbe Több mint kétszeresére caje’ketneis az illetékek A hivatalos lap november 6-iki számában jelenít meg az uj illetéktörvény, amely kiegészíti a régi szerb illetéktörvény egyes intézkedéseit és tányéráén felemeli az illetékeket. Az uj illetéktörvény november 15-én lép életbe. Az uj törvénynek az az alapelve, hogy amennyiben az ország egyes részeiben érvényben levő törvények szerint az uj illetéktörvényben! megjelöltnél magasabb illeték van érvényben, úgy továbbra is ez a magasabb illeték rovandó le, miután az uj illetéktörvény csak a minimális illetékeket állapítja meg. így a bírósági előljárásnál a Vajdaságban ezidőszerint progresszív illeték van érvényben és például 50.000 dinárig terjedő ügynél 26 dinár illeték kötelező. Az uj illetéktörvény szerint a bírósági eljárásnál a minimális illeték 5 dinár, azonban, olyan esetekben, amely elvben a Vajdaságban eddig is magasabb illeték volt érvényben, továbbra is azt kell leróni. A november 15-én érvénybdépő uj illetéktörvény legfontosabb tételeit, amelyek a közönséget a legjobban érdeklik, az alábbiakban ismertetjük: A beadványok minimális illetéke az eddigi 3 dinár helyett 5 dinár, a mellékleteké 2 dinár, az eddigi egy dinárral szemben. Hatósági és magánszemélyek által kiállított bizonyítványok eddigi 5 dináros illetékét 20 dinárra emeli az uj törvény és ugyancsak 20 dinár illeték kötelező a közigazgatási hatóságok által hozott határozatra és minden elsőfokú közigazgatási hatóság által hozott határozat íelebbezésére, az ? eddigi 10 dinár helyett. Az ablakokban, falakán vagy ajtókon kifüggesztett hirdetések illetéke az eddigi 5 para helyett 10 para, azokra a hirdetésekre etaoin m ra. A társasági szerződések illetéke az eddigi 20 dinárról 100 dinárra : emelkedik. Az ingatlan vagyonátruházási állami illeték megmarad az eddigi hat százalék és ugyancsak i OEE7*?.uj törvény részletesen intézkedik mindenné!. illeték felemeléséről. Az illeték'-? rendkívüli mértékben — egyes i etekben száz százaléknál is magasabbra — emelkednek, a mi érezhetően meg fogja nehezíteni az igazságra szorultaknak a hatóságokkal való érintkezést és lényegesen megdrágítja az igazság,kere‘ sóst. Athén, november hó. Este fél nyolc. A Kihissia-Boulevard 3. szám alatt levő miniszterelnöki palota nappali fényben, az épület körül élénk sürgés-forgás. Lázas munka; itt intézik a forradalmi Görögország kormányzati ügyeit A kapu előtt fiákkerok és autók, melyekből magasrangu tisztek szállnak ki és sietnek be a rácsos vaskapun, parkos udvaron át a palota nyitott kapuján. Itt is, — mint a mellette levő forradalmi palota előtt, — tíiszruhás, szoknyafoluzos. fegyveres gárdista áfi őrt és itt is fegyvertelen katona vezet be a miniszterelnöknek a földszinten levő hivatali helyiségeibe. Nagy. tágas, elegáns szalonban dolgozik, a miniszterelnök kabinetirodájának főnöke. Fiatal kapitány, — általában a miniszterelnökségen minden állásban katonatisztek vannak. A szalonbutorzat, selymes pamlagok vászontakaróval bevonva. A falakon semmi kép. Két széles, tapétáis fal üresen áll és négy nagy kampós szeg mered ki a falból. Nyilván leakasztották róluk a képeket. talán az uralkodók, Konstantin és György király és a királynék portréit. Mig Othonaiosz tábornok előszobájában ott láttam a jelenlegi uralkodó, II. György király és Erzsébet királyné arcképét, itt hiányzik minden emlékeztető arra, hogy egy király miniszterelnökének előszobájában vagyunk. Mikor látogatásom célját a kapitánnyal közlöm és megkérdem, mikor beszélhetnék a miniszterelnökkel...mosolyogva válaszolja: — Most mindjárt, csak néhány percig tessék várni, ar.iig tanácskozását-a tengerészeti miniszterrel befejezi. Elmondja ezután a kabinetiroda főnöke, hogy a miniszterelnök minden este 9 óráig dolgozik, különösen az utóbbi napokba” mert a kormány munkája, az ellenforradalom leverése óta megsokszorozódott. Likvidálni kell a lázadást, át kell szervezni a hadsereget, ami szintén Gonatcsz ezredes feladata, mert a miniszterelnöki tisztség mellett a hadügyminiszteri tárcát is ö vezeti. Két nap óta ő helyettesíti Plasztirasz ezredes, forradalmi főnököt is, aki már betegen vett részt a tegnapi döntő, a köztársaság, vagy királyság kérdéséről