Bácsmegyei Napló, 1923. június (24. évfolyam, 145-173. szám)

1923-06-08 / 152. szám

1925. junius 8. BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal, Kelőit görög-török békét sürget Vecizelosz Lausanneból jelentik: A görög dele­gáció részéről ered az az értesülés, hogy Venizclosz arra az esetre, ha a béketár­gyalások továbbra is olyan vontatottan fognak haladni, hivatalos lépést tesz a konferencia elnökségénél és arra fogja kérni a szövetséges fő hatalmakat, egyez­zenek bele abba, hogy Görögország külön bekét kössön Törökországgal. De Siere, az Ottoman Bank vezér­­igazgatója. szerdán délután Párisbóí Lausanneba érkezett. Jói értesült forrás szerint arról van szó, hogy az Ottomán Bank hajlandó Törökországnak kedvező feltétek mellett kölcsönt adni, amely lehetővé tenné az angorai kormánynak hogy a szövetségesek követelései szerint a hátralékos kamato at aranyban fizesse. Ha ebbe a szövetségesek beleegyeznek és Törökország elfogadja az ajánía ot, akkor lekerül a békekonferencia napi­rend] ről a még függő vitás kérdések legnehezebbike és a keleti békekötés­nek nem lesz többé akadálya. k tisztviselokérdés a magyar nemzetgyüL'sen Budapestről jelentik: A nemzet­gyűlés csütörtöki ülésén Szilágyi Lajos hosszú beszéd keretében indo­kolta meg a tisztviselőkérdés rende­zése ügyében benyújtott indítványát. Utalt arra, hogy a közszolgálati al­kalmazottakkal együtt az államnak sürgősen rendezni kell a hadiözve­gyek, hadiárvák és hadirokkantak segélyezésének kérdését. Felemlítet­te, hogy a tisztviselők részére folyó­sított segélyeket késedehnesen utal­ják ki. Szükséges lenne — mondotta — a szolgálati pragmatikát törvény­be iktatni. Az államnak biztosítani kell a tisztviselők részére a létmini­mumot, amelyet az aranyparitás alapján kellene rendezni. Rátért a családi pótlék és a lakáspótdij kér­désére amelyeknek helyes megoldá sára azt javasolta, hegy az uj árak­nak megfelelően állapítsák meg, még pedig ugv. hogy az alacsonyabb fi­zetés} kategóriák is igazságosan ré szesüljenek a mellékilletékekben. A pénzügyminiszter bejelentette, hogy Szilágyi beszédére csütörtökön fog válaszolni. Egyúttal azt is beje­lentette. hogy az ország pénzügyi helyzetéről és a külföldi kölcsön kér désérő! i§ beszámol a nemzetgyűlés­nek. Feloldják a zár alól Zenta város birtokát Vuscs képviseli? intervenciója az agrárminiszternél Zenta városa már régebben azzal a kéréssel fordult az agrárminisztérium­hoz, hogy engedélyezze a város négy­száz holdas birtokának eladását. A bir­tok vételárát Zenta városa kaszárnya-, kórház- és katholikus templom építé­sére akarja fordítani. A birtokot az ag rárreform céljaira zár alá helyezték és a város azt kérte, hogy a zárlatot o d­­ják fel. Az ügy aktái a snboticai agrárhivatal­hoz kerültek, ahonnan áttették az ira­tokat a becskereki agrárhivatalhoz, az­zal az indokolással, hogy a birtok a Tisza túlsó partján van és így a bee ­hr erek i körzetbe tartozik. A becskereki agrárhivatal Zenta vá­ros kérése fö'ött a legnagyobb megle­petésre úgy döntött, hogy nem engedé­lyezi a zárlat feloldását és azt a hatá­rozatot hozta, hogy a négyszáz hold fö'det fel kell parcellázni szenttamási most Vuics Joco sentai radikális kép­viselő fölhívta az agrárminiszter figyel­mét és interveniált a zárlat föloldása érdekében. A miniszter kijelentette, hogy nagy meglepetéssel értesül a becs­kereki agrárhivatal különös döntéséről és megígérte, hogy a város birtokát okvetlenül feloMatja a zár alól. A föl­oldás feltétele, hogy a városi birtokot kis parcellákban nacionális elemeknek kell eladni. Ha a feloldás megtörténik, valószínűleg szentmíklósi szerb földrai­­vesek veszik meg a város felparcellá­zott földjét. Davidcvics maradi a áemokratapárt elnöke Priblcsevfcs veresége Beogradból jelentik. A demo" krata-p ;rt hetek óta kénytelen volt tisztújító ülését elhalasztani, mert a párt két frakciója nem tu­dott megegyezni az uj elnök sze­mélyében. A Pribicsevics-csopcrf nem akart hozzájárulni ahhoz, hogy a párt eddigi elnöke, D vl­­üovics Ljuba megmaradjon a he­lyén, mert Pribicsevics Szvetozár mega szerette volna az elnöki széket elfoglalni. A két frakciónak a kulisszák mögött folyó hábo­rúskodása miatt egészen mostariig húzódott a pártelnökség megvá* * lasztásának kérdése, míg azután a demokratapart csütörtöki ülésén sor került a tisztikar választására: A szavazás előtt megállapodás létesült a két frakció között, a melynek értelmiben elnöknek megválasztották D vidovics Ljubát, alelnöknek pedig Grizogono-1, aki a Prib'csevics-Csoport tagja. A radikális párt ülése A radikális-párt csütörtökön este ülést tartott, amelyen a kormány tagjai is megjelentek. Az ülésen különböző resszort kérdések ke rétitek szóba, főleg közélelmez >i kérdéseket tárgyaltak és az ellá­tatlan vidékek helyzetét tárgyéi ták meg. A törvényhozó bizottság elfogadta a tisztviselő törvény-javaslatot A nemzetgyűlés törvényhozó bizottsága szerdán folytatta a ké­szülő tisztviselő-törvény részlete; tárgyalását. A bizottság csekély változtatásokkal elfogadta a tör­­vényjavas:aíoí és azt most már beterjesztik a nemzetgyűlés elé. A Nagykövetek Tanácsának demarsa még sem érkezett meg Budapestre Magyarországon a kisantant befolyásának tulajdonítják az uj lefegyverzési akciót Budapesti jelentések szerint az egész magyarországi politikai élet­ben kínos meglepetést keltett az a német forrásból eredő hir. amely szerint — mint tegnap már megírtuk — a Nagykövetek Tanácsa keddi ér­tekezletén egy Magyarországhoz in­tézendő demarche-ot készített elő, amelynek elküldése állítólag már kü­szöbön is van. A jegyzék beavatott forrás szerint a magyar leszerelés kérdésével foglalkozik. Illetékes magyar részről most nyi­latkoznak a demars híréről és kije­lentik, hogy a magyar kormány a jj Nagykövetek Tanácsának szóban ' forgó lépéséről még semmit sem tud és nem is tartják valószínűnek, hogy ^egyáltalán sor kerülne rá. Ha azon­ban mégis sor Derülne a demars át- I adására, úgy ez mindenesetre a kis- I antant befolyására vezethető vissza. I Magyarországi beavatott körök­ében rámutatnak arra. hogy Bethlen \ miniszterelnök és KdVay pénzügy - [miniszter külföldi tárgyalásai tették l hosszabb szünet után aktuálissá a magyar problémát. A magyar kor­mány tagjainak párisi útja óta az ér­dekelt államok — főleg a kisaníant — sajtója és politikai közvéleménye újból fokozottabb figyelmet fordít a magyarországi politikára és elérke­zettnek látják az időt, hogy e tekin­­\ télben az ö intencióiknak megfelelő I tiszta helyzetet teremtsenek. Hir szerint Masaryk esek köztár­sasági elnök és Benes cseh minisz­terelnök Párisba készülnek, nyilván­valóan azzal a céllal, hogy a magyar kérés teljesítése elé akadályokat gördítsenek. Erre a célra a legalkal­masabbnak a leszerelés kérdésének előtérbe tolását tekintik. Ebből a szempontból azonban a magyar korr mány kedvező momentumnak tekinti Foch marsallnak Prágában tett nyi­latkozatát. amely szerint a kisan­­tantnak semmi oka sincs Magyaror­szágtól tartani. A magyar leszerelés­ről egyébként megnyugtató jelentést tett annak idején Párisban a külön e célra kiküldött szövetségközi katonai szerb földigény lök között. A becskereki agrárhivatal döntésére! ellenőrző bizottság is. figyelembe veendő továbbá. — mondja a nyilatkozat. — hogy ugyanekkor a kisaníant részéröl í nagymértékben fegyverkeznek, ami­re vall az a tény. hogy Jugoszlávia lés Románia katonai célokra kölcsö­nöket szándékozik igény bevenni és a beogradi szkupstinában katonai ja­vaslatokat akarnak beterjeszteni. Mindebből a körülményből arra szá­mit a magyar kormány, hogy a nagy­követek tanácsának keddi ülése -­­amennyiben ilyen egyáltalán volt — mi idén valószínűség szerint nem foglalkozott a magyar leszerelés kérdésével és igy megdől az a kö vetkeztetés. hogy ilyen irányú de­­marsot intéznének Magyarország­hoz. A magyar kormány eme felfogá­sával szemben a kisaníant diplomá­ciai köreiben megerősítik a Legtel- Isöbb Tanács keddi határozatáról ?szóló hírekéi. Rámutatnak itt arra, • hogy a demars. amelyet kedden fca­­;• túloztak cl. szerdán még nem érkez­hetett meg Budapestre. A jegyzék I elküldése csak néhány nap múlva fog megtörténni, mert a nagyhatal- 1 inaknak a Legfelsőbb Tanácsban résztvevő képviselői a demars tekin­tetében még érintkezésbe akarnak lépni a kisaníant kormányaival, Bz-* zel hozzák összefüggésbe Masaryk csehszlovák elnöknek és Benes kül­ügyminiszternek párisi utazási ter­vét és Poincarénak a kisantant kor- i Hiányaihoz intézett meghívását egy Párisban megtartandó közös érte­kezletre. Ezen az értekezleten az ál­talános jóvátételi kérdések kerülné­nek szóba és Poincaré hir szerint I hajlandó junktimot létrehozni a né­met és a magyar jóvátétel között és a kisantantot biztosítani akarja Fran­ciaország támogatásáról Magyaror­szággal szemben fennálló követelé­seinek érvényesítése tekintetében. Információnk szerint nem Bethlen és Kállay útja idézte elő a magyar jóvátételi probléma előtérbe jutását a középeurópai politikában, mint­hogy ez már amúgy is időszerűvé i vált. A magyar miniszterek akciója Icsak siettette e kérdés aktualitásai és ezt az alkalmat akarják a kis* antant államai felhasználniarra.hogy' .;teljes bizonyosságot szerezzenek a -S magyar hadsereg lefegyverzése te­­- [ kin: elébe a is. Ügy a Párisban. mint a Beogradban tervezett kisantant­­konferencia terve is e kérdés jegyé­ben jött létre. A jugoszláv és román katonai intézkedések nem hogy való­színűtlenné tennék a demars hírét, sőt éppen ellenkezőleg azt mutatják, hogy a kisantant minden előkészüle­tet megtesz arra, hogy ez alkalom­mal véglegesen tisztázni akarja a magyar jóvátétel és a magyar had­sereg kérdését. Beavatott körökben rámutatnak; arra. hogy mindezek az intézkedések nem a magyar nép ellen irányulnak, mert a kisantantnak gazdasági és politikai szempontból is előnyös Kö­­zépeuróna békés politikája érdeké­ben Magyarország konszolidálása és a kisantant mostani erélyes akciója, a Legfelsőbb Tanács bevonásává! — kizárólag a jelenlegi magyaror­szági kormányzati rendszer ellen irányul. Egy kurzushirlapiró öt sajiápöre Leadvai-Lefcjser Istv a a bíróság eleit Budapestről jelentik: Lendvai- Lehner István hírlapírót a budapesti törvényszék szeraan vonta felelős­ségre hitfelekezet elleni izgatás, saj­tó utján elkövetett rágalmazás és bűntett és büntevő ieldicséréscaek vétségéért. A hitíelekezet elleni iz­gatást Lendvai azzal követte el, hogy a Nép cimü lapban »Búcsú Budától« címen cikket irt. amelyben a legéle­sebben támadta a zsidóságot. Sajtó utján elkövetett rágalmazást három esetben követett el az ébredő hírlap­író. Egy alkalommal Zsolt Béla ellen egy másik alkalommal pedig Búza j Barna és Vess János, a Károlyi-kor­mány miniszterei ellen irt támadó modorban cikkeket a Nemzeti Újság­ában. A büntevő feldicsérésének vét­­fsége azzal az ominózus Héjjas-cik­­kel van kapcsolatban, amely az Izsá­ki rablógyilkosságok tárgyalása al­­jkalmával jelent meg ugyancsak a | Nemzeti Újságban. A bíróság Lendvait a hitfelekezet elleni izgatás vádja alól felmentette azzal az indokolással, hogy a cikk csak azokat a zsidókat támadja, akik háborús konjunktúrákon gazdagod­­}tak meg. A Háuas-cíkk ügyében a \tárgyakist elnapolták az izsáki-pör iratainak beszerzése végett, amelyet az ügyész indítványozott. Zsolt Béla elleni sajtópör tárgyalásán Lendvai sajnálkozását fejezte ki a cikk tar­talma mialt, mire a felek kibékülte!?, a bíróság pedig az eljárást beszün­tette. Búza Barna és Vass János sajtópörében Lendvai a valódiság bizonyítását elmulasztotta, holott er­re maga Búza Barna még a tárgya­lás előtt felkérte. A tárgyaláson Lendvai utólag kérte a valódiság bi­zonyításának elrendelését, amelynek azonban a bíróság helyt nem adott. A bíróság döntésére Búza Barna és Vass János jog; képviselője kijelen­tették, mivel Lendvai a valódiság bi­zonyítása elől megfutamodott, a fő­­magánvádlók elejtik ellene a vádat. A.BácsmegyeiNapló 752-ik számához Aki junius 30-ig ezeket a szelvényeket összegyűjti és beküldi, az évi idő­tartamra ba’eset ellen 7000'— dinár erejét! halál 2500'— diná ere éie rokkantság esetére a Rossija-Fo nőiére biztositó és viszontbiztosító társaságnál dijrnentesenjbiztositva lesz

Next

/
Oldalképek
Tartalom