Bácsmegyei Napló, 1923. november (24. évfolyam, 298-327. szám)

1923-11-22 / 319. szám

1923 november 22. BACSMEGYEI NARLO 5. oldal. magyar templomban. Kezdete dél­előtt VálO órakor. Magyar nyelven imádkozik és prédikál Fekete Gyu­la v.-kikindai lelkész. Német nyelven prédikál és imádkozik: Keck Zsig­­mond cservenkai lelkész. Orgona­szóiét játszott dr. Vörös Nándor bu­disává! lelkész. Ezután diszgyülés a magyar tem­plomban. Kiepp Péter esperes a diszgyiiiést megnyitja, a megjelen­teket köztük a kormány képviselő­jét Raics Nenadot üdvözli. Az árva­­ház múltjáról, jelenéről és jövőjéről Ágoston Sándor igazgató-lelkész tart ismertető előadást. Majd Kiepp Péter a diszgyülést berekeszti s a 'gyülekezetre áldást mond. Eztán következik a felvonulás az arvaházlioz. Az árvaliáz kapujának megnyitása és a ház felszentelése ünnepélyesen megy végbe. A kor­mány kiküldöttje átnyújtja az árva­ház alapszabályait és kulcsait Kiepp Péter esperesnek, ki a Laput felnyit­ja. Magyar nyelven imádkozik Sza­­ilay Antal lelkész. Német nyelven imádkozik Glöckner Károly ujszi­­váci lelkész. Majd a közös ebéd ideje érkezett el. Délután presbiteri konferencia a magyar templomban, amelyen a presbiter hivatásáról és kötelessé­geiről tart előadást Szabó Zoltán v. becskereki lelkész, utána, »A diakó­nus intézmény a mai gyülekezeti életben címmel Dévai Lajos ómora vicai lelkész tart előadást. Az ünnepély a 1 egemelkedettébb hangulatban ért véget.---I. —»■«. CIRKUSZ ® S 0 Kis tőzsdei lexikon (Azoknak a számára, akik még kevésbé jártasak ebben a nagyszerű tudományban.) Arbitrázs, óhéber eredetű szó. Akkor szoktak rá hivatkozni, ha baj van. Kölcsönkérés megtagadásánál használják. »Ja, kérem, nyakig va­gyok az arbitrázsban.« Ez igen fi­nom kifejezés. — Papír. Az zz & pa­pír, amit Becsben drágán meg Isiiét venni és Budapesten olcsón el lehet adni. Angazsmán. A bibliai dögvész mo­dern formája. Nem lehet tőle meg­szabadulni. Az a. minden tőzsdézőt utolér és gyorsan végez vele. Egyik súlyos vállfája a fedezetlen a. (lásd fedezet) ez nemcsak a játékosra ve­szélyes, hanem a tőzsdésre is. ‘ Bécsi kéz. Ez mindig dobja a pa­pírt a piacra. Abban különbözik a pesti kéztől, hogy utóbbi is dobná, de nincs kinek. Elégtétel. Gyenge vigasznak is szokták nevezni. Elégtétel például, ha a férj azt mondja: »Na látod fiam. én mondtam, hogy adjuk el a Füttyfeldolgozót mikor 100-on állott, most 30 a kurzusa és a kutyának se kell.« Más példa: »Igaz, hogy én 30 milliót vesztek, de a Weisz az egé­szen tönkrement. 70 milliót vészit.« Ha a játékosnak meg van az elég­tétele, az azt jelenti, hogy a pénze nincs meg. Erős kéz. A bank keze. Tudja tar­tani a papírokat. Csak hogy nem tartja, ö dobja. Ez a kéz szőrös és nagyon hasonlít a bibliai Ézsau ke­zéhez, azzal a különbséggel, hogy bessz idején egy tál lencséért ő ve­szi meg az elővételi jogokat. Eca. Nevezik tippnek is. Az, ami sohse válik be. Kivétel: lia az illető, aki adja, maga nem követi. Ilyenkor az illető igy szól: Ez vagyok én, mindenki vagyont keres a tippj el­men, csak én ttom merem megjáte szani. Fedezet. Amit a tőzsdés ^ követel, ha esnek a papírok Kitűnő fedeze­tek Orth, Kertész II, Suboticán. Kiugrik. A papír kiugrik. A játé­kos -beugrik. A tőzsdés megugrik. A papír kiugrása egyébként úgy* törté­nik: Hétfőn a Füttyíeldolgozó 100 ezer, ekkor a fél megveszi. Szerdán leesik 20 ezerre, ekkor nem tudja eladni. Pénteken felmegy 25 ezerre. Ezt úgy hivják: kiugrik. Kosztpénz. Az a műtőasztal, ame­lyen a fél elvérzik. I1a fizetni kell, akkor 8 percent, ha kapni kell, ak­kor fél percent. Kontremin. Ez a halál a lángpal­­lossal. Tőzsdések ezzel ijesztgetik bölcsőben síró gyermekeiket: »Vi­gyázz. lön a kontremin és megesz«. Már nagyon sok gyereket megevett. Igen kitűnő étvágya van. Kontreminőr — betörő, zsivány, útonálló. Tartott irányzat. Mikor a lapok nem merik bevallani, hogy bessz van. Olyan, mintha ahelyett, hogy azt mondanák »meghalt«, azt mond­ják »jobb létre szenderüit« Vezérigazgató. Az a féfiu, aki ta­valy még dijnok volt és ma még sza­badlábon van. Stella Foltámadtak a részletlizletek t Ä kereskedők panasza — A fogyasztónak nincs annyi pénze, liogy egy összegben fizethessen A pénzhiány nemcsak a kereske­dőket sújtja, hanem a fogyasztókat is. Ez elsősorban a vételkedv álta­lános megcsappanásán észlelhető. A kereskedők zsúfolt áruraktárakkal várják a vásárlókat, mert nem vol­taic elkészülve arra, hogy ilyen mi­nimális lesz az idén ősszel a keres­let. így érthető, hogy a kereskedők között valóságos harc indult meg a vevők után. Ennek következménye az is, hogy a legutóbb a részlet-üz­letek ismét fellendültek. Úgy a sza­bók, mint a divatáru és rőíöskeres­­kedők kénytelenek ismét havi rész­letfizetésre dolgozni, részletekre adni az árat. ha régi vevőiket meg akarják tartani, vagy ha uj vevő­kört akarnak szerezni. A legjobban erre vonatkozólag a következőkép­pen jellemezte egy szuboticai ke­reskedő a helvzetet: — Tulajdonképpeni vevőink, akik leginkább a polgári középosztályhoz tartoznak és akiknek igényei meg­kívánták azt, hogy minden évben felfrissítsék ruhatárukat egy-egy da­rabtel, ma úgyszólván egészen hiá­nyoznak. A fixfizetésü emberek ma képtelenek készpénz-fizetés ellené­ben en" öltözet ruhát csináltatni, vagy hat niget vásárolni és azért, hogy ezt a saámra nézve legtekin­télyesebb vevőkört mégis megtart­hassuk és hogy módot nyújtsunk a oénztden középosztálynak és arra, hqgv vásárolhasson és ne kopjon ki teljesen mindenből, ismét divatossá váltak a részletfizetésre váló üzle­tek. Ezekre a vevőknek is, nekünk is egyformán szükségünk van, bár a kereskedők, akiknek az árut ma készpénzben kell fizetni és drága bankkamat mellett dolgoznak, nem sokat keresnek az ilyen részletüzle­teken. amelyeknél sokszor egy fél évig is várai kel! pénzükre. A kö­zéposztályon kívül azonban am úgy­is alig van számottevő fogyasztó, mert a kisgazdáknak, akiknek ugyan van pénzük, nincs semmi igényük, az a néhány kiváltságos gazdag em­ber pedig, aki megteheti, legszíve­sebben Budapesten és Bécsben szerzi be ruházati és egyéb divat­cikkeit. Ebben a jellemző nyilatkozatban összegezhető úgyszólván valameny­­nyi kereskedő véleménye és igy ért­hető, hogy ha ma már a legtöbb szabó havi 1500—2000 koronás tör­lesztésre szívesen készíti el a leg­drágább ruhákat is és 1000 koronás havi részletfizetésre a legnagyobb mennyiségben is lehet fehérneműt vásárolni. A kereskedők szerint a fogyasz­tókat ma csak csoportba lehet osz­tani, olyanokra, akik részletfizetés­re és azokra, akik egyáltalán nem _ vásárolnak. És az utóbbi kategóriá­ba tartozók vannak többségben. BethlenbeszédeaHabsburg-propagandáról Csak köztársasági agitáció tilos — Legitimista miséket szabad tartási Budapestről jelentik: A nemzet­gyűlés szerdai ülésén Rakovszky István interpellációt intézett a kul­tuszminiszterhez, akitő! megkérdez­te, hogy mi indította arra, hogy fia­talkorú sógorát, Kovács Gyulát a Ferenc József-intézet igazgatójává jogtalanul és igazságtalanul kine­vezze? Mi volt az oka annak, hogy a kinevezés, amely augusztus 11-én kelt, szeptember 15-én került nyilvá­nosságra? Ha ennek a feitünő kése­delemnek alapos oka van, akkor a kultuszminiszter tudta, hogy jogta­lanságot követett el. Ilyen esetet — mondotta az interpelláló — har­minckétéves politikai működése alatt nem tapasztalt. A kinevezés sérti az 1848. évi III. törvénycikket. Kéri a kultuszminisztert, hogy az interpel­lációra azonnal válaszoljon, mert ilyen odium alatt nem bízható sen­kire az ifjúság nevelésének vezetése. Mivel a kultuszminiszter nem volt jelen, az elnök az interpellációt ki akarta adni a kormánynak. Szakács Andor erre a házszabályokhoz kért szót: — Alkotmányos álfámban — mondta — a parlamentnek nem sza­bad tűrnie, hogy közfunkcíonárius ilyen gyanú alatt álljon. Kérem a miniszter azonnali beidézését. Az elnök szavazásra bocsátotta a kérdést. Szakács javaslata mellett negyvennyolcán, ellene hatvanötén szavaztak, mire az interpellációt ki­adták a kultuszminiszternek. Szakács Andor' ezután a detroni­­zált királyi ház sérthetetlensége és a Habsburg-párti mozgalom tárgyá­ban interpellált. — Legutóbb — mondta — a det­­ronizált Káoly király legidősebb fiát, Ottót, születésnapján mint magyar királyt ünnepelték. Senkinek sincs joga önhatalmúlag királyt kinevezni. . Rakovszky István: Mindenki úgy I imádkozik, ahogy akar! Bethlen a királykérdésrő! Szakács Andor interpellációjára Bethlen István gróf miniszterelnök válaszolt. — A királykérdés — jelentette ki Bethlen — vitás volt és vitás ma is. Ezt napirenden tartani sem tünteté­sekkel. sem más formában nem he­lyes. Az ellentéteket nem kiéiesiteni, hanem lehetőleg tompítani kell. A leghelyesebb volna ezt a kérdést tel­jesen kikapcsolni. A királykérdés­ben az 1921. XLI. törvénycikk dön­tött, azt mindenkinek respektálni kell, azonban ez még nem jelenti azt. hogy akik ezt meg akarják vál­toztatni, céljuk érdekében alkotmá­nyos eszközökkel ne küzdhessenek. E kijelentésre a baloldalon nagy felzúdulás támadt. Többen közbe­kiáltottak: — Akkor mért nem engedik meg nekünk, hogy alkotmányos eszkö­zökkel dolgozhassunk a magyar, köztársaságért! Bethlen: Ez a törvény nem jelenti f azt, hogy a köztársaság felállítása ! érdekében ugyanúgy szabad legyen az agitáció. A királyság intézményét tételes törvényeink biztosítják. Amíg e törvények megvannak, azokat mindenkinek respektálni kell. A kül­földi államok, Németország; Cseh­szlovákia is védik a maguk alkot­mányos államformáját, a köztársa­ságot. E tekintetben náluk éppúgy, rendelkezik a köztársasági törvény, mint nahmk a királyság védelméről szóló törvénycikkek. Ami az inter­pelláció során elhangzott; azt a ki­jelentést illeti, mintha az említett is­tentiszteleten olyan kijelentések hangzottak volna el. amelyek Ottót I királynak nevezik, meg kell állapi­ig tanom, hogy ez nem helyes. Már “ egy alkalommal egy interpellációra „ adott válaszomban kijelentettem, 1 hogy ez a fennálló jogi helyzettel el­­“ lentétben van. Ha valaki Ottó főher­ceg tiszteletére intentiszteletet tart, azt senki sem kifogásolhatja. Ha azonban ilyen alkalmakkor propa­gandát csinálnak, a kormány azt megfelelő módon megakadályozza. E cselekmények csak akkor, üldöz­hető!:. ha az izgatás mértékét felől­ük. Ilyen irányban felhívtam az ügyészség figyelmét, de hogy egy istentiszteletbe belenyúljanak, azt senki sem kívánhatja. Nagy Emil igazságügyminiszteri tiltakozott felszólalásában az ellen, hogy a bíróság működését és ítéle­teit e kérdésben a képviselők a men­telmi jog védelme alatt kritizálják. Ha valakinek kifogásolni valója van, az igazságügyminisztert kell felelős­ségre vonnia. Büntetőjogi szempont­ból még mindig fennáll a király sze­mélyének sérthetetlensége. A választ a parlament többsége tudomásul vette. interpelláció a kölcsön teltételeiről Baross János képviselő ezután a genfi tárgyalásokon a kormány által a kisantant államok, főleg Csehszlo­vákia számára állítólag beigért nagyméretű közgazdasági és mély­reható politikai engedmények tár­gyában interpellált. Ugyancsak Ba­ross interpellációt jelzett be, ami­ért Daruváry külügyminiszter a csehszlovák köztársaság megalaku­lásának ötödik évfordulóján rende­zett budapesti ünnepségen megje­lent. Egyidejűleg szóvátette a terv­be vett amnesztiát és az emigráns­­kérdést. Interpellációkat jegyeztek még be a detronizált királyi ház tagjainak sérthetetlensége és a Habsburg-pro­­paganda eltiltása ügyében, Baross János pedig Drumond népszövet­ségi főtitkár bukaresti pohárköszön­tője, .Rupert Rezső az esküdtszék visszaállítása, Fábián Béla az Oroszországban maradt hadifoglyok hazaszállítása ügyében interpellál­tak. Feloszlik a pártonkiviilick csoportja A pártonkivüli képviselők Szilá­gyi Lajos elnöklete mellett szerdán a képviselőházten értekezletet tar­tottak, amelyen kimondották a pár­tonkivüli képviselők csoportjának feloszlatását. A feloszlatást kimondó határozat indokolása szerint a par­lamenti pártok amúgy is átcsopor­tosulás előtt állanak és ebben a helyzetben nem akarják korlátozni a képviselők elhatározási szabadsá­gát. KÁRPITOSOK lakberendezési, bútorozás’, éj építkezési vállalatok i EÍ8 OC, oCOLUMBUS" SomilbSdfi ablak- ■ a-ro eta-rudsk bármily mennyiség. ben. Nagybani árak. Kizárólagos képviseletei FÁBIÁN MIHÁLY SÜBOTICA JELAŠIĆEVA DÚCA 11. SZÁM. 8659

Next

/
Oldalképek
Tartalom