Bácsmegyei Napló, 1923. június (24. évfolyam, 145-173. szám)
1923-06-04 / 148. szám
2. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1923. junius hogy egy hosszú, sovány ember. — 'Torkos, — ijedten futott be a laktanyára és fellármázta a rendőröket, hogy jöjjenek a Halasi útra. egy házba, ahol nagy baj vau. — Melyik ház az? kérdezték föle a rendörök? — Azt nem tudom — felelte ijedten Torkos, de én majd elvezetem magukat oda. Es erre, — megvárva a laktanyán, am'g a két rendőr felszerel. — valóban el is vezette a rendőröket a Megyeri házhoz és azt mondotta: — Ide menjenek be. A rendőrök erre az ajtót betörve, bementek és Torkos is ott maradt az időközben felgyülemlett néptömegben. A tanú azután elmondja, hogy egyszerre látták, amint egy férfi, — Tóth Imre — kilép a konyhaajtón és fut hátra az udvarba. A rendőr fölismeri Tóth Imrében a menekülőt. A szomszéd A rendőr után Zvekán Józsefet liallgatták k; tanúként. Megyeriék szomszédja és első volt a helyszínen. amikor a rendőrök még a Megyeri házban voltak, de Tóth már nem volt ott. A tanú beszélt a súlyosan sérült Megyerinével. Kalmár Jánosnében is volt valami élet, egyre a férjét hívta, elhaló hangon. — János. János! . . . • Az öreg Kalmár János ekkor még mit sem sejve, a hátulsó lakásban üldögélt. Zvekán hívta onnan elő. A tanút megesket’k. A meggyilkolt asszony iéiic ' Az utolsó kihallgatott fanu a helyszínén Molnár Megyeri Mihály volt, a meggyilkolt asszony férje. A már ismert formában mondja el a gyikosság részleteit, amint azt feleségétől hallotta. Elmondja, hogy amikor Tóth Imrét elhozták rendőrségtől és szembesítek a feleségével, ráismert, hogy ő volt. az, aki kirabolta és rálőtt. Molnár Megyeri Mihályt megesketik vallomására. Tóth Imre csak annyit mondott Megyeri lesújtó vallomására: — Lehetséges, de nem emlékszem. Déli 12 órakor rekesztette bc Pavlovics elnök a helyszíni tárgyalást és a következő főtárgyalást hétfő reggel 8 órára tűzte ki. A visszaviszik a vádlottakat A megláncolt vádlottakat ugyanazon az utón vezettek vissza a fogházba, amelyen hozták. Az egész útvonal, amelyen vezettek őket óriási néptömeg állt és némán nézte a menetet, amely negyed egykor érkezett a fogházba, ahol szintén nagy tömeg gyűlt össze. A hétfői tárgy ad s anyaga u 4-ik oldalon olvasható. Meghamisított távirat Konfliktus a Magyar Távirati Iroda és a Havas-ügynökség között A párisi jóvátételi bízottjáénak a magyar jóvátételre vonatkozó legújabb döntéséről — mint ismeretes — különböző hhek kerülnek az európai sajtóba. A hivatalos szöveget, amelyet a párisi Havas-ügynökség küldött szét, a magyar lapok a Magyar Távirati Iroda leadásában kihagyásokkal közölték, a Magyarországra nézve kedvezőtlen passzusok nélkül, inig a németországi és ausztriai, valamint a csehszlovákiai sajtó, amely szintén a Havas-ügynökség utján jutott a szöveghez, a döntést teljes szövegében hozták le. A két híradás között nagy és lényegbevágó ellentétek voltak, amelyek pár napig teljes bizonytalanságba burkolták a jóvátételi bizottság határozatát. A magyar sajtó a két szöveg közül nem tudta, hogy melyik a hivatalos, mindaddig, míg Kállay pénzügyminiszter Budapestre nem érkezett, magával hozván az eredeti szöveget, amely megegyezett a német, osztrák és csehszovák sajtóban közölt határozat tartalmával. A jóvátételi bizottság döntésének publikálásával kapcsolatban — mint Budapestről jelentik — konfliktus támadt a Havas-ügynökség és a Magyar Távirati Iroda között. Á Havas-ügynökség azt állítja, hogy Budapestre is az eredeti szöveget küldte, de a Magyar Távirati Iroda azt meghamisította, önkényesen kihagyta belőle azokat a részeket, amelyek a magyar kölcsönnek a jóvátételi tartozások kiegyenlítésére vonatkozik. Másrészről — a Havas-ügynökség szerint — a jelentés elején bizonyos kitételeket becsempészett, amelyek az eredetiben nem foglaltatnak. A lényegesen módosított jelentést aztán mint a Havas-ügynökség közlését adta le a magyar sajtónak. A Havas-ügynökség ez ügyben értesítette a Magyar Távirati Irodát, hogy adjon helyreigazító közlést, mert ellenkező esetben az egész tényállást megállapítja. A muzulmánok sürgetik a községi választásokat Miért nem engedték a muzulmán főpapot a kalifa beiktatására? Beogradbél jelentik: A Spaho-párt valamennyi aláírásával kérdést intézett a vallásügyi miniszterhez, hogy miért tiltották meg Csancsevics sarajevái reisül-ulejmának, hogy résstvégyen az ujkalifa beiktatásán Konstantinápolyban. Ezzel az intézkedéssel — mondja az interpelláció — nagy igazságtalanság történi Bosnia és Hercegovina lakosságává1, mert az ott élő 600.000 muzulmán hivő közül egy sem vehetett részt abban a küldöttségben, amely a kalifa beiktatására Kor.stantinápolyba ment és amelyben csak délszerbiai muzulmánok voltak képviselve. Különösen sérelmesnek tartják a muzulmánok azt, hogy főpapjuk útlevelét elvették és őt rendőri felügyelet alá helyezték. Egy másik interpellációban a belügyminiszterhez fcirdui a Spaho-párt azzal a kérdéssel, hogy miért nem folytatják le Bosniában és Herczegovinában a községi választásokat ? Rámutatnak a képviselők ennek sürgősségére, mivel 12 évvel ezelőtt voltak Boszniában és Hercegovinában az utolsó községi választások és most az autonómia helyett a kormány által kinevezett komisszáriuíok igazgatják ezeket az országrészeket. Egy harmadik interpellációt Muszszein Alics és több más muzulmán képviselő az erdőügyi miniszterhez intéz aziránt, hogy miért tiltották meg Boszniában és Hercegovinában a lakosságnak a gallyazást és ehelyett az erdőkihasználást idegen spekulánsoknak adják ki. rablókat. A nyomok Kula felé a te* lecskai dombokon vezettek, s onnan azonban nem lehetett tovább követni. Annyit megállapítottak, hogy a kocsin. amelyen a kasszát vitték, cigányok ültek, a kocsi elé három ló volt fogva. A kocsin ülő cigányok hajnalban Cservenka határában* épen a téglagyár egyik tulajdonosának, Wellkernek a szállása előtt lovat váltottak. Nyomban értesítették a környékbeli csendőrőrsöket s lázas bajsza, indult meg a cigányok után. Angyalbandj és Alső-Roglatica határában vásárnál) megtalálták a feltört Wertheim-szekrényt, amelyből a pénz és az értékek hiányoztak s még vasárnap délelőtt letartóztatták O-Moravica és Baimok közt a menekülő cigányokat. akik a határ felé szöktek, A cigányok rövid ellenállás után megadták magukat. A huszonöt főből álló karavánt bevitték Cservenkára. A cigányok bár felismerték köztük azokat, akik a Welker-tanya előtt lovat váltottak. — tagadják, hogy ők követték el a betörést, a pénzt sem találják náluk. Valószínű, hogy ezt valahol elrejtették. «J Bulgária utat követel vaSé kilépéssel Franciaország a isépszövetsé fenyegetődzik Törökország nem tudja fizetni adósságainak még a kamatait ssm Lausanneból jelentik : A szövetségesek delegátusainak I.meti basával több Ízben folytatóit megbeszélései A szakértők tárgyalásai sem biztatnak a megegyezés lehetőségével a török államadóssági szelvények beváltásának kérdésében, mert mindkét fé! rendületlenül kitart eddigi álláspontja mellett. A törökök majdnem teljes egészében elfogadták a francia követelést, hogy kapcsolják ki a békeszerződés keretéből a szelvényfizetés kérdését, hogy a hitelezők képviselői közvetlen tárgyalásokat folytassanak le a török kormánnyal és hogy Törökország ismerje el az 1887. évből való császári dekrétumot. Azzal fentr.rtássai ítéltek azonban, hogy — és ez a viszály magva — Törökország teljesen képtelen az áüamadóságok kamatait aranyban megfizetni. Franciaország ezt a fentartást nem fogadja el és ezt az álláspontját erősen támogatja a többi szövetséges is. A szombati megbeszélések eredménye gyanánt a szövetségesek és a törökök delegátusai ismét kormányukhoz fordultak, hogy felhívják a figyelmüket orra az örvényre, amely <i lausannei keleti konferenciát a békekötéstől elválasztja és hogy megkérjék, kíséreljék meg, nem lehetne-e diplomácai utón a szakadékot áthidalni. Parisban tisztában vannak azoknak a kérdéseknek a komolyságával, amelyeket az angol javaslat fölvetett, de nem hiszik, hogy a konfliktus aggasztó mértékben kiéleződnék, mert ennek az volna az első következménye, hogy Franciaország kilépne a népszövetségből. Az itt uralkodó fölfogás szerint mindinkább erősbödik az a föltevés, hogy békés megegyezés érhető el, ha Anglia visszavonja javaslatát. Rahlócigátnyok ellopták a cservenkai téglagyár Werth eira-k as száj át Eli&at egy millió korona készpénz Giässer, Rauch és Welcher egyesült cservenkai téglagyár egyik jelentékeny ipartelepe Bácskának. A gyár közvetlen szomszédságában van a »Cservenka-téglagyár« vasúti állomásnak, éjjel-nappal üzemben van s állandóan ncgyven-ötven munkás dolgozik az üzemben. Péntekről szombatra virradó éjjel vakmerő betörés történt a téglagyárban. Éjjel tizenkét óra cs egy óra közt váltották fel Gerber János kazánfűtőt a munkában. Mikor a fütő az iroda felé haladt, onnan vyanus zajt hallott. Közeledett az iroda’ felé, ahol három fegyveres alakot látott. A fegyveres emberek közrefogták a fűtőt, belökték az egyjk szobába s rázárták az ajtót. Egyik fegyveres ember ott maradt az ajtó előtt, s rákiáltott Gerberre, hogy. hallotta, hogy a kutyák egyszerre elhallgattak. Két órakor a gyár kocsisa felkelt, hogy a lovakat etesse. Az iroda előtt észrevette, hogy a gyár egyik tulajdonosának. Welker Antalnak ruhái a földön feküsznek rendetlenül szétdobálva. Közeledett az irodához, amelynek ajtaja tárva-nyitva volt. Az irodában a bútorok rendetlen összevisszaságban voltak s észrevette., hogy a gyár hatalmas, kilenc métermázsás Wertheim-szeU- réciye hiányzik. Nyomban fellármázta a . munkásokat, kiszabadították a bezárt fiitőt s a tulajdonosoknál együtt megkezdték a nyomozást. A Wertheim pénzszekrényben több mint 125,000 dinár készpénz, értékpapírok, idegen valuták, az üzleti könyvek és fontos okmányok voltak. — Ne merj moccanni. Ha egy szót szólsz, agyonlőlek. A fütő a félelemtől megdermedve ott maradt a szobában s csak annyit hallott, hogy a telepen lévő hatalmas kutyák szörnyen ugatnak s Megáilapi tolták, hogy a nehéz vasszekrényt az irodából kigördiíették az uccára, ott mintegy 3:X> lépésnyire görgették az uccán, azután kocsira tették s elhajtattak. A nyomokon üldözőbe vették a a tengerhez A jugoszlav-bolgár vegyes bizottság megkezdi működését Szófiából jelentik: A minisztertanács Szíambuünszki elnökletével ülést tartott, amelyen Bulgáriának az Aegei-fengerre való kiútja kérdésével foglalkoztak. A minisztertanács elhatározta, hogy a lausannei delegációját megbízza, értesítse a lausannei konferenciát arról, hogy Törökország és Görögország között létrejött megegyezés nem változtathatja meg Bulgária jogát és követeli az Aegeitengerre való kijárást, annál is inkább, mert a békeszerződés megkötésekor ezt megígérték. A határozat szerint Bulgária csak oly tengerhez vezető utat fogad el, amely valamilyen autonóm tartományon, vagy Bulgáriának ítélt területen keresztül vezet. Bbben a kérdésben a minisztertanácsnak különben is az a véleménye, hogy a neuilly-i béke» I szerződésnek a 48-ik — erre vonatkozó — szakasza továbbra is érvényes. Ez a békeszerződés kötelezi az aláíró hatalmakat és nem változtatható meg Bulgária beleegyezése nélkül. Beogradi jelentés szerint a bolgár kormány értesítette a jugoszláv kormányt, hogy a románbolgár bizottság Bukarestben befejezte működését és igy a szakértők rendelkezésre állanak. A külügyminisztérium értesítette a bolgár kormányt, hogy a jugoszláv delegációt el fogják küldeni Szófiába és junius hó közepén a vegyes bizottság megkezdheti működését. A jugoszláv delegációt e hét folyamán fogjak kinevezni. IABácsmegyeiNapló 147-ik számához f Aki junius 30-ig ezeket a szelvényeket l összegyűjti és beküldi, az 7/? évi idő- | tartamra baleset ellen TOCO•— dinár erején halál 2500•— dinár" ere óin rokkantság esetére a Rossij a-Fo nciére biztosító és viszontbiztosító társaságnál [ díjmentesen biztosítva lesz
