Bácsmegyei Napló, 1923. június (24. évfolyam, 145-173. szám)
1923-06-20 / 164. szám
Ära egy és fél dinár BAGSMEGYEI XXIV. évfolyam Szubotica, SZERDA 1923. junks 20. 164. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8-58, Szerkesztőség 5-10 Előfizetési ár negyedévre 13S dinár íZERKESZTÉSÉG: Kralja Alexandra-ulica 4 szám alatt Kiadéhivatct: Kralja Alexandra-ulica 1 (Lelbach-palota) Az SHS. királyság külpolitikája és diplomáciai képviselete A legkitűnőbb diplomata, a legjobb koncepció mellett sem tud a külügyminiszteri székből sikereket elérni, ha munkatársai, az ország külföldi diplomáciai képviselői, nem tudják a miniszterüket informálni, politikáját képviselni és intencióit érvényrejuttatni. A legkitűnőbb külpolitikai koncepciót is lehet sután vagy két balkézzel képviselni és a legelhibázot•tabb külügyi politika hátrányait is lehet a végrehajtás módozatainak ttiegválogatásával enyhíteni. A mi külügyminiszterünktől a diplomáciai hivatottságot és a békés külpolitikára való hajlandóságot elvitatni nem lehet és ha mégsem dicsekedhetik több sikerrel, mint, amelyekre méltán rámutathat, ennek az okát a legutóbbi bulgár események világánál abban látjuk, hogy a legexponáltabb helyeken nem a legalkalmasabb emberek képviselnek bennünket és hogy a fővárosi sajtó vagy a külügyminisztérium sajtóirodája sok esetben készülődéseinket és szándékainkat talkorán hozza nyilvánosságra. A külügyminiszter legutóbbi teljes expozéját úgyszólván a bulgár forradalom előestéjén mondotta el és külpolitikánk irányelveinek megrajzolásánál abból az alaptételből indult ki, hogy összes szomszédaink közül egyedül Magyarország veszélyezteti a békességünket, mig Bulgáriával minden tekintetben megelégedésünkre rendeztük viszonyainkat. Ezt az alaptételt a miniszter természetesen budapesti és szófiai képviselőink információira építette fel és eme információk közül a szófiaiban szó sem volt arról, hogy Sztambu- Ejszkyfiek reátik nézve oly kedvező pacifista rezsimjét, a bukás veszélye fenyegeti. A budapesti követség információinak helyességét nem akarjuk vita tárgyává tenni. Csak rámutatunk arra, hogy a mi budapesti külügyi képviseletünk az a hely, ahol Magyarországba utazó honfitársaink a Jegkevésbbé szeretnek megfordulni. Az a fogadtatás, amelyben honfitársainknak saját követségükön tésze van, az a vekszáció számba menő huzavona, amellyel a legegyszerűbb dolgát is elintézik, szomorú perspektívát nyit meg mindenki előtt arra az esetre, hogy micsoda ügyszeretettel, odaadással, kedvvel és eréllyel védenék ezek az urak komoly esetekben a hozzájuk forduló jugoszláv állampolgár megsértett vagy veszélyeztetett érdekeit. Mi a mi budapesti követségünk adatainak helytállóságát nem tarthatjuk minden vitán felül állóknak. Jogunk van ahhoz, mert a Magyar Párt két elnöke ellen megindult bűnvádi eljárás alapját képező és a köztudatban bordéré név alatt ismert okiratot ez a követség szerezte meg (nyilván drága pénzen! és küldötte el Beogradba, mint az ide- j aló magyarság hazaáruló és irrej denta törekvéseinek kétségbevonhatlan bizonyítékát, holott a magyarországi viszonyok és a jugoszláviai magyarság politikai törekvéseinek igen csekély mérvű ismerete mellett is az első olvasásra megállapíthatta volna, hogy ez az »okirat« már materialiter is hamisítvány. Azt a kétségbevonhatlan kudarcot. amely a kormányt ennek az »okirat«-nak alapján mégindult bűnvádi eljárás előrelátható eredményével érte, jórészben budapesti képviseletünk számlájának terhére kell elkönyvelni. Sem a csehszlovák, sem a rotnán külügyminiszter sohasem mondották el a maguk parlamentjében, hogy