Bácsmegyei Napló, 1923. november (24. évfolyam, 298-327. szám)
1923-11-18 / 315. szám
1923 november 18. BACSMEGYEI NAPLÓ 9. o^dal. Egy kritikus albumából Irta : Bahdaker BARÁTOK — ELLENS íía az ellenséged nagyon jókedvű, ne gondold, hogy okvetlenül azért van jó hangulatban, mert értesüli a téged ért szerencsétlenségről, önzetlenebb oka is lehet a jó humorának. — talán a saját szerencséjén érül. , . « Mikor Széchényi István hazafias felbuzdulásában egész évi jövedelmét a'm. tud. akadémia alapítására ajánlotta fői, s valaki azt kérdezte föle, miből fog ilyenformán egy esztendeig megélni, a nemes gróf állítólag azt felelte: — Majd eltartanak a barátaim. Az élet, amely sok csalódást mért g kitűnő férfiúra, megkímélte attól a csalódástól, amely okvetlenül érte volna, ha a barátaitól akarta volna magát eltartani. Szerencsére nem tette próbára őket, s megélt abban a kritikus esztendőben is a maga emberiségéből vagy valamely más iranszakdó-bó!. Sok barátja volt ugyan Széchényinek, de annyira sein voltak e ió urak, hogy egy évig, tizenkét hónapig eltarthassák, i— ahbán a drágaságban, amely száz év előtt dúlt, amikor húsz váltó forint volt az ára egy tehénnek... kém ellenségem? De hát hogyan és miért? Soha életemben nem tettem fneki rosszat! — Es jót se tettéi neki soha? — Azt igen és nem is egyszer. — No látod! * A nagy ellenségek nem olyan kellemetlenek és nem olyan veszedelímesek mint az aprók. * Valakinek az ellenségeiről volt 'szó, s a jelenlevők egyike így kiáltott föl: — De hiszen nincsenek neki ellenségei! Hogyan is jutott volna hozzájuk? Hiszen sem az okosságával ;sem a jóságával nem szolgált rájuk! m. Viel Feind, viel Ehf, — mondja egy német közmondás. De hát erről a becsületről szivesen mondanék le... A becsületérzés különben is fájó dolog, s az ilyen érzés még fájóbb lehet. S nagyon erősnek kell lenni * 1 1 annak a férfiúnak, aki őrül az eálení cégeinek s büszke arra, hogy dicsekedhetik velük. * I Vannak emberek, akiknek több [hasznát veszed, hogyha ellenségeid f mint ha a barátaid. Ha valakivel, aki sokkal előbbkelő [mint Te, baráti viszonyt folytatsz, (akkor tulajdonképpen Te vagy az ő ( barátja, de ő nem okvetlenül a Tied. Aki nincs megelégedve a barátaival, az nem jó barát. *: ; “ Egy úriembertől hallottam: I — Több barátom van mint ellensé! sem. S ez jól esik. De hogy ez utóbbiak őszintébben gyűlölnek mint ahogy amazok szeretnek, az rosszul esik nekem. * Aki barátnak nem megbízható, az ellenségnek se lehet lojális. ■raaaBEBaaBBBHSBnSBSBraSMa*» Ä Laiosevics-féle agrártörvény-tervezet — Kritikai ismertetés — Irta: Dr. Pstrovié Márké A magán- és közérdeket lényegeden érintő agrárreformnak három léven át történt ideiglenes végrehajtása után még a kormánynak is be ■ kellett látnia, hogy az ilyen életbe jvágó kérdés nem szabályozható ideiglenes kormányrendeletekkel anéiikül, hogy a már előidézett kaotikus sálilapot ne fokozódjék a lehetetlenségig. A volt agrárminiszter e! is ké> szítette az uj agráriörvényjavaslajtot. Ez a törvényjavaslat azonban ?nem volt más, csak a minden rend\ szer ós elv nélkül, a pillanatnyi poü- Itlkal érieknek engedelmeskedő ide igtenes kormányrendeletek laikus és I nem sikerült komzil&r'"— Terin éfszetes tehát, hogy a parlament a javaslattal egy év után sem foglalkozott behatóan, mert a javaslat nem nyújtott kilátást sem arra, hogy a fokozódó agrárkháoszt megszünteti. Ilyen körülmények között a kor\Hiányon levő ra-dikáiispárt megbízta Lalosevics János tír-t azzal, hogy a j Miletié-félo agrártörvényrer vezetet 5 dolgozza át, illetőleg készítse uj tervezetet. Lalosevics eleget tett a megbízásnak s minthogy a Miletíóféle törvénytervezetet még átdolgozásra sem találta alkalmasnak, elkészítette a saját tervezetét »A nagybirtokok kisajátításáról és az: agrárviszonyok aj szabályozásáról szóló törvénytervezet« címén. Lalosevics tervezete alapos és hozzáértő munka gyümölcse és tefkintettcl arra, hogy ez a tervezet törvényerőre emelkedhetne, de leg- I alább is az agrártörvény meghozatalára döntő befolyással lesz, szükségesnek látszifc. hogy