Bácsmegyei Napló, 1923. október (24. évfolyam, 267-297. szám)
1923-10-27 / 293. szám
4. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1923 októbe 27. PUCERAJ #19 Képek és képtelenségek Az itáliai műkincsek védelmére az olasz törvényhozás évtizedekkel ezelőtt úgy intézkedett, hogy megtiltotta régi festmények és szobrok kivitelét. Szuboticán — mint már szóvátettük — fordított lex Páccá-1 akarnak újabban életbeléptetni: meg akarják tiltani uj festmények és szobrok behozatalát. Az olasz törvény az ország érdekeit szolgálta, mert nélküle az amerikaiak rég széthordták volna az itáliai városok műkincseit, a szuboticai kultur-védővám életbeléptetése ellenben — amibe a rendőrséget néhány nem a legtehetségesebb és a külföldi piktorok konkurrenciájától reszkető helyi festő ugratta be — a legkevésbé sem szolgálja a közérdeket és ezért kellett ellene felemelnünk szavunkat. Magunk részéről egyébként annak megállapításával, hogy semmiféle kultur-határzárlat nem helyes, be is fejeztük az ügyet, azonban az érdekelt pár festő — mert a szuboticai művészek túlnyomó többsége természetesen távoláll minden olyan erőszakos lépéstől, amely a külföldi kartársak versenyét rendőri segéd.ettel kísérli meg lehetetlenné tenni — gyorsan üzembehelyezte a közismert zseb-cáfológépét, amely előszeretettel űzi a valóságnak megfelelő tényállások dementálásának nemes és élvezetes mesterségét és a zsebcáfológép tölcsérén keresztül többek között a következőket! kürtölj ki: — Nem igaz az a hir, mintha a hely- j beli művészek rendőri segédlettel akarnának eljárni a külföldi művészek ellen. Az ilyen határozott cáfolatot tudomásul kell venni és mi, lecáfolt, hazugságon tettenért, rosszindulatú rágalmazók, ezennel tudomásul is vesszük, hogy nem igaz, mintha.— Tudomásul veszszük és egyben nagyon szerényen és halkan, mint afféle notórius, valótlanságokkal házaló becsületrablókhoz illik, megkérdezzük a cáfdógéptől és a helybeli művészektől: Mit szólnak ahhoz, hogy október 25-tkén délelőtt hivatalos bizottság jelent meg a Kurir-lapterjesztő vállalat mükereskedés képei között? Mit szólnak ahhoz, hogy a hivatalos bizottság tagjai felülvizsgálták a külföldről érkezett képeket? Mit szólnak ahhoz, hogy ez a bizottság kalkulusokat osztogatott a képeknek és jó, elégséges és elégtelen osztályzatokat állapított meg, amiről jegyzőkönyvet is fölvettek? Mit szólnak ahhoz, hogy ebben a hivatalos bizottságban egy ügyvédjelöltön kívül, aki, ugylátszik, mint képszakértő szerepelt, ilyen minőségben két szuboticai festőművész is megjelent? Mit szólnak ahhoz, hogy a bizottság vezetője rendőrkapitány volt, vagyis a rendőri segédlet a legkevésbé sem hiányzott? Mit szólnak ahhoz, hogy a szóbanforgó képek azok, amelyeknek kiáUitását a rendőrség vezetője a cáfolat szerint »teljesen a saját belátása és judiciuma alapján tiltotta be.* Csak, ha tisztában lennénk azzal, hogy mit szólnak mindehhez a cáfolok és vidékük, akkor volnánk hajlandók vita-estélyeket rendezni arról, hogy árt-e a helybeli művészek úgynevezett presztízsének, ha itt képutazók állítólag rossz külföldi képeket állítanak ki és főleg, hogy joguk van-e ebbe beleszólni? Amíg nem tudunk olyan esetről, hogy hatósági személyekből és kereskedőkből álló vegyes bizottság kiszállt a Sági-féle füszerüzletbe megállapítani, hogy prima minőségű külföldi tyúkszem-tapaszt tart-e raktáron, vagy selejtes árut, addig mindenesetre az lesz a véleményünk, hogy vegyeskereskedőkből és hatósági személyekből önkéntes alakulatok képekbe sem üthetik bele az orrukat. Nagyon kedves a rendőrségi művész-szakelőadóktól, hogy olyan nagyon fáj a fejük a magyarországi festők presztízséért is, de mindenesetre kellemetlen helyzetbe sodornák a magyarországi festőket, ha azt kívánnák azoktól, hogy revansképpen azok feje fájjon az ő presztízsükért. És végül — bármennyire is nem szándékozunk sikraszáilni műkereskedőkért és képvigécekért — a félős művészek jól tennék, ha inkább képeket igyekeznének eladni nekik, ahelyett, hogy — az üzlet meghiúsulása után — támadnák őket. Mert képekkel utazni mégis megbecsülendöbb dolog, mint képekre utazni. (d. t.) A megszállók együtt harcolnak a szeparafistákkal A megszálló csapatok segítségével mindenütt győztek a szeparatisták — Éhségtöntetések halottakkal és sebesültekkel tói elszakittassanak. A Wdff-ügynökség szerint Aachenben a rendőrség megtámadta a szeparálták által megszállva tartott városházát. A szeparatisták felemelt kézzel akarták megadni magukat. amikor a benyomuló rendőrök mögött hirtelen belga katonák és csendőrök jelentek meg, akik a rendezőket kiűzték az épületből, amelyet most ismét a szeparatisták tartanak megszállva. Wiesbadenben a szeparatisták továbbra is megszállva tartják a középületeket. Trierben a szeparatisták ismét megszállták a városházát Két nyomdát szétromboltak, egy fiatalembert megöltek. Az uccákon spahik őrködnek a rendre. Hosszú ostrom után a krefeldi városházát szintén elfoglalták. A rendőrség. amely eltorlaszolta magát, kapitulált s miután egy részük a szeparatistákhoz csatlakozott, viszszavonult. A szeparatisták részén tizenkét ember halálát lelte, ötven pedig megsebesült. Borínban a francia megszálló csapat Tirard tábornok parancsára a városházához vonult és megszállta az épületet. A zöld-fehér-m'ros zászlót ismét kitűzték s a köztársaságot ismét kikiáltották. SíTcssmann a szeparatista mozgalomról fíagenből jelentik: Stresemann kancellár a megszállt területek politikai és gazdasági érdekképviseleteinek meghallgatása után nyilatkozott a rajnai szeparatista mozgalomról. Kijelentette, hogy még csak szóba sem hozható az a gondolat, hogy a megszállott területek a birodalomtól. vagy az egyes orszdgok-A franciák támogatják a szeparatistákat A Berliner Tageblatt koblenci jelentése szerint a rajnai tartományok francia főbiztosa Párisból azt az utasítást kapta, hogy a szeparatista mozgalmat ismerje el törvényszerűinek. Hir szerint, várható, hogy a 3 rajnntartományi bizottság ilyértelmü rendeletet bocsát ki. A birodalmi I kormány, a lap értesülése szerint, *a legélesebben tiltakozni fog ez ellen. mihelyt anyag áll rendelkezésére oly esetekről, amikor a francia és a belga megszálló csapatok feladták semlegességüket. Éhségtüntetések Berlinből jelentik: Braunschweig'tban csütörtökön tovább tartottak a zavargások és fosztogatások. A rendőrség és a tömeg között komoly összetűzések voltak, amelyek során két rendőr megsebesült. Barmenben, Fuldában és Kidben szintén voltak zavargások a drágaság_ miatt. A zavargóknak négy halottjuk és számos sebesültjük van. Ebért elnök beleavatkozott a bajor konfliktusba A München-Augsburger Abendzeitung berlini értesítése szerint Ebert birodalmi elnök a bajor miniszterelnökhöz intézett külön kézirattal be• leavatkozett a Bajorország és a birodalom közötti konfliktusba, még pedig a megegyezés érdekében. A i kézirat rámutat azokra a súlyos külí' politikai kihatásokra, amelyek abból j származnának, ha a konfliktust megjegyezés utján gyorsan el nem intéz- I nék. A fajvédők maguknak követelik Horthy! Friedrich a szegedi és siófoki esküktől — Néhány hónap múlva Gombos-kormány agakul? Budapestről jelentik: Friedrich István a fajvédők csütörtök esti vacsoráján hosszabb beszédet mondott, amelyben főként gróf Mikes János szombathelyi püspöknek egy bécsi lap tudósítója számára tett nyilatkozatával foglalkozott, amelyben a püspök hecc-politikájának nevezte a fajvédők tevékenységét és helyeselte, bogy a kormány megtiltotta a köztisztviselőknél: a nem-engedélyezett egyesü letekbe tagul belépni. Friedrich válaszában többek között a következőket mondotta: — A mai lapokban egy szigorú dorgatórium jelent meg ellenünk, a melyet Mikes szombathelyi püspök intéz hozzánk. Azt mondja a püspök ur nyilatkozatában, hogy a fajvédők és társaik akadályozzák az ország kormányzását és lehetetlenné teszik a kormányt nehéz munkájában. Erre Ién csak azt felelem, hogyha azt, ami ma ebben az országban folyik, rendnek nevezhető, akkor óriási ellentét van köztünk és azok között, akik az ország sorsát intézik. Ez a mai helyí zet nem más. mint anarchia, nem I más. mint leziillés. mert ebben az l országban csak a siberek tömege tud i boldogulni és megélni. Mi a mai gaz- I dasági helyzetet csak anarchiának I nevezhetjük és ez ellen nemcsak 1 harcolunk. hanem harcolni fogunk a Í jövőben is. Szeged ős Siófok í — A belügyminiszter ur rendeletet f adott ki, melyben megtiltja a köztisztviselőknek, hogy olyan egyesületnek a tagjai {egyenek, amelyekt ben fogadalmak és eskük következ> tében esetleg összeütközésbe kerülfhetnek hivatali esküjükkel. Nem tuf dóm megérteni, hogy képzeli ezt a I túlsó oldal. Hogy az eskük nálunk ; csak két-három évig volnának érvét nyesek s hogy azokat rendeletekkel [talán meg nem történteknek lehet r tenni? Történtek eskük Szegeden, ’ Siófokon és a román megszállás ; alatt Budapesten is, nagyon sokak részéről, akik ma is magas polcokon vannak. Ezekhez az eskükhöz mi ragaszkodunk, ezeket semmiféle pótrendelettel eltörölni nem lehet. Ezek; nek legnagyobb részét u legmagasabb hatóságok beleegyezésével tetji ték le megbízható keresztény po'.gát rok ezrei. Tiltakozunk az ellen, hogy letett esküikkel rendeleti utón akarjanak intézkedni. Mert ha igy bánnak el velünk, akkor az eskünek Magyarországon semmiféle irányban • nem lesz jelentősége. Mi tehát a bejcsiiletes utat választjuk, mikor dete í rólunk a miniszterelnök ur előtt és |azt mondjuk, hogyha kivánja, hát lépjen ki mindenki az illető egyesületekből. De nem ismerünk el semmi-I féle hatalmat, mely a letett eskünk alól feloldhatna és gyávának, árulónak bélyegezzük, aki ezt az esküt a rendeletre hivatkozva hajlandó cserbenhagyni. Friedrich rejtelmes célzásai és fenyegetőzése — Mikor Szolnokon a miniszterelnök ur a fajvédelmi csoportot és a hozzá hűséggel csatlakozott keresztény ellenzéki tábort azzal akarita levágni, hogy kijelentette, hogy a kormányzó Ofőméltóságára sértő, ha róla feltételezik, hogy a fajvédelemmel valamilyen vonatkozásban van. A miniszterelnök ur azonban nem hivatott arra. hogy ezt megdüapitsa. Én tudok olyan fogadalmakról és eskükről, amelyek most is fennállónak. A miniszterelnök ur tehát I téved, ő ebben a kérdésben többet mondott, mint amit szabad volna. Ha a miniszterelnök ur ezen az utón halad tovább, arra fog engem kény! szeritenl, hogy nyilatkozataimat folytassam. S már előre megteszem ezt a védelmi nyilatkozatot, hogy nem én voltam az. aki az államfő í személyét belehurcoltam a politikai ' vitába, hanem a miniszterelnök ur. Hogy ezt a miniszterelnök ur miért í teszi, azzal néhány hónap múlva az i egész magyar közvélemény tisztábban lesz. A beszéd a jelenlévők között nagy feltűnést keltett annál is inkább, mert mindenki tudja, hogy Friedrich amit ígér — ha szükségét látja — minden k vonakodás nélkül meg is tartja. CsSdot mondott az ficüai névvegyeíemzés Magyar anyanyelvű gyermekeket sem lehat tort ukrán nyelven tanítani Azokról a sajnálatos állapotokról, amelyek az adai közoktatásügy terén szerepelnek, a »Bdcsmegyei Naplód néhány héttel ezelőtt beszámolt. Az adai iskolák igazgatótanitója az iskolai év kezdetén radikális i módon intézte el a néwegyelemzést |®s nem annyira születési anyaköny■ vi kivonat, mint inkább a saját judi’ciuma alapján osztotta szét a tanu-Í lókat a különböző nemzetiségű iskolákba. így természetesen sok magyar anyanyelvű gyermek a szláv iskolába került. A tanító nem elégedett meg ezzel, hanem végül a mail gyár anyanyelvű tanulói: oktatására fa magyar tagozatba behelyezett egy orosz tanítót, aki nem beszél egy ‘szót sem magyarul és oly rosszul I beszél szerbül is, hogy a szláv diá- I kok oktatására nem tudták felhasz* nálni. A legutóbbi napokig tartott Adán ez az állapot, hogy a magyar anyanyelvű gyerekek naponként értelmetlenül bámulták a tanító ur pedagógiai működését, amely olykor talán tört ukrán nyelven is történt — i ki tudná azt ellenőrizni — mig végre most váratlanul változás történt ebben a rendszerben. Ez azonban már nem az igazgatótaniíó érdeme. A Bácsmegyei Napló cikkéről tudomást szereztek a felettes tanügyi hatóságok is és Pility Emil tanfelügyelő, minden előzetes értesítés nélkül megjelent Adán, ahol felülvizsgálta az iskolákat. Az orosz tanitó osztályában nem talált senkit, mert az orosz tanitó elutazott Beogradba tiz napi tartózkodásra, a tanfelügyelő tudta nélkül. Pility tanfelügyelő imég el sem utazott Adáról. az orosz .tanitó nagy hirtelen már is visszaí érkezett és lemondott állásáról. \ A tanfelügyelő ezután még felülvizsgálta a névvegyelemzés eredmé'nyét is, aminek az lett a következménye, hogy a szláv osztályokba sorozott magyar anyanyelvű tanulókat visszasoroztatta a magyar tagozatba. Ezzel az eredménnyel még sem tudott érdemeket szerezni az : adai névvegyelemző igazgatótanitó,
