Bácsmegyei Napló, 1923. október (24. évfolyam, 267-297. szám)

1923-10-15 / 281. szám

2. oldal. BACSMEGYEi iNAPLÖ 1923 október 15. Vasárnap délelőtt a suboticai zsidó­temetőben ünnepélyes keretek közt avatták föl néhai Kuttna M. L. és néhai Singer Bernát dr. főrabbik örök nyugvó­helyén emelt impozáns márványslrem­­léket Az ünnepségen nagy és előkelő közönség jelent meg. A suboticai zsidó­­liitlelekezet elöljárósága és hitközségi képviselőtestülete Klein Adolf dr. hit­községi elnök vezetésével teljes szám­ban vett részt a kegyeletes ünnepélyen. A zsidó Nőegylet küldöttsége özv. Hart­mann Rafaelné elnök és Havas Emil dr. titkár vezetésével jelent meg. A zsidó Szentegylet vezetősége teljes számmal | vonalt ki Reitter Gyula elnök vezetése alatt résztvett továbbá a siremlékava­­táson a templomi vegyes énekkar, élén Besser József fókán torral Az avatási ünnepélyt délelőtt tíz óra­kor nyitotta meg a vegyes énekkar meghatóan szép énekével, majd Gerson József dr. főrabbi mondott ünnepi cm­­lékbeszédet, amelyben emelkedett szel­lemben méltatta a két elhunyt főpap ki­váló érdemeit és vázolta azt a nagy veszteséget, amely elmúlásukkal az egész zsidóságot érte. A mély hatást keltett beszéd után ünnepi ima követ­kezett, majd Basser József főkántor éne­kelt meginditóan szép gyászdalt. Klein Adolf dr. hitközségi elnök lépett ezután a síremlék elé és magas színvonalú be­­' szédben ismertette az elhunyt főpapok munkásságát, majd megemlékezett a síremlék felállításának történetéről és a zsidóság áldozatkészségéről, amely le­hetővé tette az impozáns síremlék fel­állítását. Végül átadta az emlékművet a Szent Egyletnek, örök időkre való meg­őrzésre. Reitter Gyula, a Szent Egylet elnöke, néhány szó kíséretében átvette a Szent Egylet nevében a síremléket és ezután az énekkar halotti éneket adott elő. Az ünnepélyt Gerson József dr. fő­rabbinak a halottakért mondott imája fejezte be, amelyet az összes jelenvo-ltak vele együtt mondottak. A síremléket Jakob Ernő építész ter­vezte és az emlékmű feláll kásának munkálatait Vály Gyuia volt városi fő­mérnök vezette. A fehér márványból épült, művészi és impozáns síremlék a temető bejáratához közel emelkedik s egyik disze a sirkertnek. gyanú aló! és megállapította, hogy a feljelentés tulajdonképpen bosszú müve, amire Feldmannt az indította, hogy Kistelekyék 80 millió értékű részvényt követeltek tőle, amit nála helyeztek letétbe. Most már Kisle­­lekyék jelentették fel a tőzsdebizo­mányosi: és ellene indult meg az el­járás. A nyomozás megállapította, hogy Feldmann a részvényeket el­adta mire vasárnap letartóztatták. ?. • _____ A pesti csalói Hót milliárd korona Ernát passzívája Feldmaun Ferenc tőzsdefeizom'Snyos kőt párbaja Budapestről jelentik: Ernst József tőzsdebizományos ügyében, — ami­ről a Bácsmegyei Napló már meg­emlékezett — a rendőrség befejezte a vizsgálatot. A rendőrség könyv­szakértői átvizsgálták az Ernst és Társa cég üzleti könyveit és megál­lapították, hogy leíétbehelyezett ér­tékpapírokban, továbbá megbízói részére vásárlandó értékpapírokban két és egynegyed milliárd az Emst­­cég tartozása. Ernst József március óta küzd már fizetési zavarokkal és családja mintegy két és fél milliárd koronát adott át neki rövid idő­közökben, hogy azzal sürgős tarto­zásait rendezhesse. Ezenkívül nagyon sok letétbehelyezett értékpapírt és megbízást el sem könyveltek és ezeknek az értékeknek összege is jóval meghaladja a két milliárdot. Összesen tehát Ildi milliárd korona passzívája van Ernst Józsefnek. Emstlel csaknem egyidejűleg ke­rült a rendőrségre Fe.umann Ferenc íőzsdebizományos is, aki körülbelül nyolcvanmilliós részvénycsalást kö­vetett el. Feldmann Ferenc tünemé­nyes karriérje ritkaságszámba megy. Az alig huszonötéves ember főleg azzal vált ki kollégái közül, hogy nem autón jár|, hanem elegáns két­­lovas fogatot tartott. Egy év alatt hét párbajt vívott és mint nagy kra­­kélert ismerjék. Feldmann egy éve nyitott tőzsdebizományi irodát és ez alatt a rövid idő alatt már többször Stresemannra ruházta a birodalmi gyilés az államhatalmat Bajorország nem tiltakozik • Berlinből jelentik: Szombaton el­dőlt a német