Bácsmegyei Napló, 1923. június (24. évfolyam, 145-173. szám)
1923-06-02 / 146. szám
1923. június 2. BACSMEGYE! NAFLÖ 5. oldal. Kinos incidens zavarta meg a miskolci Tiszaüanepségeí A református esperes ssóvátette a katolikus klérus távolmaradását Budapestről jelentik: Borsoclvármegye pénteken délelőtt leplezte le gróf Tisza István arcképét. A megyeházán megtartott ünnepség után bankett volt, melyen kínos incidens játszódott le. A felkö-Szöntők során ugyanis Farkas István református esperes szóvátette, hogy a katolikus klérus nem volt képviselve sem az ünnepségen, sem az ebéden. Az esperes szavaira óriási zaj támadt- Beniczky Aladár felugrott az asztaltólfelemelt ököllel odament Farkashoz és megfenyegette, hogy álljon el a beszéd folytatásától. A nagy zajban Farkas nem tudta beszédét folytatni. Közben sokan eltávoztak az ebédről. Végre, mikor újra csend lett, Puky Endre Miskolci főispán mondott íeiköszöntöt a keresztény felekezelek egyetértésére. A banketten lejátszódott eseménynek még folytatása lesz. nyira felháborodtak, hogy az Adton Francaise királypárti lap szerkesztősége elé akartak vonulni és csak a liga rendezőségének hosszas, rábeszélésére álltak el tervüktől. A példátlan botrány ügyében a kamara legközelebbi ülésén interpellálni fog az egyik szocialista képviselő. Rtcimisszal itattak meg egy francia pacifista képviselet A francia politikai világot — mint Párisból jelentik — érdekes botrány fogjalküatatja. Sangulet és Mantet képviselők és Violet volt államtitkár az emberi jogok ligájának gyűlésére készültek. Amikor Sangulet képviselő lakásából kilépett és be akart Szállni autójába, tizenöt-husz főnyi fiatalember fogta körül, akik a »Király rikkancsai« nevű royalista szervezet tagjai voltak. A támadók, akik botokkal voltak felfegyverkezve, a képviselőre folyékony szurkot öntöttek, majd arra kény szeritették, hogy jnegigyék egy üveg ricinus olajat. Az incidens lezajlása közben a kéiv yiselő soffőrje segítségért futott és Sár emberrel sikerült végre Sangulet legmenteni. Hasonlóképpen járt Montét képviselő is. akit a botos fiatalemberek Annyira összevertek, hogy kórházba fellett szállítani. I Amikor Sangulet az incidens után Inegérkezett a liga ülésére és bejelentette az esetet, a résztvevők any-Tóth igyekszik úgy tüntetni fel az (egyes eseteket, mint lovagias mérkőzéseket. ez is háborús vonást. Azt mondja, egyik helyen nagyon legénykedtek a tiázbeliek. hogy nem félnek ők még ^gwercs rablóktól sem »megtudtuk t, hát azért mentünk oda.« Természetesen ellentmondásba kerül magával, hiszen alig félórája jelentette ki egy másik rablással kapcsolatban: »hallottuk, hogy kétszázezer dinárt őriznek otthon, tudtuk, hogy gyáva népség, gondoltuk itt lehetne valamit csinálni.« Ez a háború igazi erkölcse. Nem a nyomor sodorta Tóth Imrét a bűnbe, hiszen amikor a háború után hazajött. első dolga volt eladatni házukat anyjával és rögtön kivette a maga részét az eladási árból, harminckétezer koronát. A rablások elkövetésekor volt még ebből a pénzből — saját állítása Szerint — huszonnégyezer koronája. Ezt a pénzt alaptőkének tekintette, megélni S keresményéből akart. Revolverrel, erőszakkal igyekezett pénz szerezni. ^Gondoltam tekintetes törvényszék, — mondja — hogy két-háromszázezer dinár nem lenne rossz, rajtam is segítve lenne.« Ezen a helyen ahol két-háromszázezer dinárra számítottak, százkortninc dinárt tudtak csak összeszedni. A rablás is kockázatos üzlet néha. az ember a rezsit is alig keresi meg vele. AZ alaptőkéjével egyébként becsületes kereskedést akart folytatni a rab'.ófeyiikos. »Átvittem a pénzt Magyarországra és vártam, hogy a dinár emelkedjen, majd akkor váltom be. Amikor láttam, hogy folyton esik, visszajötieíö . , .« Éz a kis valutaspekulációja a rablógyilkosnak szintén hozzátartozik vala- Jiüképpen a »história történetéhez.« (d. t.) Az orángután leánya A suboticai villamoskocsik ablakai vörösbetüs kék röpcédulákkal vannak teleragasztva. amelyeknek magyar szövege igy hangzik: Csak pár napig! Csoda! Palicson még nem volt látható Csoda! Fenomen Marika. Páratlan példa a természetben. Egy élő, félvad kislány, aki teljesen hasonlít az orángutánra. Ugyanis egy anya. ki hajón utazott, délamerikai vizeken hajótörést szenvedve, megmenekült és hegyek között bujkálva, elfogták őt az orángutánok, kikkel öt évig élt az őserdőkben és akiktől két leánygyermeke született. Itt látható az orángutánoktól származott egyik félvad leány. 10.000 dinárt kap az, aki be tudná bizonyítani az ellenkezőjét. Látható d. e. 9—12-ig és d. u. 3—9 óráig a palicsi park főbejárata átellenében, levő cukrászdában. Jegyek ugyanott kaphatók. Belépődíj személyenkint 5 dinár. Deákok és katonák 3 dinár. A tízezer dinár nyomban felkeltette érdeklődésemet a természet csodája iránt és ugyanazzal a villamossal, a melynek belsejében felfedeztem ezt a nyomtatványt, kirobogtam Palicsra, megnézni az orangután leányát. A kis cukrászda előtt hatalmas olajfestményplakát illusztrálja a különös családi eseményt: magános szigetet ábrázol, a távolban beteg dunai propeller sülyed el, a szigeten fügefalevelekbe takarózva üldögél egy fa alatt az orangután hitvese, a fán pedig vidáman játszadozik valami mókusnagyságu. apró majom. Ha nem olvastam volna a hirdetményben, nem is hinném el, hogy ö az atyja annak a két emberszabású és meglehetősen feltűnő szőrözettel borított leánygyermeknek, akik közül egyik anyja ölében foglal helyet, mig a másik a viz szélén áll a parton, nem félve attól, hogy a festő hibája következtében — aki véletlenül több kilométer magas óriásnak ábrázolta — felbillen emiatt az egész sziget. A képet állandóan érdeklődők állják körül, akiket a féivad kislány fehérhaju impresszáriója nagy buzgalommal invitálgat befelé. Az impreszszárió mellett segédkikiáltó is működik, ligeti hintástegény külsejű úriember, ennek jelentettem be — tolmács segítségével — szándékomat, hogy meg szeretném nézni az orángután leányát. A cukrászda függönnyel elválasztott hátsó részében kis színpadot emeltek Marikának, a fenoménnak ide bevonult az impresszárió, előkészíteni a látogatást; addig az impresszárióval társalogtam. Azt a kívánságomat közöltem vele, hogy szeretném látni a különös házaspárt, Marika szüleit. — Meghaltak, — jelentette ki kegyetlen nyugalommal a kikiáltó. — Hogy hívják Marikát tulajdonképpen? — folytattam a kérdezősködést — Nem fontos, — intett le megint a majom leányának mostohaapja. — Hát önt hogy hívják?, — Az sem fontos. A titkolódzó fiatalemberből megpróbáltam kivenni, hogy hogyan jutott a leányhoz, akit kiállít a cukrászdában? Sehogyan sem akart erre a kérdésre felelni és nyomban másra terelte a beszélgetést. — Talán az orángután bízta önre a gyermek gondozását? — érdeklődtem. — Nem, — felelte egész komolyan — hanem a nagyanyja. — Az orángután nagyanyja? ~ Nem, a gyerek nagyanyja. Az orángután feleségének az édesanyja — Hogy hívták a megboldogultat, Marika mamáját? — Spanyol volt. — hangzott a kitérő válasz. Kezdtem belátni, hogy ebből az emberből nehezen fogom kivasalni a tízezer dinárt. Azért nem csüggedtem és folytattam a kérdezősködést: — Hány éves Marika?, — Tizenöt. — Tud beszélni? — Hogyne, románul, görögül, törökül, spanyolul, angolul. Most tanul szerbül. — Kínaiul nem tud? A kikiáltó sajnálkozva jelentette ki, hogy kínaiul bizony nem tud. Elmondta ellenben, anélkül, hogy kérdeztem volna. hogy mit eszik a kislány, banánt, tojást tejet, vajat, húst a világért sem. Biztosan fél, hogy egyszer a papáját tálalják fel valahol neki borjufrikandó helyett. A tolmács utján tudomására akartam hozni a kikiáltónak, hogy pályázom a tízezer dinárra, de ő lebeszélt erről és kijelentette, hogy egész biztosan nincs ennyi pénze az öregnek. Gyorsan belesugta a fülembe, hogy a kiállított leány nagyon szeretne megszökni impresszárióitól. mert szégyenli magát lealázó helyzetében, de nagyon vigyáznak rá. Azt egyik kikiáltó sen akarja elárulni, hogy milyen kötelékek fűzik őket a le ányhoz. A tolmács szerint Marikát nem érdeklik a férfiak, inkább a nőkhöz vonzódik, nagyon tetszett neki a szomszédos vendéglősné leánya, de megharagudott rá. mert férfiakkal látta sétálni. Ez után a felvilágositás után bevezettek a szentélybe, ahol rózsaszínű fésíilködököpenyben ült a pódiumon Marika, tizenhat-tizennyolcéves, rendes külsejű és nem is csúnya fiatal lány. A kikiáltó intézkedésére szétlibbentette köpenyét: rövid, fekete úszónadrágot visel, amely fedetlenül hagyja rendellenes erős szőrzettel borított combjait és hátát. Ez az egész különösség rajta, néhány golyvától eltekintve, amelyek csípőjét ékesítik. Szegény lány, akinek pontosan anynyi köze van a majomhoz, mint Darwinnak, vagy nekem, szemmelláthatólag szégyenkezett, hogy kiállítják és undorodva fósü'gette a combját borító dús szőrzetet a kikiáltó parancsoló intésére. Állítólag sokat sir. Egész biztosan nem papája, az orángután miatt... HÍREK a e a Pártütő angyalok Olyan sokan vagyunk a világon, annyi titkokkal és annyi bajjal, hogy igazán nem szabad meglepődni azon, hogy vannak emberek, akik kétszer változtatnak hitet és meggyőződést. Nincs abban semmi csodálatos, hogy a politika hullámverése háromszor vet föl hullákat, hogy az élet olyan: aki, ráesküszik, két ajtón is menekülhet előle. A konzekvencia, a rigorózus egyvonaluság különben sem divat ma az individuálizmus korában, amikor azé a taps. aki a legügyesebben érvényesül a politika piacán. Szabó Dezső magyar iró. akinek transformálódásával ma annyit foglalkoznak Magyarországon, nem az egyetlen, aki frontot változtat, hitet cserél, mondván előkelőén és lemondón: tévedtem. Tévedni emberi dolog és Szabó Dezső is ember — még hozzá a tévedések embere — akire nem lehet haragudni azért, mert likvidált pár esztendőt az életből. Sokan — mellette és ellene — Magyarországon túl is. hasonlóan cselekedtek már néhányszor, ha arról volt szó. hogy fönt maradhat-e az ember, vagy bukni kell — nem is hősiesen. Úgy hamarjdba, ha körülnézünk, ezer Szabó Dezsőt számolhatunk össze, vagy még többet, mindenesetre egy olyan nagy csapatot, amely számánál és előkelőségénél fogva nagy szerepet visz ma a béke éveiben. Amikor a háború dúlt — százával voltak szökevények, amikor a meggyőződések és hitek harcain a sor — ezrével vannak dezentőrök, pártülök. A két figura körülbelül egyforma, hasonlít egymáshoz. S mindkettőnek igaza az emberi sorsban van. amely ma — a történelent. oldalán — hol jobbra, hol balra for« dúl az szerint, hogy Moszkva, vagy Paris az ígéret. A hitvallóknak ma börtön és akasztófa jár. Börtönért és akasztóidért pedig Szabó Dezsőknek nem érdemes konzekvensnek lennU Még Magyarországon sem .,. fii — Ä királyi pár Kamámá'ea «fázik. Beogradból jelentik: A király és a királynő a legközelebbi napokban Romániba utaznak, ahol a király Sinajában fogja kipihenni betegségét. — A pénzügyi bizottság ülése. Beogradból jelentik, hogy a pénzügyi bizottság ülést tartott, amelyen a rendkívüli hitelről szóló törvényjavaslatot általánosságban elfogadták 17 szavazattal 14 ellenében. Politikai körökben élénk feltűnést keltett, hogy a klerikálisok és muzulmánok is az ellenzékkel szavaztak. — Nem kell feevomiki a volt osztrák-magyar hadsereg tisztjeinek. Noviszadról jelentik: A noviszadi katonai parancsnokságtól kapott értesülések szerint, mindazok a volt osztrák-magyar hadseregbeli tisztek és tisztjelöltek, akik 1919. évben kérték rangjuk visszaadását, nem tartoznak addig bevonulni, amíg a minisztérium nem dönt rangjuk visszaadása kérdésében. A kérvényezők tehát bármilyen korosztályba tartoznak, megvárhatják a minisztérium értesítését és addig nem kötelesek bevonulni. — Kinevezés. Ppncsevoról jelentik : Az igazságügyminiszíer Stern Leó pancsevoi törvényszéki birót, a pancsevoi törvényszék vizsgálóbírójává nevezte ki. Vizsgálóbíró helyettese fokszimcvics Marináv törvényszéki bíró lett. — Német képviselők tárgyalása Passes miniszterelnökkel. Beogradbó! jelentik: A német párt három képviselője, nevezetesen dr. Krafft, dr. Mozer és Schumacher képviselők pénteken a miniszterelnökségen felkeresték Pastes miniszterelnököt és meghívták a kormányt a bánsági németek letelepedésének kétszázadik évforduló-ünnepségére, amit augusztusban fognak a Bánság több községében, különösen Belacrkván "megünnepelni. A német képviselők bősz* szabb beszélgetést folytattak a miniszterelnökkel. különösen a községi autonómia és a községi választások, valamint az egyházi iskolák ügyében. Pasics miniszterelnök mindvégig a legszivélyesebb hangon tárgyalt a német képviselőkkel, akiket biztosított, hogy nem tesz különbséget szláv és nem szláv állampolgárok között. — Tárgyalások a vajdasági radijjkális képviselők miniszteri tárcáiról, a Beogradból jelentik: A vajdasági rali dikálispárt nevében Miladinovics : Zsarkó, Gyorgyevics Mita és Vito- I lies képviselők pénteken délután 5 órakor felkeresték Pasics miniszterelnököt. akivel az agrárreform- és a földmivelésügyi miniszteri tárcák betöltéséről tárgyaltak. I — Kemal pasa Beogradban? Budapestről jelentik, hogy beogradi értesülés szerint Kemal pasa Angora megbízásából Beogradba érkezett és a diplomáciai vszony felújításáról hosszasan tárgyalt Pasics miniszterelnökkel és Nincsics külügyminiszterrel. Biztosra veszik, hogy Törökország és Jugoszlávia között jó szomszédi viszony fog kialakulni, mihelyt véglegessé lesz a török-görög béke. A hirt beogradi forrásból eddig nem erősítették meg.