ezzel a tervezettel a nyilvánosság megismerkedjék. A tervezet a következő elveken Iépült fel: Az agrárreform a földnek igazságosabb elosztását a földdel történő lvisszaélések meggátlását tűzi ki célul. a melynél fogva senkinek nin- I csen joga a maga személyére földet tigényelni, mert szétosztásra csak a -földmennyiség kerül, amely a törvény szerint rendelkezésre áll. Az igényjogcsattság sorrendje. A kiosztásra szánt földből ü. következő sorrendben nyernek kielégítést: hadviseltek a dobróvoljáci törvény szerint, nemzetiségre való tekintet nélkül azok a földmivelő állampolgárok, akiknek egyáltalában nincs, vagy nincs elegendő saját földjük, ipari munkások, iparosok és végül községek, ha arra közös legelők céljaira szükségük van. A földosztásból feltétlenül kizárandók azok, akik Némely ember ezt a két szói: édes barátom! — úgy tudja kimondani, hogy az így hangzik: Te emeletes barátom! * Nem mindig azok a barátain!;, akiknek mi vagyunk a barátai. — legtöbbször olyanok a barátaink, akik iránt nein is érzünk igaz barátságot. * Jó barátokból könnyen válnak gonosz ellenségek, de ellenségekből Vajmi ritkán lesznek jóbarátok. * — Nem keresek ellenségeket, — mondta egyszer egy ismerősöm, —■ de néha találok egyet. * Ugyanő mondta: — Nagyon jó, ha az embernek vannak barátai, de még jobb, ha az embernek nincs szüksége rájuk. Vannak kellemes ellenségek, vannak kellemetlen jóbarátok. es Nem igaz barát, akit könnyen szerez az ember, és az se, akit könynyen lehet elveszteni. * Akinek sok az ellensége, az vagy nagyon rossz vagy pedig nagyon becsületes ember. * Idegek dolga, hogy az ember hány ellenséget áll ki, s hogy egyáltalában elbirja-e a tudatot, hogy ellenségei vannak? Aki elhiteti magával, hogy ellenségei vannak, annak támadnak is ellenségei; s aki őszintén hiszi, hogy vannak barátai, anak lesznek is barátai. * Vannak, akik ellenségnek kitünően beválnak, de ióbarátnak nem alkalmatosak, és viszont akiknek van tehetségük a barátság gyakorlásához, de nem értenek az ellenségeskedéshez. Aha sok ember barátja, az senkinek se barátfa. * Nincsen drágább kincs egy jő barátnál — ha nem szorulsz rá, * Barátot elveszteni annyi mint ellenséget szerezni. ♦ Ellesett párbeszéd. Azt mondod, hogy Konrád ne- bármilyen okból a büntető törvényf nyel kerültek összeütközésbe, tojvábbá azok is, akik a polgári törvé-5 nyék értelmében vagyonnal szabadon nem rendelkezhetnek. Milyen föld vehető igénybe? • Az agrárreform céljaira igénybe ivétetnek a következő földek: szántófölddé átváltoztatható azon erdőterületek, amelyeket egy később ho- I zandó törvények ki fognak sajátítani; állami földbirtokok, amelyeket az állam erre a célra átenged; a tulaj! dánosok által tartósan elhagyott föl Idek; a kormány által arnetíorált és jvíztelenített földek; az állam által I elővásárlási joggal megvett azon földek, amelyek nyilvános árverésre kerültek; magán nagybirtokok és la- I tiftmdiumoi: (3000 hektárnál nagyobb földbirtokok); hitbizományi és hoit: kézi bíríoksk a nagyságukra való tekintet nélkül; 57 hektárnál nagyobb magánbirtokok, ha azok spekuláció, ; továbbet a d ás vagy parcellázás céljából kerültek a jelenlegi tuiajdonoj sok birtokába, vagy ha azokat a tu■ lajdonos nem saját kezelésben művelte, kivéve azokat az eseteket, [amikor a féld megművelésében betegség vagy más elfogadható ok [miatt akadályozza a tulajdonost (vagy ha a birtokot kiskorúak örökölitek. Igénybe vehetők 5 hektárig lazok az 50 hektárnál nagyobb birtokok is, melynek tulajdonosa nem jrlakik állandóan az SHS királyság teli rületén, továbbá a volt ellenséges (uralkodó családok tagjainak birtokkal, amelyek a többi állami földbirtokokkal egyenlő elbírálás alá estnek. végül a volt ellenséges kormányok által adományozott birtokok, az úgynevezett donációk. amelyek teljes egészükben elvehetők minden fkártalanitás nélkül, egyházi intéz: ményeknek az a terület hagyandó meg. amelyet a minisztertanács esetenkint nélkülözhetetlennek deklarál az intézmény íeírtartására. Kulturális és humanitáris intézmények fenj tartására szolgáló földibirtokfundációkat az agrár miniszter mentesíthet a (felosztás alól. Földszövetkezetek és községek birtokai csak akkor sajátíthatók ki, ha azok nem szolgálnak Itagjaik javára. Magánosok tulajdonát képező árvizterüietek csak akkor .sajátíthatók ki, ha az állam garanciái ja az ármentesités céljaira szolgádé felszerelés üzemben való tartását, (de a magánosok által csak a jövőben hasznosítandó árvizterüietek 60 ; éven bel'M nem sajátíthatók ki. Mintágazdaságokr^k, amelyek jelenleg, vagy az agrárreforni ideiglenes végrehajtása előtt is már ilyenek voltak, mint lótenyésztési telepek, magnóra esi tő állomások vagy tejgazdaságok, jogukban ál! a törvény Imegállapított maximumon felül kér* ‘ni a fenti célokra még szükséges bit* tok meghagyását Égj- birtoknak tekintetik: ugyaran* mák a tulajdonosnak az országban bárhol levő földbirtoka, a felese®, • sziilCk és gyermekek birtokai is, ha [.azok közös háztartásban érnek, továbbá különböző tulajdonosok birtokai is, ha a telekkönyvi átírás 1919, február 25-ike után történt s végül ugyanazon tulajdonosok telekkönyvi közös birtokai. , Mezőgazdasági birtoknak tekintet* ! nek: szántók, rétek, szőlők, kertek, Ikertgazdaságok, gyümölcsösök, olajbuigyókeriek, komióföide-k, ha azokon, más mezőgazdasági kultúrák bsrendezhetők. Hogy történik a föld szétosztása? ' A rendelkezésre állő föld szétoszjtása telepítés, parcellázás, a helyi igényjogosultak között való kiosztás és munkástelepek létesítése utján történik. Az akként keletkezett birtoktestek lehetnek törpebirtokok, azaz azok, amelyekkel a törpebirtokosok birtokai kiegészltetnek, tovúb- I bá 7—-3 hektáros kisbixtokok, 35—100 -hektáros középbirtokok s végül ipari (és gyári munkások élelmezését megkönnyítő birtokok. A telepítés. A parcellázást vagy telepítést az 5 államhatalom végzi, de ezen munkálatok ráb'zhatók a közigazgatási testületekre, fizikai és magánszemé* : lyekio js, természetesem az állam [legteljesebb felügyelete mellett, (ma* ígánparcellázás). A telepes ötítok [vagy megállapított vételáron, vagy) [járadék ellenében megy át a telepes [tulajdonába. A telepes birtokot 50 févtg elidegenítést és megter-ieiési ti* latom terheli, nem is parcellázható-, fontos közgazdasági érdekek nélkül, ;Ha a telepes csődbe kerül, ha birtokát bérbe adja, vagy parcellázza, hal jj büntetőbíróság elítéli, ha a® évi járaídékot nem fizeti, vagy ha meghal, iaz államnak visszavételi joga van. I A megváltás búzában történik és a megváltási ár a kép állapítandó .meg, hogy a fezta kataszteri jőve* ideiem búzába számittatik át a ka* taszter? becslés idejében f«málló ba* -zaár alapján. Az igy nyert összeg -F/o-kal tőkésittetrk. A megváltást az állam a tulajdonosnak búzára szóló kötvény alakjában fizeti, levonva az eredetik® mogáltapttott megváltási értékből 10—20%-ot. már a kisajátított birtok nagysága szerint, mely .összeg a telepítési alap javára esik, [Kötvények amortizációja 50 éven áí [történik. A tulajdonos nem kötelezhető a kisajátított birtokrész kiadására mindaddig, amíg a megváltási ár nincs kifizetve. A telepítő és a telepes közötti jogviszonyt, továbbá a vételár vagy a járadék fizetésének -idejét és módozatát a törvény széllé* (méhen szerkesztendő telepítési szer* zőués szabályoza. A telepes által ff* zefendő vételárat vagy járadékot az agrárminiszter állapítja meg,de az a tulajdonos részére megállapított megváltási árnál kisebb összegben diem történhetik meg. A telepes kő* teles a birtokbalépés előtt lefizetni a (vételár 10%-át, kivéve a đobrovo* lyácokat. aldk 5 azaz 3 hektárig el- Ien.érték nélkül, ingyen kapnak föl* det. Kisajátítás. A mezőgazdasági birtokok kisajá* • titásával kapcsolatos kérdésekről az íagrárbirósűg dönt, amely különösen Ijogosult itéletileg kimondani, hogy í mennyi föld és melyik birtokrész sajátítható ki, amelynek a megváltási árat megállapítja. A többi technikai munkálatot, az igénylők kijelölését azoknak birtokba lépését, kolonizá* totót stb. — gyakran a többi reszort minisztériumok közreműködése metlett— az agrárminisztérium végzi az alárendelt hatóságai utján (agrárhi*
