Bácsmegyei Napló, 1923. november (24. évfolyam, 298-327. szám)

1923-11-22 / 319. szám

Ára egy és fél dinár XXIV. évfolyam esttBaaemweeBSEsrssissE's*® november 22, Subotica, CSÜTÖRTÖK, 319. szám SSK3® 55tgjfcieisik tstir.der. reggel, fiantop istás és hétfőn délben TELEFON SZÁK: Kisáölv ratal 8-5S, Sserke.wtSség 5-1 Előfizetési ér rcpyecévrc űiaár íliiiÜiJiüí TCSLC-s k/alva Aíesaiidra-aika 4 «aim alatt tliiićLiia'ih Ent!'* Aic:.-.I (!.í;ncli-pslíl*) Szilágyi Kis magyar sziget a Bácskában Szilágyi község. Csak az oda ki­nevezett közalkalmazottak szlá­vok : a jegyző, a csendőrőrmes­ter, a postamester, más szláv nincs is o községben. Kincstári telepes község volt Szilágyi, derék és szorgalmas népe úgy telepedett ott meg, Hogy örökös otthont épít föl a bácskai fekete sárból s a teste verejtékéből. Ám fordultak ez idők a szilágyii magyarok fö­lött s az egyik szerződő fél — a kincstár — személyében változás állott be. Az ingatlan tulajdonosa nevében nem a budapesti, hanem a beogradi kormány rendelkezett tovább. A szilágyii magyarok — mii tagadjuk — komor gondokkal fogadták a változást. Mit lehet tudni, mi lesz a földjükkel, mely még mindig a kincstár tulajdona volt, tehát az SHS. királyság kincs-, lóri vagyonává vált. Övék lasz-a az a föld, tépelődtek a szüágyi-i magyarok, melyet ők mentettek meg a kultúrának, amit o két ke­zük fáradhatatlan munkájává! tét tek porhanyóvá, amin virágzó kul túrát fejlesztettek ki, amibe mun­kájukat vetették s amin boldog megelégedést arattak, amibe apá­ikat temették s ahol gyerekük bölcsője ringott. Övék Icsz-e föld, kérdezték a jegyzőtől, az alispán­tól, a képviselőtől, a minisztertől, éjszakai álmuktól, a füst szállá­sától, a csillagok járásától a szi­lágyii magyarok. Övék lett a föld. A beogradi kormány nekik adta azt a földet, ami a békeszerződések szerint az SHS. királyság kincstári tulaj­dona lett, amiből kiűzhették voina a magyarokat s ahová letelepít­hettek volna igazi és áldobrovol­­jacokat. A szilágyii magyarok megkapták a föld tulajdonjogát is. Nemcsak a szilágyi magyarok öröme ez, hanem a Jugoszlávia egész magyarsógá-é, mert — hiába minden — magyarság csak addig lesz az SMS. királyságban, áruig a magyarnak földje lesz. A magyar kereskedő, magyar iníel­­lekluel, magyar köztisztviselő nem sokáig lesz pillére a magyar­ságnak. Elgyengülnek, elpuhuí­­nak, kivesznek, elhullanak ők abban a nagy küzdelemben, amit a megélhetés gondján í.ui a faj­­fa ntartás föladatai s a faji kultúra kötelezései írnak rá. Talán a ma­gyar iparos a következő generá­ciókon túl is megmarad magyar­nak s egészen bizonyos, hogy magyar marad a földnek magyar művelője, aki az eke élével írja bele magyar munkáját az anya­­földbe s a kasza pengéjével ol­vassa ösí a magyar munka áldásos ■ dmenyét. Ez az igazi kukurfölc , ez a leghathatóssbb faji politika, ez az itt é!Ő magyar­ság jövendője: a föld. Ma földünk nem lesz, semmink sem lesz. Ha földünk iesz, les gunk is. S amikor örvendve köszöntjük ás köszönjük azt az elhatározása, amely emberiességből és méltá­nyosságból földet adott egy egész magyar fai« népének, a melyet a kíméletlen jog elűzhetett volna otthonából, megkérdezzük miért csak Szilágyi magyarsága juthat földhöz. A földet művelő magyar­ság tagjai között nincs különbség sem állampolgári hűségben, sem alattvalói loyalitásban, sem a fold szeretettében. Igazságtalan az az agrárreform, mely nemzetiség» különbség nélkül vesz el földet s nemzeti különbségtevéssel osst szét. A legfőbb államérdek nem csak ezt követeli, hogy földhöz juttassák o nincsteleneket, hanem őzt termelés fokozásáról. Senki sen Hídja úgy művelni a bácskai tö magyarsá- dot, mint. az a zsellér, akirte családja évszázadok óta él már a szétosztásra ítélt földeken, aM tud o!várni a szél járásából, a felhők húzásából, az a konyát bíborából, aki előtt feltakarózik a föld min­den titka. Adjanak földet a föld minden munkásának s ne nézzék, ki milyen nyelven fohászkodik u munka megkezdése előtt az iste­néhez. Azt nz erős, ölelő *kaposo!atoí amibon évszázadok alatt melege­dett össze a bácskai föld Bácska pépével, ne akarják türelmetlen jelszavakkal összetörni. Nem caas* « magyarság földiét féltjük, de « mindennapi kenyerünket is, az ország valutájának iegigazibb aranyfedezetét. Ami igazság Szi­lágyiban, kell, hogy igazság le­ts, hogy gondoskodjanak áJgyen nz egész Vajdaságban. ——...... — Január 14-ikei2 kezdődik a beogradi kbántánt-kcmfereocia Véglegesen döntenek a magyar kölcsön feltételeiről Beogradból jelentik : A politi­kai közvélemény .nagy érdeklő­déssel tekint a kisantant január­ban megtartandó beogradi konfe­renciája elé. A konferencia idő­pontját most már végleg megái­­lapították. Seta beogradi cseh­szlovák követ szerdán délelőtt meglátogatta Nincsics külügymi­nisztert, akivel közölte kormánya kívánságát, hogy a műit évi si­­najai konferencia határozata ér­telmében a kisantant külügymi­nisztereit hívják újból egybe és a találkozás időpontjául január I4-ikét ajánlotta. Nincsics külügy­miniszter elfogadta ezt a javasla­tot és igy a végleges terv szerint január 14-löt 16-ig tartják meg a kisantant konferenciáját Beogradban. A konferencia a közeljövőnek egyik legjelentősebb diplomáciai tanácskozása lesz. A legfontosabb ügy, amelyben a konferencia hi­vatva lesz dönteni, a magyar kér­dés, minthogy jól értesült diplo­máciai körökből származó infor­mációnk szerint éren a tanácsko­záson újra szóba kerül a. magyar kölesen kérdése és meg fogják ál­lapítani azokat a feltételekei, ame­lyeknek a teljesülése esetén a kis­antant hozzájárul a kölcsönhöz. Ez­zel kapcsolatban a konferencián Benes csehszlovák külügyminiszter részletesen tájékoztatni fogja a kis antant többi külügyminisztereit Beüt len magyar min szf erei nőkkel foly­tatott genfi iátgyalásairól. A másik nagyjelentőségű kér­dés, amely a beogradi konferen­cián szóba kerül, az általános eu­rópai konstelláció, különös tekin­tettel Olaszország politikájára és a legújabban kötött oíasi-spányo szövetségre, amelynek az éle Franciaország és a kisantant ellen irányul. Állást kell foglalnia a kisantant konferenciájának a görög kérdésben is, amelyben különben addig je­lentős fordulat várható, tekintet­tel arra, hogy Görögország de­cember 9-én dönt az államforma kérdésében. A német és bolgár kér­désen kivüi a konferencia megbe­széli a kisantant-áliamok egymás-1 közti viszonyának a kérdését is.” A beogradi konferencián Romá­niát Daca, Csehszlovákiát dr. Be­nes, az