Bácsmegyei Napló, 1923. június (24. évfolyam, 145-173. szám)

1923-06-17 / 161. szám

1923. Junius 17.

BACSMEGYEI NAPLÓ

13. oldal

muH — békés jelen

O.

: a var es a varos

Osijek egyike, az SHS királyságban azoknak városoknak, amelyek írtég a régmúlt időkre visszamenő eseményekben gazdag történelmi múltra tekintenek vissza.

A város helyén a rómaiak idejében . K. u. 8-ban. a falakkal megerősített Mursia, vagy Mursa-major állott, — melyet valószínűleg még az avarok pusztítottak el. Helyében épüli a mai Osijek vára. — mely több. mint mósíélszázadig a félhold uralmát nyögte. 1687-ben szabadult meg végleg a török iga alól és ez időponttól datálódik a város virágzó fejlődése.

A med Osijek. — 36000 lakosával — egyike Jugoszlávia legnagyobb városainak. Addig míg Slavonia Horvátországgal nem egyesült. Ősitek volt Slavonia fővárosa. Kedvező földrajzi fekvése (a Dráva mentén, közvetlen közelében annak a Dunába való torkolatánál) mindenképpen arra predesztinálná, hogy az SHS királyság egyik, legszámottevőbb kereskedelmi gócpontjává váljék, —a szerencsétlen közlekedési viszonyok azonban megakasztják egészséges fejlődésében. ■

A Dráva szabályozása még mindig csak terv; nagyobb gőzösök csak Osijekig juthatnak. — innen felfelé egy darabon még kisebb gőzösök eiközlekednck. —- de azontúl a folyam úgyszólván hajózhatatlan.

A vasúti közlekedés pedig teljesen elhanyagolt. Közvetlen összeköttetése úgyszólván csak Zagreb felé van, mig a többi, fővonalakkal — Daljan és a Vinkovciu keresztül — a leggyatrább az összeköttetés. Gyorsvonata pedig — az egyetlen, most beállított budapesti gyorson kívül— épensággél nincsen, E virágzó város megérdemelné, hogy a közlekedésügyi minisztérium több gondot fordítana közlekedési viszonyaira

Az elszigeteltség ellenére- Osijek jelentős kereskedelmi és ipari ténye-A fortélyos emh

Irta: Nadányi Zoltán

A fiatal doktor útnak indult az asszonnyal. Csak úgy táska nélkül.

— Hótton van szegény, már az utolsót rúgja! — jajveszékelt az aszszony.

Az úri fertályon mentek. A doktor akarta jgye Hadd lássa mindenki, hogy beteghez hívják, sürgősen. Hadd jusson a fülébe az öreg Reichenbergnek.

Jobbra-balra köszöngetett. minden ablakra felnézett. Jóleső érzés bízsergeít a bordái közt. Mégis csak őt hívják, ha baj van. nem az Öreg Reichenbergert. Hiába mondja az a vén kuruzsló, hiába fújja az egész falu. begy ö kontár, hogy a halál vigéce, meg mi egyéb, meg hogy körorvos is csak azért lett, mert sógora az alispánnak. Itt van ni. most is súlyos beteghez hívják.

Elérkeztek Balog Andris portájára. Az asszony betessékelte a fiatal doktort. Az ember ott ült a hűvös szobában, szenvedő arccal, jobbkarját az asztalon nyugtatva.

— No lám. nincs is olyan nagy baj, — mondta a doktor csalódottan.

— Dehogy nincs, tekintetes doktor ur. Szörnyen fáj a jobbkarom.

— Mutassa.

— Igen ám. ha mozdítani tudnám. De még az ujjam se hajlik.

— Ejha, hát ennyire vagyunk? Hadd nézzem csak.

— Hozzá ne nyúljon a doktor ur.

— Na, na. nem kell úgy érzékenykedni. Segítse le a kabátot, jó aszszony.

Nehezen ment a kabát lesegitésc, Sziszegett, hápogott a paraszt. A doktor feltette az általános kérdéserővé vált és minthogy a magyar határtól csak mintegy 18—20 kilométerre -fekszik — fontos missziót teljesít az állam jövő gazdasági életében. Kimondottan kereskedelmi város, nagy és gazdag üzletekkel, me- I lyek egymás hegyen-hátán nyíltak I és nyílnak.

Bár a jelen gazdasági viszonyok nyomasztólag hatnak, mégis egész jsora az uj. életképes vállalatoknak alakúit, melyek karöltve produktu- I maikkal az egész honi piacot, sőt — már amennyire a szerencsétlen vámviszonyok megengedik — erősen gravitálnak a külföld felé is.

