Bácsmegyei Napló, 1923. június (24. évfolyam, 145-173. szám)
1923-06-27 / 171. szám
4. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1923. június 27, Cseremov Györgyöt, a Szernao elnökét és tudtára adta. hogy ha az Orjuna nagygyűlése alkalmával bármilyen botrány, vagy inzultus történik. annak résztvevői ellen a rendőrség a legszigorúbban el fog járni és felhívta Cseremovot. hogy hasson Oda az egyesület tagjainál, hogy óvakodjanak minden rendzavarástól. Dr. Cseremov még a délelőtt folyamán megjelent a Szernao több tagjának kíséretében Stefánovics Zsarkó polgármesternél, akit felkértek. hogy tiltsa be az Orjuna vidovrídni nagygyűlését. Stefánovics Polgármester kijelentette, hogy a nagygyűlést a kormány engedélyezte és így nincs módjában — valamint oka sincs rá — hogy a gyűlés megtartását megakadályozza. Cseremov és j társai tudomásul vették a polgármester válaszát. CIRKUSZ B 9 m ÜJ MAGYAR SZÓTÁR Mint minden fővárosban, úgy Budapesten is külön nyelv születik, a jnlt a csibészek találnak ki és a jobb társaságok hoznak forgalomba. A magyar főváros szótára különösen gazdag olyan kifejezésekben, amit a tökéletesen magyarul beszélő nem Őrt meg és nem érthet meg, mert 'egészen mást jelent, mint a nyelv akadémiai jelentősége. Így lett évek során a Paliból, amely keresztnév volt: balek, hogy aztán ismét uj értelmet nyerjen. Ma már igy variálják: »Nagy pali vagyok Móric Zsigmondra« — »szeretem olvasni Móric Zsigmondot«. Ezen rövid bevezetés után térjünk át a manapság használatos pesti szólásmódokra. Sikított. A szótárban sikoltást jelent, a pesti életben sikkasztást. »El kellett neki menni a bankból, mert sikított«. De tágabb értelemben alkalmazzák más deiiktumok megjelölésére is. Jobb mint a vonó! Ezt egy népszerű kabarétréfából vették át a mindennapi életbe. Ha például azt akarja mondani a pesti polgár, hogy ez a cseresznye nagyszerű, igy dicséri meg: »Jobb mint a vonó!« Éppen kérni akartam. Kelletlen beleegyezést jelent valamihez. Azt mondja a fiatalember a nőnek: »Megengedi, hogy elkísérjem?« Mire a nő azt feleli: »Éppen kérni akartam.« Ilyenkor nem feltétlen kötelező el is kisérni őnagyságát. Csak lakkcipöt húzok. Ez már yisszautasitás. Például: »Kedves barátom, légy szives adj kölcsön tízezer koronát.« Mire a válasz: »Rögtön kérlek csak lakkcipőt húzok.« Ilyenkor aztán reménytelen a tiz,ezer korona. Ez a szólásmód onnan eredhet, hogy nagyon kevés embernek van Pesten lakkcipője. Mint a medvék. A legbutább hasonlatok egyike. Rokonságba van a »jobb mint a vonó«-val, mert szintén nagy dicséretet jelent. Kártyánál: »Olyan négy alsóm van, mini ia medvék.« Más: »Jó ez a cigaretta?« »Mint a medvék kérem.« Még égy példa: »Mit szólsz az uj Lehároperetthez?« »Mint a medvék.« Aki ennél butább mondást tud az jelentkezzen. Illő jutalom. Ha karácsonyig nem jövök. Meghívás visszautasítása. Példa: »Gyere el ma délután hozzánk uzsonnára.« Válasz: »Okvetlen elmegyek, ide ha karácsonyig nem jövök, ne ivariatok.« Lődd le! Ahelyett, hogy: találd ki. Például: »Lődd le, kivel találkoztam ä Vígszínházban.« Vagy: »Lődd le mennyibe kerül egy darab őszibarack,« (Hogy ne törje a fejét rajta e sorok olvasója, elárulom, hogy Pesten 1200 magyar koronába.) Ezek után befejezem ezt a cirkuszt, de nem áVIitom róla, hogy olyan mint a medvék, vagy pláne, kgggy jobb mint a y.onó. ísteJia.) Kormánynyilatkozatot kivan a magyar ellenzék a csehszlovák ajánlatról Vihar a magyar nemzetgyűlés keddi ülésén a sajtószabadság megsértése miatt igyek-Budapeströl jelentik: A magyar nemzetgyűlés keddi ülésén Szcitovszky alelnök bejelentette, hogy Kabók Lajos napirend előtti felszólalásában akarta szóvátenni a Népszava kolportázsjogának megvonását, ő azonban nem adott erre engedélyt. A nemzetgyűlés többsége hozzájárult a házelnöki határozathoz. Ezután Farkas Tibor a házszabályokhoz szólt és kifogásolta, hogy a pénzügyminiszter nincs jelen az índemnitás tárgyalásánál és javasolta, hogy idézzék meg a pénziigyminiszte'rt a legközelebbi ülésre. A többség ezt a javaslatot elvetette, mire nagy vihar tört ki és a szociáldemokraták a következőket kiáltották a kormánypárt felé: — Ekrazit szakszervezet! Diktatúra van! Robbantani szabad! A yilkosok szabadon járnak! A bizottságokban megüresedett helyek betöltése után áttértek az indemnitási vita folytatására. Kabók Lajos szociáldemokrata bírálja ,a kormány működését. A kormány bizalmat és felhatalmazást kér akkor — mondja — amikor az országban olyan állapotok uralkodnak, amelyeket alig lehet kibírni és olyan ténykedések vannak, amelyeket tűrni már nem lehet. A sajtószabadság dicsőségére a belügyminiszter ur a Népszava uccai árusítását hét napra betiltotta. Batitz Gyula: Az izgató lapokat nem tiltja be! Klárik Ferenc: A Nép-et nem tiltja be! Az akasztófeujságot nem tiltja be! Fehér diktatúra! Kabók Lajos: Az ok, amiért a belügyminiszter ezt a rendeletet kiadta, a Népszava két cikke. Az egyik az »Amnesztiát és rehabilitációt« című. Erről a belügyminiszter megállapítja, hogy a magyar bíróság függetlenségébe vetett hitet szik megrendíteni. Felkiáltások: Meg van az rendítve régen! Kabók Lajos: A másik 'cikk »Inog a kormány« címmel jelent meg. Felkiáltások: De még mennyire inog! Kabók Lajos: A Népszava megkülönböztetett elbánásban részesül minden hatóság részéről. Bizonyítja ezt az a 150 havi börtön) és a sok milliós pénzbüntetés, melyet eddig kapott. A Népszava ötven esztendős fennállása alatt számtalan politikai támadásban részesült. K: fogja bírni ezt is. A sajtószabadság ilyen sárbatiprása ellen a leghatározottabban tiltakozom. Farkas István: Ezzel a kormányzással tették tönkre Magyarországot! . . Kabók Lajos: Se egyesülési, se gyülekezési, se sajtószabadság nincs az országban. Patacsi Dénes: Akinek nem tetszik, vándoroljon ki! Propper Sándor: Vándoroljanak ki az élösdiek! Kabók Lajos: Az ország nehéz helyzetéről beszél és kéri a kormányt. hogy vegye már egyszer fontolóra cselekedetének következményeit. mert ami az erőszak jegyében született, az az erőszak jegyében fog elpusztulni. Kabók viharos felszólalása után Cserti József pártonkivüli volt az indemnitási vita következő szónoka. Megemlékezik beszédében arról, hogy az ellenzéki képviselők bizonyos cseh területi ajánlatokról beszélnek, amit azóta a cseh lopok is megcáfoltak. Az ügyben sürgős kormány-nyilatkozatot kér. Cserti beszéde után az ülés dél után félháromkor ért véget. Az osztrák-magyar bank követeléseit a Narodna Banka hajtja he Ki kell fizetni a lorobardiro^ott hadikölcsönöket ? Azokat, akiknek a volt Osztrák- Magyar Banknál tartozásuk van, kellemetlen meglepetés érte. A Narodna Banka, mint a volt Oosztrák- Magyar Bank jogutóda, felszólította őket. hogy ezeket a tartozásokat a Narodna Bankához fizessék be. Az Osztrák-Magyar Banknál fennálló tartozások legnagyobb része hadikölcsönök lombardirozásából származott. Az osztrák és a magyar hadikölcsötikötvényekre az Osztrák- Magyar Bank tudvalevőleg lombardkölcsönt adott. A hadikölcsön jegyzésének egyik lényeges motívuma volt az az Ígéret, hogy a jegybank lombardkölcsönt adott a kötvényekre. Akinek néhány ezer koronakészpénzevolt. ezért hadikölcsönt vett. a kölcsönt lombardirozta. hogy újabb hadikölcsönt vásároljon. Pénzintézeteken kívül magánosoktól is több millió korona követelése volt igy az Osztrák-Magyar Banknak. A Narodna Banka most sorra felszólítja ezeket az adósokat, hogy a hadikölcsön lombardra felvett tartozásaikat kamataival együtt fizessék vissza. A hadikölcsönök már régen értéküket vesztették, a kibocsátó magyar állam, illetve Ausztria a szelvényeket sem váltja he. keserves meglepetést szerzett tehát a Narodna Bank azok számára, akik lombardirozták a kötvényeiket. Nem elég, hogy akik engedtek a rábeszélésnek, a hivatalos propagandának s hadikölcsönbe fektették vagyonukat, elvesztették amijük volt, most még az értéktelen papírért jó pénzt is kell lizetniök. Az tehát, aki hadikölcsönt vett a háború alatt, nem földet, házat, vagy árut, nemcsak hogy tönkrement. hanem most újra megfizettetik vele azt. hogy nem tudta, vagy nem akarta kihasználni a konjunktúrákat. Annál kevésbé igazságos, hogy most a Narodna Banka követelt a hadikölcsönökre folyósított kölcsönök visszafizetését, mert ha a Narodna Banka jogutóda az Osztrák- Magyar Banknak, vállalni kel! neki azokat a kötelezettségeket, amelyelyeket az Osztrák-Magyar Bank vállalt. így elsősorban a fix kamatozású felmondhatatlan lombard fentartását Ha ennek határideje már le is járt. a Narodna Banka nem tekinthet el azoktól az Ígéretektől, a melyekben bizva egyesek, jótékonyalapok. pénzitézetek hadikölcsönt jegyeztek. A volt monarchia két állama kamatfizetésre kötelezte magát a hadikölcsönök után s arra is kötelezettséget vállalt, hogy bizonyos adók fizetésénél a hadikölcsönkötvényeket készpénz helyett el foga dia. Ezeket a kötelezettségeket most senki sem vállalja, csupán a követeléseket örökölte az Osztrák-Magyar Banktól a Narodna Banka. Különben is igen különös helyzetek állnak elő ott. ahol az állampolgárok bizonyos jogokat is származtatnak abból, hogy az uj nemzeti államok a régi monarchia két államának örökébe léptek. Az 1918 november 13-ika előtti időből a hátralékos adókat ki kell fizetni, ellenben megesett például az, hogy az 1918 október—november—december hónapokban a közegészségügyi alap terhére szállított gyógyszerek árát azért nem fizették ki. mert 1918 november 13-ikán az imperiumban változás történt. Ott tehát, ahol az állampolgárnak valamit kapnia kellene, nincs örökös, ha azonban tőle kell valamit behajtani, az örökösöknek elvitathatatlan jogcímük van. HÍREK © zs © Az öngyilkosról, aki a lizsé névéi becézett liget egyik kopott és zseniális tölgyének valamelyik lankadt ágára szerelmi bánatában felkötözte magát, vidám sanzont énekeltek a kabaréban soksok évvel ezelőtt, amikor a kabaré meghatározás még szigorúan elszigetelt éjjeli lokálitást jelentett, amit nem lehetett összetéveszteni a különböző nagytekintélyű közintézményekkel. A gégesorvadásos komikus érzelmes gitcírpöngetés mellett köhögte ki estéről-estcre a dalocska direkt Parisból importált poénjét: hogy az öngyilkost a helyszínén sietve megjelenő hatóság öt forint pénzbírságra Ítélte, mert a fűre lépett. már pedig a fűre lépni tilos! Az énekes változatlanul — és nem is egészen kiszámitottan — komoly maradt a szám bevégződése után, (haldoklóit szegény, a súgó nem a szöveget súgta már lel neki q színpadra. hanem azt. hogy menjen inkább haza!) . . . más mindenki nevetett az ónba: a szatirikus ötleten. Tudniillik akkor szatírának érződött ez az enyhe nyelvöltögetés . . . Azóta a kabaré ráterpeszkedett az az egész világra, és mi. maiak, a nagy világkabarénak , egyszemélyben szereplői és közönsége, már haj-, lamosak vagyunk arra. hogy ne számítsuk véres gúnynak a hatósági copf ilyen kigúnyolását. Az élet elkényeztetett bennünket, piszkos konkurrentíát csinál a kuplégy árosaknak és ennél jóval különb csattanókkal szolgál lépten-nyomon. Nem öt forintra. hanem három hónapra ítéltek el legutóbb is egy atyafit, aki kötelet lopott a magyar államvasutak műhelyéből és csak enyhítő körülménynek tudták be azt. hogy a kötélre — nem szereim: bánatában, hanem nyomorában — felakasztotta magát. Levágták és elitélték. csak. csupán és mindössze három hónapra. Bagatell. Swift panorámájának ajtaján ez a felírás díszeleg: »Itt látható a világ legnagyobb elefántja, nagyobb minden élő elefántnál, kivéve önmagát«. Igazan kétséges, hogy a koiéltolvaj pőrének antisalamoni ítéletéről elmondható-e: ez a világ legnagyobb justiemordja. kivéve önmagát. Justlcmordokban ugyanis nagy a felhajtás mostanság és ezekbén a kótya időkben minden ítélet iusztiemord kissé. A világ egyik részében eltörölték a magánbirtoklást, úgyszólván még a fogpiszkétókat is köztulajdonba vették azzal, hogy senkinek sincs joga saját külön • fogpiszkálójdval váikálni rágószerveinek ndvait. a másik részében pedig becsukják az ellenkező gazdasági rendnek azt az áldozatát, aki a másvilágra akar nyomora miatt kivándorolni és ehhez is kénytelen kisajátítani a kötelet. Igazság ez és van-e igazság egyáltalán? Legszomontbb az egészben, hogy nekem ebben a ronda korszakban kell élnem. — Pasics miniszterelnök lengyel kitüntetése. Beogradból jelentik: A lengyel követ értesítette Pasics miniszterelnököt, hogy a lengyel köztársaság elnöke őt a legnagyobb ki« ! tüntetéssel, húzta fel, a Echérsas-renddel ru-