SHS. királyságot Nincsics külügyminiszter, Lengyelországot pedig Okeczky beogradi lengyel követ képviseli. Visszatértek Lengyel­országból a képviselők A görögkeleti Mihály-ünnep miatt a belpolitikai élet a szerdai napon teljesen eseménytelen volt. A parlamenti bizottságok nem dolgoztak és a kormány sem tar­tott tanácskozásokat. A pénzügyi bizottság csütörtökön folytatja a költségvetés tárgyalását, a tör­vényhozó bizottság szekciója pe­dig pénteken kezdi meg a bírói törvényjavaslat tárgyalását. Ennek befejezése után ugyanez a bizott­ság a polgári perrendtartásról szóló uj törvényjavaslattal foglal kozik majd. Mindaddig míg az albizottság ezekkel a javaslatok­kal el nem készül, nem is vár­ható s törvényhozó bizottság plé­numának összehívása. Az általános politikai helyzet meglehetős stabilnak mondható és egyel re nem is várható a kormány összetételében sem vál­ozás legalább december 2-áig, a -ormány kinevezésének évfordu­ójáig. Ez az évforduló ugyanis miniszterek nya. d j jogosultsága sžempontj Ibói jelentős. Az i>iicnzéki parte' k-rebrn sem tapasztalható kü önösebb no-gn’-oro. Lengyel országból szer* dán délután érkezett viasza Beá­idba a képviselői delegáció, a melynek egyes tagjai azonban már útközben lemaradtak és vá­­fösztókerliletaikbe utaztak. Beo­­gr tódból való távollétük lehetővé hz a körülmény is, hogy a parlament összehívása a véglegesen létrejött megállapodások szeriül no­­veniber 26-ikára várhaló. Az első ülés napirendjén csak a követ­ező ülés tárgysorozaténak meg­­állapítása fog szerepelni. A Csekonics-birtok ugye A gróf Csekonics-féle zsombo­lyai birtok eladása körül keletke­zett hírlapi.polémia és a Selyerov Szlávi o képviselő által benyúj­tott interpelláció még mindig élénken foglalkoztatja a politikai Közvéleményt. Mint -mór jelentet­tük Setyerov képviselő kérni fogja az interpellációra a sürgősség ki­mondását. Pesics Mirko -igazság­­rgyminiszter, akihez a birtoknak a szekvesztrum aló! való feloldása miatt Setyerov az interpellációt intézte, megbízható helyről szer* zeit információ szerint nem ellenzi a sürgősség kimondását, sőt leérni fogja, hogy már a parlament leg­közelebbi ülésén tárgyalják azt !e. A miniszter véleménye' szerint ugyanis Setyerov állításai nem fedik a valóságot és a felmerült esetben semmiféle visszaélésről nem lehet szó. Ezzel szemben Setyerov képviselő terhelő bizo­nyítékok beterjesztését helyezte kilátásba, úgy, hogy ez ügyben a parlamentben izgalmas vita vát­­hafó. A Markovics—Rankovics affér Markovics Lázár volt igazság­ügyminiszter és Rankovics kép­viselő közti affér még máig nem került le a napirendről. Az ügy jelenleg a radikális párt főbizott­sága által kiküldött bizottság előtt fekszik, amelynek Markovics a napokban terjesztette elő vála­szát Rankovics vádjaira. A be­adványban Markovics a leghatá­rozottabban visszautasítja a vá­dakat,' úgy a szekvesztrumok föl­oldása és a beogradi cukorgyár eladása tekintetében. A kiküldött bizottság valószínűleg a hónap végére készül el az ügy vizsgá­latával. A klerikálispárt interpellációja Hohnyec klerikális képviselő interpellációt jegyzett be a köz­­oktatásügyi miniszterhez azért, mert Beogrtidban a tanítók leg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom