Bácsmegyei Napló, 1923. november (24. évfolyam, 298-327. szám)

1923-11-15 / 312. szám

Ara: egy és fél dinár XXIV. évfolyam Suboiica, CSÜTÖRTÖK, 1923 november 15. 312. szám megjelenik utisdcn reggel, ünnep «tán és hétfős délben TELÜKÖN SZÁK: Kiadóhiratal 8-58, Szerkesztősé" 5-19 Előfizetési ár ceyjedevra 135 dinár S2.Lkkt.S2 2 ć SIC: kralja Alexandra-ulicj 4 szám alatt Kitdóhisratfch Kralja Alezacdra-öliea 1 (lelbach-palota) Az állampolgárság Egymásután szállingóznék visz­­sza a belügyminisztériumból azok a kérvények, melyeket az állam­­polgárság' elnyerése érdekében nyújtottak be a tiz-tizenöt év óta. a Vajdaságban lakók ezrei. Az dllaippoigérsagró! Szóló törvény még nem készült el, a magyar állampolgárságról szóló törvényt pedig érthető okokból nem alkal­mazzék. Ilyen körülmények között pedig az uj állampolgárságról szóló törvény megalkotásáig egye­dül a trianoni szerződés rendel­kezései s az eljáró és döntésre hivatott tisztviselők jóindulata ha­tároznak az .állampolgárságért fo­lyamodók státusának legfőbb kér­désében. Nyilvánvaló, hogy ez az álla* pót csak ideiglenes lehet s sür­getve kiált a törvényes rendezés után. A trianoni szerződésnek any­­nyl monumentális feladatot kel­lett megoldani, annyi kimagasló jelentőségű kérdést kellett meg­válaszolni, hogy sem idő, som energia nem maradhatott a rész­letek pepecselő műn kólához, mely­nek hatását előre és akkor végig sem lehetett gondolni. Csehszlo­vákiában már elintéződött ez a nagyjelentőségű kérdés ; alig pár napja annak, hogy ismertté vált az állampolgárság megszerzésé­ről szóló törvényjavaslat Romá­niában is, mely valóban liberáli­san oldja meg a problémát, ami­kor mindenkinek megadja a ro­mán állampolgárságot, aki a bé­keszerződés életbelépése idején Ro­mániának állandó lakosa volt. Az SHS. királyságban még ké­sik a törvényes rendezés, pedig nyilvánvaló, hogy enéikül a jogi konszolidáció nem lehet tökéle­tes. Amig az itt élő állampolgá­rok tízezreinek állampolgársága nem kétségtelen, rnig Mohamed koporsójaként két államhatalom között kell lebegniök, amig nem lehetnek tökéletesen és megvá!­­toztathatlanui biztosak abban, hogy itt maradhatnak, ahová csa­ládi s exisztenciáüs kapcsoiódá­­dásaik kötik őket s ahol akarnak is maradni, addig nem születhe­­tik meg bennük az a biztonság­­érzés, ami nélkül a konszolidáció csak fikció. Rendkívüli érdekek fűződnek ennek a kérdésnek gyors és em­berséges megoldásához. Gondol­juk csak el, azok a volt köztiszt­viselők, akik 30— 40 év óta az SHS. királyság mai területén él­nek s akik esek azért nem sze­rezték meg a községi illetőséget, mert annak külön dokumentálá­sára mint köztisztviselőknek nem volt szükségük, most nem kapnak nyugdijat, nem kapnak végleges letelepülési engedélyt, mert két­ségesnek minősítik állampolgár­ságukat. Kereskedők, iparosok, gazdák, akik már tiz-tizenöt éve itt élnek, itt dolgoznak, akiknek itt a köz szempontjából is értékes vállalatuk, üzleti telepük van, akik másoknak munkát adnak, a kincstárnak adót fizetnek s a fo­gyasztók szükségleteit kielégítik, még mindig kétségben vannak állampolgárságuk felől. Ha nincs még törvény s ha a békeszerződés igazi könnyítéseket nexn adott, legalább a döntésre hivatottak méltányossága töltené ki azt az űrt, amit a jogi szabá­lyozás elmaradása okozott. Mód­jukban áll az állampolgárságot megadni azoknak, akik 1910 után szereztek az SHS. királyság terü­letén községi illetőséget. Mi lehet abban a raison, hogy megtagad­ják ezeknek a kéréseknek teijssi­­tését?.Miért tagadják meg azoktól az állampolgárságot, akiknek itt községi illetőségük van, akik irt akarnak maradni s optáltak is az SHS. királyság állampolgárságá­ért? Ha Románia megadhatja az állampolgárságot azoknak, akik a békeszerződés életbelépése nap­ján, tehát 1920 nyarán román te­rületen éltek, az SHS. királyság sem tagadhatja ezt meg azoktól, akik a békeszerződés életbelépése előtt már községi illetőséget sze­reztek. S ha a törvény nem les? kíméletlen, ne legyenek azok e hatósági intézkedések sem, melyek a törvény meghozataláig ebben az államra ős egyénre nézva egy­ként rendkívül jelentős kérdésben döntenek. Újabb hírek Pasies visszavonulásáról A tartományi beosztás végrehajtása miatt végleg meghiúsult a radikális-klerikális megegyezés Beogradhól jelentik : Pasics mi­niszterelnök betegsége uj*bb tá­pot adott e miniszterelnök visz­­szavonulásáról szóló híreknek. Politikai körökben mind komo lyebban beszélnek arról, hogy a miniszterelnök át a karja adni a radikálispárt vezetését más poli­tikusnak és ennek következtében az egész belpolitikában nagy viliozá­sok várhaióle. A kombinációk sze­rint elsősorban jovanovics Ljuba jöhetne számításba, mint a jövő miniszterelnöke, aki azonban szin­tén megbetegedett ás két nap óta fekszik. A házeínök azonban be­tegsége alatt is több politikussal tárgyalt lakásán. A radikáüspárt körében cáfolják a miniszterelnök visszavonulásáról szóló híreket. A jelek is azt mutatják, hogy egye­lőre nincs komolyabb alapjuk ezek­nek a híreszteléseknek, mert még abban az esetben is, ha a minisz­terelnök valóban vissza is vo­nulna a közügyektől, a radikális párt parlamenti helyzete nem változnék úgy meg, hogy kény­telen lenne más politikai irányra áttérni. Pribicsevics Szveiozár a horvát kérdésről Politikai körökben meglehetős feltűnést keltett Pribicsevics Szve­­tozárnak a Bsogradski Novosti szerda esti szóméban a horvátor­szági helyzetről megjelent nyilat­kozata. Pribicsevics Szvetozár, aki most tért vissza Beogradba hor­vátországi útjáról, részletesen is­merteti az ottani helyzetei. Nyilatkozatéban rámutat arra, hogy az útépítési robotmunka be­vezetése igen erős agitációs anyagól jelent Beograd ellen, nemcsak Hor­vátországban, ahol a feudalizmus megszüntetése óta nem létezik robotmunka, hanem Boszniában is, ahol 1910-ben Barién meg­szüntette a robotmunkát. A sze paratisták szamára jó agitációs eszköz a pálinkafogyasztási adó egyenetlensége is. Pribicsevics szerint Szerbia és Montegro to­vábbra sem fizet pálinkaadóí és igy különbséget tesznek az ország különböző részei között. A hor­­vátokat sérelmek érték a legu­tóbbi tábornoki kinevezéseknél s a katonatisztek nyugdíjazásánál is. A Radicspérti mozgalmakról kijelenti Pribicsevics, hogy Radi csék a horvát tömegek előtt úgy tüntetik fe! a helyzetet, hogy Rá­diósnak Londonban nagy sikerei vannak. Magatartásukén egyéb­ként semmi változás sem észlel­hető. A horvát blokk várja Radies hazatérését és mivel jelenleg tiszta szerb kormánnyal állnak szemben a legközelebbi választásoknál az zal a jelszóval fognak agitálni, hogy ha Beogradban csak a szer­­bek kormányoznak, akkor Zagrebban a honátoknak kell uralkodniok. A klerikálisok a tartományi felosztás ellen Azok a tárgyalások, amelyeket a kormány a tartományok felosz­latásának végrehajtása kérdésében folytat, nagv elégedetlenséget kel­tett a federalists pártok körében. Különösen a klerikálisok igyekez­nek minden erejükkel megakadá­lyozni a kormány szándékát. A párt Beogradban tartózkodó leg­tekintélyesebb tagja, Hohnyec kép­viselő az újságíróknak kijelentette, hogy az egész párt és a szlovén, horvát nép fel van háborodva a kor­mány határozata miatt. Biztosítot­tak bennünket — mondotta — hogy a kormány nem fogja végre­hajtani a tartományi felosztást. Nem értem semmikepen, hogy miér szüntetik meg a jelenlegi tarto­mányi karmányzóságokat, amikor ezek nélkül a közigazgatás nem funkcionálhat. A Pesics-kormény — fejezte be nyilatkozatát Hoh­nyec .— jezzel végleg meghiúsította a klerikális-radikális megegyezést. Kormánybiztost neveznek ki Zagrebba A tartományi beosztás végre« hajtásával kapcsolatban politikai körökben az a hír terjedt el, hogy a kormány újabb intézkedésre is készül Zagrebba kormánybiztost akarnak kinevezni, aki közigazga­tási ügyekben harmadfokú feleb­­bezési forum lesz. Ezenkívül Za­­grebben az összes gazdasági ter­mészetű ügyekre miniszteri kiren­deltségeket nyitnak. Arra nézve még nincs döntés, hogy a kormány­­biztost a miniszterelnök, vagy a belügyminiszter nevezi ki. Ha a belügyminiszter hatáskörébe ft-g ez tartozni, akkor a kormánybiz­tos egyenrangú lenne a többi mi­niszteri kirendebség vezetőjével, ha pedig a minisztereinek nevezi ki, akkor fölöttük állana. Tíyenfor­­mán kományféle aiakuina Zagrcb­­ben, amely mindé -, közigazgatási kérdésben harmad fórumként sze­repelne. Zsombolya ügye Zsombolya átadásáról a Növi Lisl szerda esu számának vezércikké­ben éles támadást intéz a kormány edlen és rámutat arra, hogy Romá­nia újból gyarapodott területileg a S. ii. S. királyság rovására. A lap ezzel kapcsolatban felveti azt a kér­dést, hogy az alkotmány szerint jo­gában áü-e a kormánynak a Parla­ment hozzájárulása nélkül az ország területének bármelyik részéről le­mondani. Egy másik cikkben ugyanez a lap statisztikai adatokat közöl Zsombo­lyáról és kiemeli a város gazdag iparát és kultúrintézményeit. Hang­súlyozza a Novi List, hogy a bán­sági németek teljesen lojálisak az állammai szemben. A jugoszláv képviselők Lengyelországban Varsóból jelentik: A S. H. S. ki­rályság parlamentjének delegációja hétfőn érkezett meg Varsóba, ahol tiszteletükre a lengyel parlamentben diszebédet rendeztek. A banketten Rat aj, a lengyel parlament elnöke; beszédet tartott, amelyen párhuza­mot vont a szerbek, horvátok és szlovének, valamint a I'.-ngydek fáj­dalmas története között. Majd rá­tért a két ország közös gazdasági érdekeinek tárgyalására és bejelen­tette, hogy a lengyel parlament más­nap fogja ratifikálni a imgyel-jugo­­szláv kereskedelmi szerződést. Bakács Ljuba, a parlament alel­­nöke, a S. H. S. delegáció vezetője válaszáoan Lengyelország és a S. H. S. királyság függetlenségi küz­delmei között vont párhuzamot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom