Bácsmegyei Napló, 1923. június (24. évfolyam, 145-173. szám)

1923-06-16 / 160. szám

1923. junius 16 BÄCSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal. Hajnali riport melyben az iró elmondja, hogy reggel hét órakor a szabóikat hetipiacon hogyan találkozott Liliommal s a kis cseléddel Ez a jelenet reggel hét órakor pottyant elérrr véletlenül séta köz­ben. Reggel az uccák üdék, rneg­­mozsdatottak. éles tiszta kontúrok­kal az ébredő vörös nap esernyőjé­vel a házak felett. Minden kihalt, majdnem üres csak a piactér feke­téikig sürög, forr a kofák, háziasz­­szonyok, szakácsnék és kiflisek tar­ka tömegétől. így történt, elmon­dom sorjába. Sovány, ideges mozgású, kéken árnyékolt szemű asszonyka lépked a piacon karján szatyorral. A sza­tyorból nyafogó pityegés sir elő és a zöldbab sűrűből két riadt kis csir­ke mereszti ki pihés nyakát. A nagy­ságos asszony bevásárol. Valamivel arébb ügyetlenül öltözött cselédle­ány alkudozik a cseresznyére. Ép­pen felbont egy szemet és betűző­­nyitja a méltatlankodó kofának, hogy kukac is van benne, amikor odaáll a csirkés asszonyka. Ránéz a gyanútlan lányra, megfogja a szok­nyáját és türelmetlenül, mintha csengőzsinór lenne, nagyot ránt raj­ta. — Kati, maga ellopta a szoknyá­mat, amikor kidobtuk a házból! — rivall a gyanútlanul ácsorgó lányra és a kis csirkék rémülten felcsipog­nak az indulatos hangra. Kati ijedten, szomorúan, cseppet sem impertinensül bámul, összerán­colja vastagivü szemöldökét és ezt mondja: , — Téved nagysasszony. A nagys­­asszony eztet neköm ajándékozta — és becsületes széles száját ösz­­szecsucsoritja, mintha citromot kós­tolt volna. A fiatal asszony nem em­lékszik. — De Kati nekem ne hazudjon, Kati maga ezt ellopta a diófa kaszt­­tiiból, ott lógott a belső szögön és a mikor vasárnap magát kidobtuk, el­tűnt! —- és ismét gusztálja kezeivel ja szoknyát. Most már kis hallgató­ság támadt, akik körbe fogják őket íés megjegyzéseket tesznek. A köz­vélemény határozottan az asszony ellen fordul, aki agresziv, rosszindu­latú, mig a lány inkább bambán, za­varodottan felelget, — Rendőrt hivok. azonnal rendőrt hívok! — fenyegetőzik a paprikás kedvű asszonyság és a gummibotos tekintélyre .támaszkodva, hetykén, gőgösen néz körül. Az ügy elmérge­sedik, a szavak indulatosabbak lesz­nek. —- Tolvaj! hazudik a nagysága! kikérem magamnak! Aljas személy! kiáltások röpködnek és a felizga­tott asszony toporzékol a dühtől és a szégyentől. Most a rendőrért kia­bál. aki lassan, bosszankodva, kény. telen-kelletlen kaján fölénnyel zor­don szigorral elindul. Ekkor jelent meg váratlanul a messziből, az ismeretlenből Liliom, a csirkefogó. A csirkefogót valószi­­nüleg nem Liliomnak hívták, de any­­nyira iassz volt, annyira kedves, jó képű és megölelgetni valóan csirke­fogó volt. hogy nem tudom másként szólítani. Nyakán fakult sál libegett, szájában fél cigaretta és a lábán sza­kadt szandál. Áttörte az emberkor­dont, odalépett a meghökkent kakas­kodó nők elé. Érdeklődve nézték. Liliom rátekintett az asszonyra, be­lenézett a sírásra görbédet szájú gyámoltalan lány szemeibe, és aztán nagyon elhatározóban ezt mondta: — No Mari. ide figyelj . . . A Kati közbevágott csöndesen: Kati . . . — fiát így is jó. nekem mindegy ‘ — köpött egyet s félszeromel a nagyságára pillantott jelentősen — lépj ide mellém és most merjen va­laki rád egy szót is szólni! — és karját nyújtotta gavallérosan. vá­lasztékos, nagyszerű gesztussal a lánynak. Elképedés, zavar. A lány gyorsan belekapaszkodik, mintha mentőöv lenne és lassan, komótosan, a rend­őr. a harsogó kövér kofák és a mé­regtől pukkadásig tulduzzadt asz­­szony előtt elléptek. Az asszonyka úgy megrázta a szatyrot, hogy a MS csirkék szörnyet haltak a rémület­től és a kofák nevetve árulták tovább a kukacos cseresznyét. - Ezt láttam én reggel hét órakor a piacon. (T.) Szomorú statisztika Két hónap alatt hatvan kivándorlás A kivándorlási láznak ritka és megdöbbentő méreteit szolgáltatja Apatin község. A jómódú német köz­ség pár évvel ezelőtt is egyike volt azoknak a falvaknak, amelyeket úgy emlegettek, hogy abban csupa na­bob él. A vajdaságLűcivándorlásokkal egy időben kapott lábra Apatinban is az Újvilág felé való törekvés. Már a múlt év Őszén megszaporodtak az útlevél kérelmek. A tél folyamán mintegy busz család vándorolt ki. Az utóbbi két hónap alatt nem vélt arányokat öltött ez a kivándorlás. A. Bácsmegyei Napló munkatársa illetékes helyen megtudta, hogy áp­rilis elejétől a mai napig több mint hatvan család vándorolt ki Ameri­kába. Naponta kérelmeznek ameri-­­kai útlevelet, egyre többen jelent­keznek. úgy. hogy ez a szám a jelek­ből ítélve még hatalmasan nőni fog. Ez a nagyméretű kivándorlás ko­moly gondot okoz és megfontolásra készteti az összes illetékes tényező­ket. Fontos is volna a közbelépés, hogy az ügyes ipari munkásokat ne veszítse el az ország. Alkalmunk volt több ilyen kiván­dorlóval beszélgetni. Legnagyobb ré­szük teljesen tájékozatlan az ameri­kai viszonyokról. Inkább a közhan­gulat,* mint fontos és indokolt meg­élhetési nehézségek hajtják őket á szomorú és keserű bizonytalansás felé. Féltékeisységi dráma Debrecenben A szegedi Ítélőtábla elnökének fia agyonlőtte felesége kedvesét Budapestről jelentik: Hamza György átmeneti viszonyban lévő huszárszazkdos. a szegedi ítélőtábla elnökének a fia csütörtökön éjjel agyonlőtte debreceni lakásán Hor­váth Géza tüzérszázadost, akit tet­­tenért feleségével. A meggyilkolt tüzérszázadost hosszú idő óta szoros barátság fűzte Hamza Györgyhöz, akinek házánál mindennapos volt. Hamza az utóbbi időben gyanút fogott, hogy Horváth százados látogatásai tulajdonképpen nem neki. hanem feleségének, fíeirbt nyugalmazott osztrák altábornagy leányának szólnak. A régi receptheg fordult, hogy felderítse, milyen vi­szony van felesége és a házibarát között: bejelentette csütörtökön este feleségének, hogy elutazik Püspök­ladányba lovat venni. Felesége és Hováth százados ki kísérték a pá­lyaudvarra az induló vonathoz, ahol Hamza fel is szállt a vonatra, azon­­bn közvetlenül a vonat indulása előtt a vasúti kocsi másik oldalán le­ugrott és kerülő utón hazatért laká­sára. Előbb érkezett haza. mint a fe­lesége és egy mellékhelyiségben el­rejtőzött. Amikor felesége és Hor­váth tüzérkapitány hazajöttek, egy kis idő múlva Hamza benyitott a hálószobába, ahol ott találta felesé­gét és a tüzérkapiíányt hiányos öl­tözékben. A tüzérkapitány menekül­ni próbált, de Hamza a közelében ! lévő somfabottal többször fejbevág­­ta, maid felkapta Horváth Gézának i az asztalra letett Frommer-Piszto­­jlyát és először fejbe, majd szivén lőtte. Horváth tüzérkapitány azonnal meghalt. Hamza felesége erre kiug­rott a földszinti ablakon. Hamza utá­na lőtt. de a golyó nem talált, úgy, hogy az asszony elmenekülhetett. A gyilkos huszárszázados nyom­ban ielentkezett a rendőrségen, ahol kihallgatása alkalmával a követke­zőket vallotta: — Már régebben hallottam, hogy hírek keringenek a feleségem és Horváth között történtekről. Bizo­nyosat a kósza hírekről nem tudtam. Mikor visszamentem a villába, rend­kívül felindultam azon. hogy legjobb barátom csalt meg a feleségemmel. Pongyolában voltak. Nem bírtam magamon uralkodni. A többit már tudják. Nagyon sajnálom tettemet, de úgy fel volt dúlva a lelkiállapo­tom, hogy nem tudtam másként cse­lekedni. El akartam már válni a fe­leségemtől. de két gyermekünkben nem tudtunk megegyezni. A jegyzőkönyv felvétele után Hamzát áíkisérték a királyi ügyész­ségre. A boncolást pénteken tartot­ták meg. Megállapították, hogy mind a két lövés feltétlenül halálos volt. Horváth századost katonai pompá­val fogják eltemetni. A gyilkos hu­szárszázadost előzetes letartóztatás­ba helyezték. H ÍREK El @ Ei FelfeoncoSták a meggyilkolt budapesti ház­mestert Nincs nyom a tettesek kézrekeritésére Budapestről jelentik: Pénteken délben megtörtént Bácsi Gyögy 55 éves viceházmester boncolása. Áleg­­áliapitást nyert, hogy nem nadrág­­szijjal, hanem kézzel fojtották meg a viceházmestert, még pedig egy na­gyon erős ember fojthatta meg. aki­nek az ujjlenyomatai a nyak körül tisztán látszanak. Belülről viszont a fulladás Vuü negállapitható. A fejen hat seb van, ezek mind súlyosabb tárgytól szár­maznak. de a sebesülések egyike sem haiáltokozó. Megállapították még azt is. hogy a gyilkos rendkívül gyorsan igyeke­zett rabolni a bűncselekmény szín­helyén, mert csak a gyűrűket vitte el és arra nem szakított időt, hogy tovább kutasson a ládában, pedig ott talált volna egy 100.000 koronáról szóló betétkönyvet és 14—15.000 ko­rona készpénzt. A rendőri nyomozás a pénteki na­pon újabb komolyabb eredménye­ket nem tud felmutatni, mert úgy látszik csütörtökön nem jó irányban kereste a rablógyilkosság tetteseit. Csütörtökön, délután a főkapitány­ságra előállítottak három idősebb férfit, akik feltűnően jó barátságban voltak a meggyilkolt és kirabolt Bá­csi György viceházmesterrel. Ez a három ember nem lehetett a tettesek között, mert személyleirásuk egyál­talán nem egyezik meg és mind a három alibit igazolt. Megállapítást nyert az is, hogy a viceházmester vasárnap és ünnep­nap egész más társaságba járt. mini hétköznap. Vasárnap és ünnepnap nagyon elegánsan kiöltözött, kismin­kelte magát, ilyenkor kijárt Óbudá­ra és itt barátkozott néhány fiatal­emberrel. mig hétköznapokon, egy­szerű polgári fuhájában a hajós-ut­cai korcsmát kereste fel és innen verbuválta barátait. ABácsmegyeiNaplö 160-ik számához Aki junius 30-ig ezeket a szelvényeket összegyűjti és beküldi, az V2 évi idő­tartamra baleset ellen 1000’— dinár erejég halál 2500’— dinár ereiéig rokkantság , esetére a Rossija-Fonciére bizíosiió és viszontbiztosító társaságnál díjmentesen biztosítva lesz Érettségi találkozók Régi jó békeidőben az volt a szó* hás, hogy az érettségizők öt. vagy, tíz év után találkozóra gyűltek ösz­­sze. hogy megtudják: ki hová jutott, kit merre sodort az élet. micsoda ös­vényre űz eltelt esztendők során. I Kedves és intim összeismerkedése volt ez néhány széthullott embernek, régi diáknap, akik valamikor együtt töltöttek éveket a padokban, az is­kola levegőjében, amelyet — mint mindent —- a háború kivesztett. 1914- \ben. amikor úgyszólván mindenki a . frontokra ment, ahonnét érettségi ta­­\lálkozóra aztán már nem igen adtak szabadságot. Öt éven át. amíg csali a háború tartott, a lapokból hiány­­zott az érettségi találkozóra való fel­hívás. helyét elfoglalta a hősi halot­tak szomorú névsora, a legirtózato­sabb névsor, katonákról, emberekről, akik az égi birodalomban gyűltek csapatostul. Most újabban azonban ismét sűrűn jelennek meg ezek a tradicionális érettségi kommünikék. A nyolcadik osztály valamelyik visz­­szaérző népfölkelője. aki a leghama­rabb elfelejtette Doberdót és a galí­ciai árkokat, hívja össze elvesztett régi társait, a bujdosó gárdát, amely­­lyel együtt röppent ő is ki a világba, ahol' öt évig vér folyt és négy évig a béke kaszálta össze a sorsokat. Valamikor vidám áldomással ünne­pelték az öreg diákok a halott esz­tendőket — ma ugyan milyen lehel egy érettségi találkozó a háború után, a sok vesztés után. amikor a nyolcadik osztály fele kint a harc­terek kantjai alatt pihen. n másik fele pedig szétszórva maradt gyászoló­nak. Az a volt népfelkelő, aki a la­pok utján csalogatja össze régi osz­tálytársait, vájjon hány arcot lát vi­szont ' megöregedve, fanyaron a régi gárdából és reméli-e. hog.v felismeri őket, ha elébe állnak tiz év romlásá­val, szenvedésével és gyötrelmével a szivükben. Hiszi-e. hogy az a budai korcsma, ahol összejönnek, hangos lesz az örömtől, hogy azon estén, amit együtt töltenek, arról folyik majd disputa, hogy milyen tréfák, diákcsmyek tarkázták az iskolaéve­ket. vagy pedig arról, hogy mily éri neuéZ' ma az élet, hogy romlik a va- I luta és mennyit kell búsulni, remegni (s gyászolni ma ezen a világon . . , — A suboticai városi javadaimi hi­vatal zárszámadása. Most készült el a suboticai városi javadaimi hivatal kimutatása a január I-tőI junius 1-ig befolyt bevételekről, amelyek a műit évhez képest lényeges emelkedést mutatnak. így az állami borbáládé­ból 24.086 dinárral, a söradóból 29.948 dinárral, helypénzekből 39.271 dinárral, legelőbérletből 97.555 di­nárral több folyt be az idei év első öt hónapjában^ mint a múlt évben ugyanezen idő alatt. A legnagyobb emelkedést. 337.346 dinárt azonban a vasúti kövezetvám mutatja,, amelyet január 1-én emeltek. Összesen 737.264 dinárral több folyt be eddig a városi javadaimi hivatal pénztárá­ba. mint, a múlt év első öt hónapjá­ban. — A bánáti megyei tisztviselők létszám-csökkentése. Becskerekről jelentik: JorontáI--Temes vármegye közigazgatási bizottság pénteken foglalkozott a tisztviselők létszám­csökkentésének kérdésével. Elhatá­rozták. hogy a központi tisztviselők tiz százalékát — mintegy tizenkét tisztviselőt — elbocsájtják. A főszol­­gabiróságoknál hat tisztviselő elbo­­csájtását határozták el. A városnál’ még nem döntöttek a tisztviselőlét­­szám-csökkentés kérdésében, de azt hiszik, hogy a városnál nem lesznek élbocsájtások.

Next

/
Oldalképek
Tartalom