Bácsmegyei Napló, 1923. november (24. évfolyam, 298-327. szám)
1923-11-18 / 315. szám
1923 november 18. BACSMEGYE1 NAPLÓ 13. oldal. Magyar írói olimpiádat Erdélyben BTXKSm Fellendült a történeti kultusz — 25 ezer lejes regény pályázat — A román Írók szolidárisak minden magyar kulturális megnyílóikezessel szemben — Te • sí tori Nóra Suboticűn. — Kolozsvári munkatársunktól — Erdély irodalmi magyar életének 'érdekesen kim ásásáé eseménye, mely a többi utódáliami magyar közösségeknek is útmutatás gyanánt szolgálhat az Olimpiád. Ez a sportszerű kifejezés nem jelent mást, mint r4a, hogy négy-öt egymásra következő vasárnap Nagyvárad, Arad, Temesvár, Marosvásárhely és a többi kis városok magyar írói és színművészei a kolozsvári magyaij színházasul esf .télyeket rendeznek és költői versenyeket tartanak, igy keltve fel a közönség legszélesebb körű érdeklődését. Az első olimpiád november első felében zajlóit le és négy nagyváradi szinmüiró debütált óriási siker mellett. A legközelebbi alkalommal pedig Marosvásárhely írói fognak íelyorHUivi. Ez az egyik dolog, amely hasonló megfontolásra kényszerítheti a csehszlovákiai vagy jugoszláviai Írókat. A másik örvendetes tény, hogy nem maiik el egyetlen irodalmi ünnepély sem Erdélyben, hogy a román kaimra vezetői és újságírók ne ünnepeiimek velük és ne fejezzék ki szolidaritásukat « magyar kulturális megnyilatkozással szemben. Egy harmadik érdekes momentum is ielmerűit. Erdély történelme eddig csak politikai vezércikkek szólamaiban élt. Az erdélyi írók nem foglalkoztak a múlt anyasá&ak korszerű feldolgozásával és Tabéri Géza nagyváradi író törte meg a jeget, aki Kolozsvári bál cimméi Bolyai darabot irt és a tlz-enkilencedik század elejéről, élettől lihegő történeJmi levegőt hozott a színpadra. 11 eltol Jenő, az Athenaeum irodalmi igazgatója, aki Erdélybe utazott, hogy kéziratokat vásároljon össze s megbízta Tabéri Gézát is, hogy Bcdyaiakról egy regényt írjon. Ugyancsak történeti regény, megírására kapott az Athenaeum megbízásából Nyirő József ismert székely iró is. • E történelmi hullám lehellete megcsapta egyik kolozsvári lap szerkesztőségét is és egy huszonötezer lejes történeti regénypáiyázatot hirdetett meg. Az összeg impozáns és bizonyára munkába állítja az erdélyi irók legjobbjait. Ugyancsak most járt le a Keleti Újság regénypályázata is, amely, beavatottak szerint, öt érdekes regénnyel szaporítja az erdélyi termelést. Erdélyben a magyar irók most fáradoznak egy gazdasági szervezet tömörülésén, amely nyomdát akar vásá rolni, könyvterj esztő-vállal a tót hoz létre, liogv ismét megtalálja az elveszett szálakat iró és közönség között, fiz újabb akció a Haladás című irói tömörülésnek — amely már I két lapot ad ki és három erdélyi müvet hozott sajtó alá — kibő/itésc volna. Egy szenzációs tehetségű előadónő, N. TesSitori Nóra. pedig kizárólagosan erdélyi költőktől rendez Erdély minden városában előadói estélyt. A művésznő most megbízást kapott, hogy Budapesten is tartson Erdélyi költőktől előadást. Budapesti díjával kapcsolatosan, amennyiben beutazási és fellépési engedélyt kap, N. Tessitorl Nóra