Bácsmegyei Napló, 1923. október (24. évfolyam, 267-297. szám)
1923-10-02 / 268. szám
1923 október 2. BÁCSMBGYE1 NAPLÓ 3. oldat fa fel Kolozsvár város tanácsának figyelmét arra, hogy Kolozsvár város lakosságának többsége magyar és tsy a trianoni békeszerződés, valamint a gyulafehérvári határozatok alapján elvárhatók, hogy a közérdekű rendeleteket, hirdetményeket és utasításokat magyar nyelven is pub- Ukdljdk. Arra is hivatkozik a Háztulajdonosok Szövetsége, hogy a kormány sokkal liberálisabb, mint a város tanácsa, mert a katonai behívó parancsokat és az adóbevallási Ivettet magyar szöveggel is elkészíttette és ezzel nemcsak a lakosság érdekeit, hanem az állam érdekeit is védte, mert megkönnyítette az ügyek intézését A városi tanács még nem döntött a beadványban foglalt kérelem felett. Kémssafaadiiással vádolja a Srnao a novisadi rendőrséget AteadSrság cáfoló kemnaö nikét adofctk’ Novisatíról jelentik : A Novisadón megjelenő Srbadija című he* tjrlep, a Srnao hivatalos orgánumé legutóbbi számában kémszobadifással vádolta meg & novisadi rendőrséget. A lep szerint a rendőrség egy, a vasúti rendőrség által letartóztatott magyar kémet szabadon bocsátott és emiatt heves támadást intézett a városi rendőrség ellen. Ebben az ügyben a novisadi rendőrség hétfőn kommünikét adott ki, amelyben cáfolja a Srbadija vádjait. A kommüniké a következőképpen hangzik : „A Srbadija cimü novisadi hetilap szeptember 29-iki számában cikket közöl „A rendőrség védi a magyar kémekei* címmel, amelyben azt állítja, hogy a novisadi vasúti rendőrség az állomásnál letartóztatott egy magyar kémet, akit átadott a városi rendőrségnek, mely a kémet még ugyanazon a napon szabadon bocsátotta. A vasúti rendőrség valóban elfogott az említett helyen egy gyanús személyt, akinek neve megegyezeti egy régóta keresett magyar kém nevével, a nyomozás során azonban kiderült, hogy a letartóztatott nem azonos a rendőrség által körözött egyénnel és ezért mint ártatlant, szabadonbocsátoíta. Ilyen és hasonló esetekkel kapcsolatban a rendőrség csodálkozásának ad kifejezést, hogy egy nacionalista lap neveket és jelentéseket közöl a titkosrendőrség területéről. Csodálatos az is, hogy a tisztességes hivatalnokok becsületességét és hazafiasságát kétségbevonják indokolatlanul és érdemtelenül, mielőtt az adatokat megvizsgálták volna." Ä magyar kormány hivatalos közlése Horthy Miklós karcagi feeszédérol A kfsáatáai képviselői tudomása! vették a választ A kisaníantnak a magyar kormányhoz intézett jegyzékéről, a mely Horthy Miklós kormányzó karcagi beszédéről kért felvilágo sitást, mór hétfő déli számunkban beszámoltunk. Megírtuk, hogy ezt a jegyzéket a kisantant budapesti követei szombaton délután nyújtották át a magyar külügyminisztériumban. Mint most Budapestről jelentik, a kisantant demarsénak átadásáról ti Magyar Távirati Iroda hivatalosan a kővetkezőket jelenti: Róménia, Jugoszlávia és Csehszlovákia budapesti követei szeptember 28-án a magyar kormánynál eljárva, kifejezési adtak amt> meggyőződésüknek, hogy a magyar kormánynak szomszédaival szemben békés szándékai vannak és ezért barátságos módon felhívták a magyar kormány figyelmét, hogy Horthy kormányzó karcagi beszédének tartalmáról forgalomba hozott híreket a külföldön, fdilönösen a szomszédállamokban igen kedvezőtlenül kommentálják. A magyar kormány utalva Fass József miniszterelnökhelyettesnek a nemzetgyűlés szeptember 6-iki ülésén a kormány nevében tett kijelentéseire, megadta a kért fölvilágositist és újból megáüapi tóttá, hogy azok a híresztelések, mintha az említett beszéd a kisantant ellen jenyegelést tartalmazott volna, alaptalan. A kisantant követei a magyar ■kormány kijelentését tudomásul vették-A német szeparatisták véres tüntetése Düsseldorfban Francia ágyukkal és páncélos autókkal támadták meg a rendőrséget — Hatvan sebesült, számos halott Ä Wolf-figynökség düsseldorfi Jelentése szerint vasárnap Düsseldorfban véres események játszódtak le. A szeparatisták, akik Kölnből és München-Glodbachból küfönvonattal érkeztek a városba, mintegy tízezren végigvonultak Düsseldorf utcáin. A szeparatista tüntetők, akik közül háromezer fegyveresen vonult föl, megtámadták a rendőrséget és lefegyverezték. Königshausban, ahol szintén voltak szeparatista tüntetések, hat rendőrtisztviselőtől elvették a kardot és Inzultálták őket A rendőrség a támadásra a levegőbe lőtt, majd pedig amikor a tömeg nem távozott el, a tüntetők közé. akik közül sokan meghaltak és megsebesültek. A város polgársága a szeparatista mozgalomtól teljesen távol áll. Düsseldorfban a vendéglők, mozik, színházak zárva vannak. A szeparatisták vezetői kijelentet ték, hogy aki megkísérli gyűlésük megzavarását, azt lelövik. A rendőrség a gyűléseket ennek ellenére mindenütt szétszórta. A tüntetők páncélautókat és gépfegyvereket kaptak segítségül a franciáktól, mire a rendőrséget sikerült lefegyverezniők. A lefegyverezett rendőröket a tömeg súlyosan bántalmazta. Újabb düsseldorfi jelentés szerint a szeparatisták a francia és belga katonaságot is megtámadták. A belga katonák közül többen súlyosan megsebesültek. A szövetséges katonai parancnokság ostromállapotot rendelt el. Az Echo de Paris szerint a zavargásokat a francia katonai parancsnok a következő retorziókat alkalmazza: megtiltják az éjszakai közlekedést, letartóztatnak több magasrangú tisztviselőt és letartóztatják a városi tanács tagjait. Düsseldorfból jelentik: Megállapította a vizsgálat, hogy a súlyosan sebesültek száma meghaladja a hatvanöt, több német, köztük három rendőr, meghalt. A iérparancsnokság elrendelte a kompromittált rendőrtisztek letör tóztatását. Az éjszakai forgalmat betiltották, állandóan megerősített járőrök cirkálnak. Kommunista tefceSés Berlini »nemzeti kommunisták« hétfőn reggel megszállották Kustrin várost. Behatoltak a katonailag megszállt városrészbe. Kustrin katonai parancsnoka fl támadók vezérét letartóztatta. A kustríui helyőrséget, mely a szomszéd helyőrségektől erősítéseket kapott, megbízták azzal a feladatta], hogy a rendet minden eszköz kíméletlen alkalmazásával állítsa helyre. Cenzora, statárium A birodalmi honvédelmi minisztere rendeletét intézett a birodalmi őrség parancsnokaihoz, amelyben meg nem szállt birodalom területén támadt nyugtalanságok kirobbanásának megfékezését kötelességükké teszi. A lapok a beiső zavarokról nem közölhetnek más hirt, csali amit a katonai parancsnokok tesznek közzé. A rendelet dien vétőket statáriális bíróság elé állítják. »Ölen a király!« A vasárnapi müncheni ünnepségeken, mint Berlinből jelentik, amikor Ruprecht trónörökös feleségével megjelent, éljen a király felkiáltással üdvözölték az összegyűlt nacionalisták. Az ünnepségeken jelen volt Kahr, a kabinet valamennyi tagjával együtt. Sok magasrangu katonatiszt díszruhában, háború kitüntetésekkel jelent meg. Schreyer belügyminiszter ünnepi beszédében a novemberi forradalmat gyalázatosnak nevezte és éltette a királyi házat. A monarchfsta tüntetések egész napon át tartottak. A kiutasított vasutasokat nem veszik vissza a franciák Berlinből jelentik: A megszállt területek szövetséges vasutigazgatósága a vasutasokat csupán feltételekkel hajlandó visszavenni. Az első feltétel az, hogy esküt kell tenniök a szövetséges igazgatóságra, a második. hogy csak helyben születetteket alkalmaznak, a harmadik, hogy csak a fiatalkorúakat fogadjál-: viasza, az öregeket nem, negyedszer a kiutasitottakat nem alkalmazzák, ötödször pedig, hogy az alkalmazottak a szövetséges igazgatás alatt dolgoznak. Köln tiltakozik a szeparaiisíák mozgalma ellen A megszállott Köln politikai parija — mint Berlinből jelentik — vasárnap gyűlést tartottak, amelyen kimondották, hogy a Rajna-vidék egynek érzi magát a birodalommal és minden elszakadási mozgalommal a leghatározottabban szembefordul. A szeparaíistáknak nincs jogú!: a Rajna-vidék népének nevében beszélni. A német kkáosz Llogd George cikke a passzív ellenállás összeomlásáról Lloyd George volt angol miniszterei» nők „A németországi káosz* címmel cikket irt a „Morning Post“ egyik legutóbbi számában a Ruhr-vidék pás szív ellenállásának összeomlásáról és annak következményeiről. Az érdekes cikkben többek közt a kővetkezőket írja: „Csodálni való as, hogy Németország ennyi ideig is győzte Jútartásscl. Egy nemzet állhatatosságának nagyszerű bizonysága ez, de elképzelhetetlen, hogy Németország továbbra is győzze az ellenállást. A megegyezés vagy a káosz hozza meg a dolog végét ? A megegyezés lehetősége távolvalónak látszik, — annál határozottabb a zűrzavar perspektívája. Stresemannak nehéz lesz olyan föltételeket ajánlania Németország kapitulációja fejében, amelyek Poincarét kielégítsék. Poincare ugyanis a tárgyalás lényeges föltételeként nemcsak a passzív rezisztencia abbahagyásához ragaszkor dik, hanem ugyanilyen világosan azt az elhatározását is értésül ad! a, hogy Franeiaerszág a Rukr-vidéket mindaddig ki nem üríti, amíg Németország a jo»! vátételbő! következő végső kötelezettségének is eleget nem tett A passzív rezisztenciát az hosszabb!« tóttá meg, hogy Poincnré ismételten hangoztatta, mennyire ragaszkodik Franciaország ahhoz a szándékához, ho»y, egy egész nemzedék élettartamára ke-; zében tartsa Németország legfontosabb ipari területének birtokát és ellenőrzését. Ha — miután az éhínség nyomása a Ruhr-vidéken véget vetett a passzív rezisztenciának — a francia kormány megfelelő feltételeket szabna, a kiengesztelődés és a jóvátétel egyidejűleg valósulna meg. Van-e vájjon reménység inén íőjlctc-i lekre ? Poincarénak nem égy, hanem1 két közvéleménynek helyeslését kell megnyernie. Az egyik az imperiálfeu Franciaország közvéleménye, melynek minden gondja az újabb területszerzés. A másik a paraszti Franciaország és á bourgeois Franciaország, amely vissza akarja kapni Németországtól a pénzét, amit a német hadsereg művelte pusztítás jóvátételére előlegezett. De sohasem az adófizető javára történt ez a megbékélés. Jelenthet a Ruhr- és a Rajna mellékének elfoglalása akármekkora dicsőséget és hatalmat Franciaországnak, pénzt abból ugyan nem sokat lát a francia paraszt De van egy dolog, ami a tényiegevállalkozást gyakorlatilag kivihetetlen«* teszi. Azt a német kormányt, amely beleegy ezésével hozzájárulna német területek olyan okkupáclójáíioz és német munka olyan kizsákmányolásához, amilyen a franciák törekvéseinek és érdénrvmit -rrV-.-ur&±'■ hogy Iiao tábornok szömyíetteinek indokaira nézve a vád súlyosabban módosul. A helytartóra vonatkozólag pedig.. A bíró nem folytathatta, mert a tetem ajíai kitárultak s az alvilági rendőröket félrelökve .száz és száz asszony tódult be a terembe. Soknak karián kis gyet - raek ült. S ax öreg és fiatal asszonyok hada sipította, vijjogta, rikácsolta: — De nem úgy van az, bíró! Ne halássz el semmit! Elég régen várunk már az Ítéletre! ítéletet, Ítéletet akarunk! Ezek a gazemberek az apánkat fejeztették le!.... A fiunkat fejeztették ie!___ ítéletet akarunk! A bíró elsápadt s látva, hogy az alvilági rendőrök tehetetlenek a tömeggel szemben, lemondóan legyintett: — Ne*n bánom. Átadom nektek, ítéljetek masatok. S «s asssasyok erre Hao tábornok- f nsk estek s darabokra szaggatták. Sémit ? Is körűi vet fék as asszonyok s ő már j érezte, amint éles körmök vájnak a szemébe. Riadtan ugrott hátra — s felébredt a dolgozószobájában, ahol elszunditott. Félénken dörzsölte meg szemeit, amelyek, hál isten, épek voltak. S elgondolkozott álmán. Aztán mikor a titkára bejött, közömbös hangon mondta: — Igaz is.... Hozza csak be annak a Cse-csuangnak a halálos ítéletét. A titkár behozta, Senn áthúzta az ítéletet. — Megkegyelmezek’ neki, — mondta. A titkár csodálkozott, hogy ily nagy gonosztevő, mint Cse-csuang, kegyelmet nyert. De Sennek elment a kedve a halálos ítéletektől. Mert igaz, hogy csak álom volt az egész. De mit lehet tudni, hátha van tényleg alvilági törvényszék?.... Ott pedig igazán nagyon kínos lehet vádlottként állni valakivel szemben, aki az ő jóvoltából hordja a fejét a hóna alatt, - - .