határozó konferencián is és azután pihenésre viszszavonult az Athén mellett levő Eíeusisba. A késő esti órákban az előszobában várakozók nagy száma is bizonyítja. hogy sok munkája van a miniszterelnöknek. Azt mondják, hogy nagv munkabírása révén ért •el aránylag fiatalon magas katonai pozíciókat. Az ezredes a török-görög háborúban, a kisázsiai első hadtest vezérkari főnöke volt és a vereség után a Görögországba való visszatéréskor a második hadtest vezetését vette át. Mikor múlt év szeptemberében Pireusban a paTtra szállított katonaság fellázadt Konstantin király ellen, ő is csatlakozott a forradalomhoz és Plasztírasz ezredessel együtt átvette a forradalmi csapatok vezetését. A sikeres forradalom Plasxíiraszt kiáltotta ki a kormány fölött álló »forradalmi főnökinek, aki a forradalom nevében az uralkodói jogokat gyakorolja, a forradalmi kormány élére pe: dig Gonatasz ezredes került ÍTiz percig várakozom a kabinetirodában, mialatt öt-hat nagasrangu tiszt megy be a miniszterelnökhöz. Végül valamennyien távoznék! és vdük együtt kijön a rrániszterdnöktöl Ungros tengerészeti miniszter is. Az adjutáns-kapitány bejelent, azután (bevezet Gonatasz nii-t niszterehiökhöz. A mipiszíerdcők az ellenforradalomról Tompa sárgafényü üvegcsffiirws * villanyégők világítanak a minisstetf- I elnök kis szaionszerü dolgozószobád jában. Styliános Gonatasz mintezterdnök és hadügyminiszter elémjön az ajtóig kezét nyújtja, majd leül az íróasztalhoz és hellyel kínál meg maga mellett. Magas, széiesvállu, felt pirosaim I negyvenöt év körüli szép férfi a görög forradalmi kormány miniszterelnöke. Fekete tömött bajusza és hátrafésült sűrű, szénieket« haja mellett fekete saesnei éles kontrasztot képeznek lágy vonásai.. Uniformisának mellén kitüntetések szalag-, jai tarkáinak három sorban. Miközben beszél, állandó«» a szemembe néz, mintha szavainak hatását figyelné. Lassan beszél, néha félperces szünetet is tart az egyes szavak közt; szemmiellátliatóan birkózik a francia nyelvvel, a francia szavakkal és gondosan ügyel, hogy a kritikus pontoknál a megfelelő diplomatikus kifejezést használja. — A külföldön, — mondom. — de Görögországban is százféle verzió kering a most levert ellenforradalom okairól és annak következményeiről. Kérem tehát Excellenciádat, mint legmértékadóbb személyt, hogy á Bácsmegyei Napló számára szivoskadják információt adni a tényleges helyzetről. — Szívesen, — mondja a miniszterelnök, — mert a külföldön legtöbbször valóban túlzott hirek terjednek el Görögországról. Az eseményeket magukat km értették a belföldi lapok. A felkelést az ellen-Érdekes emberek Irta; Baedeker — Kaas Ivor jövendöl — Kaas Ivor báró, a fin de siécle-nek talán legkitűnőbb, de föltétlenül leglelkesebb vezércikkírója, egyike volt a legengesZtelhetetleneöb Tisza-gyülölőknek. Becsülte Tisza Kálmánnak a privátjeliemét, de mint politikust a, hazája legnagyobb veszedelmének kiáltotta ki. Nemcsak az újságja élén izgatott ellene (hetenkint legkevesebb két tiszátlerántó vezércikket irt), de minden magánbeszélgetésben, klubban, szerkesztőségben, fővárosi közgyűlésen. kávéházban, vendéglőkben, állandóan filippikákat dörgött Magyarország akkori nagyura ellen, aki »megmérgezte az egész nemzeti közéletet« oly méreggel, amelynek egyedüli ellenmérge, ha »hamaroaaa távozik arról a helyről, amelyet valódi hivatás nélkül uzurpál« . . . Sokan dolgoztak azon, hogy megbuktassák ezt a szívós és nehezen elmozdítható államférfink de senki annyi hévvel és fanatizmussal. mint a dán báró. Ez az ő saját külön kampánya volt, életcél és egyben szórakozás neki. Fenmaradt ebből az időből egy markáns mondása, amely nagy hatást tett, amikor elhangzott. Azzal kezdte az egyik vezércikkét (ez 1879-ben volt), hogy Tisza Kálmánnak tiszta a keze. de piszkos a kézszorítása, ami arra vonatkozott, hogy a politikai társaságát nem • legjobban választja meg a, hatalmas miniszterelnök, s a párthü mamelukoktól nem kívánja meg a köz- és [magánéleti tisztességnek azt a mérőkét, amelynek a hiányáért elitélne ' és a kaszinóból kigolyóztatna min; denkit, aki — nem párlhive. E monf dása később szállóigévé lett, amelyet I azóta gyakran ráolvastak azokra a kormányzó hatalmakra, akik jellembeli gyarlóságokat sőt nem egészen kifogástalan erkölcsi hírnevet is hajlandók megbocsájtani azoknak a pártembereknek, akik őket tüskönbokron keresztül odaadással követik. A szenvedelmes Kaas Ivor, amíg a bihari nagyur kormányzott nem is lélt egyébnek, mint e »veszedelmes ember« megbuktatásának. Tizenöt évig »verekedett« ennek a célnak a szolgálatában, mint Bayard lovag, í mint Kinizsi Pál, mint .Don Quijote, — ahogy jött. Ez a különösen militáns természet meghazudtolta a saját szelíd szőkeségét, a maga északi — skandináv — eredetét, s egy délszaki jeliemnek a füzével vívott, harcolt. Csávolszky és Verhovay ketten együtt nem voltak képesek ilyen vulkanikus és eruptív kitörésekre . . . Amikor 1875-ben a fúzió a Deák-párt és a balközép között létre jött és az utóbbinak a vezére kormányra jutott. Ivor báró megkezdte a sa^tóháborut ellene és nem hagyta ;azt egy napra se abba, amíg végre l példátlanul hosszú kormányzás után 1890-ben Tisza meg nem bukott. Ez a kivételes szívósság, amelyhez fogb*tó bizony alig van az európai parii mentarizmus. történetében, idegessé és türelmetlenné tette a különben is heves temperamentumu publicistát, akinek nemcsak vigasztalása volt, hogy a perhoreszkáit áilamfér- I fiú »meg fog bukni«, de az állundó jóslása is. Minden kissé fontosabb politikai eseménynél azt jövendölte, hogy: »no, most vége. most meg bukott, nem segit rajta senki.« S aki érintkezett a szangvinikus báróval, nem egyszer, de százszor hallhatta tőle: »nem adok négy hetet neki«. jj£s mennyi négy hetet húzott ki Tisza Kálmán a piros bársonyszékéiben! Aki erős a matematikában, kií számíthatja, hogy majdnem kétszáfzat! . . . Mikor aztán a bukás bekövetke zetí. s a király elbocsájtotta hűséges tanácsosát, Kaas Ivor volt a legboldogabb ember az egész országban, A nagy ember bukását félig-meddig (a maga győzelmének tartotta. Diadalmasan, csillogó szemekkel az aranykeretes pápaszeme alatt, kiáltotta : — Nem megmondtam?, Ugy-e, megjövendöltem? Beöthy Zsolt, aki éppen annyira imádta Tisza Kálmánt, amennyire Kaas Ivor gyűlölte őt, véletlenül jelen volt a társaságban, ahol ez utóbbi a jóslata bekövetkezésével dicsekedett. Az ő szelid modorában, a páratlan- finom elbeszélő művészétével igy szólt: ■>k Hallgass csak ide, Ivor . . . Mikor az olasz egység létrejött, Mazzini a nagy boldogságában majdnem kiugrott a bőréből. Szinte ugrándozott (ami pedig egyáltalában , nem státusférfiui dolog), úgy tett, ’mintha egyesegyedü! ő ragasztotta I volna együvé az azelőtt szertetagolt r olasz tartományokat és Manzonijnak, a »Jegyesek« nagynevű irójá- Inak hivalkodva mondta: — En már tizenkét év előtt megjövendöltem. hogy igy lesz. Vannak tanúim rá. Nem is egy. hanem száz. Nem is száz, de ezer . . . Véghetetlenül jóleső érzés, ha az események, amelyek a jóslatainkra következnek, igazolnak bennünket s valóra váltják, amit mi látnoki módon elek« iss biztosra vettünk. Amire Mazzini szatirikus mosoly-' Iyal felelte: — Signor Giuseppe, emlékszik a m; közös barátunkra, Torti-ra? Ez a jó ur. amint ön is tudja, rendkívül f fázékony, s már akkor didereg, amikor rendes ember még csak nem is gondol arra, hogy valaha hideg lesz, ö már szeptember végén, amikor frissebb szellők kezdenek fujdogální a tenger felől, azt szokta mondani: »Havazni fog«. Egy-két hónappal később, amikor a hideg érezhetőbbé »válik, borzongva kezdi jövendölnie »Biztos, hogy havat kapunk, egészem biztos. Majd meglátjátok!« S aztán, ha januárban hó esik, a győzelem hangján kiált föl: »No. mit szóltok a jóslóképességemhez? Nem megmondtam jó előre, hogy havat kall punk?« Te is, kedves Ivor, már szeptem' bér végén elkezdted jósolni, hogy hő I lesz. És igazad volt. Januárban csak- 1 ugyan esett . . . — r g *■.». - ■ ■ ■ A forradalmi Görögországban Beszélgetés Gonalass miniszi; "elnökkel — A Bácsmegyei Napid kiküldött munkatársától — változatlanul marad érvényben a részvénytársaságok által kibocsátott részvények eddigi illetéke is, azzal, hogy a részvénytársaságok kötelesek a régebben kibocsátott részvétek után eddig, még le nem fizetett illetékeket is kilencven napon belül leróni. A közönséget legjobban érdeklő illetékemelések, amelyeke:; kivül az
