Bácsmegyei Napló, 1923. október (24. évfolyam, 267-297. szám)

1923-10-28 / 294. szám

2. oldal. BACSMEGYEI NAPLÖ 1923 október 28. Csatlakozik Ldzlcs Voja javasla­tához, hogy a törvénynek Szer­biára és Montenegróra érvényes rendelkezéseit terjesszék ki a többi országrészekre is. Dr. Mehmed 'szintén rámutat a törvényjavaslat egyenlőtlenségeire támadta a jelenlegi kormányzatot és azt a véleményét hangsúlyozta, hogy a szerb uralom a többi tar tományokra a legnagyobb bajokat jelenti. Tiltakozott a politika ilyen vezetése ellen és kijelentette, hogy a kormány ezzel a törvény­nyel még rosszabbá tenné az or­szág lakosainak helyzetet. Kije­lentette, hogy a javaslat ellen fog szavazni. Mehmed dr. felszólalása után az ülést berekesztették és folyta­tását hétfő délelőttre tűzték ki. tői kapta és a cikk akarata ellenére jelent meg. Miután pedig időközben meggyőződött arról, hogy a cikkben foglaltak minden ténybeli alapot nél­külöznek, a cikk megjelenése miatt tehát sajnálkozását fejezi ki és a fő­­magánvádlótól bocsánatot kér. Erre Vuletin dr. Hafnerrel szemben elál- I lőtt a vádtól. A suboticai törvényszék szombat­ra tűzte ki a folytatólagos főtárgya­lást a sajtóper másik vádlottja. Rot­ter Ferenc ellen. Vuletin Szlávkó dr. főmagánvád­­lót — aki személyesen is jelen volt a szerző? A Nevea sajtópere Főtárgyalás a suboticai törvényszéken A suboticai törvényszéken Pavlo­­vics István törvényszéki elnök btin­tető tanácsa szeptember 2l-én tár­gyalta azt a sajtópört, amelyet Vu­­letin Szlávkó dr. — aki jelenleg köz­ségi jegyző Priglevica Szt.-Ivánon — indított Haíner Richard, a Névén volt felelős szerkesztője és Rotter Ferenc osijeki kereskedő ellen, . A szeptemberi tárgyaláson csak Hafner Richard jelent meg, mig Rotter Ferenc orvosi bizonyítványt küfdött arról, hogy beteg. Az ügy előzménye — amint annak idején részletesen ismertettük — az, hogy a Névén cimíi. időközben meg­szűnt lap 1921. év szeptember 17-iki •számában cikk jelent meg, amely Vuletin Szlávkó dr. ellen — aki ak­kor Petrovics János dr. ügyvéd iro­dájában működött — rágalmazó és becsületsértő kifejezéseket tartalma­zott. Hainer Richard a tárgyaláson ki­jelentette, hogy az inkriminált cik­ket Rotter Ferenc osijeki kereskedő­— .StreUczky Dénes dr. ügyvéd kép­viselte. mig Rotter Ferenc védelmét \ Piskulics Zvonimir dr. ügyvéd lát­ta el. Rotter Ferenc kijelenti, hogy a cikket nem ő irta, hanem Hafner, a cikkben foglalt adatok közül pedig csupán Vuletin bécsi szereplésére vonatkozó részeket adta Hafnernek. A bíróság elrendelte Hainer Ri­­; chard tanukénti kihallgatását és a tárgyalást félbeszakítva, annak foly­tatását november 30-ra tűzte ki. A folytatólagos főtárgyalásra Mafnert megidézik. mmmmmSWWmmWSBWtUmmim aT3 <s® a rorroKO uorogorszag reie ct Három napig szünetelt a forgalom a jugoszláv ha tárállomás és Szaloniki között — A Bacsmegyei Napló kiküldött munkatársától — ameEBrj&axasmz-.-­Skoplje, október 26. Lcskovac és Skoplje közt az ét­kezőkocsi vezetője hírül adja. hogy ; Görögországban kitört a forradalom és a keleti expressz kedden már nem mehetett át a határon. Gyevgyeiija és Szaloniki közt megszűnt a forga­­lom. Skopljeben az állomásfőnök megerősíti a hírt, azonban közli, hogy egy-két nap múlva előrelátha­tóan újból mennek a vonatok. Akarva-akaratlanul várakozni kell Skopljeben. Gyevgyeiija határállo­másról, —• ahol nincs megfelelő i szálloda — már tömegesen tértek ; vissza az utasok hazatérő görögök, I külföldiek—és Skopljeben várják be ■ a vonat indulását. j Á várakozásban szinte bosszantó, j hogy a rikkancsok hangosan ordit­­iják egész nap. uccahosszat: —- Nagy forradalom Görögország­iban. A hangos cim mellett azonban nenr lehet semmi biztosat tudni, csak azt, hogy nincs vonat és a te­lefon- és táviratforgalom szünete!’ a két ország között. Egyik hir szerint i egész Görögországban folyik a for­radalmárok harca, a másik verzió ! csak két athéni ezred lázadásáról tud. A görög politika káoszában for­radalmi és ellenforradalmi pártok, A probléma Irta: Stella Adorján (Szeptember Péter este nyolc órakor a szobájában ült és gondolkozott. Gon­dolkozott afelett, hogy elmenjen-e a nagyságos asszonyhoz vacsorára, vagy telefonáltasson, hogy beteg, nagyon saj nálja. Szeptember Péter egy év óii akarja lemondani ezeket a vacsorákat egy év óta küzd önmagával és nina elég bátorsága, elég erélye szakítani Most ismét a szakításon gondolkozik Lelki tusát vív — ahogy a romantiki kedvelői mondanák. Még tiz perce van dönteni kell: menni vagy lemondani szakítani vagy mellette maradni az una lom szürke ködében. Most tiz perei, gondolkozom ielő'e: mondja magába, Szeptember Péter és megkezdődik a lelki tusa: Szeptember Péter mint egy bölcs el kezd vitatkozni önmagával.) Az agy: Alapjában véve véget kell már vetni ennek a históriának. Semmi értelme. Ez az asszony három éve el­rabolja minden felesleges időnket. Ve­szekszik, követelőző, féltékeny. Útjában van az érvényesülésünknek, határozot­tan útjában van. Más nőkre kell paza­rolnunk az idegeinket, akik segítenek megkönnyíteni a karrier rögös útját. Itt nem szabad tétovázni, minden percéit kán Én már egy évvel ezelőtt mond­tam: szakítani, szakítani! Szeptember Péter nem hallgatott rám. De most már elég volt.... A szál: Ma este azért talán még el­mehetnénk. Olyan jó őt csókolni. Sima, meleg a bőre.... Az orr: És illatos----­A száj: Jó volt csókolni a szerelmes száját----­A kéz: Simogatni a finom bokáját----­royalisták és köztársaságiak nagy káoszában azonban senki sem tudja, hogy melyik párt lázadt fel Plaszti­­rasz ezredes katonai diktatúrája, Gonadasz ezredes kormánya ellen. A skopljei görög konzul sem tud részleteket, csak annyit, hogy nincs vonat. Közben szerdán este híre ter­jed, hogy Gyevgyeiija és Szaloniki közt a forradalmárok felszedték a 1 vasúti síneket. Csütörtökön délelőtt újból szapo­rodik a menekülők száma. Mavru­­disz Joszeif. Anatólia volt képvise­lője. aki feleségével és leányával együtt útban volt hazafelé és Skop­ljeben rekedt, szintén nem tudja, melyik párt csinálta a forradalmat, — pedig ő a törökök által visszafog­lalt Anatóliáböl való menekülése óta is élénk részt vesz a politikában. — Nálunk — mondja — sohasem I lehet azonnal megállapítani, melyik 'párt csinálja a forradalmat. Hiszen Venizelofiz pártja is két ellentétes 'frakcióra oszlik: royalisták és köz­­társaságiakra. S Mavrudisz is várja a híreket, hogy Imikor folytathatja útját Athénbe. \ Csütörtökön reggel értesítés jön, hogy délután Szalonikiből rendkívüli i vonat jön Gyevgyelijáig hogy a ha­­táron várakozó utasokat átvigye tnegénekli a finom bokáját és azt mond­ja, hogy jó volt simogatni. Azt elfe­lejti, hogy keresni a számára pénzt, sok pénzt ajándékokra, az nem volt finom. Gondolja meg, ha szakítunk vele, megtakarítjuk a karácsonyi ajándékot. A maga egy havi munkája.... A kéz: Szívesen dolgoztam, hogy ve­hessünk ajándékot, szép gyűrűt a kes­keny ujjaira. Jó volt az ujjait cirógatni. A szem: És nézni rajtuk a kék ere­ket. Az orr: A parfömje! Az a megszo­kott, kábitó illat, amely úgy áradt a testéből. A szem: Mit tudja maga, miben a teste! Én tudom, én néztem álmatlan éjszakákon. Fehér mint a tavaszi hó. A szemeit sokszor csodáltam, Kékebbek mint a mennybolt májusban, a szája pi­rosabb, mint a vér___ a haja arnny­palást----­Az agy: Jaj, de komikus ezekkel az elavult lírai hasonlatokkal. Nem lehet bírni magukkal, érzékekkel este hét után. Maga most mcnnyboliot, vé.t és aranypalástot álmodik. Emlékezzen vissza, mikor egy téli reggelen várat­lanul megleptük őnagyságát. Mit látott maga akkor? Emlékezzen vissza! Azzal számolt be, hogy önagysága az ágy ban fekszik, a szeme szürkés és fáradt, alatta fekete udvar, a szája szederjes és halvány, ami pedig a haját illeti, az a tövinél barna és kócos___ Ezt látta? A szem: Megszoktam, hogy reggel nem szépek az asszonyok. R ggcl csak az erdő szép, a rét és a havazás. Fsie szép a vizek járása, a heklítaty és az asszonyok szeme. Most ő is szép. ügy vár bennünket. Látni szeretném a sze­meit___ A fül: Hallani a hízelgő hangját ... Az agy: És ha zongorázni f ;g tíztől ■ ÍW5 H!R&MflDBB3NflG9UHBI9UGHflUn Görögországba. Külföldieket azon­­nem vesz fel a vonat. Mindamellett biztató a hir, mert azt bizonyítja, hogy a vonat sértetlen. A Skopljeben várakozó utasok tü­relmetlenek a késedelem miatt. Egyesek — akik inkább kedvtelésből akartak Görögországba menni — a hazatérésre gondolnak, mert ag­gasztja őket az ottani zavaros hely­zet. Kedden a déli vonattal valóban visszautaztak Beograd felé. Délben magánértesülés jön, hogy pénteken reggeltől kezdve helyreáll a rendes forgalom Jugoszlávia és Görögország között. A görög konzul még mindig nem tud róla semmit. A délután kétórai gyorsvonattal Beogradból érkező utasok Skoplje­ben leszállnak. mert a szalonikii se­gélyvonatot nem érhetik el Gyev­­gyelijában. Skopljeben délután a szállodák, cukrászdák, kávéházak francia és görög beszédtől hangosak. Mindenütt .visszamaradt görög utasokat látni. Hat órakor este jön meg a hivata­­;los táviiati értesítés Gyevgyelijából : Skoplje állomásra, hogy péntek reg­geltől kezdve rendesen közlekednek a vonatok Szalorükibe. f Este hét órakor felkeresem a gö­rög konzult, azonban ő még mindig nem tud semmi újat a forgalom i helyreállításáról, tőlem értesül, hogy 1 holnaptól kezdve lehet Görögország­ba utazni. Intézkedik, hogy a hirt : azonnal közöljék a görög utasokkal, jj A politikai helyzetről, a pártokról, ) a forradalomról nem tud felvilágo­­; sitást adni. Legalább is óvatosan ; kerüli, hogy valami pozitivet mónd­­: jón. Még nincs hivatalos értesülése f arról, amit az újságok írnak — hogy (a kormánycsapatok leverték a fel­kelőket. A forgalom ujrafeivételének hire érthető örömet kelt a Görögország­ba utazók közt. Pénteken délután a gyorsvonattal már útra is fognak kelni hazafelé. Mi pénteken reggel utazunk már, S Gyevgyelijába és este tovább Sza­­flonikibe. A forradalom országába a I forgalmi szünet után a legelső vonat­nal fogunk megérkezni. 3 __________(—kas.) Az agy: Maga csak hallgasson. Most »tizenkettőig?. Megérdemelné. Maga min­denáron hallani akarja. A fül: Milyen jó hallgatni, hogy mondja: »szeretlek«, »csak téged sze­retlek.« Az agy: Legyen nyugodt másnak is mondja. A fül: De azt én nem hallom. Én csak azt hallom, amit nekem súg. Az agy: Magának hiába beszélek. Sü­ket fülekre találtam. Nem akar emlé­kezni a veszekedésekre, amikor azt ki­áltotta: Utállak! Utállak! Meghallhatta, éppen elég hangosan mondta. A fül: Ma este csak kedves dolgo­kat fogunk hallani. Szakítsunk holnap. A kéz megírja a szakitólevelet. Az agy: Holnap késő. A száj: Ma szakíthatunk. Mielőtt el­jövünk tőle. Az agy: Nem uri dolog. A fül: Szakítani egyáltalán nem uri dolog. Személyesen nem is lehet, mert rettenetes gorombaságokat fogsz halla­ni. Holnap megírjuk. De ma menjünk fel liozzá___ A tüdő: Hogyne, nincs lift, annyi emeletet mászni. D A láb: Az már igaz. A száj: Persze ez a három emelet fájt magának. De az jól esett, amikor csucshurutja volt, hogy priznicet ra­ji kott magára és leszoktatott berniünket a cigareitázásrol. Maga hálátlan, azt elfelejti, hogy kinek köszönhe.i, hogy l nent kell szívnia azt a sok rosa füstöt. V tüdő: Nekem élvezet a cigdicttá- 1 zás, ha éppen tudni akarja. Az agy: Minden lépcsőfok megrövi­díti az életünket. Nem megyünk fel. A gyomor: Menjünk fel. Jđ vacsora lesz. Az agy: Maga is mindig csak az evésre gondol. Gondoljon a gyomor­­bajra és egyen kevesebbet. Emlékszik? Nagy fájdalmai voltak legutóbb, amikoi hat alniásiétest evett meg nála. A gyomor: Jól tudja csinálni az alá másrétest. Az agy: Jaj, de naiv! Azt nem 5 csi­nálja. Hozatja étteremből. Nem tud egy rendes ételt elkészíteni. Az orr: Nekem ne is menjen ö a kony­hába. Nem szeretem a konyhai .latot.... A paríőmjét imádom.... A szem: A menyboltkék szemét. A kéz: A finom bokáját.... Az agy: Egy szó, mint száz. nem megyünk. Lemondjuk a vacsorát és vé­get szakítunk a barátságnak A száj: Nem! Csókolni akarom! Ä kéz: Nem! Simogatni akarom! A seem: Látni akarom! Az orr: Érezni akarom a paríőmjét! A gyomor: Almásrétest akarok enni! Az agy: Mi ez? Lázadás? Az érzé­kek forradalma? Hát azt hiszik, hogy nem bírok önökkel? Azért se megyünk. Itt az történik, amit én akaiuk. Nyom­ban telefonálok neki és lem mdom a vacsorát, lemondom az egész barátsá­got. Kéz, tessék levenni a kagylót. A kéz: Én simogatni akarom. Az agy: Száj, tessék beszelni. . A száj: Csókolni akarom. Az agy: Szóval forradalom. így is jó. Az érzékeink fellázadtak. Gyerünk a szép asszonyhoz. Meg fogják ezt maguk mind bánni. (Szeptember Péter izgatottan elindul a nagyságos asszonyhoz. Becsönget és egy pi'lanatig újra vitázik önmagával.) Az agy: Tulajdonképpen nagy hiba volt eljönni. A szív: És én? Engem sobse kérdez­nek meg? Nem kiváncsiak az én véle­ményemre? Az agy: Ugyan kérem, ne beszéljen bele! Maga úgy látszik elfelejti, hogy a mai korszakban élünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom