Bácsmegyei Napló, 1923. november (24. évfolyam, 298-327. szám)

1923-11-03 / 300. szám

1923 november 3. BAGS MEGYÉI NAPLÓ 5. oldal. Bűnvádi eljárást indítottak a budapesti októbrista emlékünnep résztvevői ellen Lesz-e períorlés a Károlyi perben? Péntek reggeli számunkban részletesen jelentettük budapesti távirat alapján, hogy a magyar­­országi oktróbristák és n szociál­­demokreták október 31-én este vacsorát rendeztek a Royal-szálló fehértermében az októberi forra­dalom emlékére és a vecscro szónokai és résztvevői nyíltan tüntettek Károlyi Mihály, Garami Ernő, Lovúszy Márton és Hock János mellett és lelkesen éltették a forradalom emigrációban élő vezéreit. Az októbristáknak öt év után való első megmozdulása — mint most Budapestről jelentik —nem marod következmények nélkül. Az Ui Nemzedék péntek délután megjelent szama szerint a buda­pesti ügyészség egyik vezető tagja az októbrista vacsorán el­hangzott beszédekről kijelentette, hogy azok buníelöjogi beszámítás old esnek. Az emigránsok ellen súlyos vádirat készült — mondotta az ügyészség vezetője — és a va csorán ezekkel az emberekkel együ!1 az általuk elkövetett bűncselekményi is földicsérték. Másrészt pedig a királyság v ddméről szóló törvény súlyos megsértése az, hogy az ok­tóberi forradalmat és az ezzel egyet jelentő köztársaságot él­tették. A lap azt az értesülést nyerte, hogy az ügyészség az emlékün­nep résztvevői közül : Nagy Vince, Búza Barna, Vass János, gróf B itthyöny Tivadar, Ábrahám Dezső, Bála Aladár, Fényes László, B ■rlh, Albert, Dietz Károly, Vambéry Rusztem, Persidn Adóm, Vér I-nre, Kollmann Dezső, továbbá N gy Ernő, Vanczák János, Farkas Ist­ván, Pikier Emii, Kélhly Anna és Propper Sándor nemzetgyűlési képviselők ellen bünteti feldxsé­­rése miatt megindította az eljárást. Lehet azonban, hogy ez az ér­tesülés csak az „Uj Nemzedék" nem is egészen jámbor kívánsá­gát fejezi ki. lljabb jelentés szerint az ügyész­ség az októbrista vacsora szóno­kai és tüntetői ellen az eljárást nemcsak a bűntett feldicsérése, hanem izgatás, lazítás, a királyság intézménye ellen elkövetett bűntett és közcsendháboritás vétsége címén is megindította. Károlyi Mihály vagyon­elkobzást pőrének törlése Az októbristák szerdai vacsorá­ján — mint tegnap már jelentettük — felszólalt Vér Imre, a köztársa­sági párt elnöke is, aki egyes lapok közlése szerint bejelentette, hogy Horthy kormányzó pertörlést ren­delt el Károlyi Mihály vagyon clkob­­zási pőrében. E feltűnő kijelentése felől a Magyar Hírlap munkatársa pénteken megkérdezte Vér Imrét, a ki kijelentette, hogy a vagyonelkob­­zási porról tett kijelentése nem ke­rült helyesen a lapokba, ö nem ál­lította, hogy a kormányzó a pertöl­­lést elrendelte, hanem csak annyit mondott, hogy a magyar kormány a nagyköveti értekezletnek a kor­mányhoz érkezett átirata alapján hozzájárult ahhoz, hogy az eljárást a Károlyi Mihály ellen folyó biinpe­rekben szüntesse meg. Hogy ez kor­\ mányzói kézirat utján, vagy más módon történik-e, az alárendelt je­lentőségű. Kijelentette Vér Imre, hogy őt. mint az emberi jogok ligájának a tagját a párisi elnökség értesítette a nagyköveti értekezlet döntéséről, amely szerint a magyar kormány^ átiratilag felkérték, hogy a trianoni békeszerződés 60. szakaszában fog­laltakat érvényesítse és ezen az ala­pon a Károlyi dien folyamatban levő eljárást szüntesse meg. Páris­­ban tudnak arról, hogy a magyar kormány pozitív irányú választ adott a jegyzékre. Hivatalos helyen Vér Imre nyi­latkozatával szemben azt az infor­mációt kapta a Magyar Hírlap, hogy ez egyáltalán nem felel meg a való­ságnak, hogy a magyar kormány a Károlyi ellen folyó perekben bármi­féle intézkedést tett volna. Az ügy ezidőszerint a Kúria előtt folyik maga rendes, törvényes utján és egyáltalán nincs szó arról, hogy a kormány a törvényes folyamatot bármiképpen is megakadályozná Amikor Pasicsoí és Proiicsot ki akarták végezni Pctrovics Vukasin volt szerb királyi miniszterelnök emlékiratai XVIII. f nyékét meghallotta, úgy nyilatkozott, y?.y Európában igen rossz néven ven­nék, ha a politikusokat nálunk