Bácsmegyei Napló, 1923. november (24. évfolyam, 298-327. szám)
1923-11-25 / 322. szám
Poštarina plačsna a gotovom »i szám — Ára 2 tímár Postaszállítási díj készpénzben lefizetve XXIV. évfolyam Suboiica, VASÁRNAP, 1923 november 25. 322. szánt K eljelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn (léiben TELEFON SZÁM: KiniUSh!ratal S-55, Szerkesztősé^ 5-19 A demokrácia Előfizetési ár negyedévre 135 cinár SiLLKhEbZićSLGt Kralja Alexandra-ulica 4 szám a!at® Kiadóhivatal! Kralja A’exactLra-nlica 1 (La'.bach-palota) ei A halottak gyorsan lovagolnak. Németország úgy váltofatja a kancellárjait, mint főpincér a plasztronját. Összegyűrődnek, bepiszkolódnak, összetörnek az ingmellek és kancellárok. Hiába színesítik a terveket a legragyogóbb illúziók, hiába fütik a cselekvés gőzgépét a legnagyobb kalóriáju energiával, a feladatok súlya elali összetörik a legkonokabb elszántság s elkopik a cselekvés zsenije is. Senki ne higyje az önfeláldozások és koncepciók hekatombáin túl sem, hogy a tragikus összeomlásig elsodródott eorozata a balsikernek, a nyomorba és éhségbe fuladt terveknek önmagában hordozta végzetét. Minden twv jó volt, minden elgondolás kiállta az elméleti vizsgálódás legszigorúbb próbáját is, de az a helyzet, amibe a versaiítesi ítélet kíméletlen vág - reh-ajtósa lökio Németországot, olyan keservessé vált, hogy azon önmaga csak krisztusi csodaíétet!e! tudott volna segíteni. Nemcsak bogarak, melyek, ,ha egyszer a hátukra fektetik őket, maguktól soha nem tudnak a lábukra állni. Németországot a verssillesi béke a hátára fektette s azóta a győzőknek az a legfőbb törekvésük, hogy mindent elvegyenek keseügyéből, amibe kapaszkodva mégis föl tudna állni. Először elvették az aranyát, aztán elvették c vonetparkját, aztán Lengyelországnak adták a sziléziai bányavidékeket s megszállták a Ruhr-vidéket, most már sem aranya, se kenyere, se szene, se vasa nincs Németországnak, csak még bajor horogkeresztesei és szász kommunistái vannak. Ezzel a nemzeti vagyonnal pedig aligha lehet fentartani a német termelést és ebből a nemzeti vagyonból aligha lehet kifizetni a jóvátétel követeléseit. A német tragédiát nemcsak az okozta, amit a győzők elvettek, hanem az is, amit meghagytak neki: a kommunisták és a kampóskeresztesek. Éppen a mai lap belső hasábjain mutat egy ragyogó értelem azokra ez okokra, melyek az európai demokrácia bukását szükségképpen okozták. Stresemann bukásának legközvetlenebb oka az volt, hogy a demokrácia eszközeivel akart kormányozni olyan két ellenfél kereszttüzében, melyek csak egyetlenegy pontban találkoznak egymással : a demokrácia eszközeinek elvetésében. Mit ér ott a többségi uralom elvéhez való ragaszkodás, ahol tiz autóval és hatszáz revolverrel meg lehet szerezni egy ország közhatalmát, vagy ahol egy ország kormánya világnézeteknek törmelékeivel s a nyomorúság rongyáv*! harri kódolhatja el magát az alkotmánytól, a birodalmi kormány tói s a demokrácia princípiumaitól. A kampóskeresztosek tudnának kormányt alakítani, tudnának kormányt alakítani a kommunisták is, de n bukott kancellárokon s a kancellár-jelölteken kívül ki hivő ma a demokráciának Németországban ? Cselekedni kellett volna s a demokrácia csak fiázi sokét tudott. A szeporstisfák mozgalmait, ez éhségforradalmskat, a gazdasági züllés zuhanásait, o puccskísérleteket nem lehetett és nem lehet a népképviseleti elv gyakorlati alkslmaaásáaak módszereivel föltartóztatni. Rózsavíz zel nemesek forradalmat n*m lehet csinálni, de a forradalmat föltsrtóztatni sem, lassankint bo kell valla -tunk, hogy a demokrácia tanitsW-a kormányzati illemszabályok gyűjteményévé finomulnak el. Ds mft törődik a haldokló az illemszabályokkal? S haldokló ország mit gondol a demokrácia illemszabályaival ? A német válság lupa-ján ke-eszíüi a figyelő aggodalom hiába keresi az európai válság megoldásának módját. Minden hiába. Nem részegit le hazug illúzió s nem ad vigasztalást a „kanosaiul festett egekbe" néző ábrándozás. Nincs kiút. Európa népe olyan most, mint a bányák mélyébe, rekedt bányászoké. S nem vigasztal a szabadulásunkon fáradozó ásóknak felülről hallatszó zaja sem. Mire hozzánk leérnek, úgyis kés) !esz minden. Mire a gondolatból tett, es érdeklődőiből belátás, « szánakozásból segítség 3 ar elhatározásból cs »‘.ekedet Imí, addigra szép, csöndes, meg nyugodott, szabályszerű halottá' íriszünk mindnyájam Márciusig átadják Zsombolyát fJmcsics nyilatkoznia a határrcndovségi egyezményről Beogradból jelentik : A jugoszlév-román határkiigazitás ügyében kötött egyezmény aláírása szombaton délelőtt a külügyminisztériumban megtörtént. X konvenciót az SHS. királyság részéről Nineties külügyminiszter, Románia részéről pedig Emand' beogradi román követ irta alc. Az aktus után Nincsics külügvminiszter az udvarba ment és a királynak jelentést tett a létrejött egyezményről. Nincsics külügyminiszter— munkatársunknak az egyezmény tartalmáról kije!entette, hogy a konvenció, amelynek részleteiről a sajtóiroda utján hivatalos közlést ad le a nyilvánosságnak, a kicserélendő területek átadása tekintetében a következőkép határoz : azoknak a területeknek az átadása, amelyek a sévresi békeszerződés szerint illetik meg Romániát 1924 február 15-ig fog megtörténni, a többi területeké pedig — mindkét részről az aláírástól számított négy hónapon beiül, amely idő aíatt meg kel! történni úgy Románia, mint az SHS. királyság részéről a konvenció parlamenti ratifikációjának. A kiürítés tehát — mondotta — a ratifikálástól független dátumhoz van kötve. Tíz napon belül a határmenti szakértő-bizottságok a hely színén meg fogjál, kezdeni a határ végleges kijelölését, ami, miután száz kilométeres vonalról van szó, bizonyos ideig el fog tartani. Munkatársunknak erra a kérdésére, hogy a kiürítendő területeken az állami adók és egyéb jövedelmek behajtáséra nézve milyen megegyezést tartalmaz &z é'.áirt konvenció. Nineties külügyminiszter kijelentette, hogy erre nézve is történt mégél!3pótlás, még pedig oly*r>. ér'ebnü, hogy a kiürítés napja.'? misjdkéi állam a birtokában lévő területeken behajthatja mindazokat az adókat. amelynek kivetése megtörtént. Uj adókat az egyezmény értelmében nem lehet kivetni, aminthogy ez nem is volna loyaiis egymással barátságos viszonyban levő or szagok között. Ebben a tekintetben — tette hozzá e -külügyminiszter — egészen más ma a helyzet, mintBaranya-megye kiürítése alkalmával volt. — Ami a dunai szigetek kicserélését illeti — mondotta Nincsics az egyezménynél gondosan ügyeltünk arra, hogy az ország érdé keit. a hajózás kérdésében meg őrizzük. így például a Moldave I sziget átadásával semmiféle sérelem nem fogja érni a dunai hajózásunkat. Ezután rátért a kisentant januári, konferenciájának kérdésére. A sinaiai konferencia január közepére állapította meg az újabb konferencia időpontját és valószínűleg csak egy-két napi eltolódás varható. A konferencia anyagát egy-két héttel a konferencia előtt részletes expozéban fogja ismertetni a sajtó képviselői előtt. — Ez az újabb konferencia — jelentette ki a külügyminiszter—szigorúan kisanlant-konferenaa lesz, vagyis Lengyelország sem fog résztvenni rajta, hanem csak a konferencia határozatait fogják közölni vele. A magyar külföldi kölcsönre, vonatkozólag kijelentette, hogy az most a népszövetség elé kerül és Magyarországra nézve csak úgy lesz kedvező a döntés, ha a kisantant kívánságait érvényesíteni tudja. Hivatalos jelentés a ha tár ki igazi íásról Az SHS. királyság és Románia közt a hstórmegállap.tás kérdésében léirejott megegyezésről szombaton este a beogradi sejtőiioda ti külügyminisztérium nevében a következő hivatalos kommünikét bocsátotta ki : — A szövetséges hatalmak közt egyrészről, Lengyelország, Románia, a Szerb fiorvát-Szlovén királysás és Csehszlovákia közt másrészről ez államok Határaira nézve létrejött szerződés szerint, amelyet 1920 augusztus 15-ikén Írtak aiá Sévresben. később pedig úgy a mi államunk, mint Románia ratifikálta» — az S. H. S. királyság és a román királyság közötti határ a szerbmagysr-román határtalálkozás irányában észak felé egyrészről, onnan pedig délkelet felé, Zsombolyától 3 km.-re északra metszi át a vasat! vonalat. Innen a határnak dél feíá kellett húzódnia, a Teures folyó egy pontjáig Surján és Bóka között 6 km.-re, innen délre, maid északkeleti irányban Jám és Mikrovác között, átszelte a Káraszjeszenő—. Orovica vasútvonalat, onnan pedig délkeletre, egérzen a Nóra folyó egy pontjáig, egy kilométerre keletre a szpuszicsi utón. Innen nagyjában a Dunához vezető csatorna irányát vette egészen a Nórának Dunába való torkolatáig, majd pedig egészen Tanokig a Duna-vonai volt határai kijelölve. Ezzel szemben 1921 junius 2-ikán, a szerb-román védelmi szövetség aláírása alkalmával aláírásra került agy jegyzőkönyv, a szerb-romon határról, amelyben mindkét kormány kötelezi magát arra, hogy a legrövidebb időn belül vegyes bizottsággal a helyszínén áttanulmányoziatja a sévresi vonalat, a lehetőség szerint számot vetve a helyi gazdasági viszonyokkal. Kiküld továbbá egy másik vegyes bizottságot is, amelynek az a feladata, hogy, bizonyos bánsági falvaknak a kieseréléséi mérlegelje, számot vetve az etnográfiai elvekkel. Mindkét bizottság 1921 augusztusában megkezdette munkáját. A kérdések természeténél fogva azonban a döntés nem történhetett meg egyszerre. — Voltak olyan momentumok, amikor úgy látszott, hoa.v a kőt Ni jóakarata ellenére is lehetetlen a megegyezés és ltogy a nagykövetek tanácsához kell a határ megállapítása végett fordulni. Mégis ma, —» hála mindkét szövetséges kormány Lapunk mai száma 20 oldal
