Bácsmegyei Napló, 1923. június (24. évfolyam, 145-173. szám)
1923-06-28 / 172. szám
I 10. oldal. BACSMEGYE1 NAPLÓ ftenniök es meg kellene szűnni a mostani vallomási mintáknak, amelyek egész regényeket követelnek ag adózótól és a melyeket még a szakembernek is nehéz kitölteni. Ha meg volnának a rendes és miniden tekintetben a valóságnak rnegjfelelő vallomások, akkor megkezdhető a kivetési eljárás. A vallomások felszerelendők a hivatalból beszerzett adatokkal és összhangzásba hozandók a jövedelem- és vagyonkataszterrel. mely minden községre [és városra nézve bizottságilag pontosan megállapítandó, az időközi változások lelkiismeretes keresztiilivezetése után. Persze ezen modern fadózáki rendszer mellett annak a jövedelem- és vagyonkataszternek, hiteles telekkönyvnek kell lennie, amelybe évqnkint a felek bejelentéssel vagy hivatalból beszerzett adatok alapján minden változást pontosán ki* kellene tüntetni. Ha ez meg ivaii, akkor a kisebbség tervezete Aszerint megkezdődnek a kivetési ■tárgyalások, megint csak a kivetöbizottságok előtt. Mindenesetre helyesebb eljárás annál, amelyet az adóreformtervejzet kontemplál, de nem az, ami véleményem szerint az egyedül helyes, modern és az államnak és adózó közönségnek egyaránt megfelelő. ( És most megérkeztem azon határjelzőhöz, melyen túl mint egyedül üdvözítő adótörvényként az a reformtervezet áll, amelyet legközelebbi cikkeimben először általánosságban és azután részleteiben akarok pertraktálni, hogy azt mindenki megérthesse és ahhoz mindenki «hozzászólhasson. (Folytatjuk), Spektator be az SHS királyság — mcllképével. A talapzat guíaalaku és betonból készült. A sgobrot Davonin zágrábi miivész tervezte. A kivitelhez az osijeki divizionárius Zsivánovics tábornok ingyen munkaerőt bocsátott rendelkezésre. A vezetőség elhatározta az ünnepélyes alapkőletételt. Az alapkőletétel napját folyó hó 28-ára. Vidovdan ünnepére tűzte ki. A teljes polgári és katonai hatósági asszisztenciával végbemenő aktu; újabb jele lesz Baranya áldozatkészségének. Alint értesülünk ezen a napon Baranya egész területe, sőt Osijek városa és környéke is deputációkkaí fogja magát képviseltetni. IS23. junius 28. A gyerek is ideges Irta: dr. Décsi Imre Alapkőletétel ■ Ünnepre készül Baranya megye, fAg^osijeki Dráva hid baranyai oldalán hónapok óta mérnökök, munka sok,' építőmesterek, szerény munkája folyik. A baranyai hatóság kezdeményezése és a lakosság áldozatkészsége egy nagyszerű és modern kivitelű szobor emléket emelt e helyen. A szobornak története van. A megváltozott viszonyok és a történelem [által diktált története. A szobor mai helyén Mária Terézia szobra állott. Amikor a hely üresen maradt, egy baranyai agilis megyei tisztviselő Glibofíszkil Milán az emberi kultúrára s a régi emlékekre hivatkozva, a társadalmi akciót kezdett a szobor pótlására. A szerény kezdeményezés -nemsokára hatalmas méreteket öltött. magáévá tette ezt Baranya egész lakossága. Veszelinovics Milorád a megye tjriüvészi érzékkel biró alispánjával ■az élén a baranyai intelligencia késznek mutatkozott anyagi áldozatra [is a szobor felállítása érdekében Megkezdődtek az előmunkálatok. A [megye eddig a 70.000 dinárt meghaladó összeggel járult hozzá a monuf mentális műhöz. A szoborbizottság [minden eszközt megragadott, hogy [kellő támogatás és hozzájáruló se- Lgitség mozdítsa elő a nagyszerű [müvet. A bizottságban Dr. Anárics i-Tódor dárdai közjegyző és Veszelinovics alispán buzgólkodtak talán [leginkább. Működésűk a teljes siker jegyében zárult. Ma már olyan stádiumban van a szobormű, hogy azt bátran befejezettnek lehet tekinteni. A szobor 8 méter magas és 2 : és fél méter szélességű. Bronzból ■készült, csúcsán szétterjesztett száripyu sas a szobor elején néhai Péter Természetesnek is érezzük, hogy az. Részint: »hiszen ma úgyis mindenki« ... Meg aztán: »a mai fiatalság«... Igaz viszont, hogy »a mai időnkben ezt még egyszerűen roszszaságnak hitták, kaptunk két pofont és rendben volt« ... Ma ellenben? Ma csakugyan megesik, hogy amikor a gyerekkel már nem boldogul más senki, orvoshoz viszik, hadd mondja meg, »idegességtől« rossz-e, vagy csak amúgy közönségesen? Azaz: orvosság kell-e neki. vagy nádpálca? Ha a gyerek jobbmódu, egy-egy súlyosabb csínyért néhány heti tartózkodást is kaphat elegáns szanatóriumban, hizókurával és villamozással. Amire mindig akad valaki. aki azt mondja, hogy bolond volna, ha nem lenne ideges, amikor ilyen jutalom jár érte. És az ideges ■gyerekből való közvélemény fenekén mindig ott úszkál az a csöndes gondolat, hogy a régi időkbeli egyszerű pofon jobb orvosság volt. Jobb? Ézt bizonyíthatná az a megbízható statisztika, amely szerint a régi időkben kevesebb lett volna akármilyen címen a nyughatatlan, szeszélyes, dacos, megbízhatatlan, rosszul evő. rosszul alvó. engedetlen. ingerlékeny — rossz, vagy ideges gyerek. Ilyen statisztika azonban nincs, s ha volna, alighanem éppen az ellenkezőjét bizonyítaná ennek az elterjedt véleménynek. Az a nagyobb szabadsága óta nyilván kifejlődött, a mégis csak fokozódó kímélése annak, amit egv gyerek gondolni. vagy érezni mer: az kétségtelenül sokat enyhített az általános gyerekrosszaságon. Az az elkényeztetés, ami hizlaló nyalánkságokkal jutalmazza a vásottságot. az bizony a régi időkben sem volt kevesebb, sem okosabb. Marad az a tapasztalat, hogy most több az olyan gyerek, aki őszintén jóban van a szüleivel és hogy ezek között sokkal, de sokkal kevesebb az ideges, vagy máskülönben rossz. Kivált ha elég alaposan é§ elég kíméletlenül vizsgáljuk meg a szülők és gyerekek viszonyát, akkor tapasztaljuk csak igazán, hogy ennek a viszonynak a hibája nélkül mennyire nincs ideges gyerek, hogy mennyire főképpen ezen fordul meg a gyerekek idegessége. És mentül jobban szaporodik a tapasztalatunk erről, annál jobban megritkulnak azok az esetek, amelyekben be kell vallanunk, hogy talán mégis valami másban van a hiba. Nem lehet tagadni, hogy akad olyan beteg lelki hajlandóságokkal született gyerek is, akin a jó — az igazán jó — nevelés sem segít eleget. De bizonyos, hogy ezek kimondhatatlanul ritkák, s még közöttük is alig van, akin valamit ne segíthetne, ha a szülei azt tudnák vele csinálni, hozzájuk való vonzódását nöságát. Természetes azonban, hogy erre a nehéz, sok nagy emberi erényt kívánó feladatra sokkal kevesebb szülő alkalmas, mint ahányra nehezen nevelhető gyereket mér a sorsa. De mindenki, aki elég sok rossz gyerek sorsával foglalkozott, tudja, hogy a legeslegtöbb rossz gyerek esetében nincsenek ilyen nehéz feladatok. Sőt azt lehet mondani, hogy a legeslegtöbb rosszaság — és idegesség — igen-igen apró és igen könnyen kijavítható apró hibákon fordul meg, s ezzel természetesen azon. hogy az apa. vagy az anya hajlandó-e lemondani valamelyik kedves kis hibájáról? Most. mint régen., egyformán sok a kényelmes gondolkodó, aki szívesebben folyami módik a kényelmes pofonhoz (legföljebb arra hajlandó, hogy más formába öltöztesse a pofont), minthogy megpróbálná vizsgálni, mitől dacos, étvágytalan, nyugtalan, hazudós a gyereke. Mert ugv általában mind; ; az szokott a vizsgálódásból kiderülni, hogy mit cselekszik az apa, vagy az anya rosszul, ami ellen a gyerek nem védekezhetik másképpen. mint éppen azzal, ami a rosszasága, vagy idegessége? Vagy pedig, hogy a szülei mutatják éppen azt a példát, aminek a hü és naiv követése a rosszaság. Éppen a legelterjedtebb és legtermészetesebb rosszaságok, vagy betegségek egyikében, a krónikus hazudozásban szokott mindig az kiderülni, hogy a gyerek otthon naphosszat egyebet sem hall, mint \— mondjuk, csak »ártatlan« — hazugságoké vagy pedig, hogy hazudik. mert az igazmondásért kikap. Persze nem azért kap ki. hanem mert szekundára felelt. De aki azt akarja, hogy a fia őszintén bevallja a szekundát. az ne tegye neki kényelmesebbé a Ietagadást. És ak' azt kívánja, hogy a gyerek akkor is igazat beszéljen, amikor az a kincsabb, az ne hazudjon apró kényelmek kedvéért a gyerekek füle hallatára a feleségének, az urának, a telefonos kérdezősködőnek. Mert a gyerek nemcsak akkor hallgat oda, amikor az apja prédikál, hanem akkor is. mikor azt mondja a szobalánynak: »Mondja neki. hogy már elutaztam«. És a gyerek, mint mindenki tudhatja, aki a gyerekével, vagy akárkivel j törődik, mindenre figyel és mindenből tanul. Ebből például azt. amit a felnőttek Kant bácsi nyomán a cselekedet maximájának neveznek: j hpgyha az igazmondás valami apró kényelmetlenséggel jár. hazudhatsz. Hazudik tehát ő is és semmi pofonért nem tesz mást. minthogy még a pofon veszedelme ellen is hazugsággal próbál védekezni. Ha sikerül, győzött, ha nem sikerül, elkeseredik és rosszalkodik mérgében, amiért ö kikap azért, amit apus zavartalanul! csinálhat. És mind a két esetben hazudik tovább. De abbahagyja a hazudást, amint észreveszi, hogy otthon jobban örülnek az igazmondásnak. mint amennyire haragusznak az elveszett irkáért. Vagy amint látja, hogy apus inkább belemászik valami kellemetlenségbe, mint hogy hazudjon egyet. Ebből és a mindenféle rosszaságok és idegességek hosszú műsorából mindig az a tanulság, hogy az alig exisztáló kivételeken kívül minden gyerek elég jónak születik, de hogy a legtöbbnek az elrontása az élte első hónapjaiban elkezdődik és mire — akár cs^k két-három éves korában — elkezdik látni, hogy ideges, addigra már két-három esztendei akaratlan, de rendszeres nevelés van a hátamögött egyenesen arra. hogy pontosan olyan legyen, amilyen. Sok mindenen kívül folyvást ezt mutatja az a mindennapi tapasztalat is, hogy a legtöbb gyerek rosszasága a szüleinek. vagy a más mindennapi környezetének a ielenlétéhez van kötve, A gyerekkórházakban látni, hogy a legkétségbeejtőbb vásottság is milyen hirtelen meg tud gyógyulni, mihelyt bizonyos, hogy az édesanyja elment és a gyerek egyedül marad a jóindulatú, nyugodt környezetben. Vasárnap délután látogatóba jönnek a szülők, s a gyerek ugyanolyan hirtelen megint olyan rossz lesz. Négy órakor megint elmennek, egynegyedötkor a gyerek már megint nyu« godt. Vásott, rossz, ideges — nyugodt* derült, jó. egészséges: teljesen mindegy melyik szót választjuk. Nem is kérdés, meddig »egyszerűen rossz« és mikor »ideges« már a gyerek. A kérdés az: lehet-e segíteni rajta? A felelet rá az, hogy úgyszólván mindig lehet, ha akarnak a szülei. Ha akarnak: a »szeretném« még nem akarat. Akarat az. ha az ember valaminek a kedvéért valamit megtanulni. még kényelmetlen dolgokat csinálni se rostéi, ha valaminek az akadályaitól sem hátrál meg. Az olcsó pofon, a drága instruktor és a még drágább szanatórium, de a legtöbb orvosság is azért nem használ, mert csak azt jelenti, hogy a szülők szeretnének valamit. Ha akarják is: ha nem röstelnek pénzzel meg nem váltható áldozatokat hozni a viselkedésükből. a kis szokásaikból, gondolkodásbeli kényelmességeikből, akkor alig. van rossz, vagy ideges gyerek, akiből ne lehetne jó és egészséges, azaz nyugodt, engedelmes, jól evő, jól alvó. kedves kis gyerek. Még pedig hamarosan. Kertes i Drug Subotica o Vojv. rutnika trg br. 14. (a vasutigazgatósággal szemben.) Fuvarlevél felülvizsgáló és visztériiésl osztálya A legkiválóbb szakértőkkel fuvarlevelet felülvizsgál és az esetleges visztéritéseket a lehető leggyorsabban kíszorgalmazza, vagy bármely más vasúti és díjszabási ügyekben feívilágositássül szolgál. Bosnafllm: Pálinka. Bosnaiilm: Jackie Coogan. Bosnafilin: Essex grófja. íirálynak. akit nagy Péter a felsza- ami a hozzájuk való vonzódását no oaditó néven iktatott be történeimé- vélné, nem az ellenük való dacos Jól bevezetett, elsőrangú navisadi gabonaügynöitségi és bizományi üzlet ifr«"«1' ill □gills arcs keres. Az illetőnek a német-és magyar nyelv bírásán kívül a gabonaszakmában jártasnak keli lennie és Bácska, Bánátot ismernie keli. Az állás jó fizetéssel azonnal elfoglalható. — Ajánlatok REKLÁM hirdetőirodában Novisad, Jevrejska u. 11. „101" jeligére küldendők. PRirrm külföldi kész BÉPSZDIRK FiNDRRS5Y és TÓR5R SZÉLE*, bőrkereskedésében _____________________ ^ok ^ Subotica, Bérpalota ^ KAPHATÓ izgjutányosabb árbon ^ SZIJJAK % Mariols arckrém a legjobb arcápoló!