Magyarországon az ő állampolgáraik a diplomáciai képviselők minden közbenjárása és védelme dacára is vogelfreiok. Ha pedig Nincsics külügyminiszter az ő budapesti információi alapián azt állítja, hogy, százon felül van azoknak az állampolgárainknak a száma, akiket Magyarországon birói ítélet' nélkül egyszerűen internáltak és akiket nem hajlandók minden beavatkozásunk ellenére is hazaküldeni, ha a miniszter megkockáztatja azt az állítást, hogy ennek a sorsnak minden Magyarországba utazó állampolgárunk ki van téve, akkor beismerte azt is, hogy budapesti képviseletünk képtelen állampolgáraink érdekének védelmében azzal a súllyal, eréllyel és crcdménynyel fellépni, amelyhez hatalmi állásunknál és. állami presztízsünknél fogva feltétlenül jogunk van. Mi azt hisszük, hogy amikor Nincsics is, Bethlen is azt hangoztatják, hogy a normális jó szomszédi viszony helyreállítását szívből, óhajtják, eim''1'- a célnak sokkal jobban szolgálna az, ha ahelyett, hogy a budapesti követség információit a miniszter a parlament elé viszi, inkább a. budapesti követségen végrehajtott személyi változtatásokkal kísérelné meg, hogy más ember nem tudna-e a jugoszláv érdekek védelmében több eréllyel, több tapintattal és több eredménnyel fellépni, mint a jelenlegi budapesti követünk. A mi pedig szófiai követségünk információit illeti, nem tehetünk róla, de nem zárkózhatunk el az elől, hogy erről megfelelő körültekintéssel beszerzett információk mellett a bulgár forradalom nem érhette volna kormányunkat meglepetésképpen Jól tudjuk, hogy forradalmárok nem szokták terveiket, a törekvéseikkel nem rokonszenvező küláliamok diplomatáinak bejelenteni. De a szófiái követség éppen olyán jól tudta, mint minden újságolvasó. hogy a nacionalista szervezetek ellen a békelétszámon levő hadsereg mozgósításával megindult irtóhadjárat a Sztambulijszky-kormány hatalmi helyzetét megingatta, amire bizonyítékot szolgáltatott az a tény, hogy a Todorov Alexander bolgár komitéja az üldözés legforÉs azon a napon, amelyen a kisantant demarsának meg kellett voh na történnie, egyszerre arra ébredünk. hogy Románia nem állott raeh lettünk, vagy ha mellettünk állott, hát az utolsó percben megint kiugrott. hogy a román, sőt a csehszlovák sajtó is meleg rokonszenvvel kommentálja a bolgár rendszerváltozást. hogy a bolgár békeszerződés megsértésének vagy betartásának kérdését sem mi. sem a kisantanb hanem a szövetséges és társult hatalmak együttesen vannak hivatva elbírálni, hogy ezeknek szófiai szer'vezete u szövetségközi ellenőrző bizottságnak megállapítása szerint a békeszerződés megsemmisítéséről szó sem lehet, hogy tehát sem a demarsnak és mégkevésbé a fegyveres közbelépésnek nincsen meg sem az alapja, sem a lehetősége. . Ébből a tényből pedig levonjuk azt a következtetést, hogy bukaresti követségünk nem bizonyult sem jobbnak, sem rosszabbnak, mint a budapesti, vagy szófiai, mert nem figyelmeztette idejekorán a kormányt Románia külön szempontjaira és ezzel okozójává lett annak, hogy’- elhatározásainkat és tervein- I két téves feltevésekből kiindulva tulkorán hoztuk nyilvánosságra. Hogy London és Róma felfogását nem tudtuk-e kipuhatolni, vagy bízva Franciaország platonikus támogatásában, nem tartottuk-e szükségesnek megismerni, azt elbírálni nem áll módunkban. Mi csak rezignációval regisztráljuk azt a tényt hogy ezt a legújabb diplomáciai kellemetlenséget annak köszönhetjük, hogy a legexponáltabb helyeken, a legválságosabb időkben életbevágó érdekeink védelme néni volt jó kezekbe letéve és’ hogy ennek a következményeit nemcsak a kormány viseli, hanem az; egész ország, mert amikor e sorokat iriuk. Zürichben a léva árfolyama elhagyta a dinárét. róbb napjaiban hihetetlen vakmerőséggel halálos ítéleteket kézbesített a pacifista Sztambulijszky-kormány minden tagjának és rendőri exponensének és a mindenhatónak látszó parasztvezér, nem bízva a fővárosi helyőrség és rendőrség hűségében, szülőfalujába menekült parasztgárdáinak védelme alá —• már hetekkel a forradalom kitörése előtt. Ezeken a nyomokon indulva, szófiai képviseletünknek nyomára kellett volna jönnie annak, hogy Bulgáriát, jnem lehetetlen, hogy olasz támogatással. rendszerváltozás és forradalom veszélye fenyegeti és ilyen információk mellett nem volt szabad úgy informálnia a kormányt, hogy Bulgáriával való viszonyunk javunkra már végérvényesen rendeztetett. A budapesti és szófiai információk egybevetéséből a külügyminiszternek ei kellett jutnia' ahhoz a következtetéshez, hogy miután egyedül Magyarországgal szemben vannak még vitás kérdéseink, a nagyantant államai közül a felé a hatalom félé kell orientálódnunk, amely Magyarországgal szemben a mi törekvéseinket támogatja. Francia szimpátiánk aláhúzott hangsúlyozása az expozéban a budapesti és szófiai információk egyenes következményei és igen természetes. hogy a meglepetésképp reánk szakadt bolgár rendszerváltozással szemben elfoglalandó álláspontunk precizirozásánál számolnunk kellett azzal az elkedvetlenedéssel, melyet a francia támogatás előtérbe állítása Londonban és Rómában kétségen kívül előidézett. Ebben a helyzetben mielőtt még bármely lépésre is elhatároztuk magunkat, s még inkább mielőtt terveinket és szándékainkat még a kivitel előtt nyilvánosságra hoztuk volna, két körülménnyel kellett volna tisztába jönnünk. Számíthatunk e feltétlenül és minden körülmények között a kisantant minden tagjának támogatására. még abban az esetben is, ha a nagyantant minden állama nem is hagyja jóvá lépéseinket és hogy nemcsak Párisban. hanem Londonban és Rómában mit szólnak tervezett lépéseinkhez. Okulhattunk volna a második Károly-puccs tanulságain, amikor kiderült, hogy Romániára nem számíthatunk feltétlenül és hogy a kisantant még nem nőtte ki magát azzá a hatalmi tényezővé, mely érdekei védelmében a középeurópai és a balkáni béke kérdésében a nagyantant államaitól függetlenítheti magát. Ehelyett az egyedül célravezető eljárás helyett a külügyminiszter óvatos és tartózkodó nyilatkozata dacára az egész sajtó (még a kormányhoz közel álló is) világgá kürtőbe. hogy a kisantant tagjai között teljes a szolidaritás és megvan az eltökéltség, hogy a bolgár kérdésben a nagyantanttól függetlenül járjon el érdekeinek védelmében, hogy a bolgár békeszerződés rendelkezéseinek megsértése miatt demarsot intézünk Bulgáriához és egy fegyveres intervenció lehetőségével is komolyan számolnunk kell. Közeledés a csehszlovák és á magyar kormány közt Benes lapja megértést hirdet Prágából jelentik : A prágai parlament magyar képviselői között az a hír terjedt ei, hogy a magyar kormány nem hivatalos megbeszéléseket kezdett a cseh kormánynyal abból a célból, hogy a kisantantot a magyar hitel kérdésében eddigi visszautasító magatartásának feladására bírja. Az előzetesmegbeszélések sikere esetén — amiben a prágai körök nem kételkednek — B’íh'en magyar miniszterelnök meglátogatja Behest. E hírrel kapcsolatban Budapesten tudni vélik, hogy a cseh politikai körökben az utóbbi időben igen komoly hangulatváltozás állott be. Benes lapja, a prágai Tribün a junius 15ií<i vezércikkében a magyar problémát teljesen uj beállításban tárgyalja és a kölcsönös megértés szükségességét hangsúlyozza.