Gyáripara bámulatraméltóan fejlett. A gyárüzemek a legmodernebben felszereltek és készítményeik az első helyen állanak. A cukorgyár hatalmas termelésével, a vas- és gépgyár modern telepeivel, az egész hazai szükségletet ellátó Reisner-féle gyufagyár, a »Alira« cigarettapapirgycír. melynek »Zora« készítménye közkedvelt, a Povišil-, Or Unkát- és *Daniccu-butor gyárak, a Krsztícféle tükörgyár, a Schicht-íéie szappangyár, Höfler-bőrgyár, Adler L. vegyészeti gyára, a »Sfva« modern keiekötő- és ecsetgyára és a többi nagy gyárak egész légiója.

A malomipar terén a legmodernebb xelszerelésüek és méreteikben is imponálók az Union-gőzmalom, a Krausz-féle és a Karolina-gőzmalom, mely utóbbi újabban tészta- és kekszgyárral bővült.

Ily hatalmas fejlődés mellett csak természetes, hogy Osijek gazdag város, melynek pénzügyi forgalma lebonyolításához a nagybankok egész sora nyújt segédkezet. A Jagoslavenska Banka és a Prva fírv. _ Slédionica hatalmas palotái ékességei a városnak, a Narodna Banka, f’rv. Eskomptna Banka, Srpska Ccntrdria Banka ■ — a többi nagy Ibankokkal együtt — óriási forgalmat bonyolítanak le évente.

két. A legsötétebb színezetű válaszokat kapta.

— Égető, szúró, vagy hasogató fájdalmat érez? — kérdezte végül.

— Mind a háromfélét, — volt a felelet.

Következett a vizsgálat, A paraszt minden érintésre felüvöltött. Merev volt a karja és az ujja, mint a fadarab.

—' Toiiartritisz reumatika,—mondta a doktor és receptet irt.

Az asszony felsóhajtott:

— Úristen, be meglátogattál!

Az ember nagyokat szitt a pipán.

— Le keil vágni? — kérdezte.

— Arról jelenleg szó sincs, — mondta a doktor irésközben. — Súlyos a dolog de liát segítünk rajta. Szerencséje, hogy engem hivatott.

Sercegett az öntöltő a papiron. A paraszt nézte. Balkezébe fogta a pináját. Lassan, nyomatékosan mondotta:

— Mindenki az öreg Rákenberget hivja. ha baj van. Mindenki csak benne bizakodik.

Az öntöltő megrándult a papiron.

— Elég rosszul teszik, — mondta a doktor idegesen. — Közönséges kuruzsló, ö csak megnyuzza magukat.

És kapkodva irta a harmadik receptet.

A paraszt megint szitt egyet a pipán. Megint csak megszólalt:

— Az öreg Rákenberg okos ember. Kisujjában van az orvosi tudomány. Bjzbny nincs annak pária a környéken.

— Mindenki meggyógyul, akit ő kúrál. — tóditotta az asszony.

A doktor felvetette a fejét. Lángolt az arca.

— Ha benne bíznak, miért hívtak

■akkor engem? . „<•- - •- *♦ x

A város társadalmi élete határozottan nagyvárosi. Intelligenciája rendkívül fejlett, kultúrát és művészetet felkaroló. Békés megértésben élnek és bárha a politika hullámai c város felett is átcsaptak, mélyebb nyomokat nem hagytak az emberek lelkében.

A város élén dr. Božić Iván főispán áll, aki, mint régi közigazgatási tisztviselő, mintaképe tisztviselőinek. A közigazgatás vezetője dr. Hengl Vjekoslav polgármester, nagy rminkakedwcl és tetterővel viszi

mon főrabbi nagy tudásának örvendő zsidókkal ...„'■,' ; ’• >

Dr. Bozsič Ivén, főispán

előre a város sorsát. Hatalmas munkaprogrammal, városfejlesztéssel és szépítéssel lépett hivatalába, sajnos, a gazdasági krízis kerékkötője lett ambíciójának.

A jeles férfiak egész sora tömörül mögötte a városi tanácsban, melynek egyik legszámottevőbb tagja dr. Spitzer Hugó ügyvéd, kit fáradhatatlan munkásságáért a király uj abban a szent Száva-reuddel tüntetett ki. Tuéan rendőrfőkapitány erélyes működésének köszönhető, hogy. a városban példás a rend és a közbiztonság.

A felekezeti béke teljes e város falai között. A görögkeletiek — kiknek lelki atyja a patriarcha-fejü Bogdanovié Lázár esperes — testvéri jóviszonyban vannak a Pavié Malija lelkészkedése alatt élő római kathoíikusokkal és a Dr. Ungar Si-BM»

Lecsapta az öntőitől.

— Hát miért, mert ez a mestersége magának. — mondta a paraszt nyugodtan. — Hadd keressen maga is.

A doktor nevetett dühében.

— Eli, mit! — mondta aztán legyintve. Megint felkapta az öntöltőt. A negyedik receptet irta.

A paraszt tovább fűzte a szót:

— Úgyis mindegy. Már én béna leszek hóttomig. Csak a család ne vona. Az asszony, meg a gyerek. Hej, hej.

—Úristen, mi lesz velünk! — sóhajtotta az asszony. .

A doktor oda se figyelt, csak irt. A paraszt rezegtette a hangját:

— Beletörődnék a sorsomba, ha megvóna a szeszgyár. Ha az engedélyt megadnák. Az alispán úrtól függ. Csak tőle függ.

— Tőle bizony, — bólintott rá az asszony.

.A doktor megírta a recepteket. Rázta a levegőben a zizegő cédulát, hogy hamarabb száradjon. A paraszt bizalmasan közelhajolt hozzá.

— Mondanék valamit, tekintetes doktor ur. Szólhatna a sógorának, a nagyságos alispán urnák. Szólhatna egy jó szót. Megtehetné.

— Hogy érti ezt? Miről szóljak?

— Hát a szeszgyárról. Hogy megkapnám az engedélyt. Nehezen megy az ilyesmi protekció nélkül.

— Erre akar engem felhasználni? Furcsa. Igazán furcsa.

A doktort kellemetlenül érintette a kérés.

— Tetszik tudni, tekintetes ur, —

mondta a paraszt behizelgő hangon, — a községnek is nagy hasznára véna a szeszgyár. Ide tenném a laposdülőbe, kőhajitásra a falutól. Közérdek ez. kérem, • ’* <

Bogdanovié Lázár, espe. es

A kulturális igényeknek a színház kis mérete már nem felel meg, — bár kitűnő szinész-ensemble van.

Ami a város építészeti részét illeti — s ehelyütt a legnagyobb elismeréssel kell megemlékeznünk Konstantin Čutaković főmérnök, építészet] tanácsos ambiciózus munkálkodásáról — még vannak ugyan hézagok, a széles. íásitott főútvonalaknak éles kontrasztjai az aszíaltozatlan mellékutcák. A divatját múlt lóvasutnak villamos vasúttal, való helyettesítése. — a villamosvilágitás bevezetése szőnyegen forgó tervek, melyek: előreláthatólag a közeljövőben meg is valósulnak. Rendezetlen a vízvezeték kérdése is. mely pedig higiénikus szempontból elsőrangú fontosságú,, mert a rossz ivóvíz már sok járványos betegségnek volt kutíorrása.

A szanitáris viszonyokról szólva meg kell említenünk a nagyméretű állami kórházat, mely most legújabban egy modern chirurgiai pavilonnal bővül.

A sportélet rendkívül fejlett és különösen a íootbaliidtéklúvaínck óri— Az bizony. Közérdek. — kontrázott az asszony.-- Jő, jó. — mondta a doktor. — Majd ha meggyógyul, akkor beszélünk erről is^ Egyelőre csak a gyógyulással törődjék.

— Igen, csakhogy ez sürgős ám. Kenyeres Balázs, a volt községi bíró is folyamodott engedélyért, tetszik tudni. De ő méltatlan ember.

— 0, az a kötélrevaló! Majd mit mondok! — csattant fel az asszony.— Iipci csak az írást! — parancsolta az ura. Erre beperdült a másik szobába. i

A parasztnak megeredt a nyelve.

— Méltóztatik tudni, tekintetes ur, azt kéne megmagyarázni a nagyságos alispán urnák, hogy Kenyeres Balázs méltatlan ember. Sok mindenféle suskust elkövetett már őkelrne. Biró létére a legelőkiosztásnál kinullázta a szegénységet. Engem is kinullázott. De ez még a legkevesebb.

Folyt a szó a parasztból. Belehevült, hadonászott. A jobbkezével hadonászott. A jobbkeze öt ujján kezdte előszámlálni Kenyeres Balázs bűneit. A doktor megütközve nézte a jó működő végtagot, a mozgékony ujjakat. Kidülledt a szeme, tr úgy; nézte. xAi S'--mi

Hirtelen elnémult a paraszt, ö is csak nézte a levegőbe emelt karját, a számadást végző három ujját. Fennakadt a karja és fennakadt a szeme. Paprikavörös lett az arca.

Az asszony akkor lépett be az írásokkal. Visszahökkent, ö is nézte azura kezét a magasban, ö is elvörö-Isödött. A doktor is elvörösödött. Mind a hárman egy pontra néztek,, elvörösödve, a magasra emelt kézre. Nem jutottak szóhoz.