Bácsmegyei Napló, 1923. június (24. évfolyam, 145-173. szám)
1923-06-08 / 152. szám
4. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1923. junius 8. ditott állásukból, a főkapitány szabadsága alatt — csaknem kivétel nélkül — visszahelyezték állásukba. Ezek között az egyszer már elmozdított radikálispárti tisztviselők és a demokrata főkapitány között most Párisból jelentik: Poincaré minisztelelnök szerdán reggel a francia delegációval Brüsszelbe utazott, ahová délután két órakor érkezett meg. Megérkezése után nyomban a külügyminisztériumba hajtatott, ahol j Thamis miniszterelnökkel és Jaspar külügyminiszterrel szigorúan bizalmas tanácskozást folytatott. A tárgyalásokat később a szakértők részvételével folytatták és azokról a következő hivatalos jelentést adták ki: — A belga és a francia kormány: teljes terjedelmében fentartotta elő- j zó határozatait, főképpen azokat, a melyek a Ruhr-vidék kiürítésének föltételeire vonatkoznak. A kiürítést csak a jóvátételt fizetések megtörténte után hajtják végre. A két kormány ismételten megegyezett abban, hogy Németország passzív ellenállásának megszüntetése előtt nem bocsátkoznak a német javaslat megvitatásába. A két kormány megállapította azoknak az uj rendszabályoknak a programmjtit. amelyeket életbeléptetnek, hogy fokozzák a nyomást és Németországot kötelezettségeinek gyors teljesítésére kényszerítsék. A brüsszeli tárgyalásokon elhatározták, hogy Degoutte tábornok, valamint Franciaország és Belgium fömegbizottai meg fogják állapítani azokat a feltételeket, amelyek fellett a német ellenállás megtörhető lesz. Az alapföltételekhez szükséges még Anglia és Olaszország hozzájárulása, hogy a szövetségközi egységes front újból helyreálljon. Degoutte tábornok közölte, hogy állandóak a nézeteltérések és tartanak attól, hogy ezek a súrlódások még több esetben fognak hasonló esetekre vezetni. A főkaptány ismert erélye azonban bizonyára ren; det fog teremteni rövidesen. Súlyosbítják a kényszerrendszabályokat Németország eilen Poincaré brüsszeli tárgyalásain elhatározták a német ellenállás megtörését Rassay Károly súlyosan megsebesítette Senárd volt minisztert Politikai párbaj Budapesten Budapestről jelentik: A nemzetgyűlés szerdai ülésén — mint a Búcsúi egyel Napló jelentette ■— lovagi as ügy támadt Rassay Károly és Béiiárd Ágoston, valamint Sándor Pál lés Bénáid között. A két ellenzéki képviselő »gyává«-nak és -»komisz banditádnak nevezte a volt népjóléti minisztert, mert a nemzetgyűlés ülésén arra buzdította Bogya János képviselőt, hogy verje meg Rupert Rezsőt. Bénárd Ágoston, aki jelenleg »Ä Nép« cimü szélsőséges ébredőlap főszerkesztője, segédei: Reisch! Richard és Hegedűs György képviselők utján lovagias elégtételt kért Rassayíól és Sándor Páltól, a kik Horváth Zoltánt és Dénes Istvánt nevezték meg segédekként. A segédek kardpárbajban egyezlek meg. A párbaj csütörtökön délután folyt !e. Elsőnek Rassay Károly — aki a nemzetgyűlés előző ciklusában törvényjavaslatot terjesztett be a párbaj ellen — állt ki Bénárddal. Mindketten hevesen támadtak és olyan erősen csaptak össze, hogy Rassay Kárnlv mindjárt az első összecsapás alkalmával négy centiméter mély sebet ejtett Bénárd lején. Bénárd kardia horzsolta Rassay balfülét. Bénárd sebesülése után a segédek nyomban »Állj«-t vezényeltek és a párbajorvosok, miután megállapították Bénárd harcképtelenségét, hozzáláttak a koponya bevarrásához, A felek a párbaj után nem békültek ki. Sándor Pál és Bénárd párbaja a volt népjóléti miniszter súlyos sebesülése miatt elmaradt. Személyi karcok a szuboticai rendőrségen az ellenállás csökken, a szén és koksz gyűjtése és szállítása normális és a német lakosság újból használja a vautakat. A tárgyalásokon úgy döntöttek, hogy a franciák és a belgák az eddigi kény szer rendszabályokat fokozni fogják és közigazgatásukat újabb bankokra és gyármüvekre kiterjesztik. Poincaré miniszterelnök a Tlieunissal és Jasparral folytatott tárgyalások után kihallgatáson volt a belga királynál. A találkozásról a Matin * Brüsszelbe küldött munkatársa igy lszámol be: Délután ment Poincaré a királyhoz. aki rendkívül érdeklődik a jöjj vátételi probléma iránt s azt szereimé, ha Anglia élénk részt venne a probléma megoldásában. Poincaré