Bácsmegyei Napló, 1923. június (24. évfolyam, 145-173. szám)

1923-06-10 / 154. szám

1923. jjunius 10. BACSMEGYEi NAPLÓ 5. oldal. CIRKUSZ ©S3® A doorni gólyahir Londonból jelentik: Hohen­­zoliern Vilmos hitvese. Her* niina hercegnő örvendetes családi esemény elé néz. Az egyik (leteszi az újságot): Nacce - Irü hogy ez a Vili... az ő korában.,, A másik: Micsoda naccerü? milyen Vili? mit akar maga az ő korától? Az egyik: Én? Semmit. Legfeljebb a Vilmos akart... hehebe... egy kis prln­­cet akart a iVItnos. kórnörőköt... A másik: Krónörököst? Az egyik: Ugyanazt. Aki örökölje .a császt.ri krónt, a Hohenzollernek koro­náját a gyémántokkal. A ttásik. Kezdem érteni. Maga arról S volt császárról beszél, akit pár éwet ezelőtt elbocsátották felmondás nélkül, nemde ? Az ígyik: Dede. A másik: Na és mi történt vele? Az ogyik: Maga nem tudja? (Titokza­tos arxal a tűiébe, súgja.) Góíyaitir! A másik: Gólyahir? (Flegmatikusán.) Az eg / virág. Az «gyik (mérgelődve): Magának biz­tosan lipótvárosi bazilika is egy virág. A rrásik: Csak ne froclizzon. Azt hi­szi, mm tudom, hogy az egy madár? (Könnyedén.) Térjünk a tárgyra, mi van ezzel íz állástalan császárral? Az ogyik: Családi esemény... A tnás k: Ja, azt már olvastam. Megnő­sült. fiz antant megházasitja, hogy le­szokjon az uralkodásról... Az egyik: Maga még itt tart? Komo­lyan nutn tudja, hogy az ex-császár már hónapokkal ezelőtt oltár elé vezette Hermíra hercegnőt? A másik: Most már tudom, hogy meg­mondta. De micsoda akkor a családi ese­mény? Az «gyík: Hát micsoda lenne? Gon­dolkoznék csak mit súg Éva Az ember tragédiíjd-bzn Ádám fülébe? A misík: »Ember küzdj és bízva bíz­zál.« Az ogyik: Maga mindent összekomp­­yomfttó!. Azt súgja, hogy anyának érzi magát A násik (ijedten): Engem? Az ogyik: Dehogy, Éva sajátmagát. A másik: Vagy úgy. Tudniillik már azt hitem, hogy a volt császár felesége érzi nagát annak.... Az ogyik: Csakhogy végre rájött. Hát persze, hogy ő viseli az izé.... az.édes terhet, A másik: Akkor miért mondta az előbb, hogy Herminának hívják? Egyéb­ként mulatságos eset. Ki az a bizonyos Ádám, kinek a császár a dolgot köszön­heti? Valami udvaronc? Az egyik: Hogy beszélhet ilyesmit? Vilmos; császár az apa, személyesen, sa­­játkezileg. A másik: Jójójójó. Maga ezt líiszl? Az ogyik: Micsoda kérdés?, A másik: Nem tudja, hogy az öreget a köztársasági kormány összes javaitól megfosztotta. Vilmos, szegény, ira már egy közönséges biológiai proletár. Az egyik (fölényeden nevet): Hihetet­len. logy maga mennyire el van ma­radva a világtól, Arról se hallott még, hogy Vilmost mQgsteinacholták a házas­sága előtt? A násik. Hogyne hallottam volna. Ugye az az a német tudós, aki a rela­tivitás elméletet meg a többi vitás el­méié'et fölfedezte? Az egyik: A maga korlátoltsága kor­látlan. Steinach professzor az emberek megfiatalításával foglalkozik. Az 6 szé­rumával beoltották Vilmost, aki ettől egyszerre fiatal lett. A másik: Nekem már akkor fiatal volt, amikor be akart vonulni Párisba. Ai; egyik: Most meg egyszerre poü­­tiká kever a dologba. Itt csak arról van szó, hogy a fiátalitó szérum lehetővé tett; a császár apaságát. A másik: Nekem, mint apa is fiatal... Az egyik: Szóval nem hiszi el, hogy Vilmos...? A másik: Nem. Az egyik: Azt sem hisz! el, hogy az örvendetes családi... A másik: Hagyja abba. Nem, Az egyik: Nem hiszi el, hogy a fiir.. hogy gólya... A másik: Eszemágában sincs. Én egé­szen mást hiszek. Az egyik. Mit? A másik: Hogy a hir — kacsa. SKIZ. A csesdőrörmester bosszúja Véres szerelmi dráma egy slatinai községben Osijekrö! jelentik: A slatina! járás­ban levő Ceraiiie községben véres szerelmi dráma játszódott le. Main­­dics Mirkó montenegrói születésű csendőrőrmester, aki Ceralijen telje­sített szolgálatot, beleszeretett Schweitzer Mária nevű húsz éves leányba, akit nemrégiben megkért bátyjától, Schweitzer Józseftől. A csendőrőrmester kérését Schweitzer elutasította azzal, hogy nem engedi nővérét egy crnagorchoz. A fiatalok, akik szerették egymást, emiatt na­gyon elkeseredtek. A kétségbeesésü­ket növelte az is. hogy időközben Mandicsot a vinkovcei vasúti rend­őrséghez osztották be. Vinkovciról a csendőrőrmcster több ízben levélben újból megkérte a leány kezét Schweitzertől. aki azonban hajtha­tatlan maradt. Junius 5-én Mandicsot szolgá­lati ügyben Osijekre küldték, aki hivatalos munkája végeztével át­ment Cera!ije-ba, ahol felkereste Schweitzert. akit kérlelni kezdett, hogy adja hozzá nővérét feleségül. Schweitzer ismét kereken elutasítot­ta, mire Mandics előrántotta szolgá­lati revolverét és kétszer rálőtt Schweifzerre, aki eszméletlenül esett össze. Mandics ezután bement a má­sik szobába, ahol Schweitzer Mária tartózkodott és két lövéssel öt is megölte. Mikor mindezzel készen volt: saját magát is agyonlőtte. A szerelmesek, akik levelet hagy­tak hátra, önként mentek a halálba. A levélben azt kérték, hogy közös sírba temessék őket. ......... —--------­Csőnakrazzia Pallcson Pallcstm a detektívek összeszedték a magáncsolnakokai Ä palicsi nyaralók sem dicseked­hetnek azzal, hogy gond nélkül örül rtek az életnek. Ahány íürdöigazga tót rendel ki a városi tanács, — s minden évben kirendel vagy egyet, — mindegyik intézkedik, s mind­egyik másképp, mint az elődje. Pa- Iics üdülőhely volna, de fürdőigaz­­gatót adott föléje a végzet s a fürdő­­igazgatók gondoskodnak, hogy az üdülés ne legyen egyhangú és bosz­­szankodás-mentes. Több olvasónk most a következőket panaszolja: Néhány Palicson nyaraló fürdő­vendégnek saját csónakja van. amit akkor használhat, amikor akar. ha­vonként 200 dinárral váltván meg ehhez az élvezethez való jussukat. Ezt a dijat a csónaktulajdonosok ak­kor szokták kifizetni, amikor vízre eresztik a csónakot és megkezdik az evezős sportot. Az idén több csónaktulajdonos, mi­előtt használatba vette volna csónak­ját lemerittette a partmenti vízbe, hogy az összeszáradt repedések be­dagadjanak és igy a csónak hasz­nálhatóvá váljék. Csütörtökön azon­ban detektívek jelentek meg Pali­cson. akik ezeket a vlzbemeritett csónakokat összeszedték. A vízi pe­­cérek beeveztek ezekkel a csónakok­kal a városi kikötőbe. A fürdőigaz­gatóság pedig értesítette a csónakok tulajdonosait, hogy a csónakokat (csak akkor kapják vissza, ha lefize I tik a 200 dinár használati dijat. Az ’egyik csjfaaklulajđonos felkereste Orcsics fürdőigazgatót. akitől felvi­lágosítást kért a szokatlan intézke­désről és próbálta megmagyarázni, hogy a csónakot még nem használta és hogy mielőtt használná, megfizeti a dijat. A fürdőigazgató azonban el­lentétben a fürdöigazgatókat jellem- _ ző előzékenységgel, úgy járt el. mint f egy városi főjegyző, elzárkózott a ' bővebb felvilágosítások elő! és ra­gaszkodott ahhoz, hogy a csónako­kat csak akkor adhassák vissza, ha fizetnek a tulajdonosaik. Ugyanaz­nap este pedig megjelent a fürdő­­gondnok az interveniáló csónaktulaj­donos lakásán és közölte vele. hogy a fürdőigazgató ur megvonta a ma­­gáncsónak használati engedélyét. A csónaktulajdonos, amikor a gondnok közölte vele a fürdőigazga­tóság határozatát, ismét felkereste Orcsics fürdőigazgatót, aki hosszabb.tag kérésre ismét megadta az engedélyt v£ a magáncsónak használatára. A bői- hiá dogság tehát most már teljes. Anélkül, hogy e jelentéktelen eset kapcsán a változó palicsi fürdőigaz­gatók közigazgatási képességeit két­ségbe akarnók vonni, — felvetjük a kérdést, hogy nem lehetne-e vala­hogy a fürdőigazgatój intézményt úgy átalakítani, hogy a palicsi fürdő­igazgató inkább hasonlítson egy iga­zi fürdőigazgatóhoz, mint egy régi tipusu főszolgabíróhoz. Ezután még Gorcsa Mártont. Be* rente Erzsébetet és Fekete Dénest hallgatták ki tanúként. Fekete Dénes kijelenti, hogy nem kívánja Csajkás Iván megbüntetését. Vasziljevics Ljuba dr. ügyész erre elejti a vádat Csaikás ellen és a bí­róság megszünteti ellene a további eljárást. Székely Mátyás, a károsult Szé­­keiy és Vuikovics cég tagját hallgat­ja ki ezután a biróság. Azt mondja, hogy Török éjjeli őr két éven át lop­ta a céget. Vásznat, szöveteket és más árukat lopott. Viddkovics Jenő 5—6 hónapon át lopta a céget. A cég kára 285.000 dinár. Kukla Iván detektív elmondja a rendőri nyomozás lefolyását. A szuboticai selyemlolvajök Á ffffcárgyaüás második napja Szombaton fejezte be a biróság a selyemlopási ügy pénteken megsza­kított főtárgyalását. ítélethirdetés vasárnap délelőtt ti­zenegy órakor lesz. A szombati tárgyalás eseményei­ről alábbi tudósításunk számol be: Pavlovics István elnök délelőtt ki­jére órakor nyitja meg a főíárgya- I !ási és folytatja a vádlottak kihallga­tását. Gál István egy méter selymet vá­sárod Bemer Lajostól 300 koronáért. A selyemből zsebkendőket készítte­tett. amelyeket azonban elvettek tőle. Prcsics Kata nyolc méter selymet kapott tesvérétől. de annak eredeté­ről egyáltalában nem volt tudomása. Vukov Jeliszaveta néhány méter selymet kapott nagynéniétől. Tum­­bász Katától, 300 koronás árban. Nagynénje azt mondotta neki. hogy a selymet vette, de nincs rá szük­sége. Tusák Anna több ízben vett sely­met két fiatal kereskedősegédtől, a kiket csak látásból ismer. Azt mon­dották, hogy az árut Zagrebbői hoz­ták. Rottinger Ferencné ugyanattól a két fiatal kereskedősegédtől vett selymet, akik azt állították, hogy az árut Zagrebbői hozták. Kati József három és fél méter szövetet vett egy ismerősétől, aki azt mondotta, hogy a kelmét üzlet­ben vette, de nincs szüksége rá. A vádlottak kihallgatása ezzel be­fejezést nyert és a biróság megkezd­te a tanuk kihallgatását. Miatov Sándor, a Lőwy Testvérek cég üzletvezetője, mint tanú. előadja, hogy Tumbász Lázárné eljött egy­szer az üzletbe, odahozatott 15 mé­ter selymet és azt mondva, hogy azt még a háború előtt vette paplannak, de nincs rá siiksége és eladná. Azt mondották neki. hogy bizománybán ott hagyhatja, de nem veszik meg. A selyem ott maradt. Később, ami­kor a Székely és Vuikovics, cégnél rájöttek Török és Viddkovics lopá­saira. átüzentek, hogy ez a selyem nem a cégtől van-e. Ekkor detektí­vek elvitték a selymet. A finom se­lyem ára tavaly nyáron 100 dinár volt méterenkint. de volt drágább áru is. A valuta viszonyok is hatás­sal voltak az áralakulásra és lehe­tett árkülönbség. Vuikovics Peró. a károsult cég tagja elmondja, hogy a Lőwy test­vérek cégtől értesítették, hogy nem hiányzik-e selyemárujuk, mert oda hoztak selymet kicserélés végett. EL mondja, hogy Tumbász Lázárná többször volt náluk az üzletben és nézte a selymeket, az árakat is kér­dezte, de nem vett. Féltizenegy órakor befejezést nyert a bizonyítási eljárás és meg­kezdődtek a perbeszédek. Vasziljevics Ljuba dr. államügyész ü beszéde elején kijelenti, hogy Pr* csics Kata, Vukov Jeliszaveta. Szi­lágyi István és Bútor Sándor ellen elejti a vádat, miután a bizonyítási eljárás során ellenük terhelő adat nem merült fel. Egyebekben fentart­­ja a vádirat szerint a vádat Ezután a védőbeszédekre került sí sor. ! Pavlovics István elnök a védőbe­­szédek elmondása után kijelentette, hogy a biróság vasárnap délelőtt ti­zenegy órakor fogja az ítéletet ki­hirdetni. / Rövid dicsőség . . . Leszállították a lóról a lovasremi őröket Akiknek eddig még nem tűnt fel Subcw ticán a lovasrendőr, azoknak most múlj nem is fog feltűnni. A lovasrendör-kor­­szak letiinőféiben van. Akik eddig ab­ban lelték gyönyörűségüket, hogy a Vá­rosi kávéház terraszáról reggeltől estig a mozdulatlanul álló pej paripát és a rajta ülő délceg rendőrt bámulták titok­ban irigyelve, hogy milyen jó egy ilyen lovasszobornak, azok ezután hiába ke­resik a pej paripás rendőrt, nem fogják' látni sem a városháza, sem a törvény­­széki palota előtt, máshol pedig nem í$ volt kiállítva ez a látványosság. A lovasrendőröket »kivonták a forga­lomból.« Éppen úgy mint valami régi bankjegyet, amelyek már megkoptak, a melyekre már ráunt a nagyközönség is. Minden feltűnés nélkül, minden előzetes jelentés nélkül vonták be a csillogószö­­rü lovacskákat és a sarkantyuscsizmáS rendőröcskéket. Félhónapig voltak mind­össze lovasrendőrök a forgalmasabb uc­­cakereszteződéseknél, számszerint ket­tőnél, fél hónap alatt meg sem kophat­tak és még csak a közönség sem trat rájuk. Nekünk az első napokban feltűnt a lo­vasrendőr a Városi előtt és épp ezért, most amikor nem láttuk a megszokott helyen, elfogott bennünket a kíváncsi­ság, hogy hova lehetett a lovas szobor. Érdeklődtünk a rendőrségen és ott meg­tudtuk a kővetkezőket: A belvárosi lovasrendörséget felvál­tották a nyári szezonra gyalogos rend­őrökkel. Most már csak a külterületen lehet még találkozni velük legalább iá addig, mig a nyár tart, mert a rekkenő hőségben a belváros forró aszfaltján még felolvadna a szobor talapzata.. Sikerült az egyik ex-lovasrendőrrel is találkoznunk, nagyon le van törve. Panaszkodott szegény, amig a nyereg* ben ült érezte hatalmát, tekintélyét, deí mióta leszállt a Iáról, azóta még a meg­spórolt csizmatalpalási költség is rá­ment a csizinatalpalásta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom