Bácsmegyei Napló, 1923. június (24. évfolyam, 145-173. szám)
1923-06-21 / 165. szám
Ära egy és fél dinár XXIV. évfolyam Szubotica, CSÜTÖRTÖK 1923. jmtius 21. 165. szám Megjelenik minden reggel, ünnep olin és hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal S-58, Szerkesztőség 5-18 Előfizetési ár negyedévre 135 diaár £2EEüE££T0SÉG: Kralja Alexandra-ulira 4 szám alat iiladéhivafílí Kralja Alexaadra-nlica 1 (Lelbach-palota „Szerbiai szemüveggel“ Nem szabad megengedni, hogy a külpolitikai események teljesen lefoglalják azt az érdeklődést is, ami joggal jár ki Divac minapi parlamenti felszólalásának. A zombori kerület szocialista nemzetgyűlési képviselőjének minden felszólalása messze kimagaslott a politikai beszédek khaotikus hangzavarral összevegyülő özönéből. Minden felszólalását emelkedett szellem; tisztult gondolkodás, nemes segítő szándék és komoly tanultság jellemzi. Egyike még a saját „nemzetközi“ pártjában is azoknak a keveseknek, akiknek állásfoglalását nem ráncigálja türelmetlen elfogultság s aki harag és gyűlölködés nélkül tud a nemzetiségi kérdésről is beszélni, pedig ez a téma még a legeiioguítabb s legtanultabb politikusok elfogulatlanságát is könnyen felhorzsolja. Divac mondotta ki a nemzetgyűlésen először, hogy a Vajdaságnak speciális társadalmi és gazdasági szerkezete alakult ki, mely merőben elüt a szerbiai közállapotoktól; a Vajdaságot tehát nem lehet szerbiai szemüveggel nézni. Itt huszezeY iakosu falvak vannak, melyek mindegyike van akkora, mint egy-egy szerbiai város. Divac ennek a mélyen járó különbségnek megállapítása után az ellen foglalt állást, ahogy a Vajdságban — szerbiai mintára — kezelik a mezőgazdasági munkás kérdést. Abban nem volt eltérés az egymással debatíáló szociálpolitikai miniszter és Divac között, hogy a háború után nem voltak váltó zatlanul fentarthatók azok a jogszabályok, de az a jogi szabályozatlanság sem, amik a háború előtt a mezőgazdasági munkás s birtokos közötti jogviszony tartalmát megállapították. A háborúból hazatért munkás más jogi elbánást követelt a maga számára mint ami a háború előtti években, sőt évtizedekben olyan patriar cháüssá tudta tenni a birtokos és munkás közötti viszonyt! A patriarchaiizimis helyébe az érdekek tudatos és elszánt védelme lépett. A munkást osztályöntudata a birtokost az idők megnehezedett járása kényszeritette arra, hogy érdekeikre és jogaikra szigorúan ügyelő szerződő félként álljanak egymással szemben. ,De nemcsak a háború által megbolygatott patriarchaiizmus tépte szét a birtokos és munkás közötti viszonyt. Az agrárreform szerencsétlen elgondolása és szerencsétlen végrehajtása sokkal mélyebb és sokkal átfogóbb elváltozást okozott: a munkás és föld közötti viszonyt is eltépte. Az agrárreform nyomába itt népvándorlás lépett. Más vidékről hoztak ide földtulajdonosokat, a nagybirtokokat széttördelték, a mezőgazdasági cseléd, aki eddig a nagybirtokon kereste meg és találta meg munkáját és kenyerét nem jutott földhöz és elvesztette kenyerét. Ugyanígy jártak a nem állandó mezőgazdasági munkások is, akik elvesztették munkaalkalmukat és nem kaptak földet. Az uj tulajdonosok nem foglalkoztatnak mezőgazdasági munkást s igy a mezőgazdasági elégedett proletariátus helyébe a mezőgazdasági munkanélküliek kétségbeesett hadserege verődött össze. Ezek itt elvesztették kenyerüket, elvesztették munkájukat, nem jutottak földhöz : idegen konzulátusok vizumlajstromai adhatnak csak számot arról, hogy hová kallódott el az a sok értékes munkaerő, amelyik itt búzát termeit, szántott és aratott. Fájdalmas és mélységesen elszomorító az a kép, aminek vonalait, parlagon maradt földek mesgyéivel övezett színfoltjait mi napról Viapra látjuk, de az ország nyilvánossága: a nemzetgyűlés előtt csak Divac beszéde nyomán bontakozott ki az elfogultság és rosszuíértesültség ködéből. A nacionalizmus jármába bele tört gazdasági politika olyan állapotokat teremtett, hogy olyan tanult fő, mint amilyen Divac, már azon tanakodik, hogy a mezőgazdasági munkanélküliség pillanatnyi segitéseképen ne ajánlja-e a mezőgazdasági gépek használatának eltiltásét. Vissza a középkorba ! — méltán lehetne ezt címül adni e tépelődés számára. Meg kell állítani a vonatokat, hogy a szegény fuvarosok keresni tudjanak, be kell zárni a gyógyszertárakat, hogy a temetkezési vállalatok munkanélküli alkalmazottai kenyérhez jussanak, le keli rombolni az épületeket, hogy végre a nyomorgó kőművesek is keressenek. Milyen szomorú kortörténeti dokumentum, horry a legtisztábban látók egyike, Divac is a vajdasági mezőgazdasági munkások helyzetét nem. úgy akarja megjavítani, hogy földet követel a magyar és német nincstelenek számára, haftern olyan módon, hogy a mezőgazdasági gépek használatának eltiltásáról értekezik. A vajdasági köiségi választások ügye a parlament előtt Setyerov Szlavko beszéde a közigazgatási liszt viselők öak&nyeskedésesroi — A parlament elfogadta e bsiS^vasiniszterinm biteüavaslatéí Beogradbó! jelentik: A parlament i szerdai ülésén a napirend előtt Jan- ] kovics Velizár közlekedésügyi, miniszter válaszolt Divac Nedeljkó szociáldemokrata kérdésére, a titelarlováci, valamint egy szerbiai vasútvonal épitése ügyében. A miniszter válaszában kijelentette, hogy tudja az ügy jelentőségét, majd ismertette a régi Magyarország közlekedésügyi politikáját, amely abban nyilvánult meg, hogy a szerb-lakta vidékeken nem akartak vasútvonalakat épiteni. Majd megnyugtatólag kijelentette,, hogy a titeborlováci vasútvonal és a híd épitése már megkezdődött és remélhető, hogy ebben az évben még átadhatják a forgalomnak. Divac Nedeljkó felszólalásában kijelentette. hogy a miniszter válaszával nincs megelégedve, mert látszólag kielégítő ugyan, de tudja, hogy ezeket a szép nyilatkozatokat nem szokták tettek követni. Nem hiszi, hogy a vasútvonal építését még az idén befejezzék, mert a munka nagyon lassan folyik. Ezután több miniszter kisebb jelentőségű kérdésekre válaszolt, majd rátértek a napirendre, a belügyminisztérium rendkívüli és utólagos hiteleinek a tárgyalására. Az első szónok Lázics Volja földimivespárti. akj kijelentette, hogy nem fogadhatja cl a javaslatot, mert a belügyminisztérium politikája I olyan, hogy azt egyetlenegy becsületes ember sem helyeselheti. A kormány belpolitikájának .egyetlen célja, hogy a politikai ellenfeleit letörje. A rendőrhatóságok pártoskodnak, sőt annyira mennek a pártoskodásban, hogy letartóztatott embereket, akik nyilvánvalóan bűnösök, szabadlábra helyezhetnek, mert zsebükben radikálispárti igazolvány volt. Ezután élesen kritizálta a községi jegyzők működését és követelte a rendőrtisztviselők létszámának a csökkentését. A vajdasági községi választások Setyerov Szlávkó, aki. mint a demokrata kisebbségi vélemény előadója beszélt, csaknem kizárólag a Vajdaság közigazgatási állapotaival foglalkozott beszédében. Szerinte a beiiigyminiszter a Vajdaságban nem az alkotmány és a törvények értelmében jár el. Az alkotmány 96. §-a garantálja a járások, községek és kerületek önkormányzatát, arairól egyébként a törvényhozó bizottság törvénnyel is gondoskodott. A Bácskára, Bánátra és Baranyára nézve azdnban sem az alkotmány, sem a törvények nem léptek életbe. A régi Magyarország idején külön törvények rendelkeztek a községi és megyei önkormányzatról. Ezeket a.törvényeket rendeleti utón hatályon kívül helyezték. Erre szükség is volt, mert az uj, demokratikus államnak uj,' demokratikus kormányzatot kellett bevezetnie. Hogy azután ez a demokrácia hogyan festett a gyakorlatban, éppen arról kivan beszélni, — - •• Az eddigi belügyminiszterek, mink hogy törvényes rendelkezések még nem voltak, rendeletekkel dolgoztak és kinevezés utján töltötték be a községi tanácstagok helyeit. És pedig abban az arányban, ahogyan a Pártok az 1920-as választások alatt eloszlottak. Ezenkívül németeket és magyarokat is neveztek ki a községi képviselőtestületekbe abban az arányban, ahogy az igazságosnak látszott. Vujicsics miniszter uj szellemet vezetett be. A múlt törvényhozó bizottság megszavazta a községi választásokról szóló törvényt. Az elősző miniszterek ezt a törvényt pártpolitikai okokból nem hirdették ki, mert a radikális képviselők nem takartak uj községi képviselőtestületieket, attól tartván, hogy elveszítik ■többségüket. (Miletics Szlávkó mill niszter: Es ki fogja azt megkapni?) Setyerov: Azok. akik a kormányt támogatják. Ha megkapták a németek támogaiását a parlamentben, akikor megengedhetik azt is. hogy magyarok és németek legyenek többségben bizonyos községekben. (James Volja radikális; Te kérted a magyarok és németek támogatásit ma. gyar és német plakátokon és adó- Ileszállítást ígértél!) A novalcanizsai jő bíró Setyerov: A belügyminiszter nem hajtja végre az alkotmányt és a törvényeket és különös rendszert vezetett be a községi tanácstagok kinevezésénél. Felolvassa a novikanizsai főszolgabiró egy rendeletét Obilics község egy tanácstagjának a leváltásáról. A rendelet indokolása szerint erre a képviselőtestület harmonikus ] munkájának biztosítása miatt van I szükség. Egy másik rendelettel ! ugyanez a Milenkovics főszolgabiró j felmentett egy tanácstagot a helyi radikálispárt kívánságára, mert a pártból időközben kilépett. Szerbkcresztnron. ahol 50 radikális és 570 demokrata választó volt, az összes demokrata tanácstagokat felmentették. Az elbocsátott demokrata tisztviselők A demokrata tisztviselőket miniden törvényes alap nélkül elbocsájtották vagy degradálták. így többek között degradálták Zubkovics Pál. magyarkanizsai főszolgabírót, Nadski Gyúró, Tolmasev Maksa, Mitimov Neljko, Tillinger György, Zsizsa Sándor és Grubics András őrt., akikét vármegyei aljegyzőkként osztottak be. Grubics dr. helyére ár. Cséftkovics-Mravics-Cintos Nadan nagytétényi származású ember került nagy protekció folytán. Ezt az embert a pancsevoi törvényszék régebben két évi börtönre ítélte es különböző álnevek alatt bujkált. Azért van ilyen hosszú neve. Felsorolja egy egész sor demokrata tisztviselő nevét, akiket jogalap nélkül és nyugdíj nélkül elbocsájtottak. Ezeknek a helyére sok helyütt kvalifikáció nélküli emberek kerültek. Akivel labdáznak a hatóságok Ismerteti az újonnan kinevezett tisztviselők működését. A fentemli-
