Bácsmegyei Napló, 1923. október (24. évfolyam, 267-297. szám)
1923-10-03 / 269. szám
m Ära: egy és fé! dinár Megjelenik minden reggel, ünnep ufón és hétfőn délben TELEFON SZÁK: ÍCiadóhieatal 8-53, Szerkesztősé» 5-10 A közigazgatás nyelve A kolozsvári hástulajdor. >sok —■- mint mai lapunkban megírtuk —■ vallásra és nemzetiségre való tekintet nélkül mozgalmat indítottak annak érdekében, hogy a városi tanács hirdetményeit és hatósági felhívásait ne csak az állam nyelvén tegyék közzé, hanem azon a nyelven is, amely a lakosság legnagyobb részének anyanyel ve. Ennek a mozgalomnak jelentősége független attól, hogy a konkrét kérdésben eredményes lesz-e, vagy nem. A mozgalomnak szimptomatikus jelentősége van s azt SZLfUitSZlČSLGt Kralja Aieiaudra-nlicn 4 »zást alatt Előfizetési ár negyedévre 135 diaár KL.déhivaial, Kralja Alexasdra-nllea 1 (Lelba.h-paloSa) sgazolja, hogy nem a türelmetlenség által vezetett, de a mindennapi élet jelenségei által fölvilágosított állampolgárok még ha az uralmon lévő nemzet tagjai is ha tudják már látni, hogy az állami nyelvnek monopolisztikus helyzete megnehezíti a közigazgatást, mesterséges akadályokat emel az intézkedések és az intézkedések végrehajtása közé s lehetetlenné teszi a jő és zavartalan közigazgatást. Alig pár napja annak, hogy ezen a helyen elmondtuk s nem tehetünk róla, ha a helyzet hasonlósága megismétlésre kényszerít: az államnyelv nem tudása nem az államhüseg hiányának bizonyítéka. Az a generáció, a melyiknek felnőtt korára esik az impérium változása, már csak kivételes nyelvtehetség birtokában, vagy — exisztenciája által rászorítva — hallatlan erőfeszítésekkel tudja elsajátítani az uj állam nyelvét. Akit a megélhetés nem kényszerít rá, hogy elsajátítsa az államnyelvet, ez hiába látja be, hogy mennyi kézzel fogható előnynyel járna az államnyelven való beszéd, ha nem a szükség, csak a belátás és kényelem sarkalja, nem tud felnőtt korában megbirkózni a nyelvtanulás nehézségeivel. Senki sem kételkedhetik benne, hogy az utódállamok iskolája politikája bár nem mindig emberséges eszközzel, de azt a helyes célt szolgálja, hogy mindenkit megtanítson az állam nyelvere. A most felnövő generáció nem fogja már érezni azokat a mérhetetlen nehézségeket, amik a most élő, őket megelőző nemzedékre az államnyelv nemtudása miatt súlyosodnak. A közigazgatásnak az a feladata, hogy végrehajtsa a törvényt s az állam hatalmával segítsen elintézni n polgárok ügyes-bajos dolgait, legyen védője a szegénynek, oiíaimazója a törvény erejére rászorultnak s legyen fékezője a törvény, vagy hatalom szélsőségeinek. A jó közigazgatás nak oda kell nyúlnia minden gondjára bizott polgár ügyéhez, bajához, orvosolni kell tudni minden jogos panaszt, be kell hegesztenie minden sérelmet, vigyáznia kell a polgárok egészségére, vagyonára, életére, kenyeret kel! vinnie az éhezőnek, tüzelőanyagot a hideg tűzhelyekre, — a jő iíözigazgatős papja, orvosa, baktere, tanítója a rábízott polgároknak. De lehet-e jő pap az, aki nem prédikál hivei nyelvén, tud-e gyógyítani az orvos, ha nem érti szavát a beteg, leheí-e jó tanító az, aki nem ismert nyelven tartja magyarázatát. Hogyan végczheti[ el a közigazgatás feladatát, ha azj impériuma aíá tartozók nem értik! a parancsokat, r.em hallják a figyelmeztetéseket s mert nem ér-1 tik, szót fogadni sem tudnak sem a meghagyásnak, sem a tilalomnak A közigazgatás idegen vizeken evez, ha nem a polgárok mindennapi életévei törődik, hanem — nemzetiségi politikát folytat. Hagyják meg a politikát a politikusok- j nafc, a közigazgatási tisztviselő | szobája legyen tiszta a legds/.-• tább moiivumu politikai törekvő-j séfctől is, legyen ott minden pol-' gár s minden polgár minden gondja egyforma. Aki az állam nyelvét nem beszéli, úgyis súlyos terhet hordoz, mely nemesek a hatóságokkal való érintkezésben, de a gazdasági versenyben való helytállásban is gátolja. A jó közigazgatásnak nem lehet az a föladata, hegy a terheket még súlyosabbá tegye, hanem az, hogy segíti ások viselését. De ezt a legnemesebb célját csak az a közigazgatás tudja betölteni, amelyik a polgárai nyelvén szól e polgáraihoz. A jó, e bölcs, a megértő közigazgatás a szociális ellentétek kiegyenlítésén fáradozik. Az a közigazgatás pedig, amelyik polgárai előtt a nem értett nyelv ködébe burkolózva jelenik meg, akarva-nem akarva a társadalmi osztály korlátáit emeli föl azok közé is, akiket csak nyelvi különbségek választanak el egymástól. Es a közigazgatás pedig azt építi föl, amit le kellene rombolnia s azt rombolja le, aminek fölépítése lenne kötelessége. Akik Vedig ezt a visszájára forditoíl munkát végzik el, nem lehetnek sem jó hazafiak, sem jó tisztviselők. A nemzetgyűlés elfogadta a vasúti pragmatikát A Német Párt a kormánnyal szavazott — Megszüntetik a szociálpolitikai-, az agrárreform- és a törvényelőkészítő minisztériumokat Beogradhől jelentik: A parlament keddi ülésén, amelyet délelőtt fél tíz után nyitott meg }0~ vanoviCS Ljuba elnök, a vasutasok pragmatikájáról szóló javaslatot tárgyalták. A napirend előtt Jankavics Velizár közlekedésügyi miniszter válaszolt Grizogono demokrata képviselőnek, aki az adriai hajóssztrájk ügyében intézett hozzá kérdést. Kijelentette, hogy a hajóssztrájk, amely tisztán gazdasági lermészetü okok miatt tört ki, több hétig tartott és ezalatt a kormány minden intézkedést megtett a sztrájk megszüntetésére. Legutóbb rendeletileg próbálta a kérdést megoldani, a rendeletek végrehajtására azonban már nem került sor, mert időközben a tengerészek megegyeztek a tulajdonosokkal. A miniszter válasza után áttértek a napirendre. A törvényhozó bizottság jelentését a vasutasok pragmatikájáról szóló javaslatról Dimitrijevlcs Mita radikális képviselő olvasta föl, aki a javaslatot elfogadásra ajánlotta, fankovics Velizár közlekedésügyi miniszter rövid beszédben kiegészítette a bizottság jelentését, kérvén a parlamentet, hogy a közlekedés rendje és zavartalan működése érdekében szavazza meg a törvényjavaslatot. Miután a javaslat az úgynevezett rövid parlamenti eljárás alá • esik csupán, a pártok megbizott: jai fejtették ki az egyes klubok I álláspontját. A klerikálisok részé■ röl Zsebat szólt a javaslathoz, • élesen támadván annak egyes I szakaszait, amelyek szerinte helytelenek és tisztán pártpolitikai i érdekeket szolgáinak. Tiltakozott • az ellen, hogy a javaslat értelmé- i ben a közlekedésügyi minisztérium I a szlovén vasutasokat elhelyezi r Szlovéniából és helyettük szerbe- I két helyez a szlovén vasutakrn. • A muzulmánok álláspontját Hraszt nica fejtette ki, aki szintén heve• sen bírálta a javaslatot. Davido■ vies a demokrata párt nevében ■ I kijelentette, hogy a beterjesztett - javaslat nem szolgálja a közlekedés érdekeit. A demokrata párt • — mondotta — szükségesnek • tartja a pragmatika meghozatalát, fazonban igazságosabb alapon, a íj vasutasok függetlenségének biz■ jtositása mellett. A fegyelmi bíróságok intézményét nem fogadhatja el, mert ezzel teljesen a miniszternek szolgáltatják ki a vasutasokat. Tiltakozik az ellen, hogy a javaslat ellenére, a kormány továbbra is érvényben tartja a vasutasok sztrájkjára vonatkozó rendeleteket, amelyek ellenkeznek as alkotmánnyal, amely tudvalévőén megtiltja a rendkívüli bíróságok feléiiitását. A vélemény* szerint arra fog vezetni, hogy » nem radikális vasutasokat el fogják bocsájani állásukból. A földműves párt deklarációját Kokaricvies olvasta föl, a radikálisokét pedig Kodes, aki hangsúlyozta, hogy a rad kalis párt á javasló■: melleit fog szavazni. Az elhangzott kifogásokra far,kavics Velizár közlekedésügyi miniszter válaszolt. Beszédében * szlovének deklarációjával kapcsolatban kijelentette, hogy nem érti a szlovének kifogásait, mert szerinte a szlovén nép nem külön nép, hanem egyformán érvényesek. Visszautasította Davidov'cs Ljuba kifogásait és hangsúlyozó», hogy a fegyelmi bíróságok intézménye megfelel a demokrácia követelményeinek. Davidovics LiuD3 válaszában rámutatott arra, hogy éppen a radikálispárt volt az, amely harm,ize éven kérésziül küzdőit'a tisztviselők függetlenségéért, most pedig ezzel a javaslattal éppen ők kötik gúzsba — pártérdekből — a tisztviselőket. Zsebot klerikális szintén válaszolt a miniszternek, megismételvén kijelentéseit, miközben közte és fankovics Velizár miniszter közt éles szócsata fejlődött ki. A javaslatot végül névszerinti szavazással 109 szavazattal 70 ellenében elfogadta a parlament. A németek és a dzsemljeí a kormánynyal szavaztak. A szavazás után megállapították a parlament legközelebbi szerdai — ülésének napirendit*:, amelyen először a bírósági törvény 13-ilc szakaszának törvényes értelmezéséről szőlő javaslat letárgyalósára kiküldendő bizottság megválasztása szerepel, aztán pedig ez' illetéktörvény' módosításának tár gyaláse. Az ülést háromnegyed tizenkettőkor zárta be Jovénovics Ljuba elnök. A központi igazgatásról szóló törvény a minisztertanács előtt A minisztertanács kedd esti ülésén a központi igazgatásról szóló törvényjavaslattal foglalkozott a kormány. Ezt a javaslatot az előző parlament egyszer már tárgyalás1 alá vette és a törvényhozó bizottság egyik szekciója azt ei is fogáét-., azonban tovább nem jutott a törvénytervezet A radikális kormány a javaslatot újból átdolgozta és a miniszterelnök kedden terjesztette a kormány elé. A keddi ülésen csak a javaslat első részét tárgyalták le. A kormány tagjai máris megegyeztek abban, hogy a törvényben megszüntetik a szociálpolitikai, agrár reform, és törváiyelőkészítő minisztériumé*. Szó yan továbbá egy negyedik mi-