Bácsmegyei Napló, 1923. november (24. évfolyam, 298-327. szám)

1923-11-05 / 302. szám

1923 november 5. . 2. oldal Feloszlatják a magyar el ügy mi misztérium ny. ^zóosztáiyáí Budapestül jelentik: Az állam­­féndőrségnél általános feltűnést kelt, a belügyminisztérium legújabb elha­tározása. amely szerint az úgyneve­zett belügyminisztériumi nyomozó­­osztályt a belügyminiszter feloszlat­ta és tagjait a főkapitánysághoz .osztja be. A belügyi nyomozóosz­­lály Csöveiül Sándor kerületi főka­pitány vezetése alatt áll és négy esz­tendővel ezelőtt, a diktatúra bukása •után alakult és munkája az egykori kommunista bűncselekmények elkö­vetőinek összefogására irányult. Mituán az utóbbi időben az úgy­nevezett kommunista bűncselekmé­nyek száma a minimumra redukáló­­jdott és ezeknek a leleplezésével a budapesti főkapitányságon Andréka főkapitányhelyettes vezetésével Be­mérd rendőrtanácsos és három teljes detektivcsoport foglalkozott, akiknek -az utóbb; Möbeá szintén nem volt túlságos sok ténykedni valójuk, már ssóbakerrfllt, hogy a belügyi nyomo­zók osztályát valami más munkakör­re osztják be. De a hirt, minden esetbem amikor elterjedt, hamaro­san megcáfolták. Most azonban a .nyomozóosztály megszüntetése a Itegrövtdebb időn belül megtörténik. A hatalmas testület fentartása ugyan­is nagy költségbe kerül, viszont a ^preventív politikai szolgálatot most már a kevés munkával rendelkező Jőkapitányságí politikai osztály is el tudja íátni A sok a r3ndőrtisztvfseiők, akikre satibcé« van ét a főkapitányságtól «yertefc böonwtásrt annakidején a belügyi nyomozóosztályhoz, vissza­kerülnek a főkapitányság státusába, Htig a többieket vMéki kerületi kapi­tányságokhoz owtják be. A preven­tív nyomozást, a készülő kommunis­ta bűncselekmények leleplezését to­vábbra is Andréka főkaprtányhelyet­­tes fosda irányitani. Sikkasztásért letartóztatták a gajdobrai községi jegyzőt Novisadrói jelentik: A szociálpo­litikai minisztérium a múlt évben megbizta Pesllec Jankó szilbácsi községi jegyzőt, hogy fizesse ki a rokkantak segélyét. A jegyző meg is kezdte a segélyek kifizetését, azonban húszezer dinárt elsikkasz­tott a rokkantak részére előirányzott összegből. A sikkasztásokat oly mó­don követte el, hogy ázoknak a rokkantaknak a nevében is fölvette a járulékot, akik időközben már meghaltak. Ezeknek a nevét azután ráhamisitotta a nyugtákra. A nyug­ták névaláírásának hamisítása alkal­mával tévedésből több olyan rok­kant nevét is meghamisította, akik még élnek és természetesen ezek­nek a pénzét is elsikkasztotta. Amikor azután a kifizetések meg­történtek, a hamisított nyugtákat előírás szerint felterjesztette a szo­ciálpolitikai minisztériumhoz. A mi­nisztériumban a nyugták felülvizsgá­lásakor több nyugtát kifogásoltak, mert az Írni nem tudó egyének nyugtáján csak a névaláiró jegyző és a fél keresztvonása szerepelt, hol­ott a szabályok szerint ilyen eset­ben két tanú aláírása is szükséges. Ebből az okból ezeket a szabályta­lanul kiállított nyugtákat a minisz­térium visszaküldte a szilbácsi jegy­zői hivatalhoz azzal, hogy pótolják a hiányzó aláírásokat. Amikor a nyugták megérkeztek Szilbácsra, Pestlec jegyző már nem tartózkodott ott. mert időközben BÁCSMEGYEI NAPLÓ Gajdobrára helyeztek át. Így történt azután, hogy az yj jegyző a minisz­térium utasítása értelmében beidézte a nyugtakor szereplő rokkantakat, °gy pótolják a nyugták aláírásait ia ekkor kiderült, hogy a beidé­zettek részin' semmit sem tudtak n aausnm '• Politikai bik dologról, részint megesem jelenhet­tek, mert már régebben meghaltak. Az uj jegyző a csalásról értesítette felsőbb hatóságait, ahol nyomban intézkedtek PestLc jegyző letartóz­tatása érdekében. A sikkasztó jegy­zőt átadták a noviszádi ügyészségnek. énv é íqiafa a beográi’i országúton talált holttest Három éhtéven szerepeli a ír©fgyilkolt 1 Beogradből jelentik : A titokzs s országúti-gyilkosság ügyében ■a rendőrség nyomozása némi «•redményt mutat fal, amennyiben sikerült megállapítani a „P. D." sionogrammos áldozat személy­azonosságai. Kezdetben — mint |w*ár megírtuk — a rendőrség egy I tanúvallomás alapján Szofrodics jPavle néven agnoszkálta a meg­­“.fyii'coitat azonban most iiidsrült, bojjy az áldozat rendesen D brov iPirvie néven szerepeit, a bfogradi feotg-ár konzulátuson pedig N ko ov Iavle néven tartották számon. Doforov Nikolov két héttel eze­lőtt érkezett Parisból az S. H. S. királyságba és — mint a nyo­mozás megállapitottH — akivé’ csak beszélt Beogradban, min­­«tenkinek másképen adta elő elő­­j étofeét és párisi tartózkodásának j tiríénetét. A beogradi bolgár kon­­í xukhust is félrevezette, amikor |salev®let kért és kapott, hegy I SwülLifc*« visszatérhessen, a beo­­[grWi rendőrség azonban megta­­a vízumot tőle. A meggyilkolt személyazonos­­fsáfMMik megáílepitasa azonban K c«*k kiinduló pontja a további I nyomozásnak és még sok, egyelőre Budapestről jelentik: Az ügyész­ség intézkedése — hogy az októb­rista-vacsora résztvevői ellen bűntett feldicsérése miatt eljárást indítanak — a gyöngébb idegzetű októbrista­­vezéreket némi megfontolásra kész­tette és a vacsora résztvevői közül többen kijelentették most utólag, hogy maguk részéről helytelenítik Károlyi és Jászi Oszkár ünneplését. P. Ab­­rahám Dezső, aki szm én részivel! o vacsorán, levelet intézett gróf B itthydnyi Tivadarhoz, mint a 48-as és függetlenségi Kossuth-párt elnö­kéhez, melyben az októbrista-vacsora Károlyi-tüntetése miatt bejelenti az akt v politika tó! való visszavonulását es a pártból való kilépését. Levelé­ben többek közt ezeket Írja: „1918. október 31-én a polgárság és munkásság összefogott, hogy a szerencsétlen háború romjaiból lega­lább a demokratikus és független nemzeti államot megmentse és meg­teremtse. Ez október 31-ike nem revolució volt, hanem evolúció a nemzet és nép jogainak kivívása terén. Ennek emlékezetét mindig szí­vesen megünneplem, vállaltam és vállalom érte ma is a teljes felelős­séget. Szegeden megalakított kor­mányom is az október 31-iki alapon állott. Az 1918-ik év vége felé be­következett fejleményekkel azonban már — igaz, hogy akkor még na­gyon kevesedmagammal, akik közé te is tartoztál — szembehelyezked­tem. Károlyi Mihály jóakaratán, de erején is tebwíitek az események. homályban maradt körülményt el! a nyomozást v^gző rendő:­­hatóságna felderíteni. A rendőr­ségnek p • a gyanup, hogy o meggyüke t nem munkás volt, hanem Prágában tanuló bolgár diák, aki Daskalov volt bolgár kö­ve! meggyitkolása után távozóit Prá­gából. Jó fogást csinált a rendőrség, amikor a beogradt pályaudvaron felfedezte a ruhatárban meggyil­kolt utiböröndjét, amelyekből né­hány érdekesirat került elő. Ezek­ből arra lehet következtetni, hogy a meggyilkolt Dobrov-Nikolov po­litikai bűntény áldozata, egyelőre azonban még nem tudni, hogy melyik politikai párt tagja volt Dobrov-Nikolov: a Sztambulov­­pérthoz tartozott-e, vagy pedig a most uralmon levő Cankov-kor­­máhy hívei közé ? Nincs kizárva azonban az sem, hogy esetleg egy harmadik pérícsoport tagja vek. A rendőrség a legerélyesebben folytatja a nyomozást és vasárnap elterjedt hírek szerint nyomára is jöttek a gyilkosnak, — azonban a nyomozás érdekében a rendőr­ség nem közli a gyanúsított nevét. Károlyi Mihály magatartásának megítélésére még nem jött meg a tárgyilagos bírálat ideje, nem külö­nösen most, amidőn a másik szél­sőség írja a történelmet. Viszont ép­pen ezért szerencsétlen duóm k irtom ez ö ünneplésé: mert újra alkalmat ad arra, hogy az ellentéte­ket ezekben a nehéz időkben még jobban kiélezze. De miután nincs módomban, hogy az események irányítására bármikép­pen befolyást gyakoroljak, egyelőre visszalépek az aktiv politikai szerep­től és a bölcs vezetésed alatt álló párt kötelékéből kilépek. Ha majd elérkezik az ideje, ott leszek