Bácsmegyei Napló, 1923. június (24. évfolyam, 145-173. szám)

1923-06-03 / 147. szám

1925. június 3. BÄCSMEGYEI NAPLÓ 3. oldali va minden szói.)' Nem vettem észre, í hogy részeg volt. Tóth lnne: Nem tehetek róla, hogy nem vette észre. Ezzel véget ért a szembesítés és egy­úttal befejezést nyert a Halasi-uti rab­lógyilkosságban szereplő vádlottak ki­hallgatása Nem vett részt a rablásban. Legutolsónak Dondó Pált hallgatták ki, aki szintén a verusicsi sertéselhaj­­tás ügyében van vádolva. Nem érzi magát bűnösnek. Ezzé! valamennyi vádlott kihallgatá­sa be volt fejezve és a tanúkihallgatás­ra tértek át. Ezután a rablások miatt vádolt ter­helteket hallgatta ki a bíróság. A rablások vádlottal Mernydk Pál a topolai három rablást, a verusicsi. valamint a kuiai rabláso­kat mondja el. Beismer mindent és sú­lyosan terhelő vallomást tesz Tóth Im­rére a topolai rablások kapcsáu. Dorozsmai József vádlottat vezetik be ezután. A verusicsi rablásban való ügyben van vádolva. Ártatlannak mond­ja magát. Öt mint kocsist fogadtak fel. A rablásban azonban nem vett részt. Az első tanuk Elsőnek Bűn üergelyné seníai asz­­szonyt hallgatták ki. Elmondja a nála elkövetett rablás részleteit, de a vád­lottak közül senkit sem ismer fel. Utána három kulai tanút. Jurslf Ven­delt, Hunyák Gyulát és Becher Ferenc ékszerészt hallgatták ki. Ezután az elnök déli egy órakor be­­rckesztette a főtárgyalást és folytatását vasárnap délelőtt 9 órára tűzte ki. Izgalmas ülés a francia kamarában Á republikánusuk és royalisták összecsapása Parisból jelentik: A kamara szom­bati ülésének megnyitása előtt Leon Daudet és néhány más képviselő iiközt a tegnapi események miatt majdnem verekedés támadt, amit csak a terembiztosok közbelépése akadályozott meg. Az ülés megnyi­tása után elhatározták, hogy nyom­ban az incidens miatt előterjesztett interpellációkat tárgyalják. Herriot a merényletet gyávának és oktalannak mondta és kérte a kor­mányt. hogy a royalista üzelmeket nyomja el. Brousse kijelentette, hogy azon a napon, amikor a köztársaságot ve­szedelem fenyegetné, valamennyi republikánus minden árnyalati kü­lönbség nélkül egységes blokkot al­kotna a royalistákkal szemben, í A belügyminiszter kijelentette* hogy a kormány kíméletlenül elfojt minden merényletet. Meg van róla győződve, hogy a tegnapi merény­ieteket előkészítették, amit a ma reg­gel végrehajtott házkutatások ered­ménye is bizonyít. I Leon Daudet azt fejtegette, hogy a tegnapi események nem az erőszak tényei voltak, hanem csak intésül szolgálnak. Azzal vádolta meg Hen­­nessy képviselőt, hogy meg akarta őt öletni. A kamara végül bizalmat szava­zott a kormánynak és ezzel az ülés véget ért niszterelnökhöz közelálló Venkov, Focit tábornagy lengyel- és csehor­szági, Leróná tábornok beogradi és az angol királyi pár római utazásá­ból, valamint a jóvá téteti bizottság­nak a magyar kérdésben hozott ha­tározatából azt a következtetést vonja le, hogy Európában az álla­moknak uj hatalmi csoportokban való elhelyezkedése megy végbe. Az egyik csoportot Anglia és Olasz­ország, a másikat Franciaország és a kisantant alkotja. A két hatalmi csoport közötti eltérés főkritériuma a Magyarországgal és Ausztriával szemben elfoglalt álláspont tartal­ma. ■— " .....