biztosította Albert királyt farról, hogy ö is szívesen látná, ha Anglia közreműködését meg lehetne \ nyerni és a szövetségesek a jóvátételek terén szorosan össztartanánák, de egyben megmagyarázta, hogy {miért kellett Franciaországnak és Belgiumnak külön akcióba lépnie és »azt is, hogy miféle újabb rendszabd\lyokat kívánnak foganatosítani avégí bői. hogy Németországot kapitulá• dóra kényszerítsék. A szigorított rendszabályok kitersztése egyébként már meg is kez\ cl ötlött, mert a Havas-ügynökség »coblenzi jelentése szerint Nemviedjben. Engersben és Mühlhausenban a [franciák megszállták a Knipp-miive- I két, zálogul mindaddig, amíg az essem Krupp-müvek huszmilliárdos tartozásukat nem fizetik meg. i-Elíentétek a főkapitány és a rendőrtisztek kozott A suboticai rendőrségen a Palmar Kálmán főkapitányhelyettesi kineve zésekor fellobbant harcok ismét ki újultak. Palmar áthelyezése után egy ideig helyreállt a nyugalom és az egyetértés a rendőrség tisztikarában, azonban az most ismét felborult. A személyi harcnak egy tisztviselő már áldozatul is esett: Budák Péter rendőrfogaimazót szabadságolták s aligha fog visszatérni állásába. Budák rendőrfogalmazó szabadságolásának érdekes háttere van. Budák, akit Karakasevics Gábor főkapitány a választások előtt való Szabadsága idején neveztek ki a su~ boticai bejelentőhiyatal főnökévé, állandóan szembehelyezkedett Karakasevics főkapitány rendelkezéseivel, úgy hogy a helyzet napról-napra tarthatatlanabbá vált, sőt a legutóbbi időben már súlyos, nyílt harcok formájában robbantak ki az ellentétek. Budák áthelyezését kérte Pletikoszits főispántól, aki azonban ehelyett két hétre szabadságolta a rendőrfogalmazót. Eközben a rendőrség vizsgálatot indított Budák ellen, mert a rendőrfogalmazó a feljelentés szerint többször hangoztatta, hogy csak azért van állásában, hogy a rendőrség jelenlegi vezetőinek a működéséi ellenőrizze és a »visszaéléseket leleplezze.« Ha ez a vád bebizonyul, úgy az ügy bizonyára Budák rendőrfogalmazó végleges távozásával fog végződni. Súlyosabbá teszi azonban a hely zetet, hogy a rendőrfőkapitány és más alkapitányok és fogalmazók között is súlyos ellentétek vannak. Az ellentéteknek itt is pártpolitikai okai vannak, mert azokat a rendőrtiszteket, akiket annak ide-Idegen állampolgár nem sztrájkolhat Revízió alá veszik a külföldi nunkások tartózkodási engedélyét Az idegen állampolgárságú munkásokra nézve különböző rendelkezések állanak fenn. Külön rendelet vouatkozik a szakmunkásokra, akiknek a letelepedését megkönnyítették, míg a nem szakmunkásoknak eddig is csaknem lehetetlen volt a tartózkodási engedély megszerzése. Azoknak a munkásoknak, akik nem jugoszláv állampolgárok, most még nehezebbé válik a helyzetük. A suboticai rendőrség csütörtökön több nagyobb ipari vállalattól kérte be azoknak a munkásoknak a névjegyzékét, akik idegen állampolgárok, mert ezeknek itttartózkodását újabb revízió alá veszik. A revíziónak értesülésünk szerint az az oka, hogy egy újabb rendelet szerint azokat az idegen állampolgárságú munkásokat, akik politikai célzatú pártmozgalomban vagy sztrájkokban aktiv részt vettek, ki kell utasítani az ország területéről. Ez a rendelkezés érvényes olyan idegen munkásokra, akik a független munkáspárthoz tartoznak. Az uj rendelkezések értelmében csütörtökön már megtörtént az első kiutasitás. Kiutasítottak egy idegen állampolgárságú — munkást, aki az egyik már hetek óta sztrájkban álló suboticai gyárnak volt alkalmazottja. Az idrgen állampolgárságú munkások között — akik nagyobb számban vannak Suboticán — nagy izgalmat kelt az uiabb revízió, de nyugtalankodnak a munkaadók is, akik szakmunkásaik elvesztésétől félnek. A bolti szarkák és orgazdáik Székely es Vujkovscs cég tolvajai a bíróság előtt Műit év junius havában Székely és Vujkovics suboticai divatárukereskedő cégnél óriási lopásnak jöttek nyomára. A cég még 1919. évben Török István nyugalmazott rendőrellenőrt alkalmazta éjjeli őrnek az üzletbe. Az őrt este bezárták a bolthelyiségbe és minden reggel üzletnyitáskor bocsátották ki. Mivel már éveken át ismerték előzőleg Törököt, teljesen megbíztak benne. A cég főnöke a nyár folyamán észlelte, hogy valaki rendszeresen lopkodja az értékes árukat, selymet, vásznat