Bácsmegyei Napló, 1923. június (24. évfolyam, 145-173. szám)

1923-06-20 / 164. szám

1923. junius 20. BÄCSMEGY2I NAPLÓ 5. oldal legutóbbi közgyűlésen — amikor először nyilvánultak meg az ellentétek — már bebizonyult, bogy a radikális párt sza­vazatai mennyire megoszlanak minden kérdésben. Ugyanez tapasztalható most is a városi tanács pénzügyi gazdálkodá­sát ellenőrző bizottság kiküldésének kérdésében is, amelyhez a párt egy része feltétlenül ragaszkodik, a másik töredéke viszont ellene foglal állást. A városi tanácsban tartanak attól, hogy a radikális pártban felmerült ellentétek folytán a fontosabb kérdésekben a két csoport ezentúl ellentétes , álláspontra fog helyezkedni, úgy hogy a tanácsnak állandóan számolni kell azzal, hotríj le­szavazzák javaslatait. Ezért lesz a jú­niusi közgyűlés napirendje egészen szürke, mert a városi tanács be akarja várni az ellentétek elsimulását és addig inkább nem -is terjeszt a közgyűlés elé fontosabb javaslatot. A magyar fegyverseimet kérdése a Károlyi-por keddi tárgyalását? Budapestről jelentik: Gróf Károlyi Mihály vagyonelkobzás! pőrének keddi tárgyalásán Juhász Andor táblai elnök tovább ismertette a periratokat. Először Franchet d'Esperay szárnyse­gédének az IUustfation-ban megjelent cikkét ismertették, amely a beogradi fegyverszüneti szerződés történetét írja meg. Dipz csak az olasz fronton operáit, fegyverszüneti feltételei csak az olasz frontra vonatkoztak. Franchet d'Esperay kérdést intézett Párisba, hogy tárgyal­jon-e Károlyival ? Kérdésére igenlő vá­lasz érkezett. November 7-én fogadta Franchet d'Esperay Beogradban a ma­gyar kormány kiküldötteit. Károlyi kijelentette, hogy csak akkor írja alá az egyezményt, ha Magyaror­szág területi integritását biztosítják. Ká rolyi kérésére Franchet d'Esperay táv­iratot intézett Clémenceauhoz a magyar küldöttséggel való tárgyalásról. Sikerült is elérni, hogy a fegyverszüneti szerző­désben magyar közigazgatás alatt hagy­ták a megszállott területeket. Ezután egész terjedelmében felolvas­ták az egyetemi tanárok véleményét az államforma kérdésében. A budapesti tudományegyetem jogi karának pro­fesszorai : Kmetty Károly, Király János és Doleschal Alfréd azt írtak, hogy semmiféle jogi igény nem lehet aka­dálya annak, hogy a nemzet az állam­forma kérdésében határozzon és hogy a nemzeti tanács a köztársasági állam­formát deklarálta. dalomról. Sót a tervek részleteibe is be voltak avatva. A Cankov-kormány ügyvivője Beogrndban Beogradból jelentik: Az uj bolgár kormány által kinevezett beogradif ügyvivő. Mincsev kedden megérke­zett Beogradba és átvette a követ­ség vezetését. Az ui beogradi bolgár követ valószínűleg Pazsarov egyete­mi tanár lesz. aki jelenleg Párisban működik a jóvátételi bizottság mel­lett. Bulgáriában minden csendes Megérkezett Beogradba az uj bolgár agfyvivo Szófiából az utóbbi napokban csak Jdsebbszerü. jelentéktelen esemé­nyekről érkeznek hírek, amelyek ?.zt mutatják, hogy Sztambulijszk.y ha­lálával a parasztság ellenállása telje­sen összeroppant az ellenforradalmi csapatokkal szemben. A vidéken még kisebb összetűzések vannak a föld­­mives-csoportok és a katonaság kö­zött, azonban .megállapítható, hogy a kormány hívei a vidéken is minde­nütt felülkerekedtek és a kormány­zati szervezés munkája mindenütt megindult. Sztambulijszky híveit mindenütt elbocsátják állásaikból és az uj kormány saját embereit ülteti helyükre. A letartóztatások is állan­dóan tartanak. Bukaresti jelentések szerint ß mértékadó román politikai köröknek előzetes tudomásuk volt a bulgáriai forradalomról, amely hir kínos feltű­nést keltett beogradi politikai körök­ben. Sokat beszélnek Beogradban is, hogy Foucaut szófiai francia követ, valamint a szófiai olasz követ is elő­zetesen tudott a készülő elleniorra-Maróczy leghűségesebb kibice Bonar Law Ä magyar sakkcsók diadalai A világ sakkozói csak most kezdik fölmérni a karlsbadi sakkverseny ered­ményének jelentőségét. — Karlsbadban tizennyolc bajnok között Aliechinnel és Bogu’.jobovval együtt a magyar Mcróczv Géza, a Bácsmegyei Napló sakkrovatr­­nak világhírű vezetője került a: cls;:­­helyre. Ennek a győzelemnek jelentősé­gét a nem sakkozó nagyközönség csak akkor tudja megbecsülni, ha figyelem­mel kisérik a nagy külföldi újságok sakkrovatát, amelyek a legnagyobb el­ragadtatással, hasábokon keresztül Írtak a magyar sakkozókról. Különösen az angol lapok foglalkoztak sokat a ma­gyarokkal, s felemlítették azt is, hogy Muróczynak Angliában a leghűségesebb kibice Bonar Law volt angol miniszter­elnök, aki Maróczy első nagy győzelmé­nél, 1895-ben a hrstingsi versenyen már kibiceit. Maróczy itt harminckét ver­senyző között megnyerte a mesteri cí­met. Maróczy tavaly Bécsből Londonba tette át székhelyét, s ezóta Bonar Law estéről-estére felkereste Maróczyt a lor­dom sakk-klubokban, hűségesen leült melléje, nézte Játszmáit, vagy hallgatta fejtegetéseit. Maróczy t különben már állása is Angliához köti. A hasiingsi sakkor bá­rom évre klubmesterévé választotta a magyar Maréczyt. Ez az állás természe­tesen a legnagyobb szabadságot bizto­­sitja neki, bármely versenyen bármikor ” megjelenhet. Legutolsó levelében azt irta, hogy jövőre, az általa nevelt s leg­jobb sakkozóval látogatóba megy Buda­pestre. Amíg Maróczy mellett a másik, most Csehszlovákiában élő magyar sakkozó, Réti hoz dicsőséget a magyar hévnek, addig a tavalyelőtt elhunyt magyar sak­kozónak, Breyer Gyulának, Aljechin, a világhírű sakkbajnok áll it pompás emlé­ket. Aljechin most nemrég Kassán tar­tózkodott, s elmondotta, hogy angol nyelven feldolgozza Breyer játszmáit és feladványait s Breyer felfogását egybe­veti a saját felfogásával. A könyv iránt szerte a világon, ahol tudnak Aljechin tervéről, óriási az érdeklődés. mond az egységes párt alelnöki tisz­téről és egyelőre, mim az egységes párt tagja a megfigyelés álláspont­jára helyezkedik. Nagyatádi Szabó — a »magyar Sztambulijszky Budapestről jelentik: A nemzet­gyűlés kedden déli egy órakor for­mális ülést tartott, amelyen az in­­demnitás tárgyalására kimondották a sürgősséget. A javaslatot ennek alapján a szerdai ülésen kezdik tár­gyalnia A keddi ülésen napirend előtt Mes­­kó Zoltán független kisgazda szóvá­­tette a Képes Krónika és a Pester Lloyd éles támadását Nagyatádi el­len, akit Sztambuiijszkyval Sasotiü­­tanak össze. Szóló hive a sajtósza­badságnak. de a hangot, amit Nagy­atádival szemben használnak, elitéli. Bethlen István gróf miniszterelnök ,válaszol Meskónak. Kijelenti, hogy a kormány hozzászokott ehhez a hang­hoz és kellőleg vértezve van az ilyen támadásokkal szemben, amelyeket elitéi és ízléstelennek tart. PASCAL Franciaország