Bácsmegyei Napló, 1923. október (24. évfolyam, 267-297. szám)

1923-10-21 / 287. szám

2. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1923 október 21 szerbit családi ünnepség keretében log a királyi udvarban, 250 meghí­vott vendég jelenlétében lefolyni. Az ünnepélyes aktusra a következők hi­vatalosak: a kormány tagjai, a par­lament elnöksége és a parlament 40 tagja, valamennyi pártból, a diplo­máciai testület tagjai feleségeikkel, a pátriárka, négy görögkeleti püs­pök, a török mufti, az országos lö­­rafcíbi, az államtanács, a legfőbb számvevőszék és a semmitőszék el­nökei, az elvetem rektora, a Tudo­mányos Akadémia elnöke, az egyes fegyvernemek országos felügyelői, Síepanovics és Bojovics vajdák, a csendőrség főparancsnoka, a dunai ■hadosztály parancsnoka és négy hadseregparancsnok, a Jugoszláviai Újságírók Szövetségének elnöke és alelnöke, a sajtóiroda főnöke, a Tisztviselők Szövetsége, a Tartalé­kos Tisztek Egyesületének, a Ke­reskedelmi és Iparkamara elnökei, a Narodna Banka kormányzója és a Nemzeti Nőegyesület elnöknője. A vasárnap este megtartandó ün­nepi hangversenyen, amelyre 600 vendég hivatalos, Kurz Zelma fog énekelni. A nép minden rétegéből, az ország minden részéből számtalan ajándék érkezett eddig a királyi udvarhoz a trónörökös számára. Az ajándékok nagyrészt népviseleti tárgyakból, tíiszkardokból áll, amelyeket az ud­vari marsalli hivatal vesz át. Az ajándéktárgyakat a keresztelő után ki fogják állítani A Vajdaság üsmepe Subotíeán A trónörökös keresztelője, vala­mint Pál herceg esküvője alkalmá­ból Subotica város kiszélesített taná­csa vasárnap délelőtt tiz órakor diszközgyülést tart, amelyen a vá­ros társadalmi egyesületeinek kép­viselői és résztvesznek. A tisztikar este a bárányban táncestélyt rendez. Novisradon Novtsadról jelentik: A trónörökös keresztelője alkalmából vasárnap a templomokban istentiszteletet tarta­nak. Este fáklyásmenet lesz katona­zenével és díszkivilágítással. Az ün­nepségben a novisadi egyesületek és a nacionalista ifjak szövetsége is résztvesznek. ' ' Sentán vasárnap délelőtt valamennyi hitie­­lekezet templomában ünnepi isten­tiszteletet tartanak. Az üzletek zárva tartandók, kivéve az élelmiszer üz­leteket. amelyek délelőtt 9 óráig nyitva tarthatók. Este 7-től 9 óráig térzene, utána zenés felvonulás, fák­lyákkal, a város főbb uccáin. Este az ablakok kivilágitandók. A házakat már szombat este fellobogózták. ■MnBSSlBRBSZjiHISS&SHBSBSSEEiama Levél a bátorságról Irta: Stella Adorján Nagyságos asszonyom, még a fülembe cseng a szava, ahogyan felém kiáltott: »gyávaK Egyszer, kétszer, tizszer. Re­­frénszerüen ismételte, mint a papagáj a betanult káromkodást Sérteni akart; nagyon sérteni, de lássa nem sikerűit. Ali férfiak dolgoztuk ki a »becsület« kó­dexét és abba azt véstük bele az évszá­zadokon keresztül, hogy a nő nem sért­heti meg a férfit, mert nem adhat elég­tételt. Csak megbánthatja. De ön még csak meg sem bántott engem. A gyáva szó nem fájt nekem, legfeljebb annyira bántott, mint amennyire az odavetett gazság bántja a hazugot. Én hazudtam a bátort, a férfit és az ön odavetett igazsága nem fájhat nekem, mert nem vagyok nő, hanem férfi, aki elfogulatla­nul is tudja szemlélni a jelenségeket. Mindannyian gyávák vagyunk asszo­nyom, de ez nem a mi hibánk, hanem a társadalomé, amely gyávának neveli a gyermekeit, ön is úgy neveli a kis­fiát, gyávának, pedig a gyermek bátor­nak született. Mintaliogy minden újszü­lött szerencsésnek jön a világra s c.>ak mi herdáljuk el a boldogságát és meg­­tanítjuk arra, hogyan keil azt később önmagának eljátszani. Én is bátorítás születtem és boldognak. De jöttek ma­guk emberek, összefogtak az esztendők gyilkos kezeivel és gyávát formáltak be­lőlem. Gyávát és boldogtalant. Folyás­­baba koromban nem féltem semmitől és mindennek örültem. Fénynek, hangnak, térnek, időnek. És mikor sarjadzni kez­esit bennem <t szent .értelem és günjög-Ä vajdasági községi választások megtartásáért karcot kezdenek a demokraták és bnnyevácok A kormány bizonytalan időre akarja elodázni az ön íormáayzati választásokat A vajdasági községi választások folytonos halasztásának okaival leg­utóbb már foglalkoztunk, akkor ami­kor nyilvánosságra került a kor­mánynak az a terve, hogy azokon a területeken, amelyeken még nem tartották meg a községi választáso­kat, előbb a tartományi és járási vá­lasztásokat tartják meg és csak az­után kerül sor a községi választá­sokra. Eszerint tehát a Vajdaságban még hossza hónapokig nem lehet szó a községi választások kiírásáról, mert a tartományi beosztás végrehajtása is hosszú időt fog még igénybe venni. Ez az újabb terv, amellyel a kormány ismét el akarja odázni bi­zonytalan időre a vajdaság! községi választásokéit. nagy elkeseredést kelta vajdasági ellenzéki pártok közt. Setyerov Szlávkó demokrata kép­viselő azt állította a »Bácsmegyei Naplód munkatársa előtt, hogy a bu­­nyevác-sokácpárt nem támogatja a demokratákat azon törekvésükben, j hogy a községi választások ügyének mielőbbi napirendre tűzését kikény­­szerltsék. Erre az érdekes kijelen­tésre felvilágosítást kértünk a bu­­nyevác-sokácpárt egyik vezetőjétől, mert a párt eddig a legerélyesebben foglalt állást a községi választások mielőbbi megtartása mellett Bunye­­vác-sokácpárti informátorunk az ügyre nézve a következőket mon­dotta munkatársunknak: —- A demokrata részről ellenünk felhangzott vád bennünket lep meg a «legjobban, mert éppen a bunyevác­­f sokácpárt hangoztatja leghatározot­tabban, hogy a községi választások folytonos halogatásához a kormány­nak nincs joga. De pártunknak is fontos érdeke, hogy a vajdasági községi választásokat mielőbb meg­ejtsék, mert az országos választá­sok eredményei után egész biztosan számítunk arra. hogy Suboticán és a Vajdaság több helyén a mandátu­mok többségét visszük el a rád. káli­­sok elől. A demokratáknak legfeljebb abban van igazuk, hogy machten az ügyben se kivpnunik velük együtt­működni., mert a demokratapárttól olyan nagy elvi ellentétek választa­nak el bennünket, hogy nem kezdünk velük közös akciót, ha most ellen­zékben vannak is. Mi azonban a kle­rikálispárttal együtt folytatjuk az eddigi harcot, sőt uj akciót akarunk kezdeni annak érdekében, hogy a kormány a tartományi beosztás végrehajtásával ne odázza el a köz­ségi választásokat. A cél úgyis átlát­szó: a nem rokonszenves tartomá­­mtinyi beosztás végrehajtása az a keserű pllula, amit az önkormányzati választások megtartása ellenében le akarnak velünk ráyeletni. A demokratapárt egyik suboticai vezetője ugyancsak kijelentette kér­désünkre. hogy a vajdasági demo­krata képviselők a parlament uj ülésszakán állandóan felszínen akar­­jak tartani a vajdasági községi vá­lasztások ügyét. Rámutatnak arra Js, hogy a vajdasági tartományi be­osztást a kormány előbb módosítani jj akarja és ezt a módosítást még a parlamentnek is meg kel! szavazni mielőtt végrehajtanák, úgy, hogy a kormány újabb terve szerint belát­hatatlan időkig nem lehetne meg­tartani a községi választásokat, ami ellen nemcsak a demokraták, hanem fa klerikálisok és a muzulmánok is teljes erejükből fognak harcolni. BmoMjia88M»Ma»Ba«M8a uäsmuammv te.u az igét, a dadám el akart menni a kocsissal tereferélni és rámkiáltott. — Ma nein alszik rögtön, ideliivom a mumust. Ügyet se vetettem erre a botor be­szédre. De később megismételte ezt a fenyegetést és az én csepnyi fantáziám­ban mint rém jelent meg a mumus Az ostoba cseléd beoltott a gyávaság ba­­ciilusával és én menthetetlen voltam. Később megtanított arra, hogy a fehér az jó, a fekete az rósz. De szerettem addig sötét szobában gondo.kozni a mackóról, amely ott hevert mellettem, a képeskönyvből, amelyet gondosan fiók­ba zártam és a csipkelekvárrai, amely hosszunyaku üvegekben sorakozott az éléskamra gyalult állványán. Aztán egy­szer világos szobában nyöszörögtem és nem volt kedvem aludni Diskurálui akartam. A lány rámszólt: — Ma nem lesz csendben eloltom a lámpát és ülhet a sötétben. Aláhúzta a sötétet. Érzékeltette, hogy az rossz valami, olyan mint a mumus. Persze a mumus is sötét, fekete, azért kell félni tőle, És én balga! Meg azt hit­tem, hogy az árny is olyan rvedves és jó a maga szelid képzeteivel, mint a fény, anieiyet csodálni tanítanak. Pár nap múlva elrontottam a gyomromat a csipkelekvártól és a nyalánkságéit egy kis lázzal kellett megfizetni. Anyám mellett aludtam, éreztem a drága kezé­nek szorítását és mégis féltein. A sötét­től. Jajgattam, hogy gyújtsak meg a lámpát, mert a sötétben látom a mumu­sokat. Megkönnyebült a szivem, amikor anyám kezében megzörrent a gyufa­skatulya. A noviszádi tőzsde módosított szokványai Az átadási éa fizetési késedelem uj feltételei Novisadról jelentik: A novisadi tőzsdetanács legutóbbi ülésén hatá­rozatot hozott a kereskedelmi ügy­letek lebonyolításának szabályozá­sára. A határozat szerint a megtörtént I szállításokért esedékes vételár fize­tése, a rakodási, illetve az átadási okmányok beérkezésétől kezdve egy héten belül kötelező. Ellenkező eset­ben az eladó kártérítést követelhet, de ezt az igényét azonnal ajánlott levélben kell tudatni a vevővel. Ha a fizetés a késedelem megállapításától kezdve öt napon belül nem történik meg. akkor az eladó, a még le nem szállított árura vonatkozólag jogo­sított elállni az ügylettől. Az eladó­nak ebben az esetben az adott ötna­pos utólagos teljesítési idő elteltével újabb három napon belül értesítenie kell a vevőt, mert ellenkező esetben az ügylet továbbra is érvényben ma­rad és csak a kártérítésre lehet igé­nye. ———B3KB3BHBK—— ■ m süketül ma gyereket elgázolt a mo toros-haj tány Ősijeiről jelentik : A szlavóniai dráva­­* völgyi vasútvonalon, Rélfalu közelében ‘ alálos kimenetelű szerencsétlenség tőr-Í’tént pénteken délelőtt. Hercz Henrik a Guttmann-féle vasút* • Ö7em igazgatója, egy motoros hajtá- I nyon Beüstyéről Ősijeire utazott dr. i Florschütz sebé- tanárért. Még dé’előtt ! visszaindultak Be istyére. A motorost j Major Gyula r-ofíőr ve 'ette. Rétfalu ál* liomás közeiében a vasúti síneken két |i:Í3 gyermek játszadozott. A moiorvc* Űzető már messziről tülkölt, de nem féke* I zeit, mert azt bilié, bogy a játszó gyc­­jj rekek a liajtány elől úgyis leszaladnak I a sínekről. Amikor a motoros a gyér* Ímekek elé éri, hiábavaló volt minden kiabálás, a gyerekek fői sem tekintet­tek játékukból és a teljes erőből sza­ladó nehéz motoros mindkét gyermeket elgázolta. — A megindult vizsgálat lideritctle, hogy mindkét gyermek si­ketnéma volt és így a soffőr tülkölését -nem is hallhatták. estén a Halálról álmodtam és a hideg, fekete sirgödörről. De még akkor se féltem a nőktől.... Egyszer — már folyékonyan olvastam a halász és a szellem történetét, hogy a szellemektől is féljek — azt hallottam, Ihogy Pali bácsi főbelőtte magát. Meg- I halt. Szép fiatal ember volt, kitünően ui> dott lovagolni.... Apám mesélte az anyámnak. Anyám könnyezett. — Ilyet tudott tenni! Egy nő miatt Ekkor gondolkozni kezdtem a nőkről. Első gimnazista vakációmon sűrűn jöt­tek a táviratok a bátyámtól. Megbukott a pótérettségin is. — Mindez a nők miatt! — tombolt az apám. Ekkor már respektáltam a nőket, mint minden bajnak okozóit, de nem teltem tőlük. Rövidesen bekövetkezett az is Tizenhatéves koromban a szivem bálvá­nya, akiért nem tudtam aludni napokon keresztül öt perc alatt hazudott, megha­zudtolt, megcsalt és elárult. És szembe­állított az anyámmal. Ettől kezdve lel­tem a nőktől. És azóta sokat ijesztenek nyugtalan őszi éjjeleken: az emberek, a Halál, a nők. Egyre jobban őrlik a bátorságo­mat. Már nem is maradt belőle még annyi se, hogy elegendő legyen ahhoz, hogy öntő! elforduljak. Oyáva vagyok. ! Mindentől félek. Magától is, mert maga is éppen olyan mumus, mint az a másik, amelyikkel a dadám ijesztgetett, hogy elmehessen tereferélni a kocsissal. Bocsássa meg nekem asszonyom, hogy egyszer még voltam olyan bátor az iga­zat leírni. Talán utoljára történt. Ön es a többiek ki fogják ölni belőlem ezt a kicsiny bátorságot is. De az emberektől még ekko; se fél­tem---- Nem tudtam elhinni, hogy van jó ember és van rósz. Az ovodaban meg­tanítottak, hogy félni kell a kisasszony­tól, félni keli a Pistától, aki erősebb, mint én, félni keli a bolond Vasz.iliká­­tól, mert ő bolond. Pedig nem is volt ói liit a falunak ez a bolondja. A gye­rekek nieghajigálták és aztán elszalad­tak. ö utánuk topázott nyűit bocskorá­­ban, eltorzult mosollyal. Sohse bántott egy gyermeket se, csak játszott velük Es én mégis megrémültem a szótol, ha a fülembe kiáltották: — Jön a bolond VaszaKka! De még ekkor se féltem a haláltól___ Egyszer, a Pösze apját temették. Pösze osztálytársam volt az óvodában. Kék­­szemü, tiszta kislány volt. Büszkén áll! a koporsó mellett és mi nagyon irigyel­tük, mert még a tiszteletes ur is meg­­simogatta az arcát. Pösze nem sirt, ha­nem diadalmasan nézett körül a fekete tömegen. És akkor hozzájött egy öreg néni, ráncosképü görnyedt anyóka, aki már érezte a halál szelét és ráripalco­­dott a gyermekre: — Látod szegény apád meghóít az Isten nyugtassa. Beteszik a fekete földbe és te nem látod többet. Pösze éktelenül bőgni kezdett és mi lurkók elkacagtuk magunkat. Az öreg néni — Lóri néninek tiszteltük — ne­­j künk se kegyelmezett. — Csak kacagjatok besle kölykei. Ti­ll teket is bedugnak majd a földbe, ha meghaltok— Egy darabig még mosolyogtunk dac­ból és hősiességből, de aztán elfanyaro­­dott az arcunkon a nevetés. Ezen az

Next

/
Oldalképek
Tartalom