Suboticán is vendégszerepelni fog. MURAVIDÉK A Jövő nemzedék Többizben megírtuk, már azokat a tarthatatlan állapotokat, melyek a felnövekvő ifjúság nevelése terén íennállanak. Ami a Iateiner pályákra igyekvő ifjúság sorsát illeti, azok helyzetén némileg javulás állott be, amennyiben az illetékes tanügyi hatóságok, látva a helyi nehézségeket, nem gördítene!: akadályokat az iskoák nélkül szűkölködő prekmurjei középiskolai tanulók külföldi iskoláztatása elé. Pillanatnyilag üdvös megoldás ez —- de fél megoldás. A megfelelő iskolák hiányát nem lehet ilyenformán pótolni. Az ország határain belül létező iskola egyforma érdeke a szülőknek és az államnak is. A most megindult átszervezési munkálatok, melyek a murskasobotai gimnáziummá való átszervezését és a lendovai polgári iskolának 'négy osztályúvá való emelését célozzák, biztató jelenségek a jövőre. Amikor megnyugvással regisztráljuk ezeket a tényeket, nem hallgathatjuk el azokat az anomáliákat, melyek a tanonc oktatás terén állanak fenn néhány nagyobb prekmurjei helységben. Többek .között — míg Murska-So|botúban hosszas huza-vona után I megnyílt a tanonciskola — Dolnja|Lendaván még az erre vonatkozó I kísérleteket se látjuk. Holott ép’ Dol- 1 njá-Lendava az, ahol a tanoncok Soktatására fokozottabb szükség vol* na. A túlnyomóan magyarajka taj nonc-ifjuság számára nemcsak a mindennapi életben szükséges államnyelv megtanulásának lehetősége hiányzik, hanem a kereskedelmi és ipari viszonyok megismerésének módja is. A magárahagyoítan felnövekvő ifjúságból a kor igényeinek megfelelő iparos vagy kereskedő nem válhatok. Hisszük, hogy szavunk nem csak kiáltás az éjbe. hanem visszhangja is támad majd az illetékes fórumoknál és az illetékesek 5 megfogják találni a módját, hogy ’ Murska-Sobota után Dolnja-Lendaván és egyebütt is kezdetét vegye az iparosok- és kerekedői-tanoncok rendszeres oktatása. V (N.) HIRES. (Áthelyezés). Postl Marija postahivatalj noknőt Murska-Sobotából, Dobrovnikra helyezték át (Áthelyezés). Dely István káplánt Bo-i latinéról, Szombathelyre helyezték át. (Gyújtogató gyermekek). Murska-Sobotában az elmúlt vasárnap fiatal gyeimen ,kek, játék közben meggyujtotíák Schlicht* iiuher gyepmester szulmakazalját, mely teljesen elhamvadt. A kár jelentéktelen. (tanfolyam analfabéták részére). A čakoveci »Tomislav« egyesület a közeli napokban esti tanfolyamot nyit analfabéták Írni és olvasni tanítására. (Pocsolyába fali). Kiszelák Teréz 10 éves, raatjašovci leány, aki szívbajos volt, egy roham alkalmával, a házuk melletti pocsolyába esett és megfulladt. (Felgynjlolták a szalmakazaljái). Az el-i muH vasárnap ismeretlen tettes felgyújtotta Ivühár János morávci gazdálkodó szalmakazalát. A kár 16.000 korona. (Holttest a Drávában). A Varažđinhoz közeleső Dráva-ágból egy fiatalember hulláját fogták ki a halászok a minap. A holttesten lövéstől eredő seb volt, ami arra következtet, bogy a fiatal ember, kinél semminemű írást sem talátak, bűntény* nek esett áldozatul. (Száj- és kSrömlájás-járvány Prekmnrjében). Nedelican a múlt hó elején szájéi körömfájás betegség jelentkezett. A betegséget