alig fejezte be a Pasteur és Return centermáriumának szentelt ünnepségeket, máris uj év­fordulóra készülhet: Blaise Pascalé­ra. aki 1623 júniusában, háromszáz évvel ezelőtt született. Renannak, a legcsöndesebb szavú, legmelegebb szivü költőhumanisiá­­nak volt a szellemi őse Blaise Pas-. cal, ez az univerzális érdeklődésű és | teremtöerejü francia, aki mint csoda­gyerek került a tudomány akkori nagyjai közé. hogy pár évtizeden ke­resztül felbecsülhetetlen értékekkel gazdagítsa az emberiség szellemi fegyvertársát. Mint csodálatosan í’t­­v&nctózus matematikus kezdte karri­erjét egészen fiatalon Párisban. ahol a jezsuiták vezetésével az ellenrefor­máció ülte éppen diadalát, proskribál­­ván minden szabad, tisztultabb és emberibb gondolatot. Pascal az exakt tudomány területéről — mint akkor sokan — a társadalmi és val­lási forrongások hatásai következté­ben lassan letériilt azokhoz az aktuá­lis problémákhoz, amelyek ez időben kitöltötték Franciaország életét. A véletlen összehozta Arnaiild-al, a jansenistával. aki az egyházhii ellen­zéket tartotta össze, azt az ellenzé­ket, amely az egyház dogmatizmusdt és erőszakos hitpolitikáját fel akarta cserélni egy jézusibb, mélyebb és eti­kusabb tartalommal. Bár továbbra is sok éjszakét szentelt a fizika és ma­tematika kérdéseinek. Arnaulddal való barátsága, a vallási ellenzékhez való csatlakozása, harcra buzdította az ellenreformáció munkáját végző je­zsuiták ellen. Az őskeresztények alá­zatáig, az esztétikus életig nevelődött vallási meggyőződéssel közzé tette hires leveleit a jezsuiták ellen, kímé­letlen ostorozván bennük a római egyház reakcióját és tételes dogma­tizmusdt. Levelein kiviil a »Gondola­tok a vallásról« címen megjelent könyvével segítette a janzenizmus kissé még merev ideológiája alatt feltörekvő polgári szellem küzdelmét, amely másfél századdal később a francia forradalomvéres eseményein keresztül jutott, nyugvópontra. A Renan centennárium után. Pas­cal emlékével a szivükben bújhatnak össze és készülhetnek a harcokra Franciaország békétváró és erőszak tói irtózó pacifistái, akik — akár csak Pascal — tanúi a hatalom zord és [durva diktatúrájának . . . it — Sándor király — a roagya­­irokrá!. Novisndról jelent'k: A I Deutsches Volksblatt írja : Sándor I király azon sz udveri vacsorán, I amelyen a képviselőket látták lemondott az egységes-párt alelnökségéro Ä fajvédők egyelőre nem lépnek ki a pártból Budapestről jelentik: Az egységes párt fajvédő jobboldala, amelynek kiválásáról több ízben komoly for­mában Írtak a lapok, kedden megbe­szélést tartott, hogy véglegesen döntsön politikai magatartása ügyé' ben. A megbeszélésen Wolíf Károly álláspontja győzött, akinek javasla­tára elhatározták, hogy nem lépnek ki az egységes pártból. A határozat, amelyet Gömbös Gyula ellenzésére hoztak meg, ^Beth­len győzelmét jelenti a fajvédők fö­lött. akik közül néhányan valószínű­leg kilépnek a pártból, még pedig azok. akik az ébredőkkel vannak szorosabb kapcsolatban. Maga Göm­­jbös egyébként már levonta a határo­zat konzekvenciáit, levelet intézett Bethlen miniszterelnökhöz, amely­ben arra való hivatkozással, hogy a [kormány politikáját közismert okok­nál fogva nem teheti magáévá, ie­vendégül, nyilatkozott a vajda­sági nemzeti kisebbségekről. Ki­jelentette, hogy a szerb és a né­met nép barátságos viszonyban él egymással és mindketten a munka és a szorgalom erényeivel dicsekedhetnek. Ezzel kapcsolat­ban Sándor király dicsérő sza­vakkal emlékezett meg a magya­rokról is, akiknek szorgalmát és rendszeretetét emelte ki különösen. — Vlaskalin belügyminiszteri in­spektor hivataivizsgálata Suboíicán. Vlaskalin Milorád, belügyminiszteri inspektor kedden Suboticára érke­zett, ahol a délelőtt folyamán a vá­rosházán az állami anyakönyvvezető hivatalt vizsgálta felül. Vlaskalin in­spektor szerdán utazik vissza Beo­gradba. ahol jelentést fog tenni a hi­­vatalvízsgálat eredményéről. — A »Minerva«-nypmđa gyásza. A Minerva nyomda és a Bácsmegyei Napló fájdalommal jelentik, hogy a nyomda üzemvezetője. Molnár Jó­zsef fiatalon, tevékeny életének 40-ik évében, kedden délelőtt meghalt. Molnár József egész az utóbbi hete­kig fáradhatatlan ambícióval mun­kálkodott a nyomdai üzem vezetésé­ben. Néhány héttel ezelőtt beteg lett, az orvosok agyhártyagyulladást konstatáltak nála s a szerető hitvesi áoolás és a gondos orvosi gyógyke­zelés sem tudta megmenteni az élet­nek. Kedden délelőtt fájdalmaitól megszabadította a, halál, fájdalmára családjának, barátainak s vesztesé­gére a nyomdaiparnak, amelynek művészi érzékű munkása volt. — Áthelyezték a novisadi főszol­gabírót. Novisadról jelentik: Petro­­vlcs Milos novisadi főszolgabírót a bejügyminiszter áthelyezte Becske­rekre. Az áthelyezés • azért történt, mert a főszolgabíró az ismeretes Chotek-birtok ügyében végrehajtotta a belügyminiszter rendeletét akkor, amikor tudta, hogy törvényszéki el­járás van az ügyben folyamatban és erről nem tájékoztatta a belügymi­nisztériumot. Valószínű, hogy Petro­­vics az áthelyezést nem veszi tudo­másul és lemond állásáról. — Senia város közgyűlése. Scn­­táról jelentik: Senta város e hő 39-án tartja rendes közgyűlését, a melyen már az újonnan kinevezett ötven városi képviselő is részt fog venni. Az uj képviselők kedden tet­ték le az esküt. Mivel különböző fe­­lekezetüek is vannak közöttük, min­denki saját felekezetének papja előtt esküdött. — Változások a főszolgabírói kar­ban, Beogradból jelentik: Dr. Pet­­ipvics Milán novisadi főszolgabírót Becskerekre helyezték át vármegyei főjegyzőnek. A novisadi főszolgabi­­róság ügyeit egyelőre a palánkai fő­szolgabíró vezeti. A kovini járás fő­szolgabíróját. Kolarevics Dusánt Ko­­vasicára. Miskovics György kovasi­­cai főbírót pedig Kovinba helyez­ték át. — A magyar politikai menekültek kiáltványa a ms/gyar kölcsönről. Beogradból jelentik: A baranyai me­nekültek Beogradban megtartott or­szágos gyűlésén Linder Béla na­gyobb beszédet mondott a magyar­­országi helyzetről és a magyar köt­­csönakcióval kapcsolatban hangsú­lyozta, hogy Magyarország csakúgy számíthat a demokratikus Európa támogatására, ha a mai kormányza­tot demokratikus uralom váltja fel. Bethlen István párisi és londoni ku­darcát is az emigrációs politika iga­zolásának tekinti. Linde r beszéde után az értekezlet egy kiáltványt szövegezett meg. amely hangsúlyoz­za, hogy a külföld csak olyan köl­csönt adhat Magyarországnak, a mely az ország demokratizálódásá­nak célját szolgálja. A kiáltványt megküldték a külföldi kormányok­nak, a sajtónak, valamint a más ál­lamokban élő emigrációs csoportok­nak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom