Bácsmegyei Napló, 1923. június (24. évfolyam, 145-173. szám)

1923-06-26 / 170. szám

4. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1923. junlus 26. CIRKUSZ s ® IS Találkozás A pincefal mentén, néhány lépésnyire ö sarkon túl, Olivér, egy pillanatra meg­fordul. Mintha valaki elsuhant volna mellette és meglegyintette volna köriy­­nyti illatával. Ez az illat___ nem a múltból csapott feléje? A szive elszorult — igen, ő azl Tétován visszakanyarodott. És né­hány lépés távolságra megpillantotta Ki'.nigundát. Kecses, könnyű mozdulat­tal, alig érintve csápjával a kiszögellő dudorokat, sietett a falon fölfelé, Ö volt az — ugyanúgy, mint egykor, könnyedén és kecsesen, a pince alatt, a kanyargós, szűk folyosókon___ de ak­kor álcák voltak még min'd a ketten, gyengék, hajlékonyak és fehérek----­Hogy megváltozott Kunigunda — és mégis, mennyire ő volt! Ahogy megfor­dult és észrevette őt — és elfogulatla­nul. mosolyogva rögtön leszaladt a fa­lon. — Olivér —• maga az? És bátran, a szép nők öntudatla: ka­­térságával nyújtotta a csápját. — Kunigunda — még emlékszik rám? — Ó, maga___ maga javíthatatlan rajongó! Hát hogyne emlékeznék! Hát megismert? Pedig nagyon megváltoz­tam, ugy-e? Megöregedtem— mondja csak ki. csúnya vagyok, ugy-e? Olivér még visszafordult egyszer. És habozott, — ne szaladjon utána? Aztán eszébe jutott az Élet, — a gondok, — a drágaság___ eszébe jutott öt gyer­meke. ... — Ábránd, — suttogta és egy köny­­nyet törölt ki gyomrából — felejtsük el. Nyomorult, megalkuvó vagyok, mint a többi: az élet vértanúja. Mire a sarokig ért, már számolgatott magában: — Ötször száz.... az ötszáz.... két­százötven pár cipő a gyerekeknek.... ebben a rettentő drágaságban, — 'hon­nan kerítsem elő? És Olivér, a százlábú, meggörnyedve Ibandukolt tovább. Karinthy Frigyes Hatalmi szóvá! nem lehet megszüntetni a német passzív ellenállást Curo kai)("e!lár beszéde Konigshergben Königsbergből jelentik: Vasárnap nyílt meg a Keleti Vásár s a meg­nyitó ünnepen Cuno kancellár poli­tikai beszédet tartott Arról szólott, jhogy amikor a Rajna-tartomány és a Ruhr-teriílet függetlenségéről van szó, nem szabad feladni a tagadás politikáját. Nincs olyan kormány, a mely hatalmi szóval megszüntethet­né a passzív ellenállást, mert abban a nép akarata nyilvánult meg és nem mesterséges felbuzdulás. De még ha volna is ilyen hatalma vala­mely kormánynak, nem tenné addig, mig nem látná biztosítva a német Rajna-tartománv és a német Ruhr­­terület integritását. A német nép erős akarattal el fog­ja érni célját. Azokat az elemeket, amelyek nyereségvágyból esetleg kivonják magukat a hazafias köte­lességek alól. a kormány irgalmat­lanul letöri. A birodalmi kormány kénytelenségbő! nyu! olyan rend­szabályokhoz. amelyek a gazdasági és kereskedelmi szabadságot súlyo­san bénítják, de külföldi nyomásalatt kényszerül erre és a német valuta javítása céljából további szigorú rer/iczabályoktól sem fog vissza­­riadni. A német politikai körökben szen­zációképpen hatott a kancellár be­Ez is kácérság volt, hiszen Olivér bá­muló szemein előre láthatta a választ. — Asszonyosabb lett, megtelt, — sut­togta Olivér tikkadtan. — A mozdulatai kemények és acélosak, mint a svál-bo­­gáré.... Az egész lényében van valami csótányszerü___ És amellett könnyed és kecses, mint egy sajtkukac----- És a szája----- a szája----­Kunigunda végignyalta rágómingyeit, hogy feketébb és duzzadtabb legyen: észrevétlenül néhány csepp olajat kent a csápjai alá. — Maga is megiéríiasodott, Olivér, -­­mondta aztán, mélyen a férfi szemébe nézve — erős és izmos, mint egy ló­­tetü. Emlékszik? Az én nagy, hatalmas gilisztámnak neveztem magát.... Már akkor.. Suttogott, közelebb hajolt, — Olivért elhódította fiatalos, álcás leheilete —1 mintha a pincefolyosók friss penészilla­ta csapta volna meg, a vére forrni kez­dett. Olyan volt ez a nő, mint egy ki­csattant, fesíö penészgomba: szeretett volna beleharapni. — Emlékszel___ mikor megfogtad ki­lenc lábamat.... — Harminckettőt akartam megfogni ....de te kacér voltál— és huszon­hármat visszahúztál magad alá----- már akkor ilyen karcsuk és formásak vol­tak— Kunigunda visszahúzta fejét Ízületei közé, csápjával neheztelöen rácsapott a férfi kinyújtott .remegő hat mellső lá­bára— — Nem___ Olivér__ nem szabad ....elmúlt— — mondta elgyöngülve. ■— Tudja, hogy én már----­— Tudom. Olivér keserűen mosolygott. — Tudom— Eladta magát— — Olivér___ nem szabad____ ne mondjon ilyet— — suttogta a nő — .... én nem tehettem mást-----Ne gyű­löljön... A férfi közelebb hajolt: villámokat szórt a tekintete. — És még hozzá egy hitványnak----­— sziszegte csápjai közül, — egy nyo­moréknak----- akit nem is szerethet­hettél___ csak a pénze miatt----- Pfuj ___ mintha valami rut féreg----- mint­ha egy rózsa ért volna hozzád----­— Ne szidja a férjemet, — mondta Kunigunda dacosan, — amiért csak hat­vankét lába van, azért lehet becsületes ember. • — Nő.... ak nő vagy — sziszegte Olivér. — Hát maga? Maga nem nősült íreg? Olivér lehajtotta kilenc ízületét. — Igaza van, Kunigunda. Isten vele! Elváltak., széde. amelyben annak jelét látják, j hogy a kancellár egy bizonyos mér- S fékben eltér eddigi merev magatar­tásától. hogy a franciákhoz való közeledést lehetővé tegye. Londoni jelentés szerint az »Ob­server« hivatalos okmányok alapján leleplezi azokat a terveket, ame­lyekkel Franciaország el ukarta sza­kítani a Rajna-vidéket Németország­áéi. A lap közli a Rajna-vidék fran­cia főbiztosának jelentéseit és a kor­mánynak azokra adott válaszát, a melyekből Franciaország elszakító törekvései világosan kitűnnek. Ugyancsak londoni jelentés sze­rint Mac Nelll .külügyi államtitkár Starry-ban beszédet mondott, a melyben a Ruhr-kérdésről szólva ki­jelentette, hogy Franciaország és Nagybritannia közt a fődologban, az antant faitartásában, nincsen né­zeteltérés, Angliának azonban joga van jóvátételre és nem teheti meg, hogy a maga érdekeinek figyelmen kívül hagyásával támogassa Fran­ciaországot. Azt hiszi, hogy az ese­mények igazolni fogják az angol ál­láspont helyességét, amely szerint kizárt dolog; hogy a német iparvi­dék megszállásával a háborúban szenvedett veszteségeknek megfe­lelő kárpótlást lehessen szerezni. ea Öngyilkos lett a főtárgyalás előtt a Landsmaim-bank igazgatója Aki e! spekulálta a dán királyi család vagyonát A kopenhágai törvényszék szom­baton kezdte tárgyalni azt a port, a melyet csalás és sikkasztás miatt in­dítottak a Landsmaiin-Bank igazga­tója. Glückstad Emil ellen, aki töb­bek közt elspekulálta a dán királyi család vagyonát. A Landsmann- Bank, amelyet Glückstadt apja ala-, pitott több. mint ötven évvel ezelőtt, Dánia legtekintélyesebb pénzintézete volt még a legutóbbi időkben is. Giíicksíad Emil 1908-ban vette át a ; bank vezetését és szerencsétlen. | vakmerő spekulációival, azonkívül; hihetetlenül pazarló életmódjával ha-1 marosan súlyos válságba sodorta a* 1 bankot. Kifelé semmit sem tudtak a Glüekstad-bank küszöbön álló össze­omlásáról. met Glückstad mesteri módon értett a látszat fentartásá­­hoz: egész autó-parkot tartott sze­mélyi használatra. egyre-másra építtette a luxus-jachtokat. Parisban palotát rendeztetek be magának, azonkívül villát vásárolt, amelynek berendezésében kifejtett fényűzésre jellemző, hogy csak a rácskeritése jóval több. mint kétszázezer dán ko­ronába került. A dán királyi család szoros barát­ságot tartott fenn a bankárral, a ki­rály gyakran ebédelt Glückstadnál, aki a királyi család vagyonát kezel­te. Dánia legelismertebb finánckapa­citásai közé tartozott Glückstad Emil és többek között ö képviselte hivatalosan a genual konferencián Dániát. Pedig ekkor már romokban hevert a Glückstad-vagyon. A Landsmann-Bank összeomlását az oroszországi proletárdiktatúra idéz­te elő. az intézetnek ugyanis nagy­arányú érdekeltségei voltak Orosz­országban. különösen földbirtokai, a melyeket a kommunisták mindjárt a kommün kitörése alkalmával le­foglaltak és birtokukba vettek. Glückstad. hogy bankja oroszorszá­gi birtokait isszaszerezze. egészen nagystílű vállalkozásba fogott: Ju­­denics tábornok ellenforradalmihad­seregét köztudomás szerint a kopen­hágai bankár pénzén szerelték fel. Judenics hadjárata nem járt sikerrel és ez azután betetőzte a Landsrnann­­jBank összeomlását. Ideig-óráig el I tudta még huzni Glückstad az össze­omlás ^ bekövetkezését, azonban a 1 múlt év telén mégis csődbe ment a Landsmann-Bank hihetetlenül nagy — több száz millió dán koronás — passzívával. A bank bukása főként azért kel­ltett világszerte feltűnést, mert kide­­íriilt, hogy Glückstad a dán királyi icsalád vagyonának legnagyobb ré­szét is eispekulálta. A király nagy­ibátyja. Waldemar herceg teljesen \ tönkrement a bankár üzletei miatt; anyagi helyzetének rendezése után a királyi család keletázsiai utazásra küldte, A szélhámos bankárt, aki ellen csödbemeneíele után számos felje­lentés érkezett be a kopenhágai rendőrségre, letartóztatták és a bör­tönben várta be. hogy ügyét főtár­gyalásra tűzzék. A szombati főíár­­[gyaláson azután a törvényszéki elnök jazt a szenzációs bejelentést tette, [hogy Glückstad Emil néhány órával Ielőbb meghalt cellájában. így talál­ják a börtönőrök, amikor elő akar­ják ezetni. I Az ideérkezett hírekből egyelőre 'nem tűnik ki. azonban minden váló­­'szinüség szerint öngyilkos lett a vi­liág egyik legnagyobb bankházának ! igazgatója, aki nem bírta túlélni bankházának szerencsétlen spekulá­cióiból keletkezett hirtelen összeom­­. lását és az elitéltetés elől a halálba 1 menekült. - .. . -A Népszövetségi Liga iilése Anyagi támogatást a válságos államoknak! Becsből jelentik: Vasárnap délelőtt nyitották meg a Népszövetségi Ligák Uniójának közgyűlését Becsben. Az ülést báró Adelsvvdrt volt svéd pénzügyminiszter nyitotta meg, majd utánna Dumba, volt nagykövet szólalt fel és üdvözölte az Egyesült-Államok kiküldöttjét, akinek a jelenléte nagyon fontos, mert Európa elsősorban Ameri­kából várja a kulturemberiség segítségét. Caldwell, az amerikai delegátus azzal felelt, hogy a népszövetség eszméjének diadalra juttatását hangoztatta, mert csak a népszövetség biztosíthatja a világ igazi demokratikus fejlődését Ülés után a vendégeket a külügyminisztériumban az osztrák köztársaság elnöke fogadta. Délután a közgazdasági bizottság tar­tott ülést, amelyen szóba kerültek a tárgyalásra bocsátandó gazdasági termé­szetű javaslatok. Plét javaslatot fogad­tak el, amelyek valamennyien a keres­kedelem fölszabadítását sürgetik és a kereskedelem fölszabadításának a rész­leteit vitatják meg, továbbá egy pénz­ügyi javaslatot, amely azt indítványozza, hogy igyekezzék az Unió a Népszövet­ségnél odahatni, hogy anyagilag meg­felelő kölcsön utján segítse meg mind­azokat az államokat, amelyek hasonló pénzügyi helyzetben vannak, mint Ausztria. Budapest bomba-város Tojásgránát a szemétben — Robbanás a Dob-ucca és Hársfa-ucca sarkán Fürdőváros nem lett Budapestből, kertváros sem, ellenben amire nem számítottak és amit nem is ambicio­náltak a magyar főváros lakói: egé­szen szép karriert futott be Buda­pest, mint bombaváros. Tegnapelőtt tizennyolc kilogramm ekrazít került elő egyik-városatya ágya alól, teg­nap hét kiló ekrazitot találtak a de­tektívek égy adótiszt lakásán, va­sárnap pedig — mint Budapestről jelentik — bomba robbant fel a vá­ros közepén egy üres -telken, ahová nyilván azért dobta valaki, meri a legutóbbi razziák miatt félt lakásán tartogatni a veszedelmes gyilkoló­szerszámot. A Dob-ucca és Hársfa-ucca sarki üres telken vasárnap délelőtt mint­egy száz gyermek játszott, amikot az ott felhalmozott szemétben-az is­kolásgyerekek félgömbalaku hosszú­kás, rozsdás vasra akadtak. Elkezd­ték rugdosni a rozsdás vasat, majd futballozni kezdtek a rozsdás vas­darabbal. Egyszerre egyikük észre­vette, hogy drótmadzag csüng ki á rozsdás vasdarabból és megpróbálta kiszakítani a madzagot. A szilárdan beerősitett drótszalag nem mozdult, ezért odamentek a téren, álló, ottfe­lejtett üstállványhoz, odakötözték đ madzagot és most már hárman-né­­gyen összefogva, kitépték a vasból. Abban a pillanatban, amikor a drót­szalagot kirántották a rozsdás vas­­darabból, a vas egyszerre füstölni és sisteregni kezdett úgy. hogy a megijedt gyermekek lélekszakadva menekültek a sistergő és füstölő vasdarab mellől. Alig szaladtak ijed­ten nyolc-tiz lépést, amikor erős detonáció rázkódtatta meg a két uc­­ca környékét: az üsthöz kötött vas­darab iölrobbceit és fölszakitotta maga körül az egész talajt. A pajkos gyerekeknek az ijedtségen kívül semmi bajuk nem történt, meri a sistergő vastól idejében elfutottak. A robbanás helyére futva érke­zett a VII. kerületi kapitányság le­génysége és ők állapították meg, hogy a gyerekek tojásgránáira akadtak. A rendőrség erélyes nyo­mozást indított annak a megállapí­tására, hogy hogyan kerülhetett a kézigránát a Dob-ucca és Hársfa­­'ucca sarkán a szemétbe?

Next

/
Oldalképek
Tartalom