Bácsmegyei Napló, 1923. november (24. évfolyam, 298-327. szám)
1923-11-03 / 300. szám
1923 november 3 BÁCSMEGYEI NAPLÖ 3. oldal A szdhošicai személyvonai katasztrófája Zimonyná! Belefutott a Zagreb-beogradi gyorsvonatba — Két halait, tizenkileac salyos sebesült Vétkes gondailaaság okozta a szerencsétlenséget — A mozdonyvezetők asm láttak a k&dben — j&skovics miniszter a karambol színhelyén Látogatás a zemnni kórházban a sebesülteknél Beogradhói jelentik : Pénteken reggel hat óra ötven perckor Zimony és Batnjnicn között a Zimony-obori megállónál a Bcggradbói Subotlcíra tartó személy* vonat teljes gézzel belefutott a Zagr ebből Beogndba igyekvő szemgiyvonatba. Az összeütközés Mra már a kora délelőtti érákhen elterjedt Beogradbon, de pontos adatokat senki sem tudott a ka* tnszírófáról és ezért fantasztikus hirek keltek szárnyra a vasúti karambolról. Arról beszéltek, hogy 0 szerencsétlenség több mint őíven, sőt egyesek szerint hatvanöt áldozatot követeit. Ezek a hírek szerencsére túlzottnak bizonyultak ; a szerencsétlenség igv is elég négy és sajnos, haloitai is vannak. A katasztrófa A zagreb-beogratíi 11-es száma gyorsvonat 6 óra 50 perckor indult él, meglehetős késéssel, a zemunobori megállóról. A vonat lassan haladt és még ki sem ért a megálló körzetéből, amikor a kődből hirtelen előbukkant a 213-es száma beograd-szuboíicai személyvonat, amely teljes sebességgel heíerohant a mérsékelt sebességgel heladó gyorsvonatba. A két vonat irtózatos recsegésropogással ütközött össze és a koszira. nehéz szerelvények óriási megrázkódtatással csapódtak egymásnak. Az összeütközés pillanatában ‘ a két mozdony összetolótíva felágaskodott és így maradtak a levegőben, a pakiikocslk pedig beleíuródtak a mögéjük csatolt harmadosztályú kocsikba, amelyek szintén erősen megrongálódtak. A katasztrófa bekövetkezése után néhány pillanattal — szerencse a szerencsétlenségben — mind a két vonat megállt. Az összeütközés következtében ugyanis a légnyomásos fék vezetéke mind a két vonaton megsérült és elpukkadt, úgy, hogy a kocsikban automatikusan működésbe jöttek a vészfékek, amelyek megállították/ a vonatokat; ha ez nem következik be, a katasztrófa sokkal nagyobb lett volna. A szerencsétlenséget követő pillanatokban természetesen óriási pánik keletkezett; a két vonat valamennyi fülkéjében az utasok fejére hullottak a csomaghálókban elhelyezett bőröndök, az ablakok sorra bezuzódtak és a csörömpölés, káromkodás, kiabálás, összevissza lármáját a velőkig ható segéíykiáSíások, a sebesültek jajgatása és áíkozódása. panaszos ordítás és halálhörgés múlta felül, amely a mozdonyokhoz közel eső kocsikból hangzott. Teljes fejetlenségben szaladgáltak ide-oda az utasok és a kis áMomás csekély létszá rou személyzete azt sem tudta, hogy mihez fogjon először, negyedórák tellek el, amíg sor került a halottak és sebesültek kihordására, illetőleg kiszabadítására. A vagonok roncsai alól két halott és sebesült került elő, a könnyebben sebesültek szánra meghaladja az ötvenöt A könnyebb - sebesültek maguk kötözték be sérüléseiket, a súlyos sebesülteket pedig később a zimonyi kórházba szállították. Az első hírek A vasút' összeütközésről az első hír a zenmni rendőrségre érkezett, ahonnan azonnal karhatalmat küldtek ki a karambol színhelyére. Ugyancsak Zirnonybál küldtek orvosi segítséget is Nedeljkovics és .Csucshovics orvosok személyében, akik mintegy másfél óra múlva érkeztek meg a z emun-obori állomásra. A zimonyi tűzoltóság teljes felszereléssel vonult ki és sebesültszállító autókat Is vittek magukkal. Az orvosoknak mintegy egy óra hoszszaí tartó munkával sikerült a sebesülteket első segélyben részesíteni és «'szállitható állapotba hozni. A miniszter a svqéltjxronaton Beogradban az első hirt az állomásfőnökség kapta, amely nyomban segéiyvonatot állíttatott össze. Janhows Velizár közlekedésügyi miniszter. akit nyomban értesítettek a szerencsétlenségről, ezzel az első segélyvonaítal a karambol színhelyére utazott llks államvasutí vezérigazgató, PopovUs. a beogradi vasutigazgaíóság vezetője, Sztojkovics beogradi állomásfőnök, a segélyvonat vezetője és a Bácsmegyei Napló munkatársa kíséretében. A beogradi segélyvonat röviddel a zimonyi után érkezett meg a katasztrófa színhelyére, majd újabb segélyvonat futott be, ugyancsak Beogradból, ez az utóbbi vonat szakértő I munkásokat hozott, akik — miután a sebesültek kiszabadítását a zemunf tűzoltók már elvégezték — a szétroncsolt vagonokat kezdték eltaka; ritani a sínről, hogy szabaddá tegyék a pályát Ez a munka sikerrell is járt a közlekedés azonban igy is órákra megakadt A vonatok mindkét irányból kénytelenek voltak órákhosszat várakozni a karambol miatt és csak nagy késéssel folytatták útjukat. Ki felelős a szerencsétlenségért ? Több vasutas és a sebesültek egybehangzó előadása szerint a zemm- Obor-i állomás leadta a jelzést renvdcsSn Zlmm\ynak. hogy indítja a Beograd—Zagreb-i gyorsvonatot. Ezzel szemben azonban az obori állomás nem kapott jelzést Zimonytól, [hogy elindította a Beograd—SaboticCai-i személyvonatot. Emellett Zi' monynak tudnia kellett, hogy a zag’ reiS vonatlak késése van, úgy, hogy a munkatársunk által szerzett információ szerint Zííttony állomás felelős a súlyos vasúti szerencsétlenségért. Egyes verziók szerint a suboticai vonat mozdonyvezetője felelős a szerencsétlenségért és ennek a véleménynek egyes beogradi lapok — ; amelyek szerint a mozdonyvezető (magyar, vagy bunyevác — hangot (is adnak. A mozdonyvezetőt azzal j-okolják, hogy az óbori megállón tellies sebességgel vezette a vonatot, ' holott az állomás előtt fékeznie kellett volna. Az egyik lap szerint ezért mér többször figyelmeztették a mozdonyvezetőt, akit azonban nem lehetett eltéríteni rendes szokó sátől: a teljes gőzzel való haladástól. Hirek vannak arról is. hogy az obori állomáson tilosra volt állítva a bejáratnál a jelzés, de a siirii köd miatt nem látta ezt meg a mozdonyvezető. jEz a verzió azonban nem felel meg I a valóságnak, mert az állomáson a jelzés szabadra volt állítva, miután az obori állomásnak nem volt tudomása arról, hogy Zimonyból elindították a suboticai vonatot. Jankovics miniszter a vizsgálatról Annak a kérdésnek megállapítására, hogy kit terhel a felelősség a vasúti szerencsétlenségért, Jankovics Velizár közlekedésügyi miniszter elnöklőiével megalakult jbi zottság nyomban a helyszínén megkezdte a vizsgálatot és tanúkihallgatásokat folytatlak a tényállás felderítésére. A vizsgálat befejezése után a miniszter visszatért a szuboticai gyorsvonattal Beogradba és a vonat étkezőkocsijában fogadta a Bácsmegyei Napló tudósítóját, akinek a következőket mondotta vizsgálat eredményéről: — Tekintette! arra, hogy a vizsgálat nincsen iné« teljesen befejezve, érdemleges választ nem adhatok arra a kérdésre, hogy ki felelős a szerencsétlenségért. Ezt nehéz megállapítani, mert két állomás személyzete jön számításba, a zemuni állomásé és a zemun—oborié. Kétségtelen. hogy a kettő közül valamelyiket súlyos felelősség terheli azért, hogy beengedett vonatot arra a sinre. a melyen már futott egy vonat. Egyébként nem fs olyan nagy csoda, hogy ezen a vonalon, amelyen csak egy sínpár fariad. szerencsétlenség történik. , Előírás szerint legfeljebb huszonegy vonatpárnak lenne szabad naponta a vonaton közlekedni, ehelyett azodban harmincnégy vonatpár közlekedik, vagyis naponta hatvannyolc vonat az állomáson kérésziül Az áldozatok A súlyos vasúti szerencsétlenségnek két halálos áldozata van. mindketten katonák, akik a zagrebi 5. gyalogezredben szolgállak. Eleinte az a hír volt Beogradban elterjedve, hogy a halottak szuboticai származású magyar katonák, akik szabadságra utaztak, de ez nem felel meg a valóságnak, mert az áldozatok mindketten szerbiaiak. Az egyik áldozat Grujics Dragomir, deroszávai. a másik Recskovfes Bogumil adzsibegováci Jakos, mindketten a koiubarf járásból. A két katona Sztankovics Milorád nevű társukkal együtt a zagrebi vonat legelői lévő harmadosztályú kocsijának a perronján álltak egészen elől. Az összeütközés pillanatában a paíflikocsi belefutott ebbe a kocsiba, a két szerencsét]ea katonát teljesen összclapitotta, ■ | a harmadikat pedig kiröpiíette a kocsiból, úgy, hogy az súlyos sérüléseket szenvedett. A paklikocsi ezután betörte a kocsi oldalfalát és a két részre osztott kocsi első részében levőket súlyosan megsebesítette, mis a másik részben levőknek alig tör-/ tént komolyabb hójuk. ? Ugyanez az eset ismétlődött meg a suboticai vonatban is, amelyben i azonban kevesebben utaztak és így I kevesebb is az áldozat. I A vasúti szerencsétlenség egyetlen m—ar áldozata Fried Sándor származású vasutas, utas, akit sutyos sérüléseivel a zimonyi kórházban ápolnak. Látogatás a sebesülteknél a kórházban A vasúti szcrencsétlienség áldozatai a zimonyi kórházban fekszenek, amelyet már pénteken kora délelőtt óta állandó ostrom alatt tartottak az érdeklődők, hogy megtudják ismerőseik sorsát. Munkatársunkat egy irgalmas nővér a 10. számú kórterembe vezette, ahol a szerencsétlenség férfi-sebesüitjeinek nagyrésze fekszik, köztük néhány kis gyermek is, akik a környékbeli községekből ÍZimonyba, vagy Beogradba jártak |be vonaton mindennap az iskolába. I Egészen eBől, a kórterem ajtaja melletti ágyon fekszik Girlcs Efgenije, ja vasúti szerencsétlenség egyik iegf súlyosabb áldozata. Orosz menekült, állítólagos lovassági ezredes, aki jelenleg Zimooyban helyettes pálj#felvigyázó volt Zemun-Oboriba utazott.^ ahol ő vezette az állomási ' építkezést. A Subotica felé haladó vonat első kocsijának ajtajában állt és a behatoló paklikocsi a lábait ütötte el, mindkét lábát eltörve bokán l felül. Megsebesülése után is eszméletnél maradt Mellette Vucsetics Milován tizenötéves staripazovai negyedik gimnazista és Fettl János tiz 5 éves indiai elsőgimnazista fekszenek. .Mindketten súlyosan megsebesültek, i testükön több zuzódás van. Vucse- I tics balkezét és ba! iáhát is eltörte. ? Az utánuk következő ágyon Fried l Sándor indiai Fakos. 28 éves vasutas fekszik, a szerencsétlenség egyetlen ! magyar áldozata. Fried kérdésünkre elmondja, hogy azelőtt a magyar állj lamvasutaknál volt alkalmazva, majd Romániában teljesített szolga- „....... latot, két hónappal ezelőtt pedig a \ részesült jugoszláv államvasutakhoz vették fel. 5 Ezeknek a A felvétel alkalmával azonban nem ismerték el kocsivezetői vizsgáját, mire félévre szabadságolták, hogy a beogradi kocsivezetői tanfolyamon levizsgázhasson. — Most is Beogradba utaztam, -=*, mondja a bepólyázott Fried, — bent ültem a kocsi első padsorában, ami-, kor hirtelen erős lökés az ajtóhoz dobott. Misik kezemmel sikerült! megkapaszkodnom és ip;y esés közben eltakartam két kislányt, akik' ezáltal menekültek meg a biztos haláltól. A következő pillanatban elvesztettem eszméletemet és csak akkor tértem magamhoz, amikor, már orvosok állottak körülöttem. A. szerencsétlenség előidézéséhez véleményem szerint a nagy köd is; hozzájárult. Olyan süni volt a köd, hogy az obori állomásom a_ vonat: mellett elhaladó álltánáselőljárót, a ki pedig régi barátom, nem ismertem fel. \ Friednek, akit a romok alól húztak ki, a bal válla és a csuklója tört! el. Mellette súlyos sebesülten Sztankovics Milorád katona fekszik, egyik;1 legsúlyosabb sobesültje a szerencsétlenségnek, aki sebesülés-e folytán még mindig képtelen beszélni. A szemközti ágyon Gáics Gavritó 21 éves starapazovai földbirtokos! hánykolódik. Balláha kificamodott, azonkívül testén hatalmas zuzódá-' sok vannak. Mérvéi Franjo pancsevói lakatos a szomszédja, akinek’ lába és egyik bordája tört el. Operálni kell. A női osztályon csak két iskolásleány fekszik, mindkettő könnyebben, sebesült meg. A könnyű sebesültek nagy része, amint az állomáson első segélyben azonnal továbbutazóit száma körülbelül ötvenhatvan, akik többnyire ablaküvegszilánkoktól és iehult poggyászoktól sérültek meg. Eddig még nem sikerült neveiket megállapítani.