halálra ítélnének. Az osztrák-magyar követ után báró V/eelker-Gotter német, Macdonald, an­gol és van der Ste belga követ is fel­keresett és ők is a megvádolt politiku­sok sorsa iránt érdeklődtek. Mind­egyiknek elmondtam híven, hogy mit találtam a vizsgálati iratokban. S mind azt tanácsolta egyértelműen: — Csak halálos ítéleteket ne! Mintha összebeszéltek volna. Most már közelebbi érintkezésbe léptem a diploinatákkal, főkép Schiessl követtel. Éreztem a felelősség súlyát és hogy a vádlottak sorsáért engem illet az er­kölcsi felelősség. Miután mindent megbeszéltem a dip­lomatákkal, főkép Schiessl követtel, ez utóbbit szeptember negyedikén hivata­lában felkerestem és kijelentettem előt­te, hogy beadom a lemondásomat, ha Pasicsot, Tcusanovicsot, Gyurics Mi­lánt, Zsivkovics Ljubát, Nikolics Vlaj­­kót és Protics Stojant halálra ítélik, a követ teljesen igazat adott nekem. Né­hány perccel később pedig átadott ne­kem egy németnyelvű iratot azzal, hogy olvassam el. Feltűnt nekem, hogy a papiros jobb­oldalán nagy betűkkel ez állott: »Szigo­rúan bizalmas«, a baloldalon pedig nyomtatásban: »Külügyminisztérium«. Golachovszky gróf bizalmas iratban utasította Schiessl követet, hogy álta­lam üzenje meg a királynak, hogy egyetlen politikust se szabad kivégez­tetni. Arról is szó volt a jegyzékben, hogy Mnravlev orosz külügyminiszter kijelentette Aehrenthal pétervári osz­trák-magyar nagykövet előtt, hogy Oroszország is súlyt helyez rá, hogy szerb politikust ne sújtsanak halálos Ítélettel s ha ez mégis megtörténnék, Oroszország el fog járni az Obreno­­vics-dinajsztia ellen. Ezért az osztrák­magyar külügyminiszter barátságosan, de határozottan arra inti Sándor királyt, hogy ne hozasson halálos ítéletet. A jegyzék elolvasása után megkér­deztem Schiessl követtől: — S miért biz meg Goiuchovszky ép­pen engem, hogy kívánságát a király­­lyal közöljem? Ez a tiszt nem engem illet meg. — Azért, — felelte Schiessl követ — mert ha a külügyminiszterhez fordulok, akkor a dolognak az a látszata, mintha hivatalos intervenció volna. Mi pedig azt akarjuk, hogy barátságos aktusnak lássék. ___ mmmmaamamKKKtBBttBKBtKmammmmmmmmmm - ■ Márom nappal a Milán király elleni merénylet után S. D. üg-yvédbarátointól levelet kaptam, melyben arról értesít, hogy a beogradi orosz követség egy Stevan novü szolgája, aki a követség néhány tagjával együtt részese a me­rényiéinek, Szófiába utazott. Rögtön magamhoz hivattam Badernlics beogradi rendőrfőnököt s azt ajánlottam neki, hogy menjen azonnal az orosz követ­ségre és tisztázza ezt az ügyet. Egy óra múlva visszatért a rendőrfőnök, a ki többeket kihallgatott és e vallomá­sokból azt derítette ki, hogy a megszö­kött Stevan valami gazságot köve­tett el Miklós cár arcképével, amiért át akarták adni a rendőrségnek. De utóbb meggondolták a dolgot és a legényt Szófiába küldték. Táviratoztam erre a szófiai szerb kö­vetségre, hogy kutassák ki az említett legényt és adják át a detektiveknek, a kit Szófiába küldök. A véletlen úgy akarta, hogy tervem sikerült. Stevan előttem ezeket vallotta: ő szolga volt az orosz követségen. Egy napon a követség tagjai szerződ­tették, hogy Milán királyt, mikor a pa­lotából kihaltat, a követség padlásáról lőjje agyon. Adtak neki előre száz Na­­pcieon-aranyat és ineTész összeget Ígértek arra az esetre, ha a merénylet sikerül. Stevan vállalta a gyilkosságot, de amikor végre kellett volna hajtani, megbánta, hogy lekötötte magát. Mene­külni akart a veszedelmes helyzetből, de nem tudta hogyan. Mikor egy éjsza­ka szolgálata volt, az jutott eszébe, hogy a cár arcképét a földre teszí és betnocskolja. Ezért bizonyára el fogják csapni. Csakugyan Szófiába toloncolták, ahol az orosz követ ajánlatával állás­hoz jutott Stevant ezután átadtam a rendőrség­nek. A rendőrségen még részletesebb vallomást tett, melyet a belügyminisz­ter bemutatott az orosz követségen. Stevan ügye nem is került bíróság elé, mert az orosz követség a dolog elsírni-1 tusát követelte. Ez meg is történt. Julius 18-án Vladán dr. visszatért sza-' badságáról. Augusztus vége felé a ká-j rály és a miniszterek Nisbe utaztak. Csak én maradtam Beogradban és Ste­­fanovics igazságügyminiszter. Ekkor megkaptam a merényletpör vizsgálati iratait és a vádlevél fogalmazványát. Az akták áttanulmányozása után arra a meggyőződésre jutottam, hogy a meggyanúsított radikális vezéreknek j nem volt részük a merényletben. Se az? előkészületekről, se a végrehajtásrólj nem tudtak semmit. Legelőször Milán király hangoztatta, hogy a merénylet a radikálisok müve. Utóbb Is csatlakozott ehhez a véle­ményhez, s mind a ketten nyilvánosan is sokszor kijelentették. így én nem tehettem egyebet, csupán a részrehajlatlan bíró szerepére vállal­koztam. Schiessl osztrák-magyar követ, aki a j. diplomáciai kar tagjai közt legjobban s érdeklődött az ügy iránt, mikor a té-HÍREK ess Vénasszongok ngara Csodálatosan szép őszi napokkal fordult novemberbe a hervadó, hetes \ október, az ősz utolsó hónapja, ame­llyel egyt ormán szeretnek szegélyek és facér gazdagok, őszülő gavallé­­l Tok, gyerekek és szomorú hajado­­rjok, akiknek a szive kíséri mindig ' uz idők változását. Régi szóval: vén- i asszonyok nyarának szokták nevez­­í nj az emberek az ilyen napsütéses " no vembert heteket, amikor vigasztalan sarak és esők után drága meleg per­metezi a városokat, a lombtalan ker­teket és a szánlásos mezőket és ami­kor esténkön a hold, mint valami furcsa, ismerős vendég, órákat áll­dogál az ég udvarán, ahonnét türel­mesen lesi a szerelmes párokat, amint diszkréten megbújnak az öb­lös kapualjakban. Az év legszebb, legbékésebb napjai ezek, amelyek az imádságra lógják a káromkodó hi­tetlent, lecsöndesitik a lázadó ked­vet, amit a forró augusztus ajándé­kozott az embereknek, hitre pártol­ják a pariaszkodókat. felejtetnek azokkal, akiknek sok a felejtenivaló­­iuk, biztatják a kételkedőidet és de­rűsre ragyogtalak az arcokat, ame­lyek manapság — tél előtt — na­gyon borúsak bizony és gondterhel­tek. Mindenki örül ma a vénasszo­nyok kései nyarának, mindenki bol­dogan ébred reggelente és alig van, aki reménytelenül készülne neki a zord decembernek, amely itt van már nem messze tőlünk, Iá tudja mi­csoda újabb szenvedésekkel, gyöt­relmekkel, gondokkal és panaszok­kal A nap melegen önti sugarait, a fák kacéron sütkéreznek az ucca­­soron — olyan könnyű ma felejteni és nem gondolni arra. hogy a világ­nak voltak borzalmas veszteségei, gyilkos dühöngései, szertelen kábu­latai és hogy ma is. ebben az őszi időben, ezrek vívódnak a halállal és milliók szive ver nyugtalanul ... Ki tiul ma arra gondolni, hogy az a me­leg őszi nap, ami ma bennünket vi­gasztal, békit és megtart az öröm­nek. holnap már elmulhatik. hogy — pár nap talán — csatakosak tesz­nek az uccuk, hidegek az esték, vég­telenek az éjszakák és szomorauk az emberek. A vénasszonyok nyarán könnyelműen futunk az élet után és nem törődünk azzal, mit hoz a hol­nap, micsoda bajokat, nélkülözése­ket és háborúkat. Javíthatatlanok vagyunk az élet szeretetében. mely üz, ver és megtapos bennünket, akik ezer év óta nem tanultunk meg sor­sunkat. őrizm és megtartóik. — Tömegesen hagyják ott állá­saikat a bánáti állami tisztviselők. j Becskerekről jelentik: A bánáti ke­li reskedők és iparosok egyesülete előterjesztést intézett a pénzügy- és belügyminisztériumba, amelyben fel­hívta figyelmüket, hogy az utóbbi időben az állami tisztviselők töme­gesen lemondanak állásaikról, mert a jelenlegi kis fizetésekből nem tud­nak megélni. A beadvány kéri az illetékes minisztériumokat, hogy sürgősen segítsenek az állami tiszt­viselők tarthatatlan helyzetén. — A toposai főszolgabíró távo­zása. Noviszadról jelentik : Janku­­lov dragomir topolai főszolgabírót o belügyminiszter felmentette ál­lásától és helyébe Csorics Ne­­bojsza községi jegyzőt nevezte iđ. — Megdrágul a Af agyarországba való utazás. A hivatalos lap közli: Az S. H. S. állam és Magyarország közötti közvetlen forgalomban no­vember 15-től megdrágul a díjsza­bás. A személydijszabás 60%-al, a > podgyászdijszabás 20%-al etnelke­­idik. „Ufc a boldogság felé* című film a no vised? Balkán FOmváilalat tulajdona.

Next

/
Oldalképek
Tartalom