Bácsmegyei Napló, 1923. október (24. évfolyam, 267-297. szám)
1923-10-10 / 276. szám
Ára: egy és fél dinár XXIV. évfolyam Subotica, SZERDA, 1923 október 10. 276. szám ■a—aa—m Megjtiwák minden reggel, ünnep után é* hétfőst déSbca TELEFON SZÁK: Kiae’tíí»!. ratal 8-5S, Szerkesztőség 5-19 Előfizetési ár tegyed évre 125 dinár SZESiiüSZliSlGt Kralja Alexandra-uiica 4 szám alatt Kiadóhivatala Kralja Alesaadra-nlica 1 (Leläach-palota) Felmentő Ítéletek A szuboticai törvényszéken megint fölmentettek egy vádlottat, aki magyar nemzetiségű, aki kémkedéssel és felségárulással volt vádolva s aki a nyomozás során beismerő vallomást tett. A szuboticai ügyészség már megint szabadonbccsétoít két terheltet, aki kémkedéssel és felségárulással volt gyanúsítva s aki 24 óra helyett 120 óráig volt a rendőrségen — nem letartóztatásban, amit a törvény tiltana, de — őrizetben, amit a törvény szintén nem enged meg. Nehogy ezt higyje valaki, hogy mi kifogásoljak azt a bírói tevékenységet, mely szabadon bocsájtja a vádlottat, ha ártatlannak találja. Ezért az e!fogulatlanságért — és néha nagy bátorság kell az elfogulatlansághoz —■ az igazság minden híve csak hódoló elismeréssel fordnlhat a bírói szék felé. A bíróság, ha n törvény őre s nemcsak az igazságszolgáltatásnak, de az igazságnak is tényezője akar lenni, valóban nem tehet mást, mint fölmenti és szabadonbocsátja az ártatlan vádlottat. De most már bizonyos rendszeresség nyilatkozik meg abban, hogy a bíróság fölmenti azokat s Vádlottakat, akik a rendőrség előtt olyan bűncselekményeket ismernek be, nem is egyet, de halomszámra, amelyek közül mindegyikért külön-külön is kijárna a halálos ítélet. A jogszolgáltatás apparátusában deffektusok lehetnek, ha ezek az esetek rendszert alkothatnak. A tegnapi tárgyaláson kiderült, hogy a feljelentést hivatásos rendőri besúgó tette, aki adósa volt a vádlottnak s akkor tette a följelentést, amikor hitelezője, a vádlott, kérte tőle a pénzét. A bíróság előtt kiderült, hogy a rendőrségi besúgó a moratóriumnak azt az ötletes módját választotta, hogy felségárulás és kémkedés miatt följelentette hitelezőjét. A terv elég ötletes a módszer eléggé bevált, csak az a fájdalmas, hegy a rendőri hatóságok odaadják ehhez a játékhoz hivataluk tekintélyét, súlyát, hatalmát és presztízsét. Mi úgy gondoljuk, több értesültséggel s az ítélkezésben több biztossággal kellene mér rendelkezni a nyomozó hatóságoknak, melyek mégis csak első bírái a bűnügynek. Mi úgy gondoljuk, hogy öt év és öt évnek tapasztalatai után a nyomozó hatóságoknak kellene már annyi fegyelmezettséggel és judíciummal rendelkezni, hogy meg tudják őrizni elfogulatlanságukat akkor is, ha a följelentésben ébredők és kémszervezetek szerepelnek is. A nyomozó hatóságoknak működésűkben nem szabad mindig kisiklaniok, amikor ébredő-szervezetekkel való összeköttetések meséjével és kémszervezetek legendájával teszik sikamlóssá a talajt. Ha valakit olyan súlyú Ć3 minőségű bizonyítékok alapján lopással vádolnának, amilyen bizonyítékok alapján letartóztatják 5 esetleg egy esztendőn keresztül vizsgálati fogságban tartják őket, ha kémkedéssel vádolják ; — a szeme közé szeretnének nézni a nyomozzák a feljelentőnek. Pedig már régen el kellett volna érkezni a nyomozó hatóságoknak oda, hogy ne legyenek hiszékenyebbek, szigorúbbak, elfogultabbak akkor, ha kémeket jelentenek föl, mint amilyenek akkor, ha tolvajokat kell üldözni. Nem jó rágondolni, hogy özeknek a hitvány egyéni érdekből megszületett, becstelenül kiíróit feljelentéseknek milyen mértéktelenül romboló hatása van. Ezekkel a följelentésekkel mérgezik meg a közszellemet azok, okik hajlamosak hitelt adni minden kósza híresztelésnek, melyből gyűlöletet facsarhatnak és ostort fonhatnak, ezekkel a följelentésekkel ásnék szakadékot két ország összebékülö népe közé, ezekkel a foijelentésekköl keltik az iiloyaiitás látszatát azzal a néppel szemben, mely engedelmesen akarja teljesíteni azokat o parancsokat, melyeket sorsa szabott rá. S ezeknek a feljentéseknek azért lehet ilyen szertelenül romboló hatásuk, mert a feljelentéseket rendőrségi beismerő vallomások igazolják, amelyekről senki nem kutatja, hogy hogyan születnek meg. S kiben van annyi türelem, elfogulatlanság és igazságszéretet, hogy be tudja várni a bíróság ítéletét, mely immár rendszeresen veti vissza a följelentéseket s töri ös3ze a nyomozás bizonyítékait. Nem szólhatunk azokhoz, akik aljasul és bscsielanül a maguk kis piszkos érdekei kedvéért kihasználják a nyomozó hatóságok hiszékenységét. De szólhatunk a nyemezó hatóságokhoz és megkérhetjük őket a törvénybe vetett hittel s 8z igazságba vetett bizalommal, ne dőljenek be minden koholt vádnak, még ha ébredőkről szól is a följelentés. Tartoznak annyival a hivatal méltóságának és a közhatalom tekintélyének, hogy ne adják magukat cda egyéni érdekek eszközéül. Az első költségvetés meglepetései Meg akarják szüntetni a Ijubjanai egyetemet — A klerikális-párt karcot hirdet — A német párt támadva támogatja a kormányt Az ország pénzügyi gazdálkovesa évek óta az úgynevezett költségvetést tizenkettedek alapján folyik s a parlament három hónapról három hónapra állapítja meg a költségvetést. Hosszú idő után most készült el először rendes éves költségvetés. Amennyire örvendetes ez a pénzügyi helyzet stabilizálódása szempontjából, annál meglepőbb, hogy most a költségvetési törvényben folytatódik oz az abuzus, hogy egyes, igen fontos olyan intézkedést akar e kormány a költségvetéssel együtt megszavaztatni, aminek semmi összefüggése nincs a költségvetéssel. A költségvetési törvényjavaslatot ma osztották szét a pénzügyi bizottság tagjai közt. Az előirányzat szerint a jövő évre a rendes kiadások — nyilván nagy optimizmussal — hatszázmilliárd százharminchárom millió dinárban vannak felvéve, mig a rendes bevételek előirányzata 8.737.694.905 dinárt tesz ki, a rendkívüli kiadások 4.310.729.724 dinárt, a rendkívüli bevételek 1.606.305.095 dinárra vannak előirányozva, úgy, hogy az összes kiadások előirányzata felül van a tíz és neg\'ed miiliárd háromszáz millión. A költségvetési javaslatban vannak olyan intézkedések is, amelyeket akkor is meglepetéssel fogadtak volna, ha a kormány külön törvényben foglalkoznék azokkal. Meglepetéssel vették tudomásul a képviselők, hogy a kormány felhatalmazást kér a törvényben arra, hogy a zagrebi egyetem pravoszláv teológiai és a ljubljanai egyelem katolikus teológiai és orvosi fakultását megszüntesse. Különösen a klerikális képviselők körében keltett az váratlan meglepetést, akik azt mondják, hogy a zagrebi pravoszláv teológiai fakultást azért akarják megszüntetni, hogy a ljubljanai katolikus fakultás megszüntetésére ürügy legyen. Korosec a klerikálisok vezére ma este 8 órakor a radikális párt ülése után felkereste Pasics miniszterelnököt, hogy előtte a ljubljanai egyetem megszüntetésének terve ellen tiltakozzék. Pasics öt reszort miniszter társaságában fogadta Korosecet s a miniszterelnök és a miniszterek is kijelentették, hogy nincs tudomásuk a lemezeit intézkedésről. A ljubljanai egyetem megszüntetésének tervéről rendkívül elkeseredetten nyilatkozott az újságírók előtt Korosec. Azt mondotta, hogy az országban megszűnik minden jogbiztonság, ha olyan régies erős kultúrintézményt, mint a ljubljanai egyetem a költségvetési törvény egy eldugott intézkedésével! meg lehet szüntetni. Ha igy haladunk, mondotta, oda jutunk, ahol Ausztriában voltunk. Kijelentette, hogy a ljubljanai egyetem fentartása érdekében a legelkaseredettebb harcot folytatnák, A Német Párt szónoka A parlament keddi ülésén — meiy fél tízkor kezdődött — folytatták az illetékről szóló törvény javaslat tárgyalását. Dlvac (szocialista) a javaslatnak a munkásság érdekei ellen irányuló részét támadja. Pucelj (kmetpárti) beszédében élesén megtámadja a német pártot amely szerinte néhány parallel osztálynak az iskolákban való felállítása kedvéért a kormányt tüzön-vizen keresztül követi, ami miatt az elégedetlen választók a jövőben nem fogják őket támogatni. Máriitívics Pera (daráökrata) a javaslat és a kormány éllen beszél, majd Moser János németpárli képviselő szólal fel. A következőket mondja : Inkább pénzügyi, mint politikai szempontból bírálja a javas« latot. Az illetéktörvénynél azt is tekintetbe kell venni, hogy az illetékek arányban álljanak azokkal a szolgáltatásokkal, amelyeket az állam nyújt. Az illetékek egy része burkolt adó. Ilyenek az adás" vételi illetékek, a váltó-, kocsi-, fiakker-, autóilleték, a mulatságok, előadások és örökségj illetékek. Az illetékek egyenlőtlenek az ország különböző részeiben. Az volna a helyes eljárás, ha csak akkor fizetnék ki az ilietéki dijakat, amikor el is intézik a polgárok ügyét. Az államnak inkább a saját gazdaságaiból és vállalataiból kellene nagyobb jövedelmekre szert tenni. A baranyai állami birtok a múlt évben csak 14 millió korona jövedelmet hajtott, az idén mér 60 milliót és szakértők szerint két év múlva már eléri a háború előtti rentabilitást. Ettől a javaslattól a pénzügyminiszter százmillió dinár jövedelemtöbbletet vér, amely összeget az állami birtokok rentábilisabb kezelésével is el lehetne érni. A Vajdaságban — folytatja Móser — sok ölvén eset fordult elő, amikor 250—300 dinár illetékkel sújtott amerikai útleveleket nem tudták fölhasználni a polgárok és igy a kifizetett illeték kárba veszett. Sok illetéket fizetnek a gyűlések megtartásáért, viszonl az állam nem garaniálja a gyűlések megtartását. Ezzel kapcsolatban támadja a nacionalista szervezeteket, amelyek megzavarják a gyűléseket. Az italmérési engedélyeket elveszik azoktól a vendéglösöktö akiknek helyiségében a nemei pari