Varazsdinról hurcoltak Nedelicére, ahonnan átterjedt a szomszéd községekbe: Tumiscáxa, Lippára, Žitkovcira, Strehovcira, Friovcira és Ivancirá. A jár* vány állal eddig 28 állat pusztult el. Az állatvásárok az egeik Prekmurjéban be vannak szüntetve. j (Tanonciskolái hírek). A murska-sobotai ? tanoncisokolába e hó 5-én és 6-án megtörténtek a beiratások. A aolnja-lenoavai tanonckérdésröl más helyen foglalkozunk. (SzeiEncsétlanfil járt eidflmtinkás). A »Domovinska« tulajdonát képező lendva— radamosi vasútnál alkalmazott. Srnka I Márk 38 éves erdőmunkás fatönk-rakodás közben elesett .és a leguruló röng alá rfllt. A szerencsétlen ember még a helyszínén kiszenvedett. (RendBri krónika). Az elmúlt héten Dolnja-Lendován két helyen gazdálkodtak tolvajok: Rcichenfeld Henrik mészáros-. . tői 20 kg szalonnát és öt libát vittek el, * Biau Henrik kereskedőtől 5 libát. A rendőrség megindította a nyomozást libahús* ra éhes tolvajok után Kárlátóba t Irta: Púíffyná Qulácsy Irén Azután volt ez, hogy Noé Máté uram bandája betakarította becsülettel a Qerlice báró százholdjáról a fölvállalt részt. Máté tokjába dugta a fenőkövet, bálik vállára a kaszát és leparofázott a népekkel illendőmód. — Azt az áldomást én se sajnálom, ha mog nem vetik Icentök. — így invitálta az aratókat szives beszéddel. Nem mondható éppen, mintha csupán a szokást uralta volna ezzel a hívással, mert ez igy semmiképp so lenne igaz. Ellenben a valóigazság abban tartózkodik, hogy kedve járta egy-két kulacs italra, némi barátkozásokra neki magának is. Főleg, miután az Emer leányzóval ilyen szépen létrejöttek. Hogy Dékán István a virtusban lemarasztalódott ország-világ szemeláttára: gazduramhoz kötötte a hajadon a virágos saraglyát egész. Már ezután Máté huzza a kettejük szekerét alighanem. Hát, örülnivaló dolbg az ilyen nagyon s amúgy a kívülálló népek se igen-igen szoktak busulkodni rajta, miértis a hivás elfogadtatik közakarattal. A szekérről két legény leemeli a hordót, hány akó, hány se: nem firtatják, ám a szalonna, mi — ha tudna — most panaszkodnék hangos szóval, mert az kifogy ez árnyékvilágból, mind, egy nyeleiig. No. gyászolja, aki sajnálja! Mivel pedig ilyen amúgy se akadna, tehát Taipai-Gerencsér Lajos,bízvást hónyalá vághatja a kutyabőrdudát, hogy azt mondja: Kondorost Marcsa kimönt az vásárra, Kemény fa- böcsöt vött az fia számára. Ne sírj. kicsi fiam. szivem szép virágja: Isz ug.vis tivedésbül gyűltél e világfa!... Az ilyen csintalan rigmusokra sokat lehet nevetni aztán. Addig-addig I bomlanak, riszálódnak pedig a fiatalok, hogy hamarosan belébizseredik a lábuk kásájában s eheliyt cél§ szerű talpalá-valót kell majd húzni I nekik. Táncbafognak. akár a ponyváról szabadult csikók és rakják az apraját amúgy magyarosan. Aki állapodottabb: a tenyerét veri hozzá együitében és a célszerű rikkantásokat bizony nem sajnálja. Csupán ez a gügye Ádók-gyerek vonogtatja a vállát, hogy. azt mondja: — Ez is mulatság kentüknél? No, akkor kentüket se uribába fogta ki! Jobb lenne pedig, ha épp Adók Tercsi hallgatna a bábájával, . aki újszülött korában úgy tallta* odateremteni az anyaföldre, hogy holtig keresheti utána a főbbik dolgát. Szefekótya marad a fején áttolj míg egy darabja betart. De hát: fér is a szó az ilyenbe, mikor nekiágaskodik?-.., Lám, kis idő múltán csak megint odahegyel Noé Máté uramnak: — Mán látom: kutyába! kerül itt ki mindön. Kije szalonnának, kije muzsikának! | No, Máté — gazda létére —1 nem veti vissza az igét, mert tudja ő, mi a becsület. Ellenben Pálinkás Jura Balázsnak senkise tilthatja ugyanezt, minthogy nem is tiltja. Rajta | — Mát. — Üti le maga részérő! Fercsi keményen. Pálinkás Turu Balázsban keresztbeáll a szentlélek erre a nyilvánj! való péidálózgaíásra s odaveti a —< tallérnyi köpéssel egyetemben — a maga nézetét: — üróf az apja ennek! Csak épi más szegte be a fülit!... — Kend tán ottvolt kárlátóba? - így Rébékné s jól teszi most Máté hogy gazdalétére leüti a beszéd élét mert ki is tudja: hová lennénk « világgal, mikor már apáról-fiur: kezdenek ortályozni a népek! Oda jnt tehát Talpai-Qerencsér Lajos nak, vetvén is egyúttal! a rigmust; Amikor én legény vótam. Az kapuba kiáltottam. Alig éggyet kurjantottam: Mánis tudták, hogy én vótam . s — Ne te néjj! — Rikkant rája Bózsó Veszter és illik itt ujfenr megtiporni a tarlót. Jó volna ez a szükséges béke szempontjából, ha a táncot egyedül lehetne járni. Ellenben azt nem lehet Miért is egy alkalmas hajadont elhúz kiki magával a körbe. Húzni keli azokat, mert rátarti a lánynép. Főleg az ilyen Emer-fajta. Úgy ül ott Máté gazda mellett, akárha kőből volna. Pedig az nem kő. Látszik a kezejárásán. Olyan bokrétát pöndoritett Noé uram kalapja mellé, hogy kész t tiszta öröm. No, Máté majd oda is' 1 bök neki jólétekkel: — Nini, te!— Eriggy, fordulj' éggyet! A lány csak a fejét ingatja: — De köszönöm! — szabadkozik.* o inkább a kulaccsal jár, szíveskedik • gazda, helyén a vendégséggel. most a sor. kivédeni a Mátéra szá- * gyón ennek! radt csúfot. így adja keményen: — Jeddre ne! Magadfelé hajtsd a szelet rnkáb! Mivel — úgy lőhet — a vendégségben is akad amollan csábos fajta! . . . — Hát. — Cábérkodik a legény. — Bizott akad sömmitlen ölég. Olylyan, akár a házküszöb, hogy: se kint, se bent. De a piz, az beszél! — S ezen szókra megrázza zsebében az ördög mónétáját. — Ihof e! Van, akinek vagyon! — Akkor cukor. — bólint rá Pálinkás Turu komolyan, bár, ha jól vesszük, volna ebelyt még egyéb vélekedése is a dologról. Azonban érkeznék nagy csertetéssd a vénasszonyfélék a tallózásból' és Rébckné, aki híres gügyü, nyomban belécsip a beszédbe: — Ugyám, — adja igen hangosan, — szöröncse érte ezt a Fut. Merthogy ez örökölt, ha épp tudni akarják kentük! — Nono, — véli Balázs, — hát én nem mondom!... — Bolondnak bolond a szöröncséje, — igy Dékán István is tűnődve, a pipa csutorája mellől. Volnának ennyibe, ha Rébékné nyughatna attól a két köböt búzától. ami célszerű günyüzésnél ki szokott dukálni a gyalogsátánnak. Ám az nem nyug hátik, még jobban rajtamegy a szón: — Rákeblözött erre az édös-körösztannya. Nagy grófi házaknál szolgált, Isten nyugasztalja!... Én nem is tóm, hogysmind ezzel a Fercsiveü... Mer. azér, hogy bónás ki- j! csit, amúgy igön úri kiállása va
