Bácsmegyei Napló, 1923. október (24. évfolyam, 267-297. szám)

1923-10-23 / 289. szám

1823 október 23. BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. Massaryk és lenes Brüsszelben Janpa? .és Beaes tárgyalása Brüsszelből jelentik: Massaryk el­nök és Benes külügyminiszter tiszte­letére a királyi palotában disz ebéd volt, amelyen a belga király szívé­lyes ' felkőszöníől mondott a cseh­szlovák köztársaság elnökére. Kije­lentette, hogy Belgium teljes erejé­vel szorgalmazza a békeszerződések végrehajtását és ebben a törekvésé­ben hü támogatója Csehszlovákia, a mely Középen répában a béke érde­kében dolgozik. Massaryk elnök vá­laszában rámutatott a belga-cseh ba­rátságra és kiemelte, hogy Cseh­szlovákia mintaképül Belgiumot fog­ta tekinteni. A diszebéd után Jaspar miniszter­elnök hosszasan tárgyalt Benessel, aki a tárgyalások után kijelentette, hogy nagyon meg van elégedve a belga kormány vendégszeretetével. A Jasparral folytatott tárgyalás anyagáról a csehszlovák külügymi­niszter nem nyilatkozott A Parisból távozó Massaryk elnök és Millerand között — mint a Havas­­ügynökség jelenti — szívélyes táv­­iratváltás volt. A francia lapok úgy­szólván kivétel nélkül meleg hangon emlékeznek meg Massaryk elnök pá­risi látogatásáról és kiemelik, hogy Franciaország és Csehszlovákia ba­rátságára a látogatás jótékonyan ha­tott. Véresre vertek hétfőn hajnalban egy remiért Budapesten Budapestről jelentik: Hétfőn haf­­nalban tizenhattagu, ittas csoport ha­ladt végig a Podmaniczky-utca fe­lől a Teréz-könrton és igazoltatták a Járókelőket. Amikor a nyugati pálya­udvar előtt összepofoztak egy itrí­­embert, a pályaudvari postahivatal előtt szolgálatot teljesítő rendőr — aki, mint a postahivatalok éjjeli őr­zésére kirendelt rendőrök általában, civil-öltözőkben volt és csak kabátja alatt viselt számmal ellátót; derék­­szijjon revolvert — a megtámadott ember segítségére sietett. A vereke­dők egyike, Faelemen Lajos 21 éves villanyszerelő erre odaugrott a rend­őrhöz, két kézzel megragadta kabát­ját és rángatni kezdte. Pacorek Já­nos rendőr figyelmeztetni akarta Ke­lement. hogy hatósági személlyel van dolga, de szóhoz sem juthatott, mert a garázda villanyszerelő torka­­szakadtábó! ordított a társai felé: — Üssétek! Ez is zsidó! Mielőtt a rendőr fegyverét hasz­nálhatta volna, már szorosan körül vették a suhancok, akik ütlegelni kezdték. Pacorek szembeszállóit ve­lük, a túlerő azonban győzedelmes­kedett. A villamos sínekre vonszol­tak a rendőrt, ieteperiék a főidre, karjait szétfeszítették, még a tenye­rére is lábbal álltak rá. A tizenhat legény ütötte, verte a tehetetlen em­bert. egyikük boxerrel agy fejbe is sújtotta, hogy Pacorek néhány pilla­natra eszméletét vesztette. Akkor tért magához, mikor a kabátját letép- j ték róla és előkerült a derékszíj. — Nini! — kiáltott égjük. — még i revolvere is van! A derékszijját revolverestől együtt; letépték és valami éles tárggyal még többször fejbesujtotték a rendőrt. A banda tagjai a számozott derék­szíj láttára észrevették, hogy mit1 cselekedtek és lassanként elpárolog- 1 tak, csak a legvakmerőbbek, Kele- j menne! az élén. maradtak még ott a ! rendőrt ütlegelni. Mikor azután úgy gondolták, hogy i a több sebből vérző rendőr nem tud- | ja üldözni őket, elfutottak. Pacorek I azonban talpraugrott. segítségért si-1 polt, majd megragadta Kelement és : belökte egy közeledő egyfogatuba. A banda tagjai erre megrohanták a kocsit és ki akarták szabadítani tár­sukat, de a sipjelzésre figyelmes lett a közelben posztó! ó rendőr és egy pénzügyőr, akik futólépésben köze­ledtek a szorongatott Pacorek segít­ségére. Mindketten revolvert rántot- I tok, mire a támadók kereket oldot­tak. Az előállított villanyszerelőt a fő­­kapitányságon letartóztatták. Hl””—■----------------II .................................................................................................................................................................................................................................. Berenger francia szenátor Beogradbas tárgyai a magyar kölcsönről Megegyezést akar létesítem a jugoszláv és magyar kormányok bzSií körök kiküldötteivel. A bizottsá­got a legfontosabb pénzügyi kér­désekben maga KWay Tibor pénz ffpjfíuniszter informálta. Szomba­ton este Berenger szenátor meg­­« akitva budapesti tanácskozását, B xgrndba utazóit, míg Moreau képviselő Parisba ment vissza, Cou’on képviselő ellenben Buda­pesten meredt és bevárja Beren­­ger visszaérkezését, ami a hét elejére várható. Értesülésünk sze­rint Berenger beogradi tárgyaló sainak célja megteremteni a jugo­szláv és magyar kormányok közöli azt a platiformot, amelynek alap­ján a magyar kölcsön ügyében esetleg még fennálló ellentéteket a kisantont és a magyar kormány között véglegesen ki leltet kü­szöbölni. Berenger visszaérkezése után tovább fogja folytatni tárgyalá­sait, amelyeknek legfőbb célja az, hogy Bcuniolsnak, a francia jővátételi bizottság Budapestre küldendő delegátusának megér­kezéséig lehetőleg tiszta helyze­tei teremtsen. Szethnllik a némsi egység ;] Ä szegmratisiák kormányt alakítottak a Rajaa-vídéken Kikiáltották a rajnai köztársaságot A rajnavidéki szeparaíisták, akiket a francia megszálló hatósági támo­gattál:, vasárnap Aachenben kikiál­tották a rajnai köztársaságot. A puccsoi kora hajnalban hajtották végre előre megbeszéli terv szerint. A szeparatista fegyveres csapatok megszállták a középületeket, kitűz­ték a régi szeparatista lobogót, el­távolították a német rendőrségei, a mely minden ellenállás nélkül átadta helyét a kirendelt karszalagos fia­­jtalembereknek. A város birtokbavé­tele után a mozgalom vezetői meg­alakították a rajnai köztársaság iáe­­jiglenes kormányát, amely kiáltvány­ban jelentette be, hogy a hatalmat a Rajna-vidéken átvette. A szepara­tista puccs-kormány még vasárnap rendeletileg betiltott minden gyűlést és szigorúan meghagyta a német rendőrség tagjainak, hogy fegyve­reiket szolgáltassák be. A lakossá­got felszólították a rend és nyuga­tom megóvására és kilátásba helyez ték, hogy sürgősen teremtenek élel­miszert és munkaalkalmat. A munkásság általános jj sztrájkot profelamá! aé szeparatista puccs elleni A Wolff-iigynökség a rajnai sze-| paratisták puccsáról a következői részleteket közli: Aachenben vasár-1 nap reggel a szeparaíisták kitüztékl a középületekre a zöld, lekér, piros jj lobogókat. A rendőrség mindenütt 3 visszavonult, helyére karszalagos | egyének állottak. A kormányható-1 sági. és postaépületbe vezető utakat I a szeparaíisták már kora reggeli megszállották. A házakon plakátok! hirdették a rajnai köztársaság meg-« alaki tusát, A szeparaíisták minden ellenállást | könyörtelenül elnyomnál:. A lakos-1 ság nyugodtan viselkedik. A mun- s ! írássá,?, hit szerint, általános Sztráj­kot proklamál a szeparatista pvccs ■ ellen. Az angol megszálló hatósá­gok letörik a szeparatista mozgalmat Londonból jelentik: Az angol po­litikai körök úgy tudják, hogy ha a szeparaíisták ragaszkodnak az an­gol zónába való bevonuláshoz, úgy Godley tábornok a legszigorúbb el­lenintézkedéseket teszi, mert politi­kumot nem engednek ez angol ható­ságok a megszállt területeken. A szeparatista puccs a belga minisztertanács előtt Az aacheni ideiglenes szeparatista kormány kiáltványban — a Havas­­ügynökség szerint — a berlini kor­mányt teszi felelőssé a rajna-vidéki német nép ínségéért. A kiáltvány hangsúlyozza, hogy a rajnai köztár­saság szomszédaival békében és ba­rátságban kíván élni. A szeparatista puccs az újabb je­lentések szerint teljesen helyi jelen­tőségű és valószinüleg hamar meg­törik. A belga hatóságok ugyanis nein a legkedvezőbben fogadták az aacheni kormány megalakítását. A megszállt területek belga főbiztosa kijelentette a mozgalom vezetőinek, hogy személyükben felelősek a nyu­galomért. Jelentés« alapján a belga minisztertanács foglalkozott a szepa­­ratisták mozgalmával. Deg outié tábornok védi a szeparatigtákat Degontte tábornok — mint Düssel­dorfból jeleníti: — rendeletet bocsá­tott ki, mely szerint mindazok, akii: a megszálló hatóságokkal együtmü­­ködő személyek étien erőszakosan lépnek fel. a haditörvényszékek fog­nál: felettük Ítélkezni. Ugyanide fog­yják utalni azokat, akik a dolgozni I akarókat sztrájkra izgatják, vagy I ellenük megtartást teszttel: foganat­ba. A néfis«* kormány tiltakozik Parisban és Brüsszelben Berlinből jelentik: A birodalmi kormány Parisban, Brüsszelben tü­tü,kozni fog az ellen, hogy a francia és belga hatóságok támogassák a szeparatista mozgalmat. A bajor kormány hajlandó az ©ileníétök elsimítására ÍA bajor korm íny, mint München­ből jelen.ik, kijelentette hogy haj­landó a birodalommal támadt ellen­tétet elsimítani, ami elől Kahr sem zárkózik el. Bajorország ragaszko­dik azonban Lossov személyéhez, mert az az álláspontja, hogy bele­szólása nélkül nincs joga a birodal­mi kormánynak őt meresztenie. A bajor kormány egyébként elismeri a birodalmi kormány [elsőbbségét. Mint hivatalosan közük a birodal­mi védörséget hétfőn feleskették a bajor állam iránti hűségre. Curzon lord a Rulir-vidékl helyzetről A Evening Standart szerint lord Garzon a birodalmi konferencia előtt nyilatkozott a Ruhr-vidéki hely­zetről, a német-francia tárgyalások alakulásáról. A brit kormány — mondotta — mérlegelte: a Rajna-te­­rüieten működő angol katonai ható­ságok nézeteit a passzív ellenállás megszüntetésével előállott helyzet­ről. Franciaország arra törekszik, hogy Angliát a produktív zálogok kihaszn álásában közreműködésre bírja. A berlini szocialisták Az egyesült szociálistapárt berlini kerületének nagygyűlésén az eddigi elnökséget megbuktatták és uj tago­kat választottak be, amelyek műid ellenzői a polgári pártokkal való koa­líciónak. Igen nagy többséggel elfo­gadták a Crispien-Aufhaeuscr-iéle határozati javaslatot, amely követeli a katonai kivételes állapot megszün­tetését, e követelés visszautasítása esetén pedig a szociáldemokrata rai­­ruszterek lemondását. Véresre verték I a rigyicai német-párt vezetőjét Felelőtlenek garázdálkodása a rendffrläktanya esőit Növi.«đrol jelentik: Súlyos inzul­tus ér te vasárnap a rigyicai német párt vezetőjét és feleségét. A házas­párt a község főterén két felelőtlen egyén megtámadta és véresre verte. A támadók Pérics Sándor íoglalko­­zásnéiküii nacionalista és Pekije Ra­da elbocsájtott rendőrvezető, akik nacionalista jelszavakkal már hóna­pok óla terrorizálják a község lakos­ságát, anélkül, hogy tetteikért a ha­tóságok felelősségre vonták volna őket. Vasárnap délelőtt tiz órakor I Buckel József gazdálkodó, a rigy! fcai Német Párt egyik vezetője és fe- I lesége a főtéren álló templomba [igyekeztek. Amikor a piactérre ér­itek, Pérics és Pefdje megtámadták -őket és Buchelt 'és feleségét össze- I verték. Az inzultus láttára a piacon j tartózkodók közül többen segítségé­re siettek a megtámadott Buchelék­­nak, de Pérics és Pekije oly elszán­tan és hősiesen verekedtek, hogy a segítségre sietők közül is többet su-’ iyosan megsebesítettek. A verekedés úgyszólván a rendőrlaktanya előtt folyt le, de a rendőrök nem léptek közbe és így a támadók hősi csele­kedetük után nyugodtan eltávozhat­­) íak. I Buchet több községbeli polgárral [beutazott Somborba, ahol feljelentést ! tettek megtámadóik ellen. A támadók I ellen megindult a nyomozás. Budapestről jelentik: Mintegy] négy nappal ezelőtt Budapestre érkezett egy francia bizottság, amelynek utazása a legnagyobb] csöndben történt, úgy, hogy itt* ■ tartózkodásuk alatt tanácskozó-j ssikró! és hivatalos körökkel I való tárgyalásaikról nem szivár­gott ki semmi. A francia bizott­ságot Berenger francia szenátor vezette, aki a budapesti iapoknak adott nyilatkozata szerint, magán­ügyben kereste föl a magyar fő­várost, hogy tanulmányozza as ország pénzügyi viszonyait. Mun­katársunk föltétlenül hiteles érte­sülése szerint azonban Berenge. szenátor Moreau és Coulon kép­viselőkkel együtt, valamint há­rom francia szakreferens tórsasá­­ságábsn a jévéttieli bizottság meg­bízásából érkezett Budapestre, hogy előzetes tájékozódást sze­rezzenek a magyar kölcsön ügyé vei kapcsolatosan. A francia bi­zottság az „Agence Economique“ Váci-ucca 20. szám alatt levő helyiségeiben zárt ajtók mögött j tanácskozott a [magyar hivatalosí

Next

/
Oldalképek
Tartalom