Bácsmegyei Napló, 1923. november (24. évfolyam, 298-327. szám)

1923-11-30 / 327. szám

Poštarina plafe»1 u goiovom Ära egy és fél dinár Postaszállítási díj készpéazbea lefizetve XXIV. évfolyam Síifeötica, FEllEK, 1923 november 30. 327. ss am Megjelenik minden reggel, ünnep után és Mžffin-dsíbea TELEFON SZAB: Kiadóhivatal 8-53, MkastiSiij 5-10 Előfizetési ár p.e?yeeévro 125 dinár EZiSSESZTéSÉCs Kralja Alexaeéra-tóiea 4 *aásn alatt Kiacfébivatals Kralja Alesasdra-ulita 1 (latkaíik-íiatota) az nem jelent különbséget sem at eszközökben, sem a célban, sere a mentalitásban. Éppen tegnap mutattunk rá ezen a helyen azoknak a törek­véseknek rr.egegy esésé re, mely a íegeilcntétesebb politikai tprekvó­­sek híveit egyesíti a gyűlölet platt form járt. Tegnap a törekvé­sek megegyezésére mutattunk rá, ma már as eszközök megegye­zésére Is rámutathatunk. Min­denütt a hazafiság tógáját öltik magúkra ezek a törekvések s a nacionalizmus íölgykoszomjúva! övezik homlokukat. Mindenütt a duplán kovácsolt nemzeti géniusz ’.negtesiesiíőinek vallják magukat. Mindenütt a hazamentós hősi sze­repét osztják ki magúknak. S mindenütt revolvert szorítanak a kezükben, bombát vetnek s a gyűlölet üszkét vetik el a szalma­­iángleikesedésbe. Aki jószándéku, nemesen en­gedelmes férfiakban kémekét ke­res, aki kémszervezetekről szóló hazug hírekkel riasztja meg em­bertársait, aki az ország ellen­ségeinek nevezi ki azokat, akik­nek nincs semmi más gondola tűk, csak az, hogy hogyan tud­nának békében élni és békében, dolgozni, aki a jószandéku krifi­­káíianok hazafias aggodalmait és hazugságok csalánjaiból font kor­báccsal eddig ostorozza, míg az aggodalomból a gyűlölet holén­­deke hajt ki, az a gyűlölet nem­zetközi szervezetét építi ki egy­forma törekvésekkel és egyforma eszközökkel, akár bajor sört iszik a müncheni Rathshauskellerben, akár paprikást zónózik Csoszó bácsinál, akár csebabcsicsát ebé­del a Trombitásban. Az étel le­het különböző, de a villa ugyanez. Eí ugyanaz a kés. És ugyanaz aj revolver és ugyanaz az uszító jelszó. kijl semmi garancia sincs arra, hogy valaki ne kapjon főbb helyen is Tői­det, holott arra sem volna jogcíme, hogy egy helyen adjanak neki. A dobrovoijácok neveit illetőségi he­lyükön is ki kellene függeszteni, hogy szülőfalujuk lakossága ellen­őrizhesse, kik jutottak földhöz. Csak ilyen, módon lehetne olyan vissza­élésekéi megakadályozni, milyenek nemcsak Suboücárg de Sen tán és másutt is előfordultak, hogy olya­noknak osztottak földet. aSdk nem is jelentkeztek solta a föleiért. Az agrárhivatalok eljárására egyébként nagyon jellemző a sentai eset, ahol a revízió ajkai mami több mint 150 Ma felszabadult a város földjeiből. A város ezt a földet visz­­szakövetelte az agrárhivataliól, de az nem bocsájtotta vissza, hanem utasította a várost, hogy adja ki fe­lesbe a földeket, a városnak jutó fele termést Pedig szolgáltatnia be az ag­rárminisztériumnak. A város ezt kénytelen volt meg is tenni, ilyen módon ezt a földet az agrárminiszté­rium kapta meg az agrávrefoam ut­ján, már pedig az setnrr,leseire sem veit-célja sl's agrárrefummak, hogy a mkrísztériumok kapják meg a nagybirtokosoktól, jelen esetben essv várostól elveit földet. Az a?J'drmi­nisztériumot mégsem lehet dobra­­voljácnak fekimenu Ez és ehhez hasonló sok más eset mind felszínre fog kerülni az agrár­­raorm-javaslat tárgyalásán®!, new csak a parlamentben, liaaém már előbb magában a radikális pártkkib­­fban is. A vajdaság! radikális képvi- I selök remélik, hogy az . eddigi ag­rárpolitikának ilyen szörnysziiiötter­­vel sikerülni fog felkelteni » párt ko­moly érdeklődését a kérdés iránt. Ha ez mégsem sikerülne -- és erről több képviselő is egyöntetűen nyi­latkozott — akkor e vajdasági radi­kális képviselők iá része 0 végső konzekvenciákat is- hajlandó lesz le­vonni és kilép a radikáüspártból. ki agrár^fwii sz&niyHséger A vajdasági radikálisok törvénytervezete — Simonovics Eas^utinja Is földet oszt — A minisztérium miatt harcos ddbroToljac sziatéa Mdet oszt A vajdasági radikális képviselők? szőkébb bizottsága nap-nap után folytatja megkezdett tanácskozásait! az agrárreform tövénytervezete fe­lett. Szerdán délelőtt a parlament épületében, a pénzügyi bizottság kis­termében ültek össze, este 8 óra után pedig a Petrograd-száilóban folytat­ták az ülést. ' Á tanácskozások alapja a Lalose­­vics-féle javaslat, amelyet pontról­­pontra nagy körültekintéssel tár­gyalnak ie. A bizottság általában minden kérdésben hajlik a Lalose­­vics-féle javaslat felé. így ma min­den különösebb vita nélkül elfogad­ták a javaslatnak azt a pontját is, amely biztosítja a földhöz való jo­got. illetve a földosztásban való részvételt a nemzetiségi lakosság­nak is. Nagyobb vita fejlődött Lalosevics­­r.ek ama javaslata körül, hogy a földbirtokos az elvett föld teljes megváltási árát búzára szóló kötvé­nyekben kapja, illetve az uj kisbir­tokosok búzában fizessék meg a vé­telár részleteit. A bizottság többsége inkább arra az álláspontra hajlik, hogy a megváltási kötvények arany­dinárra szóljanak és a telepesek is aranyban fizessenek. Végleges meg­állapodás ebben a kérdésben még nem történt. Mint Lalosevics képviselő munka­társunk előtt kijelentette, ő a maga részéről nem ragaszkodik a végső­kig a buzavalutáhöz, mert hiszen azt a főelvet már elfogadta a bizottság, hogy a földbirtokosnak teljes meg­váltást kell kapnia földjéért, s a te­lepesnek is racionális fizetési felté­telek mellett meg kell fizetni a vétel­árat. Emellett az arany is épp olyan értékálló fizetési eszköz, mint a bú­za. A búzának csak az a nagy elő­nye van az arany felett, hogy igy :?az állam nagymennyiségű gaboná­dhoz jut. amire szüksége is van úgy :-a passzív vidékek ellátására, mint a l hadsereg élelmezésére. A javaslat tárgyában a nagybir­tokok kisajátításának kérdéséig ju­­t tóit el a bizottság. Itt várható a leg-Í nagyobb vita. különösen a nagybir­tokosoknak meghagyható földterület maximumának kérdésében. Szimonovics agrár reform-minisz-I tér elleni küzdelem is mind széle­sebb arányokat ölt. Újabban azt ve­tik a miniszter szemére, hogy telje­sen a szerbiai kisgazdacsoport be­folyása alá került és azoknak a kí­vánságait igyekszik mindenben ki­elégíteni. Mig a miniszter Osijeken tartózkodott és ott személyesen ve­zette a supermaxímmnok szétosztá­sát. vele volt Rankovics Mihailo képviselő is, a mindig elégedetlen­­fkedő parasztcsoport vezére. Mikor a miniszter Osijeken megbetegedett, teljesen átadta az intézkedés jogát Rankovics képviselőnek, aki azután a miniszter nevében osztogatta a föl­deket kerületieken harcosoknak. Mint egy vajdasági radikális kép­viselő munkatársunk előtt kifejtette, Szimonovicsnak az az eljárása, hogy szerbiai volt komitáknak osztogat földeket, teljesen törvénytelen, mert sem az alkotmányban, sem az ag­­rárreíorm-törvényben a volt komi­táknak földhöz való jogáTÓl szó sincs. Egyébként sincs semmi ga­rancia még arra sem, hogy ezek az Ć uj telepesek valóban komiták voltak, aminthogy a dobrovoijácok között jjis nagyon sok az áldobrovoljác. Na­gyon kívánatos volna — mondotta a képviselő — hogy egyszer már köz­zé tegyek a hivatalos lapban a lete­lepített dobrovoijácok névsorát és személyi adatait, amit eddig hiába i követeltek a minisztériumtól. Enél­az államnyelvei nem Ismerő megyei tisztviselőket Novisadról jelentik : A novisadi kerületi főispánt hivatal utasítást kapott a belügyminisztériumtól, hogy a kerületi loispánssg meg­szervezésével kapcsoletbap hala­déktalanul fogjon hozzá a közigaz­gatási tisztviselői kar átszervezéséhez. A miniszter rendelkezése sze­rint az átszervezésnél szem előtt kell tartani az általános érdekeket és ez alkalommal csökkenteni kell a közigazgatási tisztviselők számát. Eszerint el kell bocsátani a 21 .évesnél fiatalabb és 60 évesnél idősebb városi és községi tiszt­viselőket, valamint azokat a köz­­igazgatási tisztviselőkéi, okik az ál­lamnyelvet még nem sajátították el. Az idősebb tisztviselők elbocsá­tása és nyugdíjazása ügyében a belügyminisztérium fog dönteni. A főispán a redukciót a zoro­­bori aiispáni hivatal utján fogja végrehajtani. 1 Ä gyüMet plat&formjsj Letartóztatnak egy bombavetőt, 1 aki az első kihallgatásán azt vallja, jj hogy az ő szándékai jók és ne-; ipesék voltak, mert csak azt va­lósította meg, amit a magát ha­zafiasnak és nemzetinek valló új­ság mindennap követelt. Mindegy, hogy ez az eset hol történt, Műn- i chenben, Becsben, Budapesten, Rómában, Beogradban vagy No­­viszadon, akárhol megtörténhetett volna, mert azok a lelki tényezők, melyekből ez a bűn kigennyedzik, már majdnem egész Európában] föllel hetök. Nemcsak botorság, de gonosz- j sag volna, ha a sajtó ssafcodsá- j gaban keresnénk azokat az oko­kat, melyek idáig, a bűn kiterme­léséig jutottak el. A sejtő sza­badságának köszönjük mi is min­dennap megújuló életünket. A • sajtó szabadságának fölmsrhateí­­len előnyeit nem szabad fölmérni még azokkal a rettenetesen pusz­tító károkkal sem, amiket a becs- ’ télének kezébe fej bitangok foil és] Sejtő gép tudnak okozni. A rcvoi- 3 ver a rendőr kezében a rendnek] őrzője, a gonosztevő kezében gyil-l kos szerszám. A sztrichrün az or- | vos kezében orvosság, elvetemül­tek kezében ölő méreg. A késsel a sebész gyógyít, az elvetemült j gyilkol. A sajtó becsületes em­berek kesében szószék, katedra, j s fölvilágosító fény, a vigasztalói tudás terjesztője, a gonoszok, a| kibérelt lelkiismeretitek kezében 1 tömegméret, amivel a közvéÍe-1 meny ítéletét, cselekedetét és han-| gulatót fertőzik meg. Nemcsak az gyilkol, aki ember- f társának éleiét oltja ki. Gyilkol jj az is, aki elpusztítja embertársai! lelkében a jócselekedctek csiráját, | aki gonosz indulatokat kelt föl, ä gyilkos szándékot szít föl, aki] olyan hajlandóságokat éleszt fel, 1 melyeknek csak a gyűlölködésben s csak a rombolásban, csak a gyuj-j togatdsban telik kedvük. Gyilkos sajtó sz, amelyik itt, vagy másutt, vagy akárhol tömegszenvedélyek viharával dagasztja vitorláit, e melyik hazudik, ferdít, uszít, tap­sol a gonosznak s elgáncsolja c jót, csak azért, hogy a kritikában tömeg elvadult indulatait ki tudja szolgálni. A gyűlölet tömegcikk lett, bazári áru, vásári ponyva portékája, a béke, a türelem, a megértés és jóság a kevés kivá­lasztott lelki fényűzése. Si fledere aeques saperos, acheronta movebo, ha az isteneket nem tudom meg­indítani, az ördögöket lazítom föl — ezt Írhatja föl kalózzászlóiára a gyűlölet sajtója. Hogy Mün­chenben a birodalmi kormány, Szófiában a paraszturalorn, Ró mában a szociáldemokrácia, Beo­gradban a nemzeti kisebbségek ellen folyik ez az alvilági háború,3

Next

/
Oldalképek
Tartalom