Bácsmegyei Napló, 1923. június (24. évfolyam, 145-173. szám)
1923-06-26 / 170. szám
Ara egy és fél dinár MEGYE XXIV. évfolyam Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfűn délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8-58, Szerkesztőség 5-10 Sziibofica, KEDD 1923. jsmáus 26. 170. szám Előfizetési ár negyedévre 135 dinár SZERKESZTŐSIG: Kialja Aiexandra-uiica 4 szám alatt 1.iatiíhivatali Kralja Äiexandra-nliea 1 (Lelbach-paiota Kisgazda védelem a kisgazdák ellen Homestead az SES királyságban — Az indemnitási törvényjavaslat rejtélyes rendelkezése A kormány által benyújtott három hónapos indemnitási törvényjavaslat paragrafusai között szerényen meghúzódik az a rendelkezés is, amely a szerbiai polgári perrendtartás 471. §. 4. a) pontjának hatályát kiterjeszti az egész országra. Ez a rendelkezés pedig nem valami pénzügyi szabály általánosítását, hanem a végrehajtás alá nem vonható földbirtok és tartozékainak megállapitásdt tartóim azza. A javaslat szerint nem vonható végrehajtás alá a földmivelő tulajdonát képező 1 eke, egy kocsi, két ökör, vagy bivaly, vagy igás ló, egy kanca a csikójával, ha a csikó nem idősebb egy évnél, egy tehén (vagy bivalytehén) a borjával, ha a borjú nem idősebb egy esztendőnél, tiz juh, öt sertés, öt kecske, minden mezőgazdasági szerszám és annyi (élelem, mint amennyi a földmi velőnek vagy családjának élelmezésére az uj termésig kell. Azonkívül irt inckm adóköteles fő után akár föl van mentve az adófizetés alól, akár nincs és akár faluban, akár városban él, ha a földművelés főfoglalkozása nem vonható végrehajtás aiá öt katasztrális hold föld, tekintet nélkül arra, hogy a föld csak be van-e vetve, vagy gyümölcsfákkal és szőlővel van-e beültetve. A be.nem vetett terméssel együtt, éppúgy, egy húz a melléképületekkel és egy holdig terjedő házhellyel. A végrehajtás alá nem vonható vagyont a földműves tulajdonos sem idegenítheti el, vagy terhelheti meg. Több kár, mint haszon Demokratikus agrár államban a kisbirtok minimumának és e minimum tartozékainak a végrehajtás alól való mentesítése ellen jogos kifogást emelni nem lehet. Egy ilyen intézkedés helyességének és? hasznosságának azonban előfeltétele az, hogy szabályozása a mai forgalmi, gazdasági és hitelviszonyoknak megfelelő módon és az ország egyes részeiben érvényben lévő jogrendszerrel való összefüggésben teljes részletességgel úgy történjék meg, hogy a megvédeni kívánt kisbirtokos osztályra nézve ne járjon nagyobb károkkal, mint a mennyi előnyt jelent az számára és hogy ezzel a rendelkezéssel összhangzásban minden foglakozási ágra nézve a végrehajtás alá nem vonható vagyontárgy és vagyonérték is megfelelő arányban és módon állapíttassák meg, mert demokratikus országban az egyik osztályt sem szabad a másik javára kiváltságokban részesíteni. Csakhogy mindezeket a szempontokat teljességgel figyelmen kívül hagyná az a tervezett szabályozás, mely a szerb fejedelemség lS65-ben megalkotott 'polgári perrendtartásának az akkori gazdasági viszonyokból folyó és a /zerbiái jogrendszer - egyéb intézményeivel összefüggő rendelkezést, cb-8 reikbe egyszerűen átplántálni. A szerbiai házközosséglcl a vajdasági agrárkulturáig 1865-ben a kis szerb fejedelemség földmives népe házközösségben élt és házközösségben gazdálkodóit. Elsőrendű nemzeti érdek volt tehát, hogy a házközösségi úgynevezett törzsvagyon a házközösség részére nemzedékről nemzedékre biztosíttassák. Ennek a célnak elérésére állandó veszélyt jelentett az, hogy a hitelélet szervezetlensége következtében uzsora-hitelekre utalt házközösségi családfő, aki Írástudatlansága folytán a- hitel igénybevételének súlyos következményeit nem ismerte, könnyelmű vagy reátukmált kölcsönvállalás következtében olyan helyzetbe sodródhatott, amelyben a maga és há.zközössége egzisztenciájának létalapja, a föld kicsúszott a lába alól. A szerb fejedelemség hetven év előtti törvényhozója nem akarta, hogy a föld népe hitelügyleteket kössön, nem akarta, hogy a földjétől könnyelműen, meggondolatlanul megváljék, a többi között ezért nem adta meg a földmivesosztálynak a szenvedő váltóképességet és a föld tulajdonjogának átruházását csak akkor engedte meg, ha a tulajdonos eladási akaratát nem is a közjegyzői teendőket végző rendőrhatóság, hanem a bíróság előtt jelenti ki élő szóval. A leányoknak és az özvegyeknek a hagyaték állagában! öröklésből való kizárása, a fiuutódoknak és különösen a legidősebb fiúnak az örökségben való favorizálása mind ezt a célt szolgálná. Talán nem szorul bizonyításra, hogy az ország legnagyobb részé,ben; a Vajdaságban, Horvátországban, Szlovéniában, sőt még Boszniában is a mai gazdasági viszonyok és a mai jogrendszer annyira eltérnek a szerb fejedelemség hetven év előtti gazdasági viszonyaitól, és jogrendszerétől, hogy az isméi teteit rendelkezést bármily helyes is az aiapelv maga, szóról-szóra és betüről-bctüre a kisbirtokos osztály érdekeinek súlyos sérelme nélkül egyszerűen átplántálni nem lehet. Ezekben az országrészekben nincs már házközösség, a kisgazda szabadon vállalhat váltói kötelezettségeket, fiuk és leányok egyformán örökösödnek a családi vagyonban, a kisgazda gyarapodásának egyik fontos előfeltétele a hitel, melynek szolidságát egy kiépített hitelszervezet és a telekkönyv intézménye szolgálja. „Két pisztoly és egy jatagán“ Atnily képtelenség volna az egész országra kiterjeszteni ugyanannak a 471-ik szakasznak ötödik pontját, hogy nem szabad végrehajtás alá folyt és egy jatagánt«, épp oly lehetetlen ezt megcselekedni a törvényszakasz ismertetett negyedik pontjával. Pedig ennek az ötödik pontnak a hetven év előtti szerb fejedelemség bői az összefüggésből kiszakítva, életében csakúgy megvolt a maga •karja ma az ország különböző ré- i jogosultsága, mint a negyediknek, zeiben érvényben levő jogrendsze- Az ország közbiztonsági viszonyai olyanok voltak, hogy mindenkinek magának kellett gondoskodnia a maga védelméről, bűn lett volna tehát valakit megfosztani a személyes biztonságának legelemibb feltételeitől. Ma persze a hatóságok elkobozzák a hosszú puskákat, pisztolyokat és jatagánokat, mert a közbiztonság védelméről az állam gondoskodik és a közbiztonságot éppen az veszélyeztetné, ha minden paraszíház egy-egy kis arzenál volna. ,4z utolsó párnát azért el lehet licitálni Nem kifogásoljuk a végrehajtás alól mentesíteni kívánt ingók felsorolását. de rámutatunk, hogy a nagy védelem mellett el lehetne licitálni a kisgazda legszükségesebb lakásberendezését és legutolsó fejpárnáját is, ami ellen pedig megvédi az uj országrészek minden végrehajtási törvénye. Az öt holdas minimumot sem tart juk tulmagasnak. bár arról lehet be szelni, hogy öt hold szántó és öt hold bolgár módra művelt konyhakertészet vagy öt hold szőlőkért, vagyon és jövedelem szempontjából nem egyforma értéket képviselnek. De súlyos aggodalmaink varnak a törvényjavaslat ama rendelkezése ellen, hogy a tulajdonos a végrehajtás alá nem vonható vagyont maga sem idegeriitheti el. A kisgazda nem adhatja el a jószágát Hogy ez hová vezetne, arra elég lesz egy pár példa. Minden kisgazda, aki elmegy a vásárra, hogy eladjon egy tinót, juhot, vagy lovat, a vevő előtt majd igazolnia tartozik — nyilván községi bizonyítvánnyal — hogy az állat, melyet szabályszerű járlattal eladásra kínál, nem vonható végrehajtás, alá, mondjuk igy: »számfeletti.« Ha nem számíeletti, nem adhatja el. Hiába akarja pókos vén gebéjét eladni és helyette egy jóravaló igás lovat venni, hiába akar ezentúl lovak helyett ökrökkel, vagy ökrök helyett lovakkal dolgozni, a tíz kecske helyébe tehenet venni, nem teheti meg akármennyire is érdekében állana is, mert ezt tiltja az öt védő törvény. De .észszerűden és a törvény szövege .mellett kivihetetlen is az ingatlan szabad kézből való eladásának és -a tulajdonos beleegyezésével való megterhelésének tilaímazása is. A kisgazda nem adhat el a földjéből Miért ne adhasson el egy öt holdas gazda egy. a többi birtokától távol eső egy holdas parcellát, hogy nyomban, vagy alkalom adtán olyan darab földet vehessen, amely a többi négy holdja mellett fekszik? Miért akarják kényszeríteni a kisgazdát arra. hogy. egy holdnyj beisöypmi »egy hosszú puskát, két pfczr lségéből egy tapodtat Vem adhasson el házhelyül a szomszédjának, amikor a belsőség szokásos térfogata nálunk öt holdnál nagyobb birtokosnál is 400 négyszögöl? Miért nem szabad annak, aki öt hold szőlőt örökölt, azt eladnia, a mikor a szőlő megművelésére se tőkéje, se hozzáértése és öt hold szőlő árából vehetne 10 hold földet iiistruktussal. amelynek a megműveléséhez ért? Honnan tudhatja a vevő, mit szabad megvennie; és a jelzálogos hitelező. mit szabad jelzálogul elfogadnia. mikor a telekkönyvből ma nem tűnik ki. hogy egy birtok részhajtás alá nem vonható minimumnak let az el nem idegeníthető és végrealkotö része-e és lehetséges, hogy a tulajdonosnak az egyik határban és az egyik telekkönyvi hatóság területén van öt holdnyi vagy ennél kisebb földbirtoka, de másik három községben a telekkönyvi hatóságnál még további száz holdat mondhat magáénak. • Es ugyanezzel függ össze az a to^ vábbi kérdés is, hogy aki öt holdnál nagyobb birtokot és több házat mondhat magáénak, melyik legyed az az öt hold föld és az az egy ház, amelyet riem adhat cl és nem köthet le zálogul, vagy az egészet tekötheti-e zálogul és a végrehajtásnál fog eldőlni, melyik vétessék ki a : végrehajtás alól. Jogi problémák és gazdasági lehetetlenségek ; Mi a tilalom ellenére végrehajtott elidegenítés következménye? büntetik-e az eladót a vevőt, avagy mindkettőt és emellett érvényes, érvénytelen. avagy megtámadható-e maga a tilalmazott ügylet. I Ember és bíró legyen a talpán, aki ezekre a kérdésekre válaszolni tud- Non a szerb perrendtartás 471. §-ának 4-ik bekezdése alapján, mikor a törvényhozó hallgat arról, hogy az elidegenítési és terhelési tilalom a telekkönyvben feljegyzendö-e, vagy bem. ha pedig nein jegyeztetik fel, kit illet meg a minimumot meghaladó birtok és különösen bírósági végrehajtás esetében a védett minimum kijelölésének joga. a tulajdonost, a hitelezőt, vagy a bíróságot. De van azonban a recipiáhii kívánt perjogi rendelkezésnek még egy furcsa intézkedése, az t- i.. hogy minden »adóköteles fő« után mentes öt (további) liold. Az 1865. évi nomenklatura szerint adóköteles fő felnőtt házközösségi férfitagot jelentett, fis ma? Annyiszor öt hold föld fog beletartozni a védett minimumba, ahány felnőit férfi családtag gazdálkodik együtt a családfővel, avagy ahány fejadót fizető családtag a házban együtt él. Olyan talány ez. melynek megfejtésével talán mégis a törvényhozó tartoznék az országnak és nem a védett kisbirtokos osztály, vagy a törvényt alkalmazó bíró. esetleg a kincstár. Nem szabad figyelmen kivüi hagyni' még egy döntő fontosság« ténykörülményt: Nem kaphat kölcsönt a kisgazda A végrehajtás alá nem vonhatói minimum megállapítása az öt holdas T