—• A szloveuszkói magyar pártok a magyar nyelvért Pozsonyból jelenük: A Szlovensz­­kői és Ruszinszkói Szövetkezett El­lenzéki Pártok végrehajtóbizottsága felterjesztést intézett a csehszlovák köztársaság elnökéhez és a kor­mányhoz a nyelvtörvény végrehaj­tási rendeletének kibocsátása érde­kében. A csehszlovák állam törvé­nyei ugyanis — a békeszerződések értelmében — elismerik a nemzeti­ségek nyelvhasználati jogát, azon­ban ezideig még nincs szabályozva ennek az elvnek gyakorlati keresz­tülvitele. A felterjesztés megállapít­ja, hogy a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogainak kérdésé­ben teljes bizonytalanság uralkodik. A különböző szlovenszkói hatóságok olyan tisztviselőket alkalmaznak, a kik nem tudnak magyarul és a hi­vatalok, bár elfogadnak beadványo­kat magyar nyelven, sole helyütt nem hajlandók a tárgyalások nyel­véül is elfogadni a magyar nyelvet. A szövetkezett pártok felterjesztése felsorolja, hogy milyen visszaélése­ket követnek el ezen a téren és kö veteli, hogy bocsássanak ki rende­letet, amely szabályozza a kisebb­ségek nyelvhasználatának kérdését. A kisantant és a magyar kölcsön A kisantant frontot alkot az angol-olasz javaslattal szemben Prágából jelentik: A cseh lapok szombaton is behatóan foglalkoznak gróf Bethlen István külföldi utazá­sával és általában a magyarországi viszonyokkal. A sajtó egyértelmű­ig azt hangoztatja, hogy egy békc­­-szerető Magyarországnak föltétle­nül támogatására kel! sietni. Külön­véleményt nyilvánít a N(íródni Listy, amely párisi levelet közöl gróf Beth­len Istvánnak a nyugati fővárosok­ban tett látogatásával kapcsolatban. Ebben többek között az alábbiakat Írja: »A kisantant hallandó Magyaror­szág újjáépítését elősegíteni de ra­gaszkodnia kell a jóvátétel! bizott­ság részéről gyakorlandó pénzügyi ellenőrzéshez, hagy az esetleges külföldi kölcsön, akként használtas­sák föl, hogy Magyarország kön;* nyebbeu tehessen eleget jóvátétel! I kötelezettségeinek. Az angol és az \ olasz álláspont abban különbözik a kisantaniétól, hogy nem szól a jóvá­tételekről és hogy a kölcsön hová­­forditásának ellenőrzését a népszö­vetség pénzügyi bizottságára kíván­ja ruháztatni.« A »párisi« levél ezután a követ­kező kirohanást tartalmazza Ma­gyarország ellen: »Semmi esetre sem szabad Ma­gyarországot illetően ábrándokat táplálnunk, mert nem szűnik meg Csehország ellen áskálódni. Ma más­képpen nem megy, nem marad más hátra, mint betömni azt a krátert, amelyet a magyarok balkáni min­tára a Tisza partján a közelmúltban I létesítettek.« Uj hatalmi csoportok ala­kulnak Európában Prágából jelentik; A Svehla mi-Azé legyen a föld, aki műveli Lalosevies képviselő' nyilatkozata az nj agyári-eform-tervezetrői Lalosevies Joca dr. radikálispárti képviselő, akit pártja az uj agrár­­reform tervezet elkészítésével meg­bízott, egy újságíró előtt nyilatko­zott tervezetének főbb irányelveiről. Nyilatkozata során Lalosevies képvi­selő a következőket mondotta: — Az eddigi agrárpolitikát alapos reformnak kell alávetni és legelőször is meg kell szüntetni annak végre­hajtásával az eddigi bolsevik rend­szert. A dobrovoljácok kérdését az agrárreformtól külön kell választani. Abban az esetben, ha a parlament el­fogadja törvénytervezetemet, az uj törvény a következő fő elveken fog alapulni: 1. a föld azé, aki műveli, 2. azé a föld. aki a legtöbbet tudja ter­melni. Az agrárreform céljaira első­sorban az ország határain kívül élő állampolgárok birtokait, másodsor­ban az úgynevezett donációkat vesz­­szük kisajátítás utján igénybe és csak azután kerül sor a több; polgárok földjeinek kisajátítására. A kisajátí­tási árak fedezésére adót fogunk ki­vetni minden polgár vagyonára, ki­vétel nélkül. Az agrárreform végre­hajtását a független bíróságra bíz­zuk, a telepítést pedig a közigazgatá­si hatóságok intézik. Az uj törvény tervezetben figyelemmel leszünk az ország gazdasági, pénzügyi és nem­zed szükségleteire. A reformmal kapcsolatban a földadót progresszív alapon szabjuk meg. Csak olyan nagybirtokok maradhatnak fenn, a melyek nagy adóteljesítményekre» képesek, tehát csakis a mintagazda­ságok. A tervezetnek a parlament­hez való beterjesztése alkalmával szívesen fogom látni a szakértők és a sajtó kritikáját, minthogy nézetem szerint az uj törvény egyike az ál­lam legfontosabb problémáinak.---------— ■■■mil .....------------------------------------------------------------------------------------­Rendőrök és katonák karca egy novisadi vendéglőben Noviszadról jelentik: Szombatra vir­radó éjszaka a Jovaaa Suboticse-uccai Laonics-íé\e vendéglőben körülbelül har­minc főből álló társaság mulatott! A társasághoz a hajnali érákban tengeré­szek, katonák és katonatisztek csatla­koztak, akik rövid ideig csöndben vi­táztak politikai kérdésekről. A vita Ias­­sankint kiéleződött, a tátsaság két tá­borra szakadt. Az egyik vitázó elkiál­totta, hogy : éljen Nagyjug^zlávia, mire az ellenpáriból valaki Nagyszerűiét él­tette. A két csoport erre formálisan összeütközött; botokkal, székekkel tá­madtak egymásra, sőt a verekedés köz­ben a katonák szuronyaikat is előrán­tották. Egy tengerész revolverével több lövést Lett, a golyók azonban senkit sem találtak. A verekedésnek már iöfcb sebesül tje volt, amikor rendőrosztag jeleni meg a vendéglőben, hogy a verekedésnek vé­get vessen. A rendőrség megjelenése­kor a katonák és tengerészek abba­hagyták a verekedést és közösen rátá­madtak a rendőrökre, akik hossza kézi­­tusa után tudták őket megfékezni. A dulakodás közben az egyik katona rendőrkardtól megsebesült. A rendőrség a katonai hatóságokkal karöltve széleskörű nyomozást indított, hogy a tetteseket, akik a rendőrség elől valamennyien megszöktek, kézre­­keritse. Ä református teológusok útlevél uelsézség'ei Segiteni kell a református egyházak paphiányán Régi panasza már a vajdasági re­formátus egyházi köröknek, de a hí­vőknek is: a papkiány. Bácskában, fő­dképp azonban Baranyában az a hely­­izet ma. hogy lassankint teljesen pap» - nélkül maradnak a hívek. Olyan if­­jakban. akik papi pályára szándé­koznak lépni, nincs hiány, azonban az útlevél-szerzéssel együiíjáró, szinte leküzdhetetlen akadályok le­hetetlenné teszik a pap-jelölteknek tanulmányaik folytatását. Az S. ÍL S. királyságban ugyanis nincs refor­mátus hittudományi főiskola s így a teológusok kénytelenek egyelőre Magyarországon végezni tanulmá­nyaikat. Az útlevél-viszonyok követ­keztében felmerült az a gondolat, hogy a vajdasági református teoló­gusok ne a magyar, hanem a német­­országi főiskolákat látogassák, azon­ban az itteni magyaraiku református ifjak számára ez a lehetetlenséggel határos. A református hívőket súlyosan I érintő papkérdés többféleképpen fs j megoldható lenne. A közoktatásügyi miniszter ma is fennálló rendelet alapján engedélyezheti, hogy főisko­lai hallgatók külföldön folytathassák I tanulmányaikat. Van erre precedens is: a katholikus papnövendékek nagy. része Kalocsán tanul. Ma ebben a formában mégsem lehetne rendezni a kérdést, akkor nincs más hátra, mint református teológiai főiskolát Egyik vagy másik módon azonban felállítani az S . H. S. királyságban minél rövidebb időn belül, feltétlenül segiíeni kell a református paphiányon annál is inkább, mert néhány év múlva alig akad majd ek­lézsia, amelynek papja legyen. A fötárggalási terem közönsége — Tóth Imre a vádlottak padja előtt áll

Next

/
Oldalképek
Tartalom