Bácsmegyei Napló, 1923. október (24. évfolyam, 267-297. szám)
1923-10-09 / 275. szám
4 oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1Ö23 október 9. Vála ssßtoii a jts» ószlá'viai szlovák néppárt Tárgyalások folynak a szlovákok és a radikálisok közeit Novisadról jelentik: A szlovák néppárt október tizenegyedikén országos kongresszust fog tartani, a melyen valamennyi helyi szervezet kiküldötte résztvesz. A kongresszus legfontosabb tárgya a politikai helyzet megbeszélése és a szlovákpárt jövőbeni magatartásának megállapítása. Konkrét javaslat kerül a kongresszus elé afelől, hogy a szlovákpárt a radikális, vagy a demokrata- jj párthoz csatlakozzon-e. Azonkívül ü határozni fognak egy szlovákpárti napilap megindításáról is. A kongresszusra nagy előkészflle- * tek folynak az egyes helyi szervezetekben és minden községben gyűléseket tartanak, amelyen már azzal a kérdéssel foglalkoznak, hogy melyik párthoz csatlakozzanak. Végleges döntés azonban csak a kongreszszuson lesz, amelyen az eddigi jelek szerint több indítvány fog elhangzani úgy a radikális, mint a demokratapárthoz való csatlakozásra. Értesülésünk szerint a párt hangulata inkább a radikálisokhoz való csatlakozás mellett van és a szlovákpárt, valamint a radikálispárt vezetői között már folytak is ebben az irányban tárgyalások.. nőknek, akiről fal kell jegyezni, hogy régi eltévelyedését. <5 is, mint annyian másuk, izzó magyargyülö- Iettel akarja feledtetni. Annyira buzgó érzelmeinek nyilvánításában, hogy bár ez éppenséggel nem tartozik hatáskörébe, vasárnap újabb nyelvren-deletet adott ki, kitiltotta az igazgatóság épületéből a Bácsmegyei Naplót. Formális beszédet tartott a csodálkozó szolgák előtt, hogy a tisztviselőknek a hivatalban dolgozniok leéli — nem úgy, mint Magyarországon — újságot olvasni. Ennélfogva a portásnak nem szabad A vasuti balesetek ellenszere Nem szabad magyar újságot olvasni A Bácsmegyei Napló néhány hét előtt beogradi tudósítás alapján hirt adott arról a képtelen rendeletről, amelyet a suboticai vasutigazgatóság területén adtak ki arra vonatkozólag, hogy’’ a szlúvul nem tudó telekitel bármilyen nyelven szabad beszélni, csak magyarul nem. A rendeletet nem szánhatták titkosnak, mert a vasuti személyzettel, ötezer emberrel közölték. Ennek ellenére Mdtics Szvetiszlá.v mérnök, az igazgatóság forgalmi osztályának főnöke, aki nem állhat távol a rendelet szerzőségétől. szigorú inkvizíciót rendelt el arra vonatkozólag, hogy ki követett el indiszkréciót, ki hozta a Bácsmegyei Napló tudomására a rendeletet A vizsgálat a vizsgálatok szokásos módján folyt, mindaddig, amíg — szombaton este a bölcs rendelet ellenére is ki nem siklott a Budapest—Beogradi gyorsvonat A Bácsmegyei Napló ezzel kapcsolatban arra mutatott rá, hogy a vasuti szolgálat érdekében sokkal fontosabb, hogy a váltó, a sin, a talpfa rendben legyen, mint az, hogy az állampolgárral, aki a vasút igénybevételéért pénzt fizet, milyen nyelven né beszéljenek s sejtettük azt a felfogásunkat. amelynek helyességéhez talán szó fér, de amelyik olyan jogos kritika, amellyel minden állampolgár élhet, hogy a forgalmi osztályfőnöknek a forgalom érdekében nem a magyarul beszélő felek vexálására kellene rendelkeznie. Ezek után az előzmények után vasárnap Mátics osztályfőnök is átvette a vasutigazgatóság portásánál a részére odaküldött Bácsmegyei Naplót; úgy, amint a többi igazgatósági tisztviselő, s amint Mátics is műiden nap meg szokta tenni. Mátics osztályfőnök ugyanis tud magyarul, a budapesti műegyetemen szerzett magyar nyelvű diplomái, s ezt ma is érvényesnek tartja. Hosszú időn át — bizonyára nagy fájdalommal — de mindenesetre silier esen titkolta magyarellenes érzelmeit, annyira, hogy azok a szerbek, akik régen ismerték, nem tartották szláv szempontból megbízhatónak. Ez azonban 5 kézbesíteni a tisztviselők részére a Bácsmegyei Napiót. i Az eset nem túlságosan jelentéí kény. csupán jellemző, sem mi, sem jjaz igazgatósági tisztviselők nem sérelmezhetik, annál kevésbé, mert az igazgató-helyettes már hétfőn hatályon kívül helyezte az illetéktelenül \ kiadott rendeletét, amelyet olyképpen módosított hogy a tisztviselők hivatalos óra után vegyék át és oldassák az újság példányait, amelyet ; vasárnapig Mátics mérnök ur is a : hivatali munka megkezdése előtt ol" vásott el minden nap. A válasziái törvény módosítása Választó rendszerrel akatják biztosítom a párturalmat A »Novosti« értesülése szerint a kormány a választási törvény megváltoztatására készül. Már akkor, midőn a kormány mandátumot kapott a választásokra, felmerült a választási törvény megváltoztatásának a terve és pedig a kormány javaslata az úgynevezett »állami listák« alapján készülne. Már a radikálisdemokrata koalíció idején foglalkoztak azzal az eszmével, hogy ilyen választási rendszerrel megsemmisítek a kis pártokat és csak két nagy párt: a radikális és demokrata-párt maradjon meg. Annak idején ez a mozgalom eredmény tejen maradt, most azonban Mussolinii olasz miniszterei nők hasonló kísérlete után újból felmerült ez a terv. A kormány készülő választási törvényjavaslata szerint az egesz ország egy választói kerület voida, a mely 33 választói járásra oszlana fel, a közigazgatási tartományoknak megfelelően. Minden járás annyi ? képviselőt választana, ahányszor 40.000 lakosa van a területnek. A párt jelölő listát nem tartalmazhatnak hatnál kevesebb, vagy az illető i járás mandátumai számának két- I harmadánál több jelöltet Az a lista, amely az országban relativ többséget nyer, megkapná a mandátumok I kétharmadrészét az egész országban. a többi mandátumot pedig a ' többi pártok között osztanák fel, az egyes járásokban nyert szavazatok arányában. i Iílyen módon azt hiszik, hogy ha a választásokat vezető kormánynak ; nem is sikerülne abszolút többséget szerezni, de megtudná szerezni legalább is valamennyi szerb mandátumot és ezzel meg tudna szabadulni a parlamentben a horvátok, szlovének és muzulmánok ellenzéki szavazatainak nagy részétől. A »Novstl* fantasztikusnak látszó hírét más oldalról még nem erősi- 1 tették meg. Amfg oda volt, felesége végrehajtotta szörnyű tervét. Mukicsné, amikor férje eltávozott, egy őrizetlen pillanatban befutott az istállóba, ahol egy darab ruhaszárító kötéléi a mestergerendára akasztotta magát. Brucker Katica nevű cselédje talált rá, azonnal levágta, nyomban telefonáltak az orvosnak, az asszonyon azonban már nem lehetett segíteni. Utolsó gyermeke lassú pusztulását már nem akarta bevárni. I Véres pconggilkasség a sportkabarén Egyik budapesti vicclapnak van egy nagyon sikerült állandó rovata, amely- I nek ez a címe: Ahogyan Papp Jancsi el-, t mondaná.«. A rovatban régi vicceket kö| zöl a lap kétféle szöveggel, úgy aiiogyan a viccek közszájon forognak és egy, a I hogyan azokat a népszerű énekes — I egyike a legismertebb poengyilkosoknak — leadná. Például ezt a felemás-nyelvű szójátékot, hogy »Ki volt Magen svéd király apja? — Hagenmacher«, a szdbanforgó vicclap szerint Papp Jancsi így f adná tovább: »Tudjátok-e ki volt üusztáv Adolf apja? Dreher.« Így adná tt> ‘jvább Papp Jancsi, ami nem baj, mert 5. Papp Jancsi dalénekes és dalénekesnek nem okvetlenül kell tudni helyesen poeatirozni vicceket, de igy gyilkolja sorra a legjobb poénekét az a sokat szereplő suboticai magán-konferanszié is, akit a vasárnapi sportkabaré közönsége többszörös poengyilkosság miatt vád alá helyezett és — ha a vádhatóság egyben bírói funkciókat is teljesíthetne — a váll alapján legalább ötévi íegyházra ítélt volna.... A poeugyilkcs konferanszié közveszélyes tevékenysége vasárnap este nagy felháborodást váltott ki elsősorban ezért, ment nem is kétértelmű, hanem a IegfélreérthffteUenebbül egyéiíehrii és a kőbányai sertéshizlaló-telepről elővezetetl szellemességeivel még a viharedzettebb huszárörmesteri arcbőrökéi is pirulásra késztette. Aki *a«-t mond, mondjon »b«-t is, — véife nyilván a közönség felvillany ozására törekvő konferanszié —> és ezen az alapon például a merőben ártatlan jelentőségű és hangzása »aszpirin« szónak »gy betű hozzátevésővel olyan durván tekerte ki a nyakát, hogy ezért az egy »ötletért« megérdemelte volna, 5 hogy saját receptje szerint gyógyítsák- ki konferál ó-rögeszméjéből. A tulajdonképpeni botrány azonban akkor kezdődött, amikor azt kellett bejelentenie a konferansziénak, hogy elmarad az egyik énekszám, mert a zongora elromlott. Nagy Endre ugyan maga szokta rögtönözni a rögtönzéseit, de a kabaré icrdetói — csöppet sem fölösleges óvatosságból — gyorsan előírták a helyiérdekű kenferensziénak, hogy mát mono,on ós a következő mondókét rágták a szájába: — Azért nincs zongoránk, mert an& kor elmentünk a destruktiv zongorákat megkérni, hogy lépjenek fel, azt felelték, hogy ide nem teszik be a zongoráidba* I kát. Elmentünk a konstruktiv zougorák* f hoz is, de ezek azzal tértek ki a megjjhivás elől, hogy a jelenlegi viszonyok miatt le vannak hangolva és nem vesznek semmilyen mulatságon sem részt. I Ezt az ötletes magyarázatot a kunfeji ranszi« igy papjancsizta el a közönségnek: — A következő szám elmarad, mert nincs zongoránk. Tudvalevő, hogy zon-Igorájuk csak a jómódú családoknak [van, vagyis a zsidóknak. Kértünk a zsidóktól zongorát, de amikor meghallották, hogy melyik klubnak kell ás hogy a Katolikus Legényegyletben tartjuk az előadást, kijelentették, hogy nem adnak zongorát, mert ők ide nem teszik be a lábakat. Ellenben ha a Sand imtezné a kabaréi a Uoydban, akkor adnának. Ezután elmentünk a keresztényekhez, akik sajnálkozva felelték, hogy a mai súlyos viszonyok közt nincsenek abban a ham családira tudovesz « öngyilkos lett egy smboScai földbirtokos felesége Hétfőn délelőtt kilenc órakor Suboticán a Mukicseva-utca 13. szám alatti lakásán felakasztotta magát Mukics Péter suboticai. földbirtokos felesége, Szudđrevics Katica, Az ötvennégy éves asszony öngyilkosságát hozzátartozói későn vették észre, azonnal orvosért szaladtak, de már nem lehetett rajta segíteni. Az öngyilkosság városszerte nagy feltűnést keltett, mert Mukics Péter tekintélyes suboticai polgár, akinek néhány évvel ezelőtt még nagy szerepe volt a városi politikában s közszereplését mindenki jól ismeri Suboticán. öt gyermek halála Mukics Péterné öngyilkosságának tragikus előzményei vannak. Evekkel ezelőtt Subotica házi betegsége: a tüdővész befészkelte magát a Mukics-családba és rövidesen magával vitte első áldozatát, Mukicsék húsz éves gyermekét. Mire a szülők elgyászolták halottjukat megbetegedett második gyermekük is, aki szintén belehalt a pusztító betegségbe. A két gyermek halála mélyen lesújtotta Mukicsékat és hogy elejét vegyék a vész továbbterjedésének, a többi gyermekeiket állandó orvosi felügyelet alá helyezték. A leggondosabb orvosi kezelés ellenére azonban néhány hónap múlva a harmadik, már szintén húsz évet betöltött gyermeken is mutatkoztak a tüdőbaj jelei és mire meghalt a harmadik gyermek, ágyba került a negyedik. Néhány év leforgása alatt öt gyermekük halt meg Mukicséknak, valamennyien husz-huszonegy éves koji rukban. A ragály fészke A kezelő orvosoknak feltűnt az öt gyermek rohamos pusztulása és minthogy a szülők teljesen egészségesek. kutatni kezdték a ragályos gyermeke; egyik szomszédjuk gyermekeivel voltak szoros barátságban, I akiknek családja tüdővészes volt és a betegség ebben a házban is egymásután vitte el áldozatait. Itt szegezték a Mukics gyermekek a romboló tüdővészt, amely ellen a legjobb és a leglelkiismeretesebb orvosi kezdés sem használt.------- ------------------- — _.--------! betegség tulajdonképpeni fészkét. tisztára privát ügye az illető mér- * Megállapították, hogy Mukicsék I Á üs&tefíik gyermek Js Péter Pál napján megbetegedett : M aki esek utolsó gyermeke és bel tegsége oly rohamosan fejlődött, hogy nem tudott felkelni az ágyból. I Két orvos járt a beteghez, akik naponként meglátogatták, ügy alkalommal az egyik orvos, amikor látta. hogy a beteg állapota naprólnapra rosszabbodik, közölte az anyával, hogy a hatodik fia halálá'nak az lesz az oka, hogy nem távolították el kellő időben a gyermeket. »Éti gyilkoltam meg gyermeke intői,. Ettől a perctől kezdve a súlyosan megviselt idegzetű asszonyon az elmebaj tünetei kezdtek jelentkezni. Az lett a rögeszméje, hogy meggyilkolta gyermekeit és emiatt állandóan azzal a tervvel foglalkozóit, » hogy végez magával. Mukicsék eleinte nem tartották : komolynak az asszony betegségét, de amikor egy alkatommal Mukres:né az udvaron levő kútba akart ug- i ran, és csak az utolsó percben tudjjták megakadályozni, kezelésre szanatóriumba szállították. Állapota a szanatóriumi kezelés alatt javulni kezdett, mire a család hazahozatta és ápolónőt fogadott meüléje. aki állandóan felügyelt reá. Látszólag nyugodtan viselkedett és csak hoszszabb időközökben jöttek rohamai. Az öngyilkosság Hétfőn délelőtt Mukics Péter eltávozott hazulról, hogy beteg gyermeke részére orvosságot vásároljon.
