Bácsmegyei Napló, 1923. október (24. évfolyam, 267-297. szám)
1923-10-30 / 296. szám
Ara: egy és fél dinár ix XXIV. évfolyam Ssbotica, KEDD, 1923 október 39. 296. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után ét hétfőn délben TELEFON SZÄ5!: Utaédlűntal 8-58, Sz-< kasztGsé» 5-10 SlLiihLEZitSÜG: Kralja Aiesandra-uiica 4 szám alatt Előfizetési ár negyedévi-» 135 dinár Kladéhivat*!, Kralja Alexandra-ulica 1 (Leibach.naleU) Frolics Sióján halálára (I. b.) A Balkánon a politizálás nem a nagyurak passziója, nem a születési és nem a vagyoni arisztokráciáé. A Balkánon a politika útja ritkán a dicsőség útja és többnyire — a börtönön keresztül vezet. Nngybaju diákok, izzó szemű vidéki professzorok, harcos újságírók vágnak neki c kockázatos útnak és a szerencsésekből, ügyesekből, a zseniálisokból leszoeír — a Ver.izelosok, a Pastes Nikolák, a Danevek, • az Esssd pasák, Göröngyös utakat járnak a Balkán politikusai, messze és valószínűtlen célok felé, de a pálya dija — hatalom, a történelem elégtétele s — last, női kast — nagy, íöméníeíenül nagy vagyon Protics Stoján is vidéki katedráról került a parlamentbe és onnan a miniszteri és miniszterelnöki székbe. Harcos, merész, nagyi célok felé szívósan törekvő poli-| tikus, akinek harcos esztendeit| sokszor váltották fel a kényszerül némaság éve’, — dohos böitönszohák, ckasztófák integető árnyéka sokszor némitották e! Protics Stoján szavát és a tollát. Nem a szerencsésebb politikusok közül való volt, az ország hajóját csak tomboló viharokban vihette, célkitűzéseinek megvalósítására sem módja, sem ideje nem volt. Maradt a nagy tervek, anagyszerüelhatározások, a nagyvonalú szándékok embere. Tiszteletreméltó szándékok és tervek fütötték egész pályáján és valami egészen ritka és kivételes szempont : puritán önzetlenség. Csak valami kevés megalkuvás lett volna benne sokszor, elveinek csak töredékét kellett volna odadobni a hatalomért, a vagyonért és a földi élet minden értékéért és — nem tette. Nemesveretü életének legtiszteletreméltóbb, már telén legmeghatóbb vonásai ezek. Éles, messzenézö szem volt az övé s a tiszta ész volt jellemzője. A határozott célkitűzések embere volt és törhetetlen. Rövid öt éve annak, amióta az ország magyar közvéleménye figyeli a beogrndi politikusok ténykedését, de ez az öt év elegendő volt arra, hogy a vajdasági magyarság hitét és reményét Protics Stojánba helyezze. Megértő volt akkor, amikor mindenki kétkedett a fórumon, jóhiszemű volt, a sivár és lázas hónapok és évek ijesztő rosszándékusága idején és amikor a gyűlöl ködők kezdték az objektivitás szempontjait nem hazaárulásnak minősíteni, akkor Protics már melegszavu vigasztaló volt, programos demokráciát hirdetett mindenkivel Szemben, eki nem demokrata, de főleg a demokratákkal szemben. Amikor gőgösen és töretlenül iireállt és otthagyta elkalandozó híveit, leült az íróasztala mellé és a szerény dolgozószobából szárnyrakeitek a nagyszerű pub- Hcisíikai írások, magas szempontú újságcikkek, amelyeket vártak és védtek az országban mindazok, akik o nyugati demokrácia és az értelem politikáját vallották a magukénak. Védték, mert sokan támadták őket, az Igazmondást nem szeretők, a rövidlátóak. Nagy veszteség Protics Sióján halála a jugoszláv politikára. A nyugati látókörű emberek tőle várták a nyugodt, szélsőségektől mentes, józan politika életrelceltését. Hullámtörője volt eddig is a szélsőségesek szándékainak, a pribicsevicsi tervek eddig is majd mindig rajta törtek meg, de az ö élethivatásának ideje még nem érkezett el, a jövő ígérete maredt mindhalálig. Nem volt tevékeny I tagja a radikális pártnak, a párt portanrenti ülésein nem vett részt, utóbb ki is bukott a parlamentből, de a nagyhatalmú párt min’ den tagjában mindig és minden elhatározása előtt ott lebegett a kérdés: mit mondana, hogyan vélekednék Protics Stoján ? Pro~ UC3 Stoján meghalt, joggal és okkal állnak mély gyászban koporsója mellett az ország legkivdlóbbjei is. Da koporsójához elküldi fájdalmas gyászát az ország minden tisztaszivü polgára. A hatalmas bérház kapui kitárulnak és egy ország részvéte mellett kisérik utolsó útjára a demokráciának nagy halottját. Csak eszméket hagyott, terveket és nagy gondolatokot. Földi kincsek nem maradtak utána. Egy kicsiny háza sem volt a nagy Beogradbaa. Csak a szivekben épített magának örök hajlékot. A Menet Páli a jogegyenlőségért Eíio^atlíák rérrleíJbea is a ír*yasztási adók felemeléséről szőlő törvényt — Krafft István éles beszéde — Setyerov támadta a vajdasági cukorgyárakat — Elparentálta az elnök Protics Stojást Beogradból jelentik: A parlament héttői ülését délelőtt fél tiz órakor nyitotta meg Jovanovícs Ljuba elnök, eki a napirend előtt -ovid beszédben megemlékezett Protics Stoján haláléról. — Nekem jutott az a szomorú kötelesség — mondotta — hogy közöljem önökkel, uraim, egy korábbi képviselőtársunknak, Protics Stojánnak elhunytat, aki nemcsak évtizedeken keresztül volt tagja a népképviseletnek, de a ki a legjobb meggyőződése szerint — és ezt a történelem is igazolni fogja — egyike volt a legérdemesebb személyeknek, akik az alkotmányos parlamenti uraimat megalkották előbb a szerb, később pedig az egyesült SHS. királyságban. Az alkotmányos parlamenti uralom megteremtése körüli munkája, az állam szolgálatában eltöltött működése, publicisztikai munkája nemcsak jelentős volt, hanem hosszú és eredményes is, olyannyira, hogy mindezeket nem is kellene felsorolni annak mogokolására, hogy miért van joga Protics Stojánnak a mi elismerésünkre és megbecsülésünkre. Kétségtelen, hogy egyike volt a legérdemesebb államférfiaknak, aki — úgy hiszem — mindenképen megérdemli, hogy valamennyien felállással tiszteljük meg emlékét. Az elnök beszéde alatt a parlament tagjai feiáüottak. A miniszterek és a képviselők nagy része a gyász jeléül fekete nyakkendőt viselt. Utána áttértek a napirendre : a fogyasztási adótörvény tárgyalására. Az első szóitok d. Kraffi István námetpárti képviselő volt, oki rámutatott arra, hogy az eddigi szónokok majdnem valamennyien a javaslat 116-ik paragrafusát kifogásolták, mint a mely sérelme az alkotmánynak. Kijelentette, hogy ő elsősorban a javaslat gazdasági oldalával kivan foglalkozni. A javaslatnak véleménye szerint, sok előnye van, elsősorban az, hogy a pálinkáiétmelés helyett a fogyasztást adóztatja meg. Előnyösen fog visszahatni a tervezet a bortermelésre, mert lehetővé teszi, hogy a bort szeszpárlottá dolgozzák föl, ami különösen jelentős akkor, amikor több százezer hektoliter bor fekszik a termelők pincéiben. Rátért a borkivitel kérdésére, amellyel kapcsolatban megállapította, hogy a borexport stagnálásának nem csak az az oka, hogy általános európai krízis van, hanem az is, hogy túlságosan sematikus a tarifapolitika. A bor lepárlásánál nyert termékekkel fe! lehet venni a versenyt — a siker kilátásával — a külföldi konyakkal és rummal. Az ellenzék — mondotta — azért támadta a kormányt, mert ezeket a rendelkezéseket a németeknek adott koncesszióképen vette be a javaslatba a kormány. Ezzel szemben rámutatott arra, hogy a németek ezt már néhány nappal ezelőtt kérték a pénzügyi bizottságtól és hogy a németeken kívül a többi pártok pénzügyi bizottsági tagjai is követelték. A teljes eredményhez azonban az is szükséges, hogy a megkötendő kereskedelmi szerződéseknél vegyék figyelembe a bor- és borpárlat kivitelét. Ezután a cukorgyárak helyzetéről beszélt. Helyesli, hogy a cukorgyárak a fogyasztási adóra fizetési haladékot kaphatnak. Ez legalább százmillió dinár oly őszszeget jelent, amelyet a pénzpiacon kellene megszerezni, legkevesebb harminc százalék kamat mellett, ami lényeges drágulást idézne elő, Setyerov közbeszólt: A részvét ! nyesek magyarok és németek, azért védi ökeí! Kraffi: Objektiven tárgyalok I Ezután kijelentette, hogy • helyesnek találja azt is, hogy a kivitelre kerülő áru után nem kell fogyasztási adót fizetni. Az eddigi eljárás ugyanis nehézkes volt, mert a fogyasztási adót le kellett fizetni a kiviteli áru után és csak nagysokára fizették vissza a pénzügyi hatóságok. Á 116-ik szakaszt, amely Szerbiának és Montenegrónak meghagyja e.z adómentességet a pálinkafőzésre, alkotmánysértés, mert az alkotmány szerint a terheket minden állampolgárnak egyformán kell viselni. Az ellenzéknek erre vonatkozó tiltakozása — mondotta Krafft — még nem elég jogosult, mert ez az alkotmánysértés lobbizóén előfordult a koalíciós kormány idején is. Sajnos, ebben az államban nem eléggé tisztelik az alkotmányi. Az agiárreform egyszerűen átgázol az alkotmány azon rendelkezésén, hogy a polgárok a törvény előtt egyenlőek és ez ellen sohasem volt kill fogásuk sem a szlovéneknek, sem a muzulmánoknak. Spahó: Nem kísért? figyelemmel a parlament munkáját. Olvassa el a jegyzőkönyveket és meg fogja látni, hogy nem úgy van I Krafft: Szívesen venném, ha erről meggyőzne. Azonban úgy ü hiszem, hogy a kormány nem tartja fontosnak az alkotmány betartását. (Nagy taps a klerikálisoknál.) A Német Párt nevében kijelentem, hogy ha a többi párt is komolyan venné a törvény megtartását, úgy a németek is küzdenének ez alkotmány betartásáért. A német párt a parlament leggyengébb frakciója és nincs abban a helyzetben, hogy megvédje az alkotmányt és hogy annak érdekében esetleg megbuktassa a kormányt. A 116. pontban foglalt javaslatban a pálinka fogyasztási adójának sz egész országra kiterjedő eltörlése szerepel. Ez nem helyes, mert a pálinka nem közszükségleti, inkább lukszus-cikk és a pálinka-adó a legigazságosabb valamennyi adónem közölt. Ezután kijelentette, hogy nem politikai okokból, de helyes ren
