Bácsmegyei Napló, 1923. október (24. évfolyam, 267-297. szám)
1923-10-16 / 282. szám
1923 október 16. BACSMEGYE1 NAPLÓ 3. oldal. Üjságiró-iaap lesz október hó 21-én Országos gyűjtés az njsígk'ők nyugdíj-alapja javára Az országos újságíró egyesület október 21-én, vasárnap az egész országban ujságiró-napot rendez, amellyel nagyarányú akció indul jneg az újságírók nyugdíjalapja javára. A nyugati államokban már jégen rendezve van az újságírók liyugdijkérdése, Jugoszláviában izonbsn a sajtó munkásai a köz érdekében eltöltött harcos és munkás élet után a legteljesebb bizonytalansággal nézhetnek az Öregkor napjai elé. A Jugoszláv újságíró Egyesület nem akar köoyöradományokat gyűjteni, azon' Oan apellál mindazokra, akiknek az érdekeit a sajtó az év minden napján szolgálja, az egész .társadalomra, hogy tegye meg Kötelességét az újságírókkal szemben és támogassa a létesülő nyugdíjalapot. A szuboticai ujságiró-szekczió hétfőn délután megtartott ülésén foglalkozott a szuboticai újságíró nap kérdésével és elhatározta, hogy Szuboticán is nagyobb arányú társadalmi akciót indít meg a nyugdíjalap érdekében és elsősorban a pénzintézetekhez, gyárakhoz, kereskedőkhöz, és gazdákhoz fordul támogatásért. Ezenkívül október 21-én a szuboticai kávéházakbnn, éttermekben, mczgófénykép-szinházakban és más nyilvános helyeken az árakhoz hozzászámított jelentéktelen hozzájárulással fogja a szórakozó közönség adakozó készségét igénybe venni. Az újságíróktól eddig csők o közönség kért szívességet. Most az egyszer az újságírók kérnek nyugdijalopjukra adományokat. Hihetőleg ez a kérés minél szélesebb rétegekben fog visszhangra találni. ral, mint vízzel telt csatornába. Legszerencsétlenebbül Műin igazgató esett, aki a csatorna közepébe esett, s nyomban elmerült a folyékony sárban. Misetics is belezuhant a sárba, de olyan helyre esett, ahol a csatorna nem volt mély. A soffőr csak kevéssé sérült meg. saját erejéből kimászott a csatornából, kétségbeesetten kiáltozott segélyért. Kiáltásait meghallották a környéken dolgozó munkások, akik nyomban a szerencsétlenség színhelyére siettek. 1 Először a sárral küzkődő Misetics i Stévó osztályfőnököt mentették ki, í azután a csatorna sarában elmerült I Miiin Jován igazgatót emelték ki. I Miiin már halott volt, belefulladt a jsárba. jj A hullát még vasárnap a dobanovjce? temetőbe vitték, ahol felravatalozták. Miseiicset súlyos betegen jj.Beogradba vitték. A tragikus véget ért Mtlin holttestét hétfőn Dobanovcéről Beogradba szállították. __ Fosztogatások a Rohr-vidéken Általános az elkeseredés a drágaság miatt Halálos aistószerencsétlenség Egy beográdi bank igazgatója meghalt, a knlcgynunfszteriam osztályfőnöke súlyosan magsérült Novisadról jelentik: Vasárnap délután három és négy óra között DobaiiOvce község közelében súlyos autószerencsétlenség történt, amelynek egy halott és egy súlyos sebesült áldozata van. A tragikusan végződő autókirándulásról a következőket jelentik: Dr. Műin Jován, a beogradi SIovenskó Banka vezérigazgatója és dr. Misetics Stévó külügyminiszteri osztályfőnök vasárnap délután autókirándulást tettek Zemunba. Az utón előttük haladt Pastes Rada, a miniszterelnök fiának autója, aki családjával együtt útban volt Novfsadra. MIUnék autója közvetlen Pasics Rada autóját követte és igy haladtak Dobanovce község határáig, ahol egy fordulónál Pasics Rada autója nagy előnyhöz jutott. Miiin Jován igazgató utol akarta érni Pasics autóját, maga ült a soffőr helyére és átvette a gépkocsi vezetését. A 85 kilométer sebességgel rohanó autó átrobogott Dobanovce községen és a falun túl a hídhoz ért, amely a Szávába ömlő csatorna fölött vezet át. A hid előtt az autó a sáros utón megcsúszott és teljes erővel nekivágódott a hid gerendájának. Az óriási lendülettől az autó két utasa és a soffőr kiröpültek a kocsiból és belezuhantak az inkább sáx-Vasárnap ismét válságos és izgalmas napja volt Németországnak az egyre fokozódó drágaság miatt. A nagyobb városokban a munkásság és a munkanélküliek tüntetéseket rendeztek, amelyek nem mindenütt folytak le simán. Különösen a megszállott területeken öltöttek a drágaság elleni tüntetések veszedelmes méreteket és több helyütt fosztogatásokra, a rendőrséggel véres összeütközésekre került a sor. A nyugalmat a rendőrség a legtöbb helyen csak hosszas harcok után tudta helyreállítani. A Majna melletti Frankfurtban, a régi városrészben, a tüntetők kifosztották az élelmiszerüzleteket. Höchstben szintén fosztogatások voltak, a miknek a francia megszálló csapatok vetettek véget. A katonai parancsnokság este 8 órától általános zárórát rendelt el. Itt a lakosság kövekkel megtámadta a rendőrséget, mire a rendőrök fegyverüket használták. Az összeütközésnél egy asszony és egy munkás meghalt, hárman súlyosan és sokan könnyebben megsebesültek. Kreuznachban a franciák kihirdették az ostromállapotot. Lipcsében á munkanélküliek ki * i fosztották a vásárcsarnokot. A rendőrség már későn érkezett és a támadók közül senkit sem tudtak elfogni. Düsseldorfban több élelmiszernagykereskedést fosztottak ki és az árukat zsákszámra hurcolták eL A rendőrség a fosztogatók túlereje miatt teljesen tehetetlen volt és a rendőrök működése csak arra szorítkozott, hogy a már kifosztott üzletekbe őrségeket állítottak. Berlinben az állami kenyérellátást beszüntették. A pékek szövetsége négy font súlyban egységes lisztkeverékből fogja egy típus szerint október 15-ikétől kezdve a kenyeret előállítani, amelynek árát 480 millió márkában állapították meg. Németország bejelentette az államcsődöt? Londonból jelentik: A Daily News berlini tudásitója jelenti lapjának, hogy dr. Stresemann előre jelzett jegyzékében Németország államcsődjét közli a jóvdtételi bizottsággal. Egyben kén a szövetségeseket, hogy tömeggondnokot nevezzenek ki az ügyek likvidálására. A Jóvátételt Bizottság azután önként állapítsa meg, hogy Németország minő fizetéseket teljesíthet. * I * * * 5 A vajdasági radikális képviselők agrárreform-tervezete Megjelent Lalosevics Jocá eiaboratmna — Elismerik a nemzetiségiek földhöz va 16 igényét A parlament őszi ülésszakán a legelsők közt fogja tárgyalni az agrárreform-törvényjavastatot. A kormány javaslatát még MÜettcs Krszta volt agrreform-miniszter készítette el és azt Szimonovics jelenlegi ag[rárreíortri-miniszter is magáévá jtette. A radikálispártban — mint ismeretes — éppúgy, mint az ellenzéki pártokban, nagy ellenzésre tae Iáit a kormány törvénytervezete és ezért a vajdasági radikális képviselők megbízták Lalosevics Jócó zomjjbori képviselőt, hogy ellenjavasla- Hot dolgozzon ki. Lalosevics nemrégiben elkészült munkájával és azt nyomtatásban megküldött® politikai barátainak tanulmányozás végett. Lalosevics törvénytervezete a kormány javaslatával szemben sok lényeges eltérést tartalmaz és az agrárreíorm kérdését a gyakorlati életnek és az általános érdekeknek megfelelőbben oldja meg. A legszembeötlőbb különbség a két javaslat között, hogy az agrárreform terén felmerülő vitás ügyeket Lalosevics képviselő tervezete a külön fel-i állítandó agrárbiróságok hatásköréibe utalja, ami kellő garanciát nyujitana a vitás kérdések törvényszerű lés igazságos elintézése tekintetében. Az eddigi gyakorlat szerint ugyanis az illetékes agrárhivatal és legfelsőbb fokon az agrárreforrn-miniisz- I tórium döntött a vitás ügyekben. Az j iij javaslat szerint minden törvény- 1 szék mellett öt tagból álló agrárbiróság működnék, amely három hivatásos bíróból, további! egy földbirtokos és egy iöldnélkülj földművesből állana. Ezeknek delegálása az esküdtszéknek megfelelően egy állandó listából való sorsolás utján * történnék. E bíróságok hatásköréről í és működéséről a javaslat részleteden intézkedik. A miniszter javaslata szerint, a melyet annak idején részletesen ismertettünk, a földosztásban csak a szerbek, horvátok és szlovének részesedhetnek. vagyis a nemzetiségeket teljesen kizárja a miniszter tervezete az alkotmány erre vonatkozó rendelkezései ellenére. Lalosesdcs javaslata nem esik bele ebbe a hibá:ba, a második paragrafus második [bekezdése ugyanis úgy szól, hogy la rendelkezésre álló föld szétosztandó az S. H. S. királyság azon polgárai között, akik foglalkozásúidra ; nézve földművesek és vagy egyáltalán nincs földjük, vagy nincs megtelelő mennyiségben. A javaslat har-I madik szakasz ugyan azt mondja, hogy nem kaphat földet az. áld nem t születése szerint polgára az S. H. S. I királyságnak — kivéve a repatriált 5 szlávokat Ezzel a kissé homályos [szakasszal, ha rosszakaratuan magyarázzák. esetleg illuzóriussá lehet } tenni a nemzetiségek földhöz való f jogát. Újítás a javaslatban, líogy nemcsak a faluk földműves lakosainak, hanem a városokban élő ipari mun- i kasoknak is biztosit főidet kisebb mértékben, az élelmezésük feljavítására, sőt kiterjeszti a főldlgényt azokra a községekre is, amelyeknek nincsen megfelelő közlegelőjük. A javaslat nagybirtoknak tekinti az 52 hektárnál nagyobb birtokokat, a 3000 hektárt meghaladó birtokokat pedig latifundiumoknak minősíti. A javaslat szerint az agrárminiszter felmentheti a kisajátítás alól azokat a birtokokat, amelyeknek jövedelméből jótékonysági és kulturális intézményeket tartanak fönn. A nagybirtok megváltásáról szóló szakaszok szerint a megváltási árat nem a háború előtti értékben, hanem a megváltott földbirtok valóságos forgalmi értékében állapítják meg olyképpen, hegy alapul veszik a bútok tiszta hozadékit s ezt 4% kamatláb mellett tőkésítik. A föld tulajdonosai a megváltási árat gabonára szóló kötvényekben kapják meg. A megváltási ár 25%-ig progresszív kulcs szerint a telepítési alap javára fizetendő. Újítása a javaslatnak az is. hogy eszerint a telepesek nem kapják ingyen a földet, hanem 50 éven keresztül fizetendő részletekben annak mai lényeges értékét keli megfizetniük. Csak a dobrcvoljacok kaphatnak ingyen földet. A törlesztés vagy készpénzben, vagy gabonában történik. A javaslat az állam által végzett telepítési akció módozatait is meghatározza, de megengedi a magántelepítési akciót is, amelynek módozatait pontosan előírja. Bombamerénylet két rémai lap ellen A fascisták politikai bosszúja Az olasz fascisták, akik uralomra-, jutásuk óta ugylátszott, hogy mellőzik »elvi harcukból« a bombát, Ismét' ehhez az eszközhöz folyamodtak, togy politikai ellenfeleiken bosszút álljanak. Mint Rómából jelentik, vűsárnep este három bombát dobtak d »Corriera della Sera« nyomdájára, valamivel később pedig ugyancsak bombát vetettek a kommunista »Avanti« nyomda-épületébe. A bombák mindkét helyen felrobbantak és súlyos károkat okoztak, emberélet-« ben azonban nem esett kár. Rómában a merényietek miatt nagy az izgalom. Mindenki jól tudja, hogy a merényleteket a fascisták követték el a két mtifascista lap ellen, azonban tartanak attól, hogy éppen ezért a hatóság nem fogja a tetteseket kinyomozni. Az erdélyi Magyar Párt iskolapolitikája Az erdélyi Magyar Pórt — mint Kolozsvárról jelentik — legutóbbi ülésén I foglalkozott a román kormány iskolapolitikájával, amely szelemében azonos a hírhedt pribicsevicsi kuku zpolitikéval. Az ülésen Grandpierre Emil ismer• ette a kisebbségi iskolák helyzetét, a pártvezetőségnek a maros vásárhelyi nagygyűlés után tett lépéseit s azokat az uj rendeleteket, amelyek gyakorlatilag kereszt ül vihetett en és jogilag sérelmes intézkedéseket kényszerítenek rá az iskolafentariókra. Indítványozta, hogy a párt kísérelje meg sürgősen felvenni a kormánnyal a tárgyalásokat és ezt megelőzően terjesszen föl a kormányhoz memorandumot, amelyben ismertesse részletesen a sérelmes iskolapolitika hátrányait. Zágoni István sűrítette, hogy a párt fektesse uj alapokra j iskolapolitikáját. Az ülés ezzel kapcsosaiban elhatározta, hogy bizottságot küld ki, amely az egyházak közreműködésével megállapítja azokat az alapelveket, amelyek szerint az Erdélyi Ma\gHar Párt az iskolaügyckbcn megvédelmezheti a magyarság érdekeit. I
