Bácsmegyei Napló, 1923. október (24. évfolyam, 267-297. szám)

1923-10-14 / 280. szám

1923 október 14. BACSMEGYEI NAPLÓ 13. oldal r/iđ gi, boldog napokat a ragyogó mille­­neumi esztendőket, a felvirágzást, a jólétet, a régi Ös-Budavárát juttatja eszünkbe. Azután ismét halk akkor­dok, elhaló pizzicatok, cimbalom, szomorúság, mintha csak az utolsó évtized keserveit és kínjait zongo­rázna el Kálmán Imre. A modern opereííe azonban modern táncokat is megkíván, a második magyar ábrándot egy kéjes shymmi követi. Kálmán észresem veszi, hogy a zongorára helyezett szivar már el­aludt. játszik, egyre játszik, az első felvonás után a másodikat, a máso­dik után a harmadikat. Mire befeje­zi két óra van éjfél után. Ijedten ál­lapítja meg ezt Kálmán és bocsána­tot kér vendégeitől, akikről — mi­ként mondja — teljesen mégfeledke­zett. Azt hitte, hogy egyedül van és játszott, játszott úgy. mintha magá­nak játszana. A vendégek azonban egyáltalán nem neheztelnek, őszinte hálával köszönik meg azt a páratlan élvezetet, amit Kálmán Imre min­denről elfeledkező odaadásával szerzett. A felhők már elvonultak, ki gya­log, ki autón távozik. A kapuhoz ér­ve ismét felcsendülnek a valse lente akkordjai. Kálmán egyedül maradt és mostan ismét magának játszik. MtmaaBBSŰBCESBSlWem"* ***** ««í./, (*) Roth Giga kozmetikai intézeti* ten Kr. Alexandrova ulica 21. szám 2iaít, az Angol-Magyar Dank paloíá­­j.ban, félemeleten, modern szépség­­ápolás, arcbürliámlasztás, alkalmat­lan hajszálak, pattanások, szemül­­tsök, szép!ők, májíoitok végleges el­­távoliíása. Kaphatók saját késziisné­­rvü, kiváló hatású kenőcsök, púde­rek, gvógyszappanok, arcfehéritö, és szeplökenflcsök stb. . 2S04 Chaise-longue takaró, szőnyegek, függönyök és kézimunka ágyteritők. Kvausz Ede, Novisad. Vendéglősök, kávéháztnlaidonosok és viszomclárusitók figyelmébe! Hajlított székek, foteiiok, álló ruhafogasok és egyéb hajlított bútor állandó nagy rak­táron. Általánosan elismert legiobb gyártmány. Nagyobb vételnél nagy ár­­kedvezmény. Egyedárusiió és képvise­let a Tvcrnica Savijenos Pokučstva karlovci gyáraknak: Hemler P. utóda, Novisad. R uonaíon Erős kánikula volt. A vonat szo­katlan gyorsasággal futott a nagy­város felé. A nyitott ablakon át füst­tel vegyült, mQleg levegő tódult be. Az ég aljáról vihart jelző, sötét fel­­legek húzódtak fölfelé. A vonat utasai részben a folyosón, részben a kupé kopott horpadjam he­lyezkedtek el. A kupé egyik sarkában meghúzód­va elnézgelőckem a mozgó, beszélő, ■ hallgató emberieken. Megfigyelve az arcokat, mélyen a lelkűkbe akartam hatolni, hogy vájjon milyen mérték­ben ri le ismeretlen embertársaim szemeiből életük boldogsága vagy jj szerencsétlensége. Egy a folyosó ablakán kikönyöklő f fiatalembert vettem szemügyre, ki ’ fütyürészve bámulta a vonat gyor­sasága által fölemésztett kukorica­­táblákat. Olyan átlag, az élet vihará­tól meg nem tépázott arc volt, aki talán egy kellemesen eltöltött nap emlékein rágódott. Mellettem két lánytestvér ült, vá- Isrzfékos Ízléssel, utiruhában. Erősen púderezett arcukat minduntalan egy megbízható kis zsebtükörben vizsgál­­gatták. Zajosan trécseltek, beszédjü­ket gyakran megismétlődő kacagás­sal kisérték. Nem voltak szépek, de az élettől sokat váró megelégedett-1 ség vonásai csalhatatlanul rögződtek az arcukra. Nem birtarr. elfojtani egy részvétteljes sóhajt, miközben tekin­tetem a velem szenibenülő időisebb nőre siklott át, ki egy menyasszony­­sorban levő fiatal nővel diskurált. Az idősebb nő típusa volt a többgyerme­kes, szerencsés anyáknak. Két kezét nyugodtan tartotta az ölében össze­kulcsolva és mosolygó íejbólintással hallgatta a menyasszony reménybe vetett szavait. A borzasfejü, szép menyasszony arcára két mély vonást festett a sors. Elvált asszony — újból megy férjhez, de gyermekét az első urának kellett átadnia. Itt az élet hű­sítő italának fanyar utóize van. A vonat megállt egy nagyobb falu előtt. Magas, erős nő szállt fel, ru­hája diszkrét, fekete, kezén egy szö­­kefüríös kislányt vezetett. — Bözsikém, ülj ide — szólt ko­moran, midőn a 10—11 éves kislányt velem szemben helyezte cl. Az első pillanatban forróság futott végig tagjaimban, mikor a kisláinyt megpillantottam. Szőke feje, neme­sen pisze orra. fájó emlékeim egész sorozatát hozták felszínre. Csak néz­tem, csak bámultam azt a kis virgonc gyereket, aki egész természetesnek tartja, hogy él, hogy utazik. Néha idegenkedő, csodálkozó arccal nézett felém, bizonyára kellemetlenül érin­tette mereven rátapadt tekintetem. Majd az anyát kezdtem figyelni, ki a kislánnyal váltott néhány rideg szó után a folyosóra sietett s ott hallgata­gon meredt a semmibe. Az irigység fojtogatni kezdett s belsőmben megszólalt egy keserűi hang: $ Gft Mert sokkal jobb mint a vizes sosbor­­sieszek, mert nem svindli és hatása biztos. Próbálja mrg: megfázásnál, fejfájásnál, üerékfájásr.ál, fogfájásnál. Dörzsölje be: cv.uai'.i, rheumánál, kéz-, láb- és inrándulásnál, ütődésnél, zuzódásnál. Vegye be: étvágytalan­ságnál, gyomorgörcaölcué!, hányinger­nél, hasmenésnél, mindig utasilás sze­rint és bámulni fág a gyors hatáson. Késziti: Zota d. d. gyógyszer- ás tápszergyár Kernkor. Ára 1 üvegnek 10 dinár egy speciális nagy üvegnek 20 dinár. Viszontela- jj dóknak nagy engedmény. A pénzt előre kell beküldeni. 70S5j Hat üvegnél kevesebbet nem küldünk. „ Marie a grófnő Kálmán Imre uj magijai- tárgyi operettje Kálmán Imre legújabb ope­rettje, a Marien grófnő, kará­csony hetében kerül bemuta­tóra a Theater an der Wien­­ben. Este 9 óra. Kálmán Imre kicsiny villájának kapuja előtt lámpa vilá­git. A csillagokat és a holdat felhők takarják el. annál jobban esik a mű­vész szobájának pazar világítása. A hatalmas karosszékek bíborvörös damasztján groteszk reflexek tán­­conínak. Rendkívül kényelmes ülő­helyek, arneyek a XViil. századbeli francia bergéreekre emlékeztetnek. Falépcsőn kell felhaladnunk. A lépcső igen intelligens, tudja, hogy mi iiiik egy muzsikus házában: nem csikorog. A kicsiny tapéta ajtó szin­tén zajtalanul nyílik a munkaszobá­ba, üdítő csend és nyugalom van it­ten. Egyszerű faiakon művészi raj­zok IseMböl és két kedves japán fa­­faragvány gyengéden, halványan szí­nezve. Előkelő társaságában van itt: a könyvcsálvátiyokon Bach, Beetho­ven, Haydn, Mozart, Schumann, Schubert, Weber, Bussoni és Puc­cini sorakoznak egymás mellett. A széles íróasztalon teleki kóttapapi­­rosok. Kevés, egyszerű bútor. Igazi műhely. A sarokban szerényen, .szinte alázatosan húzódik meg a há­ziúr ieghübb barátja, a zongora. Ezen az öreg zongorán hangzottak cl legelőször a Csárdáskirálynő, a farsangi tündér, a Hollandi me­nyecske és a Bajadér melódiái. A zongora előtti széken párnák hever­nek. Kálmán Imre nem zongoramű­vész. azonban játéka orchesírális, a .billentyűk a Káimán-zenekart szólal­tatják meg. Ezúttal Kálmán ismét magyar muzsikát ir. A librettó kv vádja ezt igy és Kálmán ennek igen örül, mivel a magyar muzsikában kiélheti magát. Nem szól egy szót sem, nem rontja az illúziót, leül a zongorához és játszani kezd. A szo­bát egyszerre szindus melódiák töl­tik meg. Hangulatos, szentimentális ábrándok a Nagyalföldrői. Régi ma­gyar motívumok, síró tárogatók. Egyszerre csak fortebe csap át a muzsika és, felhangzik az első csár­dás. Diadalmas csárdás, amely ré-B S E ------1-----ll—IIIHII'lll IHIIIIIIIIIMMIWII UMMIf Szerkesztői Szenetek O E ö Tudnivágyó. A találmányt szabadal­maztatás végett a kereskedelmi minisz­térium iparvédelmi osztályánál kell be­jelenteni. H. F„ Srbcbran. ügy gondoljuk, item tettünk volna szolgálatot a többi vizsgá­zónak, ha közöltük yőlna a tudósítást Szives tudósításait máskor is kérjük: B, I., Sombor. A versedben sok a kere­settség. szép szavaknak, színes jelzők­nek halmazása. Nincs bennük őszinteség, nincs elhitető erejük, nem érzik rajtuk az a belső kényszerűség, amelyik ezeket a verseket világra szólította, liyen ver­seket mindenki tud Imi. aki szereli a ver­seket. Nem tudjuk biztatni sem, hogy ír­jon tovább. S. R, Paiiécvo. Sorsjegyét nem húzták ki. Mai értéke 700—750 magyar korona. P. K, Paačevo, Versei nem közölhetők. Formájukban, tartalmukban egyként na­gyon primitívek. Könyvbarát, Novisad. A Vajdasági Ma­gyar írók Almanachja november végén j jelenik meg. Dettre János és Radó Imre szerkesztésében. A könyv ára 50 dinár lesz, kevésszámú amatőrpétdány 100 di­náréit jegyeztethető még eiő. Az Alma­nach megrendelhető a szerkesztőknél, a Dácsmegyei Napió szerkesztőségében. K. I., Sziaaisics. A kötvények iránt érdeklődjék elsősorban az ottani posta­­hivatalban. 11a oda még nem érkeztek volna meg, ngv forduljon a zagrebi postatakarékpénztár csekk-hivatalához, ahonnan meg fogja kapni a kötvénye­ket. Emigráns. I. Beogradban az orosz vö­rös kereszt foglalkozik az emigránsok hazaszállításával. 2. Bármelyik németor­szági kiadónál beszerezheti. 3. Jóminő­­ségü porfestéket finom lenolajjal kövön erősen eldörzsöüük. a péphez aztán ter­pentint adunk. A vásznat jól kiieszitjiik. forróvizzel lemossuk, aztán kiszárítjuk. Száradás után híg enyves vízzel behúz­zuk és ismét megszáritjuk. Mikor ezzel készen vagyunk, egyenlő súlyú enyvből, cinkweisbői és iszapolt krétából főzött masszával forrón kell legalább kétszer a vásznat behúznunk. A masszába kevés glicerint (pár csöppet) és lenolajat is teszünk, hogy ne pattogjon le. Az enyv­­nél vigyázni kell, hogy sok ne legyen, mert különben becserepescdik. Ez után a vásznat vékonyan behúzzuk zink­­weissai. lenoiajjal vagy íimiszes zink­­weissal. H. L., Novíbecsej: 1. Még a magyar kormány által nyugdíjazott állami tiszt­viselők az illetékes adóhivatalnál folya­modhatják meg. hogy az annak ideién koronában megállapított nyugdijukat di­nárokban kapják. 2. Azoknak a nyug­díjasoknak. akiknek nyugdiját koronában állapították meg, nincs igényjogosultsá­­£t;k arra, hogy ugyanannyi drágaság! pótlékot kapjanak, mint amennyit az ak­tiv állami tisztviselők élveznek. Ebben a kategóriában — amelyhez ön is tar­tozik — IC23 január elseje óta a 3000 koronát^ aluli nvugdlj után napi 13 dinár, 3000 koronán felül pedig /api 17 dinár drágaság! pótlék jár, tekintet néikü! a nyugdíjas lakbér-osztályára. — Az élők nem tudják megbecsül­ni egymást. Szerettem volna odaszólni annak a mogorva anyának, hogy ne tépelőd­­jöii oktalan háztartási dolgokon, ne pazarolja idejét a gyerekétől olyan távol, hogy üljön le mellé, dédelges­se, ölelje, becézze, csókolja, simo­gassa azt a lágy, szőke haját, Írisz visszasírhat minden elmulasztott per­cet. Ah, ha én mégegyszer! . . . Sose mennék el tőle! . . . Az anya erre visszafordult, rám nézett, mintha megértette volna bel­sőm háborgásainak buzdító szavait. Tekintetünk találkozott, azután ko­mor arccal ismét a gyermek felé szóit: — Bözsikém, ülj rendesen — és megint kibámult az erősen boruló jel­legek közé. — Jaj, megázunk — szólt az egyik mellettem ülő lány és hallottam, amint az otthonfelejtett ernyőről és, egyéb esőtől féltett toaJettcikkekrűi folytattak élénk diskurzust. Főtt a fejem a káosztól, elhagytam, ülőhelyemet, hogy a folyosó ablaká­nál fölfrissitsem kissé megkínzott idegeimet. A fojtó meleget hűvös szellő váltotta fel a közelgő zivatar előjeleként. Az úttesten elszórt őrházak és rak­tárakból láttam, hogy közeledünk az állomás felé. A város kontúrjai csak homályosan váltak ki az alkony szür­kületéből. Az egész szürkeség nyo­masztólag hatott a hangulatokra. Volt hadifoglyok!!! wsamssasmfEmmatamsma legjelent a legszebb orosz dal, amely lépten nyomon kí­sért benneteket nagy Orosz­országban. Címe: DAJKÁL (Szibériai emlék) Vegyétek és terjesszétek l Moravetz kiadás Mindenütt kaphatói 7344 A kupé belsejében erős kacagás hallatszott. Hirtelen csodálkozással bámultam vissza —• ilyen időben Csak a tökéletes boldogság kacag. — Hát ilyen is van?! A két testvér volt. Mikor visszafordultam, tekintetem, másodszor találkozott az anyával, így közelről láttam, hogy nem any­­nyira ridegség volt ez az arc, mint inkább a falun felhizott bánat hü tük­re. Valami különös érzés támadt bennem, szerettem volna szóba ele­gyedni vele. Az asszony ismét beszólt a kis­lánynak: — Bözsike, légy már türelmes, rögtön ott vagyunk, anyád bizonyá­ra várni fog. Hirtelen szökött a kérdés az aj­kamra: — Hát nem öné a kislány? Az asszony arca elborult, szájszeg­­letén egy fájdalmas vonás jelent meg, amikor mondta: — Nem. Bözsike a nővéremé. Az enyém sarlaliban halt el már egy fél évc.Egyetlen gyermekem volt. Elhallgatott. Nem néztem rá többé. Ott álltunk egymás mellett szótlan. Az eső nagy, csöppekben vágódott az ablaktáb­lákhoz és cikornyás vonalakban fu­tott végig az üvegen. A vonat pedig zakatolva futott oda. ahol Bözsikét várta a mamája. K. Végh Vilma.

Next

/
Oldalképek
Tartalom