Bácsmegyei Napló, 1923. június (24. évfolyam, 145-173. szám)
1923-06-19 / 163. szám
1923. junius 19. BÁCSMEGYE1 NaPLÓ 5. oldal — ígérd meg. hogy nem űző! velem hamis játékot, ha Maryt elhozom. -— ígérem, hogy semmi botrányba nem keverlek — volt a válasza. — Jól van tehát — hagytam helyben. >— De kérlek, ne feledd, hogy nekem rövidesen Padubitzba kell visszamennem. Mondj el tehát mindent neki, amit akarsz, ezen az utolsó találkozáson. — Etelő! nyugodt lehetsz — biztosított Rudolf. ~ Sohasem felejtem el, amit értem tettél. Tehát a holnap! viszontlátásig.« Legyőzték Battling' Sikít a világhírű néger feoxolőt Még élénken emlékezetes az a fcoxbotrány. amelynek hőse Battling Siki, egy közismerten rut Szenegál néger volt Parisban. A franciák büszkesége, Carpentier ellen szállt a ringbe egy úgynevezett exhibition-meccsre. Egy nagy mozivállalat rendezte a meccset, amelyen 'Sildnek a megállapodás szerint nem volt szabad győznie, a fekete shampion azonban a küzdelem hevében megfeledkezett a megállapodásról és egy váratlan pillanatban »knockout«-olta Carpentiert. így lett egyszerre naggyá Battling Sild. az egyszerű szállodai mosogatólegéjiy. aki ebből az egy diadalból nagyszerűen élt — Berlinben. Olyan »drága« ember lett. hogy amikor legutóbb Tex Richard, a legnagyobb amerikai impresszárió 10.000 dolláros ajánlatot tett neki, a menetzserei, mert neki nem is egy. de több menedzserié is van. azt a választ adták, hogy csak 40.000 dollárért hajlandók átvinni az ökölkirályt. A Carpentier-meccs óta az egész bexvilág a Carpentier— Siki revansmérkfízés után sóhajtozik. amely szeptember 16-án kerül eldöntésre Amerikában, de a »fekete szörny«-et. ahogy a párisiak a rut Sikit elnevezték, már előbb egy kis baleset érte. Junius 17-ikén ugyanis Párisban Moreile francia középsúlyú boxbajrtok legyőzte Battling Siki világbajnokot. miután az utóbbit a hatodik fordulóban diszkvalifikálták. Egyszóval hat menet után Morelle francia bajnok legyőzte Sikit, de csak úgy, hogy Sikit szabálytalan harcmodoráért a zsűri diszkvalifjkálta. Ki felelős a beogradi szerződésért? A Károlyi-por hétfői tárgyalása Fegy¥eres rablék kétszázezer koronát raboltak el a NeuscMoss-g-yár tisztviselőjétől A horvátországi Neuschloss-féie gyártelepnek Koska és Vuka körül nagy erdei vannak, amelynek kitermelése — pár száz munkással — most' van folyamatban. A múlt szombaton — junius 16-ikán — a gyár egyik tisztviselője, Németi, egy csendőr: Tintar kíséretében a központi gyártelepről a munkások hetibérének kifizetésére kétszázezer koronát vitt ki az erdőbe. Útközben Koska és Vuka között az iparvasuton az erdőtelep feié tartó tisztviselőt és csendőrt a fák mögül fegyveres rablók támadták meg. A rablók három lövést adtak le és a golyók Npmetit és Tint art is megsebesítették. Németi, akit a golyó a karján sebesitett meg. a pénzeszsák hátrahagyásával megfutott, a csendőr azonban, akinek sérülése súlyos volt. nem tudott elmenekülni. A rablók, amikor látták, hogy a csendőr harcképtelen, magukhoz vették a pénzeszsákot és eltűntek az erdő fái között. A csendőrség széleskörű nyomozást indított, hogy a rablókat kézrekeritse. akik már több Ízben követtek el hasonló rablótámadásokat, de még ezideig nem sikerült őket ártalmatlanná terni4 -Budapestről jelentik: Gróf Károlyi Mihály vagyonelkobzási pőrének hétfői tárgyalásán Nagy Vince folytatta a múlt tárgyaláson megkezdett előterjesztését. Károlyi Mihály a beogradi fegyverszüneti tárgyalások alkalmával megkísérelte, — fejtegeti Nagy Vince, — hogy elfogadtassa azt az álláspontot, hogy a Diaz-féle fegyverszüneti szerződés Magyarországra is vonatkozzék. Franchet D'Esperay ezt a felfogást nem tette magáévá, kijelentette, hogy neki külön katonai operációs területe van és ha a magyar kormány nem köt szeréődést, neki joga, sőt parancsa van az előnyomulásra. Károlyinak sikerült az előterjesztett feltételekből két-három pontot módosítani, úgy. hogy a szerződéstervezet lényegesen enyhült. Károlyi még ezt sem volt hajtandó elfogadni. mert ez is a demarkációs vonalakat az ország határán belül állapította meg. Ezért kérte Franchet D’Esperayt, hogy küldjön rádiótelegrammot Clemeróeeauhoz. amelyben kifejezetten írja elő, hogy az antant biztosit ja a jelenlegi határokat. Pár nap múlva megérkezett Clemenceau ismert válasza, amelyet Károlyi a nemzeti tanács elé terjesztett. Itt hangsúlyozta, hogy annyira súlyosnak látja a feltételeket, hogy nem érzi magát feljogosítva annak aláírására. A nemzeti tanács egyhangú határozattal utasította Lindert, hogy írja azt alá. — Ennek alapján bebizonyítva látom, hogy a beogradi szerződés megkötése szükséges volt. mert igy lehetett megakadályozni a balkáni haderők előnyomulását. Ka pedig elfogadjuk azt az álláspontot hogy az helytelen volt. kik azért a felelősek? ... _ A fegyverletételi parancsot a minisztertanács adta ki, a végrehajtó közeg sem volt Károlyi, hanem Linder hadügyminiszter. Károlyi az egész kérdéshez hozzá sem szólott. A belgrádi szerződésért a felelősség itymódon a nemzeti tanácsra hárul Lehetetlen, hogy futni hagyják azokat, akik a jelenlegi kormányzat kebelében magas pozícióban ülnek, bár ezekben a cselekményekben részesek voltak és mindenesetre az egyetemleges felelősség alapján felelősségre volnának vonhatók. Ezután Búza Barna tette meg előterjesztését. — Nehéz volna a köztársaság kiä kiáltását erőszakos cselekedetnek í mondani, — kezdte — miután egyetlen ellentmondó, egyetlen ellenszegülő sem volt, hogy erőszakra szükség lett volna. A fegyverletételről s a beogradi szerződésről beszél ezután. A minisztertanács egyhangúlag hozzájárult az ellenségeskedés megszüntetéséhez. illetőleg a fegyverletételhez. am'kor Linder előadta, a délnyugati front összeomlott, a ka- 1 tonák özönlenek vissza Ausztrián keresztül és fosztogatnak. A fegyverletétel volt az egyetlen mód arra, hogy a Károlyi-kormány az ellenséget megállítsa. Kéri a bíróságot, hogy hivatalból tegye át az iratokat a büntető bírósághoz, a büntető eljárás folyamatba tétele végett, a minisztertanácsnak Budapesten élő tagjai ellen. Teljes nyugalommal kijelenti, hogy Károlyi sohasem törekedett az ilyen békekötésre, ellenkezőleg mindig igyekezett az ország területéi megvédeni és ennek érdekében Ausztria és Németország érdeleit is hajlandó volt feláldozni. Aki ézekután azt mondja, hogy Károlyi vagy pártja a minden áron való békekötésre törekedett, holott bizonyíték erre nincs, az egyenesen rágalmaz. Az elnök ezután szünetet rendelt Az Ébredő Magyarok iij vezetőséget választottak Eltolódás a legszélsőbb jobboldali irányba Eckhardt Tibor nem vállalja az elnökséget Budapestről jelentik: Szombaton reggel hosszú kommüniké közölte a nyilvánossággal, hogy az Ébredő Magyarok Egyesülete »megunva hosszú évek tespedését«, vasárnap, junius 17-én délelőtt közgyűlés keretében szervezetében és egész irányításában rendszerváltozást fog keresztülvinni. Az első tervek szerint egy nemzetgyűlési képviselőt akartak az Egyesület élére állítani és szombaton este föl is kérték dr. Eckhardt Tibort, hogy vállalja el az elnöki tisztséget. A nála megjelent ébredő-vezérekjnek Eckhardt kijelentette, hogy a mai körülmények között, mivel egy elnöknek most semmi hatalma nirics az Egyesületben, nem vállalhatja az elnökséget. Ha azonban föltételei teljesednének, elvállalná. Hangoztatta, hogy az ÉME lényeges reformokra szorul, elsősorban a vezetést kell megváltoztatni, mivel ma semminek nincs ott gazdája, az ügyek j$mlszertelcnül mentnek, a soktagii vezetőség miatt nem lehet eredményeket elérni. Vasárnap reggel 9 órakor ült öszsze az Egyesület országos választmánya, hogy a közgyűlésnek előterjesztendő javaslatokat megvitassa. A választmány elhatározta, hogy a már lemondott Pálóczy-Horváth István országos elnökkel egyidejűén az egész elnökség és igazgatóság is beterjeszti lemondását a közgyűlés elé és lemond az országos központi választmány is. Elhatározta továbbá a választmány, hogy a közgyűlésnek javasolni fogja, hogy egy hét tagból álló intézőbizottság választassák \meg elnöki hatáskörrel. Az intézőbizottság. illetve elnökség mellett tovább működnék az országos központi választmány. Az Egyesület őszi közgyűlése lesz hivatva az alapszabályszerü átszervezést végrehajtani. A közgyűlés Ilyen előzmények után nyitotta meg az Újvárosháza zsúfolásig megtelt dísztermében Pdlóczy-Horváth István lemondott elnök az ÉME közgyűlését. A hallgatóság körében föltűnő nagy számban vannak jelen szines tányérs^nkás főiskolai hallgatók. A kapunál nagyobb őrség igazoltat minden belépőt. A közgyűlésre csakis ÉME-igazolvánnyal lehet belépni. Benn a nagyteremben rendkívül viharos, túlfűtött hangulatban folyt a közgyűlés. Pálóczy-Horváth megnyitójában mindenekelőtt visszautasította azt a nyilatkozót, amely a szombati lapokban támadta a régi vezetőséget. Zugó éljenzés szakítja meg az elnök szavait. Az éljenzésbe azonban a szélsőségesebb ébredők kiáltásai harsannak bele: — Nem dolgoztak erősen! — kiáltják össze-vissza. Pálóczy-Horváth bejelentette lemondását. Hegedűs György képviselő, az EME társelnöke, emelkedik ezután szólásra. — Amidőn én is bejelentem a lemondásomat. — mondja Hegedűs — — Nem engedjük! — hangzik a fölkiáltás mindenfelől. — Büszkeséggel telik meg szivem, hogy még ma is ilyen erős az Ébredő Magyarok Egyesülete. Kádár Lehel a következő szónok. — Át ke.i szerveznünk az Ébredő Magyarok Egyesületét — úgymond —. mivel az Egyesület nem folytathatja tovább ezt a semmittevést. Az ÉME eddigi vezetősége nem volt olyan, hogy egv kardinális programmot diktatórikus erővel végrehajthasson, . 1 Éles szavakkal szólt ezután a kormány politikájáról, amely ellen az ÉME minden erejével küzdeni fog* Beszédét egy Ízben a jelenleg rendőrtanácsos kénytelen volt megszakítani. Hegedűs György fejtette ki ezután az elnökség helyébe lépő intéző bizottság hatáskörét. Dániel Sándor dr. felolvasta az erre vonatkozó határozati javaslatot, amelyet a közgyűlés egyhangúan elfogadott. Ezután az intéző bizottságot és a hatvan tagú választmányt választották meg közfelkiáltással, lista alapján. Az intéző bizottságnak egyelőre csak öt tagját választották meg egyhangúan. Ezek a következők: Héjjas Iván. Prónay Pál, Sármezey Endre. Hegedűs György és Herkely Tibor. A közgyűlés felhatalmazta a bizottságot. hogy tagjai számát hétre egészíthesse ki. Ezután a gyűlés véget ért. Movisad közgyűlése Porosak a novisadi utcák Novisadról jelentik: Hétfőn déljután Novisad kiszélesített tanácsa Stefanovics Zsarkó polgármester elnöklésével közgyűlést tartott. A közgyűlésen a polgármesteri jelentéssel kapcsolatban hosszabb vita indult meg a város köztisztaságáról. Dr* Stajics szóvátette, hogy a város utcái piszkosak és elhanyagoltak, a perifériákon pedig, olyanok a köztisztasági viszonyok, hogy az már tűrhetetlen. Beszédében kitért a piaci állapotokra is, amelyeknek rendezése érdekében sürgős intézkedéseket követelt a város vezetőségétől, Dr. Vinyarev Miaden azt javasolta* hogy a köztisztaságot a tiszti íőorívos együttműködésével igyekezzék a rendőrség megjavítani. Tatics Pavle szerint addig nem lesz Novisadon köztisztaság, mig a város a vízvezetéket ki item építi. Marcikics Sztevo a bérbeadott sportpálya ügyében tett javaslatot, mely után Stefanovics Zsarkó polgármester reflektált a vita során elhangzott beszédekre. Kijelentette, hogy az utcák tisztántartásáról a jövőben a város fokozottabban fog gondoskodni és bejelentette, hogy a Piaci anomáliákat vásárcsarnok építésével fogja a város megszüntetni. A polgármester beszéde után a közgyűlés a jelentést tudomásul vette. Varicsák András rendőrfőkapitány előterjesztette az uj bérkocsi tarifát, amelyet a közgyűlés elfogadott. Nagy vitát provokált a zsidó hitközségnek az a kérése, hogy temető céljaira adjon telket a város a hitközség részére. A tanáés azt javasolta. hogy a telekért bizonyos öszszeget kérjenek, a közgyűlés azonban úgy határozott, hogy ingyen adja a telket a hitközség céljaira. * I ABácsmegyei Napló 163-ik számához Aki junius 30-ig ezeket a szelvényeket | összegyűjti és beküldi, az ti2 évi idő- I tartamra baleset ellen 1000’— dinár erejég halód 2500'— dinár ere éig rokkantság j* Í esetére a Rossija-Fonciere I biztositó és viszontbiztosító társaságnál diimentesen biztosítva lesz 5
