Bácsmegyei Napló, 1923. június (24. évfolyam, 145-173. szám)

1923-06-20 / 164. szám

1923. június 20. BACSMEGYE1 NAPLÓ 3PT6t<räf. -\ Franciaország idézte elő a márka zuhanását A gazdasági katasztrófától a passzív ellenállás megszüntetését várják a franciák — Elkészült a válasz a német memorandumra A márka katasztrófája és Német­ország katasztrófája egy vonalon halad — és az angol lapok mára megállapítják, hogy a német valuta zuhanása szoros összefüggésben van a franciák megszálló politikájával. Az angol lapok azt állítják, hogy Franciaország azt az 500 milliárd papirmárkát. amelyet a Ruhr-terüle­­ten a német birodalmi bankfiókoknál és a megszállott iparvállalatoknál le­foglalt. néhány nap múlva lömé nek­­ben dobta piacra Newyorkban, igy legutóbb a múlt hét utolsó napján, hogy megadja a kegyelemdöfést a német valutának. A német pénzügyi helyzet tragikus Jeiiegf.1 fölötte jellemzően juttatja kifejezésre Havenstein birodalmi baukelnöknek az a nyilatkozata, hogy mig egyfelől minden német, aki csak teheti, igyekszik szabadulni a márkától, másfelől minden szociá­lis kormányrendelkezés, amelyre a berlini kormány kényszerül, csak ar­ra vezethet, hogy még inkább növel­je az inflációt és siettesse a német pénz végső elértéktelenedését. Nyil­vánvaló. hogy a márka katasztrófája kiüti a német kormány kezéből az utolsó eszközt, amely még képessé tette a passzív ellenállásra, mert semmiféle pénzügyi támogatást nem küldhet Berlin a megszállott Ruhr­­területre az iparosoknak és a sztráj­koló vasutasoknak és egyéb állami tisztviselőknek, mihelyt a márka nem ér semmit. A franciák c tekintetben valóban elérték a kívánt sikert; kedden Ber- 1 iuben már 150.000 márkát adtak egy dollárért, Zürichben pedig 39.5 cen­­timesre hanyatlott tízezer márka ára. úgy. hogy a német valuta ma az osztrák korona értékének a feléig hanyatlott vissza. Elkészült a francia válasz­­jegyzék Párisi jelentés szerint a belga mi­niszterek egyhangúlag hozzájárultak ahhoz a választervezethez, amelyet Poincaré a londoni memorandumra adni szándékozik. A választ még a belga kormányválság megoldása előtt elküldik. Újabb rendszabályok a Ruhr-vidéken Egy másik párisi jelentés arról ad hirt, hogy Degoutte tábornok a Ruhr­­vidéken két uj rendeletet adott ki. Az egyiknek értelmében még a belterü­leten is tilos a koksz-szdllitds, a má­sik rendelet szerint pedig az eddig ellenőrizetlen vasútvonalak is a ka­tonai! hatóságok ellenőrzése alá ke­rülnek. Az utóbbi rendelet különösen az élelmiszer szállítmányok ellenőr­zésére szolgál. Egy esseni jelentés szerint a Ka­­terinberg—Stoppenberg közötti, va ■ ’amint a Gelsenkirchen—Bismarck- Hiitíe közötti vasútvonalon a fran­ciák felszedték a vasúti síneket, hogy a vasúti forgalmat teljesen kezükbe kerítsék. , , A B. B. B. osztály főnőkének ezek a nyilatkozatai végre vilá­gosságot teremtenek a homályos és aggasztó esetekben és alkal­masak az érdekeitek megnyugta­tására. Kívánatos volna azonban, értsék ezeket a legilletékesebb helyről jövő intelmeket és magya­rázatokat és hagyjanak fel az eddig nem minden alap nélkül gyanakodó érdekelt polgárok fe­lesleges ijesztgetésével és nyug­hogy a helyi hatóságok is meg- toianitásával. Városokat temet el az Etua lávája Az olasz király a katasztrófa színhelyén A lávafolyam tovább terjed — Milánóból jelentik: Az Etna újabb kitörése óriási pánikot oko­zott a környező helységekben. Co­in niában körültekintő intézkedé­seket tettek a menekülők első se­gélyezésére. Szicília valamennyi városában segélyvonatokat szerel­nek fel a menekülők biztonságba helyezésére. Különösen Mensa és Pressa helységeket fenyegeti ve­szély. A lávafolyam három irány­ban halad előre. Római jelentés szerint az olasz király kedden reggel különvonaton Nápolyba utazott, ahol hadihajó várja, amelyen Catániába megy s be fogja járni a katasztrófa által sújtott vidékeket. Messinából jelentik, hogy a lá­vafolyam hihetetlen gyorsasággal ierjed tovább, a föld gyomrából félelmetes morajlás hallatszik és a kilövellő lávát lángnyelvek és gomolygó füstfeiiegek követik. Zaffarana helységet elbontotta a lávafolyam. Kedden reggel a tüz­­tenger már csak 175 méternyire volt Cerro vasútállomástól. Lingua Glossa körül a Palermo­­ból küldött műszaki katonák ha­talmas évkot ástak és védősáncot emeltek, hogy a lávatömeg útját: Calatabianotól délre Alcantara folyó irányába a tenger felé lehes­sen terelni. A lávafolyam azonban olyan hatalmas, hogy valószínűleg el fogja önteni Lingua Glossát. — A fenyegetett helység népe hétfőn a magasan fekvő vasútállomás előtt elterülő fensikon gyülekezett, szabad ég alatt istentiszteletet tartott, majd egyházi zászlók alatt processzióban ment szent Egidius templomába. Lingua Glosséban már egy lélek sincs, a lakoság az Alcantara folyón túl északra vándorolt el és a hegytetőkön keresett menedéket. A demokraták deklarációt terjesztettek Újabb hivatalos magyarázat az elutasított optálók sorsáról a parlament elé A parlament megszavazta a külügyminisztérium hitelét A vajdasági ügyek a belpolitika előterében Idegen állampolgároknak tekintik, de nem utasítják ki az elutasított optáiókai Az opciós kérvények kedvezőt­len elintézése még mindig nagy nyugtalanságban tartja az érde­kelteket, annál inkább, mert a kiutasítás veszélye fenyegeti azo­kat, akiknek opciós kérvényét bár­milyen okból elutasította a bel­ügyminisztérium. A Bácsmegyei Napló közölte ugyan a belügymi­nisztériumi BBB. osztály vezető­jének nyilatkozatát, amely szerint kiutasítástól senkinek sem kell tartania, az érdekeltek azonban ennek ellenére is tartanak attól, hogy az alantas hatóságok nem fognak minden esetben a nyilat­kozat szellemében eljárni. Minthogy a nyilatkozat meg­jelenése óta a Vajdaság több vá­roséba visszaérkeztek elintézetlen vagy végleg visszautasított opciós kérvények és minden egyes eset­ijén újból felmerült a kiutasítás veszedelme, beogradi munkatár­sunk ismét felkereste Alekszijevics Mita államtitkárt, a BBB. osztály főnökét, hogy felhívja figyelmét ezekre a jelenségekre, amelyek legutóbbi nyilatkozata ellenére is állandóan kisértenek. Alekszijevics Mita ez alkalom­mal felhatalmazta a Bácsmegyei Naplő-t ezeknek a kósza kiuíasitási híreknek kategorikus megcájolására és ismét a leghatározottabban ki­jelentette, hogy az elutasított op­­tálókat nem fenyegeti a kiutasítás . veszedelme és ebből az ügyből ki­folyólag senkit sem fognak az or­szágból kiutasítani. Az elutasított optálók továbbra is az ország te­rületén lakhatnak, zavartalanul, csakhogy ezentúl mint idegen ál­lampolgárokat kezelik őket és a SHS. királyság állampolgárságát csak az állampolgársági törvény feltételei szerint szerezhetik meg. Azokról az opciós kérvényekről, amelyeket az illetőség megszerzése pontos dátumának megállapítása miatt küldtek vissza Szuboticára, a következő nyilatkozatot tette az államtitkár: — Ennek a körülménynek pon­tos megállapítására azért van szűk* ség, mert opcióra csak azoknak van joguk, akik még a trianoni békeszerződés életbe lépése előtt szereztek az ország területén köz­ségi illetőséget. Tudni kell tehát pontosan, hogy a kérvényező a békeszerződés ratifikálása előtt vagy után vétetett-e fel az illető község kötelékébe ? Az 1886. évi XXII. magyar törvény alapján ugyanis csak a békeszerződés életbe lé­péséig lehetett községi illetőséget, illetve ezen a réven jugoszláv állampolgárságot szerezni. Ami azokat az opciós kérvényeket il­leti, amelyeket olyan egyének nyújtottak be, akik még 1910 előtt szereztek az ország területén ille­tőséget, akiknek tehát az állem­­pelgárságért nem is kellett volna folyamodniok, azoknak kérvényeit nem az állampolgárság megtagadá­sával utasították vissza, hanem csak mint felesleges kérvényeket küld­ték vissza az alsóbb hatóságok­nak. Ezeknek a kérvényezőknek S. H. S. állampolgársága nem vitás. A parlament keddi ülésén folytat­ták a külügyi hitel javaslat vitáját. Az első szónok Kojics Dragutin ra­dikális, a javaslat előadója védel­mébe vette a kormánynak Bulgáriá­val szemben követett politikáját. Az ellenzék szónokaival polemizálva bizonyította, hogy a kormány nem járhatott el másképpen, mint aho­gyan tette. Lázics Voja földmdvespárti bírálta ezután Nincsics külügyminiszter hét­fői beszédét és kifogásolta az utó­lagos hitelek több tételét. Kijelentet­te, hogy nem lehet bizalommal a kormány iránt, amikor a külügymi­niszter még tíz nappal a forradalom után se tud bizonyítékot produkálni a neuilly-i békeszerződés megsérté­sére vonatkozólag. Ezután felolvas­ta a párt nyilatkozatát, amely sze­rint Sztarnbulijszky a földmivesosz­­tályért küzdött és annak a remé­nyének ad kifejezést, hogy Jugo­szláviában is a földmives-osztály kerül rövidesen uralomra. Setyerov Slavko (demokrata) a külügyi hiteleket bírálta. Kifogásol­ta elsősorban azt, hogy az utólagos hitelek kétszáz százalékkal nagyobb összevet tesznek ki, mint amennyi a külügyminisztérium részére a költségvetésben elő van irányozva. Szóvátette a bulgár kormánnyal szemben tanúsított gyenge és erély­telen külügyi politikát, majd a de­mokrata-klub következő deklaráció­ját olvasta fel: A külügyminiszter válaszának meghallgatása után a bulgáriai erőszakos kormány változás ügyé ben a parlament megállapítja : 1., hogy a külügyminiszter saját magára vállalta azt a kö­telezettséget, ami a bolgár ki­rályság kormányát illetné, hogy bebizonyítsa — sikertelenül — miszerint a neuillyi békeszerző­dés nincs megsértve és hogy ezáltal az SHS. királyság kor­mánya nem a mi, hanem Bul­gária érdekeit képviseli; 2., hogy a külügyminiszter súlyos vádat emelt országunk ellen a preventív háborúkról szóló elméletével és államunk­nak Ausztriával való összeha­sonlításával, — olyan vádat, a mely nem felel meg a törté­nelmi igazságnak, mert Ausztria épen akkor készített elő pre­ventív háborúkat, amikor nem a saját, hanem Szerbia vitális érdekei voltak megsértve; 3., hogy a kormány nem tette meg a szükséges intézkedése­ket országunk életérdekeinek védelmére és nem gondosko­dott róla, hogy a neuillyi szer­ződést és a nisi megegyezési valóban életbe léptessék, hanem habozásával lehetővé telte, hogy Bulgáriában megerősödjék egy olyan kormányzat, amely ideoló­giájánál és vezetőinek szemé­lyiségénél fogva nem nyújt biz­tosítékot a Balkán békés fejlő­désére. Ezekből az okokból nem hagyhatjuk jóvá Pasics ilyen politikáját és nem szavazhatjuk meg a külügyminisztérium utó­lagos és rendkívüli hiteleit. A határozat felolvasása után Nin­csics azonnal válaszolt. Kijelentette, hogy Setyerovnak a hitelekre vo­natkozó megjegyzései minden ko­molyságot nélkülöznek. A demokra­ta-klub határozatában foglalt váda­kat visszautasította. A parlament Nincsics beszéde után a hiteljavaslatot elfogadta, majd rátért.a belügyi hitelek megvitatá­sára. Elsőnek Anasztavjevics de­mokrata szólt a javaslathoz, aki kü­lönösen a délszerbiai viszonyokat bírálta. Tyirkovics radikális szintén a délszerbiai állapotokkal foglalko­zott főképpen a tisztviselők áthe­lyezésének kérdésével, amelyben

Next

/
Oldalképek
Tartalom