Bácsmegyei Napló, 1923. október (24. évfolyam, 267-297. szám)
1923-10-03 / 269. szám
BACSMEGYEI NAPLÓ 4. oidal. 1923 október 3. Gyilkosság Jas ©nővén A postamester fia agyonlőtt egy gazdái A Vrsac melletti Jasenovón szombat éjszaka borzalmas gyilkosság történt. A jasenovói szerb kaszinóban egy nagyobb társaság mulatott, köztük Okovacski Alexa és Mita testvérek. Közvetlen mellettük idogáit teljesen egyedül Lovranek Sándor, a jasenovói postamester fia, aki régi haragosa az Okovacski testvéreknek. Éjszaka tizenegy órakor Lovranek elhagyta a kaszinó helyiségét és lesben állt töltött revolverrel a kaszinó melletti épület kapujában. Nemsokára Okovacski Alexa és öccse, Mita is haza indultak kettesben, mert a társaság többi tagja tovább maardt a kaszinóban. A lesbenálló Lovranek, mikor a két testvér elhaladt mellette föltartóztatta őket, rájuk fogta a revolvert és kényszeritette, hogy álljanak meg, mert — mint mondotta — leszámolni valója van. Az egyik Okovacski kérve-kérte a fiatalembert, hogy1, engedje őket az útjukra, ne bántsa őket. hiszen ők sohasem bántották meg. Lovranek még be sem várta a magyarázkodást, revolverével szlvenlőtte Okovacski Alexái, aki azonVial összeesett és meghalt. Aztán rögtön a megrémült, menekülni igyekvő Mitára lőtt. akinek mellén ment keresztül a golyó és oly súlyosan megsebesítette, hogy halott testvére mellé rogyott. A gyilkos fiatalember erre futásnak eredt és elmenekült. Okovacski Mita közben föltápászkodott és nagynehezen haza vánszorgott szülei lakására, ahol a fáradtságtól összeesett, eszméletét vesztette. A szülei azonnal orvosért futottak azon az utcán át, ahol a kaszinó épületétől nem messze, az utca járdáján halva feküdt másik fiuk, Alexa. A kétségbeesett szülők ráakadtak a holttestre, hazavitték, azután orvost hivattak, aki a súlyosan sérült Miiét azonnal beszámította a vrsad Kli cin-féle szanatóriumba, ahol gondos ápolással eszméletre térítették és kihallgatták. Vallomása alapján a rendőrség letartóztatta Lovranek Sándort és beszállította a belacrkvai ügyészséghez. A meggyilkolt Okovacski Alexát nagy részvét mellett temették el vasárnap délután. Dráma a kórházban Leszúrta a betegágyon fekvő feleségét Főtárgyalás a sufaoticsi tőrváayszéken Múlt év julius 9-én, vasárnap délután izgalmas jelenet játszódott le a suboticaj közkórházban. Kopilovics Béla fiatal suboticai gazdálkodó meglátogatta a kórházban betegen fekvő feleségét. Az aszszony az ágyban feküdt és beszélgetett a férjével. Beszéd közben az aszszony lehajolt és ekkor képeslevezőlap esett le a földre. Az asszony utána kapott, de a férje elkapta a kártyát és elolvasta. Egy férfi irta a kártyát az asszonynak, akit »Dragi Mariának« szólított és szerelmes szavakat irt hozzá. Kopilovicsot a váratlan felfedezés rendkívül felizgatta, a szeme egy késre esett, amely az asztalon feküdt. Felragadta a kést és beledöfte a felesége mellébe. Ezután kifutott a szobából a kórház folyosójára. Pár pillanattal később elővánszorgott a szobából a megszűrt asszony és elhaló hangon segítséget kért. A folyosón tartózkodó apáca kiáltásaira emberek rohantak elő és lefogták a menekülőt. Kopilovicsot a rendőrségre vitték, ahol kihallgatás után letartóztatták és átadták az ügyészségnek. Tíz napig volt fogva. Az asszony sérülése könnyű természetű volt és 8 nap alatt gyógyult Í Ebben az ügyben ítélkezett kedden a suboticai törvényszéken Pavlovics István törvényszéki elnök büntető .tanácsa, A szabadlábon levő vádlott |ez idő szerint katonai egyenruhában láll a bíróság elé. jj. Elmondja, hogy már előbb is hütí fenségen érte feleségét, de rimánko- I dúsaira megbocsájtott neki. Amikor l meglátogatta a kórházban és az áruló rkártyát elolvasta, elvesztette nyugalomét és felragadta az asztalon fekvő [kést, mely a feleségéé volt és vaktájban szúrt vele, de nem volt szándéj kában a feleségét megölni. Erre a [kés nem is lett volna alkalmas. Mindrezt nagy felindulásban tette. Három I év előtt vette nőül a feleségét, jól éltek, de aztán megtudta, hogy a feleit sége szeretőt tart. Ettől kezdve sokat jj szenvedett, de az asszonyt nem bán- I tóttá. I A vádlott után a felesége lépett a Ibiróság elé. Kijelentette, hogy nem lakar vallani és nem kivárija a férje ? megbüntetését. ■i Kihallgatták még Sivics Jóc6 kór- I házi alkalmazottat, aki csak arról [tud, hogy ő is ott volt a folyosón, a Imikor Kopilovicsot a tett után lefogl ták. v I A perbeszédek után a bíróság fel- Imentette a vádlottat. ö Az Ítélet jogerős. C ... „ '■ , II I—lllllllHlUi iililll1 Misbe menekültek a bolgár forradalom vezetői Kern koQsnnimsta' ’kísérlet volt a forradalom Kolarov és Dimitrov a bolgár fel-1 kelés vezérei Nisjbe menekültek. | Nisben már mintegy kétszáz mene-1 ktiitje van az utolsó bolgár fórradal-l mi kísérletnek. A menekült forradal-| márokat ideiglenesen katonái barak-J kokban szállásolták el. Kolarov ügyvéd volt Filippopoli-1 ban s a legutolsó választások aikal-f mával lett a nemzetgyűlés tagja. Résztvett az utolsó moszkvai kongresszuson is, ahol a III. internacionale egyik titkárává választották, A bolgár kommunistapártnak elnökei volt. Dimitrov mint nyomdász kezd-jj. te pályáját, tiz évig volt újságíró, j utoljára szerkesztője a bulgáriait kommunistapárt hivatalos lapjának. A kommunistapártnak alelnöke volt. A beogradi Politika munkatársa! beszélgetést folytatott a két menekült forradalmi vezérrel. Kolarov nem volt hajlandó politikai tartalmú nyilatkozatot termi, mert — mint mondotta — nem akarja otthon maradt politikai híveinek sorsát megnehezíteni, akik amúgy is sokat szenvednek a Cankov-kormány brutális elnyomása alatt. Dimitrov, elmondotta a forradalmi kísérlet történetét Hangsúlyozta, hogy nem kommunisták kísérlete volt a forradalom, hanem az elnyomott bolgár nép spontán nemzeti mozgalma. Obresiwics Sándor harca Draga Hasiéért Petrcvics Vukasih emlékiratai IV. A király rövid szünet után folytatta önvallomását. — Nem kellek én egy nagy dinasztiából való hercegnőnek — mondotta, — SEgy kis udvarocskából nősülni pedig I nekem nem tetszik s mit használna ez jj a népnek? Valami mellékágacskából jj származó idegen hercegnő azon lenne, tjhogy befolyást gyakoroljon állami éle-II tünkre, ami megint zavarokat okozna az I országban és megnehezítené az én hely- Izetemet. Ezért elhatároztam, hogy szerb nőt veszek feleségül, ez én népem egy leányát. Mit szól hozzá? Már nem lehetett kétségem. Hogy a király Masin Drágát akarja elvenni feleségül. De nem tartottam okosnak elárulni, hogy átlátok a szitán. Ezért elhatároztam, hogy csak az alapideába kapaszkodom bele s csupán arról a gondolatról próbálom eltéríteni, hogy a -nép gyermekei« közül válasszon feleséget. Tehát körülbelül ezeket mo-ndjtant: I — Elvileg nem volna ellene kifogá- Ssom, hogy felséged egy szerb nőt, néspünk egy gyermekét szemelje ld hitves- i társául. Csakhogy akkor természetesen [ a leendő királynénak leánynak kell len- I nie, legalább öt esztendővel íiatalabbfnak, mint felséged és tekintélyes családból való legyen, jónevc’ésü és igen I müveit. Ilyen királynőt az egész nemjjzet szeretettel és hódolattal üdvözölne. Ilia felséged ilyen módon házasodik sínes, mi is, kollégáim és én teljesen hejlyeseinők a választását, az egész nép ;egyértelműen ujongana s jobban szeret- i né, mintha felséged valami idegen her- Icegnőt ültetne maga mellé a trónra, j A király itt félbeszakított: jj — Igen ám, csakhogy az a nehézség, \ hogy már van egy asszonyom, akit jobban szerelek, mint bármit a világon, hogy csakis ezzel az asszonnyal tudnék tökéletesen boldog lenni, hogy akkor, ha o lesz a feleségem, egész jövendő éle* temet a haza üdvének és a nép Jólétéinek szentelhetném. Széles e világon csakis ez az egy asszony tudna teljesen * I boldoggá tenni, csakis ő tudná életem 1 I eddigi keserűségeit velem elfeledtetni. | Ez az asszony eddig js, amióta isme-1 rém, jó angyalom volt s ő adta az erőt, hogy elviselhessem, amit az élet rámrnért. — És ki ez az asszony? — Ez az asszony Masin Draga, az elhunyt Lunjevica Panta leánya. — Masin Draga! Nem felség! Ez nem lehet. Ennek nem szabad megtörténnie. Hidegvérben és nyugodtan mondtam e szavakat. Tudtam uralkodni magamon, hiszen a király vallomása nem ért váratlanul. Csak megerősítette a sejtésemet. De a királyt az én válaszom lesújtotta, mintha villámcsapás érte volna. | A szeme megtelt könyekkel, a tekintete? dühvei és haraggal téli volt. Levette a § szemüvegét, majd újra felteite, íelug-i rótt a székéről, aztán újra leült s ugyp nézett rám, mintha legszívesebben meg-f fojtott volna. jj Néhány percnyi hallgatás után ősz-1 szeszedte magát a király s azt kérdezte! tőlem, vájjon a barátja vagyok-e? Én azt válaszoltam, hogy ez nem lie-| lyénvaló kérdés. Barátokat ö csak a* koronás fők között kereshet, én meg! icsak polgári emberek közt találhatok. Ajj I barátság egyenlő és közelálló társadalmi I I állásokat tételez fel. Az uralkodó és i alattvaló közt nem lehet barátság, az jj uralkodónak hódolatra és odaadásra van jogcime, nem pedig barátságra. A király megmaradt amellett, hogy ő a barátom s én az ö barátja vagyok. S ezen a jogon arra kért, hogy segítségére legyek a szándéka végrehajtásában. Kijelentette, hogy elhatározásán! nem változtat, bármi történjék is. — Iia ez igy van felség, akkor kijelentem, hogy egy pillanattal tovább séf maradhatok az ön minisztere. írásbelii lemondásomat el fogom küldeni, mihelyt! minisztertársaimmal közöltem, hogy mi| történt és mire határoztam el magamat. 1 — A lemondását nem fogadom el sjj minisztertársainak nem szabad egy szót | se mondania. Harc a szeretőért r Nagyon élesen mondtam a királynak: > — Felség! Nem nézve az esetleges! következményeket meg fogom tenni azo-1 kát a lépéseket, amelyeket szükséges-1 neje tartok. Felséged be fogja látnj, hogy8 nem adhattam a becsületszavamat, hog" hallgatni fogok. Most pedig elérkezett pillanat .amikor kötelességemnek tartói minden törvényes intézkedést megtenni, hogy felségedet káros szándékáról ehó riísem. Azonnal benyújtom tehát lemon dásomat s rögtön értesítem a kormány tagjait felséged elhatározásáról. Szavaim erős hatást tettek a királyra. Megkért, hogy újra üijek le. — Megengedem, — igy szólt — hogy önnek nehezére esik elhatározásomba belenyugodni. De hallgasson meg végig, tudjon meg mindent, hogy megérthessed. Gondoljon arra a helyzetre, amelybe kerültem. El vagyok veszve, ha most ön elhagy. A rejtélyes hulla Bűntény vagy szerencsétlenség? Hétfőn éjjel tiz órakor a vinkovcei 1 gyorsvonatot, amely Subotica felé robogott, a mérges! állomáson megállították. Amikor a vonat megállt, kiderült, hogy az egyik vasúti őr, az állomástól néhány száz méterre a síneken égi] férfi holttestét vette észre. A hullat fölemelték a sínekről és ugyanolyan helyzetben a töltés mellett helyezték el, úgy, hogy a gyorsvonat néhány percnyi késéssel tovább folytathatta útját. A mérgesi állomásról azonnal értesítették a csendőrséget, mely azonnal megindította a nyomozást. A helyszíni vizsgálat alkalmával megállapították, hogy a holttest hasán fekve hevert a sineken oly módon, hogy csak a feje lógott be a sínpár közé, a teste a töltésen feküdt. A gyorsvonat előtt haladó személyvonat gázolhatta el. a fejét teljesen levágták a kerekek, A holttest különös fekvőhelyzete arra a föltevésre adott okot, hogy már a holttestet tették oda a sínekre, hogy vasúti szerencsétlenség vagy öngyilkosság látszatát keltsék. A holttest személyazonosságára vonatkozólag sem derített ki semmit a nyomozás. Tizennyolc-busz éves fiatal ember holtteste, testén nagyobb foltok látszanak, amelyek azonban már hullafoltok is lehetnek. Beszállították a bajai-uti temető hullaházába, ahol szerdán délután fogják fölboncolni. A boncolás alkalmával derül majd ki, hogy büutény-e vagy szerencsétlenség történt a sotnbori vasúti vonalon,------...... Ä kisgyermek halálára Ki a felelős a szerencsétlenségéit ? Hétfőn délután a Halasi-szőiök 256. szám alatti telken épülő háznál háláló.: szerencsétlenség történt, A szerencsétlenségről a Bácsmegyei Napló részletesen beszámolt és megírta, hogy a bedőlt fal fölépítésére nem volt engedély. A rendőrség megindította a nyomozást és szerdán délután a városi mérnöki hivatal részéről bizottság is fog kiszállni a színhelyre megáilapitani, hogy mi idézte elő a tűzfal beomlását, amely a tizenkét éves Vajtai. István halálát okozta. A nyomozás folyamán már kiderült, hogy a szerencsétlenségért tulajdon --éppen Mihalin József és Kaiancsics István kőműves vállalkozók a felelősek. Miliálik és Katancsics ugyanis, amikor elvállalták a munkát, arra is vállalkoztak, hogy a szükséges hatósági engedélyt meg fogják szerezni. Az építkezéshez azonban hozzákezdtek, anélkül, hogy a hatóságtól építkezési engedélyt kértek volna. Az épülő ház terveit a mérnöki hivatal még felül sem vizsgálta. f MESÉDÜL a í l Síorovetz zenemükereskedés Timlsoare | (Románia) közel 509 kiválogatott he- jj gedÜmSvct sorol fel. Kérje még ma ingyen, f