azok között, akik helytállottak és ezután is helyt fognak állani a hazánk be­csületes demokratikus, nemzeti fej­lődéséért vívandó küzdelemben. Dr. P. Abraham Dezső.'1 Gróf Batthyányi Tivadar, a Füg­getlenségi 48-as Kossuth-párt elnöke igy nyilatkozott a szerdai tüntetésről: Az októbrista vacsora visszhangja az a beszéd is, amelyet Szterényi József mondott szombaton este a Belvárosi Polgári Kör Tisza István­­aranyserieg avatóünnepélyén, ame­lyen éles támadást intézett az ok­­tobris a vacsora résztvevői ellen, föképen azért, mert Tisza István meggyilkolásának évfordulóján ren­dezték ünnepi vacsorájukat. — A szerdai októbrista-vacsorán történtek — a Függetlenségi és 48-as Kossuth-párt tagjait igen kellemet­lenül érintették. Mi nem azért men­tünk a vacsorára, hogy Károlyit, Jászit és társait ünnepeljük, hiszen tőlük már 1918. decemberében mély­reható ellentétek választottak el ben­nünket. Engem,' valamint pártunk tagjait nagyon elkeserítettek ezek a tüntetések és megértem Ábrahám Dezső barátomat, hogy őt is na­gyon elkedvetlenítették a történtek. A párt választmányát egyébként szerda estére értekezlete hívtam össze, ahol ezt az ügyet tárgyalni fogjuk. A pénzeslevél-szarka Rendszeresen fosztogatták a péazesleveieket Bciacrkván Novisadrói jelentik: A bela-crk* vai rendőrség a napokban leleple­zett egy bandát, amely a postán érkezett pénzeslevelek tartalmát rend­szeresen fosztogatta. A bela-crkvai postahivatal, amely­hez az utóbbi időben több panasz érkezett, bizalmas jelentést tett a rendőrségnek, hogy a postakülde­ményeket ismeretlen tettesek állan­dóan meglopják. A rendőrség a je­lentés alapján a nyomozást nagy körültekintéssel megindította, amely végre csütörtökön eredményre ve­zetett. A postahivatalhoz pénzes­levél érkezett, amelyet a pénzesle­­véihordó még aznap rendesen ki­­kézbesitett a címzettnek, aki — mi­után nagy összegről volt szó, — a levélhordó jelenlétében bontotta azt fel. Ekkor kiderült, hogy a levél­­borítékból 95.000 dinár hiányzik. Azonnal jelentést tettek az esetről a rendőrségnek, amely három pos­tahivatalnokot letartóztatott. A há­rom tisztviselő közül azonban kettőt nyomban szabadonbocsájtottak, a harmadikat, D tírich Jánost, aki el­len állítólag gyanuokok merültek föl, tovább is fogva tartották. Érdekes azonban az, hogy Ditt­rich János letartóztatása óta is foly­tatódnak a postalopások Belacrkván. Bibó büntetlen előélete Négyszázezer koronára Ítélték, mert két embert elgázolt Budapestről jelentik: Bibó Dénes volt hadnagy, aki a proletárdiktatúra aliatt Szántó Béla hadügyi népbiztos mellett teljesített szolgálatot, azután pedig, mint a Prónay-különitmény tisztje rettegett névre tett szert a du­nántúli atrocitásokban való szerep­lésével, szombaton mint vádlott állt a budapesti büntető-törvénvszék Va­­lentin-tanácsa előtt. A hirhedt Bibó ellen, aki miután a különitményi pá­lyának búcsút mondott, automobil­­kereskedő lett, két rendbeli súlyos testi sértés miatt emelt vádat az ügyészség. Bibó ugyanis gépkocsi­jával a múlt év júliusában elütötte Ihász Antal péksegédet, októberben pedig a Damjanich-utcában Holló Vilmos banktisztviselőt. A tanuk, a vád és a védelem meghallgatása után a bíróság Bibó Dénest a lánchídfői elgázolás ügyéből kifolyólag bűnös­nek mondotta ki súlyos testi sértés vétségében és azért négyszázezer korona pénzbüntetésre ítélte. Az in­dokolásban enyhítő körülménynek vette a bíróság a vádlott büntetlen előéletét — Bibó ugyanis. Horthy is­meretes amnesztiarendelete alapján kegyelmet kapott, — beismerését és hősi frontszolgálatát. A Damjanich­­utcai elgázolásról bebizonyosodott, hogy azt az eteázolt vigyázatlansága okozta, mivel Holló a mozgó villa­mosról ugrott le és igy került a gép­kocsi alá. Ellentétek a magyar októbristák kozott P. Ábrahám Dezső kilépett a Kossutk-pártből Károlyi és Jászi ünneplése raiaií

Next

/
Oldalképek
Tartalom