alkotmány sorsa: a bi­rodalmi gyűlés — mint már jelen­tettük — a szükséges kétharmadnyi szótöbbséggel megszavazta a felha­talmazási törvényt és ezzel a tör­vényhozási jog legnagyobb részét a kancellárra ruházta. A házfeloszla­tás íalraíestése tehát megtette ha­tását. Közvetlenül az ülés megnyitá­sa előtt érkezett meg Siinnes és Vögler vezérigazgató a Ruhr-vidék­­ről. Stinnes megjelenésével tanuje­­íét adta lojalitásának és nyugodtan viselkedett, nem törődve a kommu­nisták tomboló zavargásával. Hide­gen hagyta, hogy minduntalan »ha­zaáruló« kiáltás zúgott feléje. Stin­nes kék cédulával szavazott, ami azt jelenti, hogy nem kivárt szavazati jogéval élni. A német nemzetiek, a kommunis­ták és a kis ellenzéki csoportok a szavazás idejére elhagyták a termet. A szavazás csendben folyt le. Loebe elnök az izgatott, feszült hangulat közepette két órakor hirdette ki a szavazás eredményét, összesen 347 szavazatot adtak le. A javaslat mel­lett 316 képviselő, ellene 24 szava­zott, hét képviselő pedig tartózko­dott a szavazástól. Ily módon az al­kotmány megváltoztatásának az a feltétele teljesült, hogy a képviselők kétharmadának a javaslat mellett kell szavazni s így a felhatalmazási törvényt érvényesen elfogadták. Fröhlich kommunista képviselő felolvasta ezután a kommunista frak­ció nyilatkozatát, amelyben felszánt­ják a munkásságot, hogy fegyverrel a kezében, általános sztrájkkal vé­dekezzék a katonai diktatúra el­len. A birodalmi gyűlés cí'é'eteüc a kommunisták javaslatait és elnapol­ta üléseit a jövő hét végéig. Ekkor kerül a sor a munkaidő megváltoz­tatásáról szóló törvényre. A birodalmi tanács helyesli a törvényt Bcriinből jelentik: A birodalmi tanács nyomban a birodalmi gyűlés ülése után összeült és kijelentette, hogy a felhatalmazási törvényt he­lyesli. Bajorország nevében Kreger követ kijelentette, hogy Bajorország megmarad elutasító álláspontján, de a tényállásra való tekintettel eláll attól, hogy a tiltakozásra indítványt terjesszen elő. SoUmann belügymi­niszter közölte, hogy a kormány a birodalmi gyűlés illetékes bizottsá­gait meg fogja hallgatni, mielőtt a felhatalmazási törvény alapján fon tos határozatokat hoz. Fosztogatások, zavargások A birodalom különböző részéből zavargások hire érkezik. Kreuznach­­ban a munkanélküliek hat nagy áru­házban fosztogattak. Düsseldorfban a kirakatokat betörték és több cipő, divatáru- és élelmiszerüzletet ki­fosztottak. Höchstben a munkanél­küliek megtámadták a városháza bejáratánál áiió rendőröket. A rend­őrök golyói egy munkást megöltek, hármat súlyosan, kettőt könnyen megsebesítettek. Ugyanekkor fosz­togatások történtek. Blankenburg­­ban és a szomszédos kerületekben kitört az általános sztrájk. A mun­kások aranybért követelnek. Szászországban betiltották a proletár védőszervezetek gyűléséi Drezdából jelentik: A negyedik kerület parancsnokió tábornoka be­­!futotta a. proletár vedőszervezetők­nek október 14-ókére Chemiiiízbc egybehívott konferenciáját, mert né­zete szerint a konferencia a bizton­ságot és a rendet veszélyezteti Ugyanezen okok miatt elhalasztot­ták a munkásságnak október 15-iké­­rc tervezett tömegtüntetéseit, vala­mint az azzal kapcsolatos felvonu­lásokat is. A tilalom végrehajtásá­val az illetékes rendőrhatóságokat bízták meg. A gazdasági rendeletik Berlinből jelentik: A hétfőre egy­behívott minisztertanács fog határo­zatot hozni a valutakérdésben. A birodalmi kormány szombaton a kartellek és áregyezmények drágí­tásainak megszüntetésével foglalko­zott és elhatározta, hogy rendeletet ad ki, amelyben szabályozza a mun­kások alkalmaztatását és elbocsá­tását, valamint az üzemek szünetel­tetését, ami az 1920 februárjában és novemberében kiadott rendeletek érvénytelenitését jelenti. Az uj ren­delet értelmében megszüntetik a munkaadóknak azt a kötelezettségét, hogy a munkaidőt meghosszabbít­sák, ha csak néhány munkást is el akar bocsátani. Négy héten belül, amelynek meg kell előznie az üzem megszüntetését vagy nagyobbarányu korlátozását, munkásokat csak a ha­tóság hozzájárulásával lehet elbo­csátani. Ez idő alatt a munkaidőt huszonnégy órára el lehet rendelni. A kormány egy másik rendelettel szabályozza a munkanélküliek ellá­tásának javára szolgáló Összegek beszedését; a munkanélküliekről való gondoskodás a birodalom pénz­ügyi ínségének idején is olyan mér­tékben folytatandó, amennyire az politikai és szociális okokból elen­gedhetetlen. A munkanélkülieknek a támogatás ellenében közérdekű munkát kell teljesiteniök. Ennek a kérdésnek pontos szabályozását a munkauélkülibiztositásról hozandó törvény számára tartják fenn. Megindul a vasúti forgalom a Rsihr-vidéken Berlinből jelentik: A belga—fran­cia vasutigazgatóságok és a porosz vasutak igazgatósága között meg­indultak a tárgyalások a forgalom helyreállításáról. A tárgyalások elő­rehaladásából arra lehet következ­tetni, hogy a forgalom a legközeleb­bi napokban megindul. Kél: zenekarral mulatta el napszámostársai tizenöt­ezer dinárját szombaton éjjel egy szubeticai földmives Suboticán a halasi szőliő lakóinak vasárnap reggel érdekes látványban volt részük: négy bérkocsi vonult fel az utón „nagy zajjal“. Az első bérkocsin, hanyagul a kocsipámákra terpeszkedve ült, jobban mondva feküdt egy fiatalember, aki egyik lábát a bakra fektette, a má­sikat pedig lelógatta a kocsi olda­lán. A második kocsiban nem ült senki. A harmadik következett meg­rakva egy városszéli cigányzenekar­ra!, végül a negyedik kocsiban az ülésekre felpakolt tamburazenekar működött. A menet ebben a sor­rendben vonult fe! az utcákon egyik korcsmától a másikig, hangos zene­szóval. Ugyanebben az időben mintegy harminc munkásember és asszony feljelentést tett a rendőrségen Ko­­vácsev István 23 éves munkástársuk ellen, aki szombaton felvette társai munkabérét, körülbelül hatvanezei koronát, de a pénzzel együtt meg­szökött. A rendőrség nyomban meg­indította a nyomozást, amelynél araán megtudta, hogy Kovacsev foly-I meggyűlt a baja a rendőrséggel, de eddig minden esetben kiegyezett a feljelentő károsultakkal. Most azon­­íjban Feldmannt is utolérte a végzet lés letartóztatták. Feldmann néhány . I nappal ezelőtt mint panaszos jelent t|meg a rendőrségen és előadta, hogy i j! irodájából fontos iratokat loptak el. 'JA lopással egyik komitíensének Kis­­j1 teleky Edének fiát gyanúsította meg. - * A nyomozás Kistelekyt tisztázta a Síremlék-avatás Kottna Húr és Singer Bernát dr, sufec* ticai zsidó főrabbik síremlékének avató-iinnepe Pérics rablóbandája Csantavér alatt táborozik Fegyveres haramia-csapat a fülesben — A csendorség erősítéseket kapott Snboticéréi Perics Marinké, a hírhedt haramiave-j zér, aki a kikindai fegyházból szökött meg, legutóbb nap-nap után hallatt ma-s gáró! és a legkülönbözőbb hírek terjed- j íek el róla. A csendőrség buzgó nyo- j mozása ellenére is a legvakmerőbb mó- j dón követi el sörra bűntetteit a Bánát­ban és egyultal szorgalmasan szervezi haramia-bandáját, amely állítólag már harminc-negyven főre szaporodott. A bánáti cscndőrség annyit mindenesetre i elért, hogy Perics kénytelen volt átkelni! a Tiszán és a Bácskában felütni tanyá­ját Ć3 most ezen a vidéken veszélyez­teti a közbiztonságot. A csaníavéri tanyákról néhány nappal ezelőtt arról értesítette a csendőrséget, hogy a Tisza felől gyanús fegyveres csa­pat tűnt fel és a tanyák közt kóborol. Szombaton újabb jelentés érkezett a csapta véri községházára arról, hogy Pe­rics Marinkó, a hírneves bánáti rabló-I vezér a Bácskába menekült fegyveres bandájával. A csaníavéri csendőrség nyomozást indított és megállapította, hogy a veszedelmes haramia-banda a községtől néhány kilométerre felevő ha­talmas füzesben tartózkodik. A kevésszámú csendőrség nem mert I harcba bocsátkozni a fegyveres bandá­ival, amelynek a füzesben elsáncolt ál­­§ lása volt, hanem áronná! értesítette a I suboticai csendőrséget, ahonnan segil- 1 séget kért. A suboticai csendőrségről még szom­bat este folyamán tizenöt csendőrt küld­tek Csantavérre, ahol az ottani csend­­őrséggel együtt megkezdték a hajtóva­dászatot a haramiák után. A hajsza egész éjjel tartott, azonban eddig eredmény nélkül, mert valószínűleg Péricsék meg-I sejtették, hogy mi van készülőben és más rejtekhelyei kerestek. A nyomozás g tovább folyik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom