Bácsmegyei Napló, 1923. november (24. évfolyam, 298-327. szám)

1923-11-13 / 310. szám

4. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1923 november 13. továbbra is megmarad és ha a rész vénytőke felemeltetik, a felemelt tőke után még 1 százalék fizetendő. Mind­azon részvénytársaságok és egyéb társu­latok, amelyek ezen törvény életbelép­tekor működésben vannak és eddigelé nem fizették be egész tőkeösszegük után a fenti illetékeket, a törvény élet­beléptétől számított 90 nap alatt tar­toznak bejelenteni egész részvénytőké­jüket és tartoznak utána az illetékei megfizetni. Azon társulatok akik beje­lentési kötelezettségüknek fenti haíáridc alatt eleget lesznek, csak a rendes ille­téket fizetik, a többiek azonban a kik bejelentési kötelezettségüknek eleget nem tesznek, a rendes illetéken kívül ________________ .....i I m ■ B Mffll >1 ■ It'fflIlWPmnT még a háromszorosát fizetik büntetés fejében. Részvénykibocsátások alkalmával a névértékén felül fizetett összegek után is fizetendő ez az illeték a kibocsátás köriif felmerült tényleges kiadások le­vonásával. Kimondja ez a törvény azon­ban azt is, hogy ezek a névértéken felül fizetett összegek adó alá nem esnek és ha eddig adóval megrovattak volna, az 1919. évi január 1-étől kezdve befize­tett ezen névérteken felüli összegek után kivetett adó vissza fog' utaltatni. Az uj illetéktörvény ismertetésének folytatását a Bácsmegyei Napló szerdán reggel megjelenő száma közli. Spectator. Véres családi dráma Versecen A vnöhásasság vége Versecről jelentik: Szambaton hajnal­ban Marínkor.’ Gyókó 34 éves verscci földműves ölési szándékból súlyosan megsebesítette a vele vadházasságban élő Maticzhi Erzsébetet, majd magán is súlyos sebet ejtett. Néhány héttel ezelőtt ugyanis Marín­­kov és Maticzki Erzsébet összeszó'al­­í koztak, mire az asszony kiutasította la­kásáról Marinkovot. Marinkov eltávo­zott, de bosszút forralt az asszony el­len és pénteken este elbújt annak la­kása udvarán. Amikor hajnalban Ma­ticzki Erzsébet kijött az udvarra, Ma­rinkov fejszével rátámadt és súlyos se­bet ejtett rajta, majd amikor az asszony összeesett, kabátja zsebéből előrántott egy disznóölőkést és / az eszméletlenül heverő áldozata mel’ébe szúrta. Utána a késsel nyakon szúrta magát, majd a inasába döfte. A szomszédok mindkettő­jüket eszméletlenül találták, értesítették a rendőrséget és a mentőket, akik a súlyos sebesülteket beszállították a köz­kórházba. Az asszony állapota életve­szélyes, Marinkovot azonban sikerül megmenteni az életnek. A rendőrség szigorú nyomozást indított. Az uj illetéktörvény A „Siužbene Novine“ 255-ik száma november hó 6-iki kelettel közli az uj ille­téktörvényt, ez azonban tulajdonképpen csak az 1911 március hó 11-iki illeték­­törvénynek, — melynek egyes díjjegy­zékei 1921 évi junius hó 27-én az egész országra kiterjesztettek — kibő­vítése és kiigazítása. Az uj illetéktör­vény 1923. évi november hó 15-én lép életbe és díjtételei a következők: 1. A kérvényekre jár 5 dinár. Ennél kisebb kérvény-bélyegilieték se a köz" igazgatási, se a bírói eljárásban le nem róható. 2. A mellékletekre jár 2 dinár. 3. és 4. Hatóságok vagy magánosok által kiállított bizonyítványokra jár 20 dinár. 5. Az adminisztrativ hatóságok ösz­­szes végzéseire, értesítésére és ítéleteire jár 20 dinár. 6. és 7. Az alsófoku hatóságok vég­zése ellen benyújtott panaszokra jár 20 dinár. 8. Minden hirdetményre, melyet 1) ablakokra, falakra, ajtókra, stb. ragasz­tanak, 10 para; 2) ha iiyen hirdetmé­nyeket a városon vagy községen át hordoznak, minden ilyen hirdetmény után fizetendő 5 dinár. Az írott vagy rajzolt minden állandó hirdetmény vagy reklám után, mely kü­lönféle helyen felakasztható vagy ame­lyek falakon, kerítéseken, közúti- és vasutakon vagy vasúti állomásokon van­nak közszemlére téve, az eddig fennál­lott 40, 80 és 150 dinárnyi évi illeté­kek megmaradnak azzal a változtatás­sal, hogy a vasúti vaggonokban, hajó­kon, közúti vasutakon, autóbuszokon, vasút- és hajóállomásokon vagy épüle­teken, továbbá nyilvános épületeken, éldául bankokban, éttermekben, kávé­­ázakban, hotelekben, kertekben stb., alkalmazott hirdetmények után a fenti dijak csak egy tizedrésze fizetendő. Nem esnek ezen hirdetési díjak alá a bizto­sitó társaságoknak a biztosított tárgya­kon alkalmazott táblácskái, továbbá a kereskedésekben alkalmazott táblák és hirdetések, az azokban a kereskedések­ben eladó vagy eladott árukról, vala­mint az országunkon keresztül menő nemzetközi vonatokon és hajokon al­kalmazott hirdetések. 10. Közös munkálkodásra vonatkozó szerződések után ha 1) felek az üzletbe befektetik tőkéiket s munkájukat egyéni haszon nélkül, 20 dinár, 2) ha csak a munkájukat fektetik be az üzletbe ha­szon fejében 100 di_*ár, 3) A részvé­nyekre és részjegyekre megállapított 2-ik és 4-ik illeték a névérték után, Az ország rendőrségei átszerve­zésének kérdése már régebb idő óta foglalkoztatja a belügyminisztériu­mot. amely a tervek szerint a leg­modernebbül szándékozik átalakíta­ni a rendőrségi intézményt. Ezért már több világvárosi rendőrségi szervezetet tanulmányoztak, azonkí­vül a legutóbb Bécsben megtartott rendőrségi világkongresszuson is a jugoszláv kiküldöttek alapos tanul­mányozás alá vették az ott elhang­zott javaslatokat, amelyek alapján kibővítenék az átszervezés tervét. Az átszervezés felé most egy lé­pést jelent az az országos rendőr­kongresszus. amelyet kedden dél­után Zagrebban fognak megtartani és amelyen képviseltetik magukat Budapestről jelentik: A lázadásért le­tartóztatott Ulain Ferenc nemzetgyűlési képviselő, aki a rendőrségen mentelmi jogára hivatkozva megtagadta a vallo­mástételt, megtört és vasárnap délelőtt az ügyészségen részletes vallomást tett. A kihallgatást vezető ügyésznek elmon­dotta, hogy ez év tavaszán már lárt kint Bajorországban. Beismerte azt is, hogy ez alkalommal Ludendorffal és Hitlerékkel tárgyalásokat folytatott egy bajor-magyar szövetség létesítése érde­kéiben. A tavaszi megbeszélések azon­ban nem juthattak olyan stádiumba, hogy ennek a megállapodásnak a meg­valósulása komollyá válhasson. Hóna­pok teltek el, amikor egy alkalommal Bobula Titusz lakásán találkozott Boh­rnál Frigyessel, aki saját iniciativájából tárgyalni kezdett bajor-magyar össze­köttetésről. — Beszélgetéseink során meggyőződ­tem arról, hogy ennek a Döhmelnek az információi teljesen megbízhatók, töké­letesek, mindenben azonosak azokkal az információkkal, amelyeket én annak idején személyesen tavaszi bajororszá­gi tartózkodásom alatt szereztem. Ez keltette föl bennem a bizalmat Döhmel iránt, elannyira, hogy a szövetkezés kérdésében tárgyalásokat folytattam vele. Döhmel kívánsága volt az, hogy én menjek ki személyesen Münchenbe és ott folytassam a tárgyalásokat. Ugyancsak ö javasolta azt, hogy ké­szítsünk itt egy szerződéstervezetet, a melyet én azután a bajoroknak odakint megmutathatok. Ezt azzal forszírozta, hogy ha enélkül mennék ki, az itthoni tárgyalásokat és tanácskozásokat a ba­jorok nem méltányolnák kellőképpen, így készült el azután a rendőrség által lefoglalt szerződéstervezet. Ezt a szer-| ződéstervezetet Döhmel, aki tudvalevő- jj leg egyszerű kereskedősegéd, fogalmaz-1 ta. A magam részéről ezt a szerződési 1 tervezetet komolytalan és naiv munká-1 nak ítéltem. Nem is Írtam alá. A kihallgatást végző ügyész további 1 fáz ország valamennyi nagyobb vá­rosának rendőrhatóságai. A kon­gresszuson Lázlcs Zsika országos -rendőrfőnök fog elnökölni, Lázáré* ! vies Vászó, az államfeutartási osz­tály főnöke, aki részt vett a bécsi í világkongresszuson, be fog számolni fáz ott tapasztaltakról és azok alap­ján többféle javaslatot fog előter­jeszteni az átszervezésre vonatkozó­lag. A suboticai városi tanács tnegbi­­' zásából a kongresszusra hétfőn dél­után elutaztak Karakasevics Gábor rendőrfőkapitány és Jovánovics 'Vászó rendőrkapitány is. I A kongresszus határozatairól részletes jelentést fognak tenni a 1 belügyminisztériumnak. kérdései után dr. .Ulain Ferenc mégis beismerte, hogy a szerződési tervezet­nek az első példányát ellátta nevének aláírásával, majd azt vallotta, hogy ezt a példányt még elutazása előtt össze­tépte, megsemmisítette. Meglepő része Ulain vallomásának az a védekezés, amellyel a teljes jóhisze­műséget akarja igazolni. Egész kísérle­tezése — mondotta — hazafias célzattal és becsületes szándékkal történt. Hang­súlyozza, hogy azzal az elhatározással indult útnak Bajorországba, hogy ott minden irányban orientálódik, adatokat gyűjt és lehetőségeket megfigyel és akár megállapodást kötött volna Hitle­rékkel vagy másokkal, akár nem, visz­­szajövet első dolga és kötelessége lett volna az, hogy eljárásáról, tárgyalásai­ról, eredményeiről, vagy eredményte­lenségéről pontosan és kimerítően refe­rált volna a magyar kormánynak. Azt mondja, hogy soha semmiféle al­kalommal szóba se került a magyar kormány erőszakos eltávoltásának a kérdése és célzatos valótlanságnak nyil­vánítja azt, mintha ő a kormány ellen puccsot akart volna végrehajtani. Egyéb­ként az egész ügyet közönséges agent provokateurségnek minősíti és védőjéül dr. Surgoth Gyula nyugalmazott tábla­­birót, jelenleg ügyvédet kérte föl. • Bobula megtagadta a vallomást Bobula Titusszal az ügyész nagyon röviden végzett. Ez a terhelt ugyanis arra való hivatkozással, hogy ő ame­rikai állampolgár, megtagadott minden vallomást. Az ügyész kijelentette előt­te, hogy a bűnvádi pörrendtartás erre jogot ad neki és igy vallomástételre nem is kényszerítheti, figyelmeztette azonban, hogy a vallomás megtagadása által semmiféle előnyt nem nyerhet, sőt hátrányára válhat annyiban, hogy a mentségére szóló adatok nem kerülhet­nek a hatóság elé. Bobula Titusz erre azt válaszolta, hogy jól van, hajlandó vallani, de csak egy föltétel alatt: ha a kihallgatásához meghívják az ameri­kai követséget. Ezt a kérését azonban az ügyészség elutasította, mert ezt vi­szont a bűnvádi pörrendtartás tiltja* mert a terhelt kihallgatásánál senki je­len nem lehet. A »dezignáit« miniszterelnök nem tud németül Szemere Béla az ügyész előtt meg-; ismételte a rendőrségen tett szűkszavú vallomását, illetve az ottani vallomásé-; ról fölvett jegyzőkönyvet jóváhagyta. Ennek az érdemi része meglehetősen sovány. Általában tagad és csupán olyan detailokra vonatkozó beismerés vau benne, amely a lényeget alig érinti. Szemere fővédekezése az, hogy az egész ügyről neki jóformán tudomása sincs, a bajorokkal kötendő szerződés­­tervezetet aláírta, mert azt úgy kíván­ták tőle, annak tartalmát nem is isme­ri. Jelen volt ugyan, amikor Döhmel Ulaiimal tárgyalt, de a beszélgetés né­metül folyt, ő pedig németül egyáltalán nem tud. Amikor az ügyész eléjetárta a szerződés magyar szövegét, Szemere kijelentette, hogy annak azt a pontját, amely a magyar kormány ellen szól, most hallja először, mert amidőn Bo-t buta tolmácsolta az aláírásnál a szerző­dés szövegét, akkor ezt a pontot nem ismertették előtte. A puccs-kormány tagjainak az egyik letartóztatott lakásán talált névsoráról is vallomást tett Szemere és úgy ma­­gyarázgatja a nála lefoglalt névlajs-* írómnak a keletkezését, hogy 1921-ben készült ez, amikor Bobulával arról be­szélgettek, hogy egy nagy keresztény bankot kellene itt alapítani. E körül való tervezg,elésük során a közgazdasági élet megreformálásáról volt szó és dis­­kurálgattak afelől is, hogy egy nagy­­rendszerváltozás esetén a kormányzat-* nak is át kellene alakulnia és heve­nyészve papírra vetették, hogy festene akkor a kormány. Azt mondják azon­ban, hogy ezt a cédulát még 1921-ben írták.... Három újabb letartóztatás A főkapitányság vasárnap is folytatta a nyomozást az Ulain-féle puccsügyben. Az esetleges rendzavarások meiggátlá­­sára úgy a rendőrség, mint a budapesti helyőrség készenlétben maradt. Meg­erősített rendőrön áratok cirkáltak a fő­város egész területén és gondoskodás történt arról is, hogy a rendőrség a ka­tonasággal állandó összeköttetésben áll­jon. A főkapitányságon őrizetbe vett egyének közül ma Döhmel Frigyes ba­jor kereskedősegédet, továbbá Gaál Jó­zsefet és Vikár Bélát, az Ébredő Ma­gyarok Egyesületének tagjait letartóz­tatták és átkísérték a pestvidéki király! ügyészség fogházába. Gaál és Vikár el­len, akik az ébredők szélsőséges tagjai közé tartoztak és már többizben szere­peltek a rendőrségen, az a vád, hogy a Szemere-körben megtartott gyűléseken állandóan resztvettek és a lázadás elő­készítésében tevékeny szerepet játszot­tak. Döhmelnek szerepe nagyon érdekes az ügyben és letartóztatásával csak ezt a nagyon érdekes szerepet akarja a rendőrség kissé eltakarni. A »bajor dip­lomata« ugyanis, mielőtt még a fajvé­dőkkel összeköttetésbe lépett, mindent felfedett — mint már megirtuk — a bel­ügyminiszter előtt, akihez a 'budapesti sip-uccai zsidó hitközség ajánlólevelével került. A müncheni kereskedősegéd ugyanis úgy gondolkozott, hogy az an­­tiszemita-puccs leleplezéséért a zsidók lesznek — anyagilag is — a leghálá­­sabbak és ezért fordult a zsidó hitköz­séghez. Döhmel mutatott be később a budapesti rendőrség megbízásából egy magyar detektívet, aki jól beszéli a ba­jor dialektust, a fajvédőknek, mint ba­jor őrmestert és ez a detektív állandóan részt vett Szemere-Ulainék ülésein. Hogyan akartak Utalnék fegyverhez jutni Sok szó esett a puccsisták fegyve­reiről is. Szemere Béla nagyon érdekes utón akart fegyvert szerezni emberei­nek. A fegyvereket is puccsal-csellel akarta kézbekaparintani a honvéd iegy-Ulain vallott az ügyészségen UJain azzal védekezik, hogy a magyar kormány részére akart Hitlerékkel összeköttetést szerezni A zsidó hitközség leplezte le a forradalmat ; Országos rendorkoogresszus Zagrehban A szuboticai rendőrség is képviselteti magát a kongresszuson

Next

/
Oldalképek
Tartalom