és drága szöveteket. Miután házi nyomozással nem bírtak a tolvaj nyomára jutni, a cég megbízta Kukia detektívet, hogy kisérje figyelemmel az üzletet és a gyanúba vett éjjeli őrt is. A detektív hosszabb ideig figyelte Törököt és június 11-én, egy vasárnap reggel üzletnyitáskor megvizsgálta a boltból távozni készülő hűséges éjjeli őrt. A vizsgálat eredménnyel járt. Mintegy ezer korona értékű klóit- és bélésárut találtak Töröknél, a ruhája alá rejtve, A tolvajt azonnal letartóztatták és házkutatást tartottak nála. A házkutatás szenzációs eredménnyel járt. Rengeteg árut találtak, egész raktárt. Török beismerte, hogy két év óta dézsmálja az üzletet. Török letartóztatása után figyelmeztették a céget, hogy a nála alien Karakasevics főkapitány elmoz-Ékalmazásban levő Vidákovics Jenő segéd is állandóan meglopja. Vidákovicsot egy nappal Török letartóztatása után, junius 12-én, hétfőn tartóztatták le. A segéd bevallotta bűncselekményét és megnevezte bűntársait is. A nyomozás során kiderült, hogy a tolvajok a lopott árut jóval az értékén alul eladták. A lopások rendkívül nagy arányúak voltak és az orgazdák egész légiója vásárolta az olcsó árut. A tettesek, valamint az orgazdák ellen megindult az eljárás és a suboticai államügyészség Török István és harmincnyolc társa ellen lopás és orgazdaság miatt emelt vádat. A főtárgyalást ebben a monstrebiinpörben iunius 8-ra. péntekre tűzte ki a suboticai törvényszék és az ügyet Pavlovics István törvényszéki elnök büntető tanácsa fogja tárgyalni. A közvádat Vasziljevics Ljuba dr. ; államügyész képviseli. I Mint védők szerepelnek Székely Zoltán dr.. Petrovics János dr., Pa- Jaki Antal dr., Miatov Milcrád dr.. Vojnics Tunics Stipán dr.. Nagy I Ödön cir. és Lóránt Zoltán dr. A tárgyalás előreláthatólag két napig tart s Suboticán szinte páratlan érdeklődés előzi meg a bíróság ítélkezését. Az érdeklődés nem anyucira a tolvajok jelentékteien szemé; lyének szól hanem annak,' hogy miint orgazdák igen tekintélyes és isimért nevű gazdag asszonyok vannak • •vád alá helyezve. Vannak a vádlottak közt azonban olyanok is, akik a vádlottak vallomásai szerint megbízást adtak a lopásra s a lopott holimik vásárlói voltak Mussolini választójogi reformja biztosítja a parlamentáris diktatúrái Rómából jelentik: Az olasz minisztertanács elfogadta az uj választójogi reá formról szóló törvényjavaslatot, amelyet a parlament Mussolini miniszterelnök vidéki körútja után, előreláthatólag a jövő hónap első napjaiban fog tárgyalni. A törvényjavaslat szerint egész Olaszország egyetlen választókerületet alkot. A pártok egyetlen lajstrommal vesznek részt a választáson. Az a párt, amelyre a választáson a szavazatok viszonylagos többsége esik megkapja a mandátumok kétharmadát, mig a megmaradó egyharmad aránylagosan megoszlik a többi párt között. A választási eljárást különleges rendszer szerint I folytatják le, amelynél a döntő szó a vi- I déki kerületeknek jut. A minisztertanácson elfogadott javaslat a nőknek is megadta az aktiv és passzív választói jogot, de ideiglenesen I messzemenő korlátozásokat állapított meg. Aktív és passzív választói jogot kapnak azok a nők, akik elérték huszonötödik életévüket, akiknek háborúban vagy békében szerzett kitüntetésük van, akik az utolsó két háborúban — a világháborúban és az olasz-török háborúban — hadiözvegyekké váltak és akik gyámságot gyakorolnak vagy tanítói oklevelet szereztek. Ezek a nők is azonban csak abban az esetben szavazatra jogosultak, ha valamely választói névjegyzékbe fölvétetik magukat. Polgármesterekké vagy községi tanácsosokká azonban a szavazati joggal biró nők sem választhatók. Mussolininak ez a választójogi tervezete erős parlamentáris többséget biztosit a fascisták számára abban az esetben is, ha a fascista-párt csak csekély differenciával kerül ki győztesként a pártok versenyéből. A svájci és beiga választási rendszerekkel szemben, amelyek arra törekszenek, hogy arányos képviselethez jussanak a kisebb pártok is. Mussolini tervezete azt célozza, hogy a legnagyobb párt — ezidőszerint a fascistapárt — diktatúrát gyakorolhasson a parlamentben akkor is, ha az összes I többi pártok szavazatai együttvéve töb- I bet tesznek ki, mint a fascista-Iistára •esett szavazatok.
